Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-09-15 / 1842. szám
1954. szeptember 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal TOLLHEGYRŐL (Folytatás az 5-ik oldalról) Eddig az öreg harcos levele, ki három hónapig spórolt el 25 dollár jövedelméből 3 dollárt, hogy a Bérmunkást olvashassa. Miről mondhatott le A.H. munkástárs, hogy ez a három dollár összejöjjön. Talán egy pipa dohánnyal szívott el kevesebbet naponta, talán a szűkös kenyeréből vágott kisebb darabot. Minden esetre óriási áldozat három hónapon keresztül a 25 dollárból egy-egy dollárt megspórolni. Ez az erőfeszítése H. munkástársnak nem csak bennünket késztet cselekvésre, hanem kell, hogy megmozgassa az összes olvasókat, kik közül soknak köny- nyebben esik az előfizetést, egy kis felülfizetést beküldeni, mint H. munkástársnak. A közös erőfeszítés megkívánja, hogy minden hátralékos küldje be az előfizetését, ne felejtkezzen meg, aki teheti, hogy azt megtoldja egy pár dollár fe- lülfizetéssel is, hogy a Bérmunkás továbbra is ott állhasson az osztályharc frontján, mint tette azt több mint 4 évtizede., MÁR A PAPOK IS . . . Rovatomban már kihangsúlyoztam, hogy a papoknak általában hinni nem lehet, ha van is kivétel, az csak megerősíti a szabályt. A papság mindenkor körömszakadtáig az uralkodó osztályt, vele együtt a maga kiváltságát is védte. Ha muszáj volt, megalkudott a kényszer- helyzetbe igyekezett belehelyezkedni, elfogadni az uj társadalmi rendszrt csak azért, hogy a “lélek feletti uralmát megtarthassa”. De az első kedvező alkalommal már ismét harcolt a hatalmának visszaszerzéséért. Maga az egyház is kénytelen volt lemondani a világ hatalmáról, de soha sem adta fel azt a reményt, hogy azt még egyszer visszaszerezheti. Az egyházak, a papság történetének az ismerete, mindig óvatosságra int bennünket, még ha azok látszólag jót cselekednek is. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy nem-e látszik ki a papi ruha alól a lóláb. Az egész világon hatalmas megmozdulások vannak olyan irányban, hogy az emberiség, az emberi kultúra pusztulását jelentő harmadik világháború kitörését meggátolják. Ez a veszély, amelyet az újabb és újabb katonai szerződések hoznak közelebb, mind nagyobb tömegeket mozgat meg a világ dolgozó népe, a világ leghivatottabb tudósai, művészei állnak ki a béke védelmére. Ez a nagy és terjedő béke-akarat kény szeritette ki az indokinai megegyezést, buktatta meg az Európai Egyesült Hadsereg tervét. A nagy nyomása a népeknek és a kilátástalan, feltétlen pusztulásukat jelentő háborútól való félelem, meggondolásra késztet kormányokat is és mind erősebben igyekeznek gátatvetni a háborús terveknek. Természetes, hogy a papság is kénytelen tudomásul venni a tömegek akaratát és kénytelen kelletlen elfogadni azokat a jel szavakat, legalább elméletben amelyek ma uralják a hábori ellenes világot még akkor is, ha azt a “vörösök” vitték be a köztudatba. Az Evanston, Illinoisban megtartott Egyházak Világszövetségének a kongresszusa is kénytelen volt ezzel a kérdéssel foglalkozni és elfogadni a “vörös” jelszavakat és kinyilatkoztatni, hogy a ma létező két társadalmi rendszer országai békésen élhetnek egymás mellett anélkül, hogy a világra zúdítanák a háború veszélyét. Ugyan azt jelentik ki amit — uram bocsás meg — Sztálin és most Malenkov hangsúlyoz ki minden alkalommal. Követelik az atom és hidrogén fegyverek eltiltását, a tilalom betartásának szigorú ellenőrzését és az őrült