Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
gokba sülyesztett városi pénztár ezen kötelezettségének több Ízben csak részben s nem nagy pontossággal bírt megfelelni, úgy hogy az ev. egyházi és iskolai személyzet nem egyszer a legnagyobb szorultságba jutott. így p. o. az 1688/9-ik évben az ev. egyháznak csak 407 ft fizettetett ki a városi pénztárból, minek következtében Peucker Gy. igazgató fizetésének tetemes részét meg nem kapta, t. i. 115 ftot 20 dénárt; nemkülönben a két lelkész sem, kik különvéve 96 fttal kevesebbet kaptak, mint rendes körülmények közt '). Ezen, s több más oknál fogva, az Erdődyféle bizottság ideje óta kiváltképen Peucker helyzete valóban sajnálatra méltó lett. Peucker szenvedéseinek emléke s egyszersmind az iskola ekkori siralmas állapotának hű képe egy terjedelmes iratban fenmaradt, melyet e férfi 1689. apr. 28-án az ev. községhez beterjesztett* 1 2). Ezen irat igen elkeseredett hangon van írva. Bevezetésül Strabóból egy elbeszélés idéztetik, mely éles czélzást rejt az elharapódzó materialismusra, s igy hangzik. Jassus szigetére hajdan hires citharás jött, kit a sziget lakói meghallgatni akarván, a színházba gyülekeztek össze. Épen midőn mindenki legnagyobb gyönyörrel a művész játékára látszott figyelni, megcsendült a harangszó, melylyel a halvásár kezdődése szokott jeleztetni, s azonnal elsiettek a hallgatók, egyet kivéve, ki nagyot hallott. Midőn a művész ez előtt hálálkodni kezdett, hogy játékát legalább ő becsülte meg kellőképen, nem meuvén a harangszó hallatára a többiekkel együtt halakat vásárolni; kérdé az ott maradott polgár, váljon a harang valóban megcsendült-e már,{ s midőn amaz erre igenlőleg felelt, azt mondá: „Ügy tehát Isten veled, ó ember,“ s rögtön a többiek után elsietett. — Ezen idézethez Peucker azon vádat fűzi a szülék s a városi hatóság ellen, hogy nagyobb gondot fordítanak bármely más dologra, mint az iskolára, s hogy előbb és rendesebben fizetik szolgáikat, hajdúikat, s pásztoraikat, mint a tanítókat. Panaszkodik az ellene intézett rágalmazások és megszóllások miatt, s szemére veti az egyházi tagok főbbjeinek, kik az egyház és iskola pártfogóinak tekintettek, hogy a tanítókat nem becsülik meg, s hogy az iskolával keveset törődnek. Felemlíti, hogy többet tanít és kevesebb fizetést kap mint hivatalbeli elődei, mert ezek naponta csak három órán át oktattak, ő pedig öt órán át. Fölhozza, hogy évenkint a kiszabott időben nagy fáradsággal két ille in publicis civitatis continuorum retro annorum rationibus comperiretur, habitura esset.“ stb. I V. 1. 278, "S: „ . . . cum videremus Dnos concives nostros catholicos ad supportandum suum onus insufficientes esse, facile annuimus, et illi consenserunt, ut, velut signanter Novisolii iuxta initum contractum, in quem eius temporis D. P. superior Frank nuncupatus coram 111. 1). Andrea Viecbter, eatum cammergraffio, et per Kxc. I>. commissarium Comitem Georg. Erdeődy deputato ac subdelegato commissario consenserit, ex publica cassa, in quam a potiori ex evangelicorum sudoribus proventus et pecuniae accumulantur, idihisjjnajfiligiaJ| nis ministris aequaliter exsolverentur salaria.“ 1) V. I. egyb. szám. — Peucker 1689 Jan. 15-én a város bírójához folyamodott hátralékos fizetéséért, kérvényében naiv őszintességgel megjegyezvén, hogy „absque pecunia, quae rerum gerendarum nervus est, vitam agere satis miserum est.“ — Fgyb. lev. 31, A, d. 2) Egyh. lev. 31, A, c: „Gravamina super inordinato statu scholae evangelicae in r, 1. m. civitate Neosolio."
