Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-09-15 / 1842. szám

1954. szeptember ]5. BÉRMUNKÁS 3 oldal A holnap nagy kérdései HOL VAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉDELMI VONALA? AZ AGYMOSÁS ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAI. MEGHÍVÓ A BÉRMUNKÁS Elsinore-Perris olvasói október 9-én, szom­baton délután 2 órai kezdettel az Elsinore Progressive Hallban (Poe Street) az első kiváló magyar proletár költő müveinek fel­elevenítésére ) ABET ÁDÁM emlékünnepélyt rendeznek a következő műsorral: a) Költők szerepe a forradalomban ......... Bustya Károly b) Abet Ádám élete és költészete......................Geréb József c) Omár Kháyám bölcs dalai (Rubiáyát) ismertetése. A méltatásban említett gyönyörű Abet verseket a következő szereplők fogják előadni: 1. Proletár vagyok ................ ................................... Soos Pál 2. Szülőimhez ..........................................r......... Ádám Helén 3. Munkás vagyok .......................................... Tchoma Sándor 4. A szent törvények ........................................ Tabák Mihály 5. Jelenet ............................................................ Schubert Irma 6. Fogadalom ................................................ Ádám András 7. Megvalósult Álom ..................... ....................... Kosa Pál 8. óda a dollárhoz ........................... Bikfalvi Miklós 9. Amerika csodanépe .....................................Magyary József 10. Szép ez a föld .................................................... Frank Irén 11. Honvágy .......... .................................... Soos Hermina 12. Bölcsmondások ......................................... Schubert József 13. Marseilles szöveg..................................... Bustya Károly 14. Egyesüljetek ............ ............ Magyary -József Tekintettel a terjedelmes programa az ünnepélyt pontosan 2 órakor kezdjük. Beléptidij nincs, mindenkit szívesen látunk. Nagyon tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a holnap legfon­tosabb kérdése az, hogy miként lehetne a világ népei között a bé­két létrehozni úgy, hogy az emberiség gazdasági és kulturális jó­létét állandóan emelni lehetne. Ilyesmire csak a nyulszivü embe­rek gondolnak s nem azok, akiknek ereiben száz százalékig ame­rikai vörös vér folyik, -— mondja Sterling W. Cole (R.) képviselő, a kongresszus közös Atom* — Energia Bizottságának az elnö­ke. Mr. Cole ereiben száz száza­lékos amerikai vörös vér folyik, ennélfogva nem tűrheti azt, hogy Szovjet hajók és repülő­gépek szabadon járj anale az ed­dig szabadnak tartott tengere­ken és levegőben. “Mert ki tud­ja, hogy mikor támadnak?” — veti fel a kérdést az igen fontos tisztséget betöltő képviselő. — “És ha már támadnak, akkor késő az intézkedés!” Mr. Cole tehát azt akarja, hogy az Egyesült Államok és Canada együttesen szabják meg a Szovjetnek és az azzal szövet­kezett országoknak, hogy hajó­ik és repülőgépeik meddig re­pülhetnek Amerika irányába anélkül, hogy az amerikaiak rá­juk lőnének. Cole és társait ennek a ha­tárvonalnak a megszabási iz­gatja szerfelett. A régi nemzet­közi törvények értelmében a tengereken 12 mérföld az a ha­tárvonal, amit a partvidéki or­szág magának mondhat. A mai atombombás világban azon 12 mérföld mitsem számit, sőt még 120 mérföld sem. Mr. Colénak még 1200 mérföld sem elegendő. Az olyan túlzó hazafiak, mint ő, a Rajna folyónál képzelik az Egyesült Államok védelmi vona­lát. így nem csodálkoznánk azon sem, ha azt kívánnák, hogy a szovjet hajókra rá kell lőnni, mi­helyt az orosz kikötőket elhagy­ják s a repülőgépek amerikai célpontok legyenek, mihelyt a földről felemelkednek. Cole és