fegyverkezés megszüntetését, csökkentését, mindazt, amit a hatalmas, világot átfogó békemozgalom követel. Ez ma a katolikus egyházon kívül az összes egyházak hivatalos álláspontja. De mi nem vagyunk olyan naivak, hogy ezt komolyan is vegyük. Meg vagyunk győződve arról, hogy a papok többsége nyíltan vagy titokban tovább fog uszítani, de az, hogy hivatalosan el kellett fogadniok a békemozgalom célkitűzéseit, mindennél jobban igazolja az emberiség béke akaratának hatalmas erejét. NEKIK SÜRGŐS PANGÁS VAGY PROSPERITÁS (Folytatás az 1-ső oldalról) termelvények árai esnek. A Bureau of Labor Statistics julius hóra a drágasági indexet 115.2- nek találta, ami az előző havihoz egy-tized százalékos emelkedést mutat, minek következtében a mozgó skálával biró unio- nok tagjai, — körülbelül egy millió ember, — egy cent árabér javítást kaptak automatikusan. A kereskedelmi minisztérium nagyon rózsás jelentést adott ki, amit a közelgő választásoknál korteskodó anyagnak fognak felhasználni. Ez a jelentés leginkább az üzletek fellendülésére vonatkozik; adatokat sorol fel a nagy üzleti befektetésekről, amiből arra a következtetésekre jut, hogy még a télen, vagy a jövő tavasszal újabb nagy “prosperitás hullám” megy majd keresztül az országon. Hogy ez a jóslat beválik-e, azt természetesen csak a választások után látja meg az ország népe. Ezzel szemben a szakszervezetek, különösen a CIO, azt jelentik, hogy a munkanélküliek száma egyre növekszik úgy az automobil, mint a repülőgép iparban. Márpedig ezen két alapvető iparon nyugszanak a többi iparok is. Az építkezés még folyik ugyan elég nagy mértékben, de már hanyatló iramban s a szakszervezetek véleménye szerint a télen már nagyon jelentékeny lesz a munkanélküliség, mert a kormány nem csinál semmit annak megakadályozására. McCarthy jövedelme WASHINGTON — Joe McCarthy, a bohóckodó szenátor, aki azonban nagy pénzeket szerez a bohóckodásával, lekicsiny- lőleg legyintett a kezével, amikor azt mondták neki, hogy az adóhivatal állítása szerint 25,000 dollár jövedelem után nem fizetett adót. Joe azt állítja, hogy a szóbanforgó eset még a jelenlegi (második) megválasztása előtt történt, tehát a szenátusban nem vonhatják felelőségre azért, amit az első mandátuma idején csinált. De azonkívül is, mondja Joe, a szóbanforgó összegeket ő a KOMMUNIZMUS ELLENI HARCRA KAPTA, AZ TEHÁT NEM JÖVEDELEM és nem tartozik elszámolni róla. Miután Nixon alelnök és más képviselők meg szenátorok is kapnak igen nagy összegeket a “kommunizmus elleni harcra”, akik szintén nem számolnak el az ilyen jövedelmekkel, Joe Mc- Carthynak sok támogatója akad majd abban, hogy az ily “suty- tyomban kapott” pénzek után nem kell adót fizetni. Ez egyben megmagyarázza azt is, hogy a szenátorok és képviselők között miért akad olyan sok ádáz “anti- kommunista” harcos. Az ázsiai országok mind visz- 1 szautasitották Dulles ur fela- 1 jálkozását, hogy hajlandó őket 1 megvédeni a “vörös veszély” el- ! len. Ezek az országok egyálta- 1 Ián nem érzik magukat veszélyben. De egy ország mégis jelentkezett, Thailand (Siam), hogy ő veszélyben érzi magát és sürgős segítséget kért, főleg dollárt és fegyvert. Most, amikor megvalósul Mr. Dulles álma, az ázsiai konferencia — ázsiai országok nélkül — megint Thailand derék kormánya az, amely a legszorosabb katonai szövetséget sürget, az egyetlen, amely 100 százalékban Mr. Dulles terveit magáévá teszi. Kétségtelen, hogy bármiként végződik is az Ázsiai Konferencia, Thailand