Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-09-15 / 1842. szám
1954. szeptember ]5. BÉRMUNKÁS 3 oldal A holnap nagy kérdései HOL VAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉDELMI VONALA? AZ AGYMOSÁS ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAI. MEGHÍVÓ A BÉRMUNKÁS Elsinore-Perris olvasói október 9-én, szombaton délután 2 órai kezdettel az Elsinore Progressive Hallban (Poe Street) az első kiváló magyar proletár költő müveinek felelevenítésére ) ABET ÁDÁM emlékünnepélyt rendeznek a következő műsorral: a) Költők szerepe a forradalomban ......... Bustya Károly b) Abet Ádám élete és költészete......................Geréb József c) Omár Kháyám bölcs dalai (Rubiáyát) ismertetése. A méltatásban említett gyönyörű Abet verseket a következő szereplők fogják előadni: 1. Proletár vagyok ................ ................................... Soos Pál 2. Szülőimhez ..........................................r......... Ádám Helén 3. Munkás vagyok .......................................... Tchoma Sándor 4. A szent törvények ........................................ Tabák Mihály 5. Jelenet ............................................................ Schubert Irma 6. Fogadalom ................................................ Ádám András 7. Megvalósult Álom ..................... ....................... Kosa Pál 8. óda a dollárhoz ........................... Bikfalvi Miklós 9. Amerika csodanépe .....................................Magyary József 10. Szép ez a föld .................................................... Frank Irén 11. Honvágy .......... .................................... Soos Hermina 12. Bölcsmondások ......................................... Schubert József 13. Marseilles szöveg..................................... Bustya Károly 14. Egyesüljetek ............ ............ Magyary -József Tekintettel a terjedelmes programa az ünnepélyt pontosan 2 órakor kezdjük. Beléptidij nincs, mindenkit szívesen látunk. Nagyon tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a holnap legfontosabb kérdése az, hogy miként lehetne a világ népei között a békét létrehozni úgy, hogy az emberiség gazdasági és kulturális jólétét állandóan emelni lehetne. Ilyesmire csak a nyulszivü emberek gondolnak s nem azok, akiknek ereiben száz százalékig amerikai vörös vér folyik, -— mondja Sterling W. Cole (R.) képviselő, a kongresszus közös Atom* — Energia Bizottságának az elnöke. Mr. Cole ereiben száz százalékos amerikai vörös vér folyik, ennélfogva nem tűrheti azt, hogy Szovjet hajók és repülőgépek szabadon járj anale az eddig szabadnak tartott tengereken és levegőben. “Mert ki tudja, hogy mikor támadnak?” — veti fel a kérdést az igen fontos tisztséget betöltő képviselő. — “És ha már támadnak, akkor késő az intézkedés!” Mr. Cole tehát azt akarja, hogy az Egyesült Államok és Canada együttesen szabják meg a Szovjetnek és az azzal szövetkezett országoknak, hogy hajóik és repülőgépeik meddig repülhetnek Amerika irányába anélkül, hogy az amerikaiak rájuk lőnének. Cole és társait ennek a határvonalnak a megszabási izgatja szerfelett. A régi nemzetközi törvények értelmében a tengereken 12 mérföld az a határvonal, amit a partvidéki ország magának mondhat. A mai atombombás világban azon 12 mérföld mitsem számit, sőt még 120 mérföld sem. Mr. Colénak még 1200 mérföld sem elegendő. Az olyan túlzó hazafiak, mint ő, a Rajna folyónál képzelik az Egyesült Államok védelmi vonalát. így nem csodálkoznánk azon sem, ha azt kívánnák, hogy a szovjet hajókra rá kell lőnni, mihelyt az orosz kikötőket elhagyják s a repülőgépek amerikai célpontok legyenek, mihelyt a földről felemelkednek. Cole és társainak eszébe sem jut, hogy talán az oroszoknak is joga lenne követelni, hogy az amerikai hajók és repülőgépek mely vonalnál álljanak meg, vagy forduljanak vissza. Cole és társai magukévá tették az amerikai Navy azon jelszavát, hogy “megyünk oda, ahová nekünk tetszik s abba senkinek sincs beleszólása !” A háborús uszítás mezején ez a legfiatalabb palánta, amit Cole és társai gondosan ápolgat- nak a közeljövőben. ember csak úgy egyszerűen ki hagyja mosni az agyát a kommunistáktól és átvéve azok ideológiáját átpártol hozzájuk? Ez teljesen érthetetlen dolog? Mert, hogy számos kommunista átpártol az amerikaiakhoz, az természetes és érthető, hiszen első sorban is nagy jutalmat kapnak érte (vagy legalább is ígéretet kapnak ily jutalomra), másodszor pedig, amikor “felvilágosítják őket” (itt nem szabad agymosásnak nevezni), akkor az alacsonyabb kultúrából a magasabba lépnek. És ime, mégis akad számos amerikai polgár, akik minden jutalom nélkül is átmennek a magasabb kultúrából az alacsonyabba. Kétségtelen tehát, hogy az amerikai polgárok agyát NEM EDZIK MEG ELÉGGÉ a kommunista agymosás ellen. A holnap és a holnapután nagy problémája tehát úgy megedzeni az amerikai ifjak agyát, hogy azon ne fogjon a kommunista mosás. Ez nem olyan könnyű dolog, mint az olvasók elképzelik. Mert ha például tulkeményre edzik az agyvelőt, akkor abba NEM HATOL BE SEMMI. Viszont, ha tulpuhára hagyják, az is baj, mert lágyagyu, vagyis agyalá- gyült emberekkel nem lehet más országokat elfoglalni. Kíváncsian várjuk tehát azt, hogy Amerikai tudósai miként fogják megoldani ezt a nehéz problémát ? FONTOS MUNKAÜGYI DÖNTÉS WASHINGTON — A U. S. Hatodik Kerületi Fellebviteli Bírósága a Nashville, Tenn. Cumberland Battery Manufacturing Co. és munkásai között folyó pörben hivatkozva a “portal-to- portal” törvényekre úgy döntött, hogy a kompánia köteles fizetni azt az időt, ami a munkásoknak kell a mosakodásra és az átöltözésre. SOK AZ ÍRÁSTUDATLAN De van egy másik nagyon fontos probléma is, ami amerikai irányitó köröket jelen pillanatban érdekli és amiről holnap vagy holnapután még hallani fogunk. Ez még a védelmi vonal megszabásánál is sokkal fogasabb kérdés és igénybeveszi a legkiválóbb amerikai agyvelőket. Mert mégis csak lealázó dolog az, hogy egyes amerikai katonák, — mint a koreai háborúban is történt, — szellemileg összeroppannak a kommunista propaganda, — amerikai nyelven szólva: agymosás — hatása alatt. Hát hogyan lehet az, — kérdezik, — hogy a világ legmagasabb kultúrájú amerikai NEW YORK —- Az Egyesült Nemzetek “Tudományos és Kulturális Bizotsága” statisztikai adatokat gyűjtött a világ népének kulturális szinvonaláról. Az “Alapvető Tények” címet viselő füzetben azt Írják, hogy a világ népének körülbelül a fele (40-50 százalék) nem tud irni-olvasni. Az irás-olvasás legmagasabb Európában, ahol az Írástudatlanok száma (csak a felnőtteket számítva) 5 és 10 százalék között mozog; Ausztráliában és New Zealandban 15; Délameri- kában 40-55 százalék. A legmagasabb az írástudatlanok száma Afrikában, ahol eléri a 65 százalékot. Nagy bajok az autóiparban (Vi.) A bérlevágások, munka gyorsítások, összeolvadások a bukófélben levő társulatoknál, valamint a nagy lefizetések a napokban, mind arra következtet, hogy az autómunkások keserves napoknak néznek elébe. A jövő évben lejár több nagy üzemben a szerződés igy elkeseredett bérharcra van kilátás. A polgári lapok telve vannak az ilyen Hudson, Nash, Packard, Studebaker, Kaiser, Willis egyesülésekkel. Legújabban pedig a Chrysler üzemek főnöke serkentette felgyorsított munkára, több teljesítményre a munkásokat. Azt követőleg az elárusítókat is serkentette nagyobb forgalomra, kijelentette, hogy a múlt évben az eladott kocsik 21 százalékát adtak el, az idén ez leesett 11 százalékra. Persze a lapokban csak is a gyárosok bajait írják meg, de Autó gyár azon munkásokat, akik a Chryslernél már egy éve csak átlagos három napokat dolgoznak és még annyit sem keresnek, hogy családjukat eltarthassák, arról hallgatnak az újságok, azokat nem siratják mint a gyárosokat. PAZARLÁSOK Mindezen sriánkozás mellett, amig a munkásoknak többet kell termelni anélkül, hogy többet keresnének, a hirdetések hatalmas összegeket emésztenek fel. A jövő évre még több hirdetést helyeztek kilátásba, mert a verseny még intenzivebbé válik. Ilyen rideg számokat nem szívesen közlünk, de bizonyítékul szükséges, hogy meglássa mindenki, vájjon mennyi kocsit kell nekünk gyártan, hogy ezen milliókat beszedhessék a hirdetési vállalkozók. Rádió és Lapok és Televízió Magazinok General Motors ---------------------- $10,400,000 $30,800,000 Chrysler .............................. 16,750,000 13,700,000 Ford Motor Co............................ 9,200,000 17,900,000 Studebaker ...................... 6,500,000 2,863,000 PTackard ........ ........................- ? 2,516,000 Nash ................................................... 4,000,000 3,120,000 Hudson .....................v............... ? 2,639,000 Kaiser—Willis ...................................... ? 3,160,000 Nyolc gyár összesen $123,548,000 Persze ezen kívül minden elárusító külön-külön hirdet, melyeknek az összegét csak hozzávetőleg lehet megbecsülni, de az is kitesz 100 millió körül. LEFIZETÉSEK Minden üzemnél nagyobb lefizetések vannak, sőt a teljes lezárásról is beszélnek több helyen, a Chryslernél már ez is meg van. De amig Ford és a G.M. dolgoztat, leginkább a jövő évi termeléssel vannak elfoglalva, mivel május 30-ikán lejár a union szerződés és akkorra kész akarnak lenni az egész évi termeléssel, már amennyit a jövő évben eladni remélnek. Mégis a munkahelyen, ahol átlag 12,000 munkás szokott dolgozni, a következő hónapokban csak 3,800 fog maradni és azok is három-négy napokat fognak dolgozni. A World Health Organization (United Nations) állítása szerint a mérges kígyók évenként 40,000 embert ölnek meg. A legtöbb áldozatot Ázsia szolgáltatja.