kormány kedvence lesz Mr. Dullesnak és nem fog megfelejtkezni, hogy egy kis segélyen kívül, nagyobb meny- nyiségü fegyver és muníció igényeit is kielégítse Thailand urainak. Persze meg van az oka a nagy, odaadó támogatásnak, mert jó az a kis készpénz, amit Amerika juttat nekik, de a hadianyag sem megvetendő küldemény, még ha nincs is meg hozzá a hadserege Thailand kormányának. A hadanyagnak jó piaca van Ázsiában és a mi kitűnő fegyvertársunk, szövetségesünk, valószínű most is, mint a múltban, ahogy Drew Pearson megírta, rögtön eladja azoknak a kormányoknak, akiknek a gyarmatosító hatalmak elleni védekezés szempontjából szükségük van rá. így mindenki jól jár. Az amerikai hadianyag gyárosok is, Thailand kormánya is, meg az a kormány is, amely megveszi az amerikai hadianyagot, amely igy olcsóbb mint a múltban, a SZABAD VÁLASZTÁS EREDMÉNYE A SPORT-SVINDLI (Folytatás a 6-ik oldalról) szabad igy korlátozni. A Bérmunkás például évtizedeken át BÜSZKÉN hirdette, hogy a forradalmi ipari unionizmus PROPAGANDA LAPJA. Másszóval, van jó és kívánatos, de van káros és rossz propaganda is. Hogy a “Földi” ily “kívánatos” propagand á n a k dűlt be', még nem változtat a tényen. (Egyébiránt azért neveztem az illetőt “Földinek”, mert a “munkástárs” nevet nem érdemelt ki.) A legjobb esetben is csak bamba, öntudatlan ember nem a sportért lelkesült, hanem csak azért, mert a MAGYAROK győztek s igy vélte, hogy a nagy dicsőségből ő is részes egy maroknyira. Egészen olyan eset ez, mint midőn egy csomó embert látunk imádkozni a békéért. A világért sem ellenezhetjük az ilyen imádkozást, de azért mégis csak babona az. Mindezek s Kovach munkástárs cikke is csak azt mutatják, hogy a sportot igenis felhasználják mindenféle más célokra és méghozzá oly nagy mértékben, hogy ebben a tekintetben mindjárt a vallás és a hazafiság (sovinizmus) után következik, még akkor is, ha van “uj fajta hazafiság” is. (Vi.) Úgy látjuk, hogy Japánban sokkal szabadabban választhatnak a népek, mint itten, vagy más szabad országoknak csúfolt népeknél. Ez a kis hir, melyet az amerikai lapok eldugva közöltek, legalább azt bizonyítja. TOKIO, Aug. 10 (AP) — A japán kommunista párt kicsi, de lármás. Most kétszer annyi szavazatot kapnak, mint az előző választásoknál, mondja a kormány. A kormány felhozza az az aomori kerületben a mezőgazdasági tanács választását, ahol a 68 tanácstagból 47 kommunistát vagy velük rokonszenvezőt választottak be. harctéren kellett az amerikai felszerelést elzsákmányolni és sok emberéletbe került. Fogytán lehet Thailand urainak a pénze, azért sürgetik oly erővel azt amerikai muníciót. KORLÁTOZOTT SZABADSÁG (Vi) Londonból jelentik, hogy a moszkvai rádión ismertették, hogy olyasmi nem történhetne Oroszországban, mint itt, hogy William Bullitt a Look Magazinban nyíltan háborút hirdet Kina ellen. A moszkvai rádión azt mondták, hogy Oroszországabn börtönbe jutna az, aki olyan háborús uszítást csinálni. Persze az amerikaiaknak ez már nem szabadság, hogy a háborús uszítok nem ordíthatnak. Csak az a szabadság, amikor a békeharcosokat. dobálják ki az ablakokon, az üyen háború uszítok sikeres munkájának hatása alatt. Vagy, hogy más országból még papokat, tudósokat sem akarnak ide beengedni, mert résztvettek békekonferenciákon, vagy a béke követelés mozgalmakat elősegítették. Bullitt mellett General Clarkot is be kellene csukni, ha itt is volna olyan törvény. No meg sok más ezer vezért, generálist és bankárt.