társainak eszébe sem jut, hogy talán az oroszoknak is joga lenne követelni, hogy az amerikai hajók és repülőgépek mely vonalnál álljanak meg, vagy forduljanak vissza. Cole és társai magukévá tették az ame­rikai Navy azon jelszavát, hogy “megyünk oda, ahová nekünk tetszik s abba senkinek sincs be­leszólása !” A háborús uszítás mezején ez a legfiatalabb palánta, amit Co­le és társai gondosan ápolgat- nak a közeljövőben. ember csak úgy egyszerűen ki hagyja mosni az agyát a kom­munistáktól és átvéve azok ide­ológiáját átpártol hozzájuk? Ez teljesen érthetetlen dolog? Mert, hogy számos kommunista átpártol az amerikaiakhoz, az természetes és érthető, hiszen első sorban is nagy jutalmat kapnak érte (vagy legalább is ígéretet kapnak ily jutalomra), másodszor pedig, amikor “fel­világosítják őket” (itt nem sza­bad agymosásnak nevezni), ak­kor az alacsonyabb kultúrából a magasabba lépnek. És ime, mégis akad számos amerikai polgár, akik minden jutalom nélkül is átmennek a magasabb kultúrából az alacso­nyabba. Kétségtelen tehát, hogy az amerikai polgárok agyát NEM EDZIK MEG ELÉGGÉ a kom­munista agymosás ellen. A hol­nap és a holnapután nagy prob­lémája tehát úgy megedzeni az amerikai ifjak agyát, hogy azon ne fogjon a kommunista mosás. Ez nem olyan könnyű dolog, mint az olvasók elképzelik. Mert ha például tulkeményre edzik az agyvelőt, akkor abba NEM HATOL BE SEMMI. Viszont, ha tulpuhára hagyják, az is baj, mert lágyagyu, vagyis agyalá- gyült emberekkel nem lehet más országokat elfoglalni. Kíváncsian várjuk tehát azt, hogy Amerikai tudósai miként fogják megoldani ezt a nehéz problémát ? FONTOS MUNKAÜGYI DÖNTÉS WASHINGTON — A U. S. Hatodik Kerületi Fellebviteli Bí­rósága a Nashville, Tenn. Cum­berland Battery Manufacturing Co. és munkásai között folyó pörben hivatkozva a “portal-to- portal” törvényekre úgy dön­tött, hogy a kompánia köteles fizetni azt az időt, ami a mun­kásoknak kell a mosakodásra és az átöltözésre. SOK AZ ÍRÁSTUDATLAN De van egy másik nagyon fontos probléma is, ami ameri­kai irányitó köröket jelen pilla­natban érdekli és amiről holnap vagy holnapután még hallani fo­gunk. Ez még a védelmi vonal megszabásánál is sokkal foga­sabb kérdés és igénybeveszi a legkiválóbb amerikai agyvelő­ket. Mert mégis csak lealázó dolog az, hogy egyes amerikai kato­nák, — mint a koreai háború­ban is történt, — szellemileg összeroppannak a kommunista propaganda, — amerikai nyel­ven szólva: agymosás — hatása alatt. Hát hogyan lehet az, — kérdezik, — hogy a világ leg­magasabb kultúrájú amerikai NEW YORK —- Az Egyesült Nemzetek “Tudományos és Kul­turális Bizotsága” statisztikai adatokat gyűjtött a világ népé­nek kulturális szinvonaláról. Az “Alapvető Tények” címet viselő füzetben azt Írják, hogy a világ népének körülbelül a fele (40-50 százalék) nem tud irni-olvasni. Az irás-olvasás legmagasabb Európában, ahol az Írástudat­lanok száma (csak a felnőtteket számítva) 5 és 10 százalék kö­zött mozog; Ausztráliában és New Zealandban 15; Délameri- kában 40-55 százalék. A legma­gasabb az írástudatlanok száma Afrikában, ahol eléri a 65 szá­zalékot. Nagy bajok az autóiparban (Vi.) A bérlevágások, munka gyorsítások, összeolvadások a bukófélben levő társulatoknál, valamint a nagy lefizetések a napokban, mind arra következ­tet, hogy az autómunkások ke­serves napoknak néznek elébe. A jövő évben lejár több nagy üzemben a szerződés igy elkese­redett bérharcra van kilátás. A polgári lapok telve vannak az ilyen Hudson, Nash, Pack­ard, Studebaker, Kaiser, Willis egyesülésekkel. Legújabban pe­dig a Chrysler üzemek főnöke serkentette felgyorsított mun­kára, több teljesítményre a mun­kásokat. Azt követőleg az elá­rusítókat is serkentette nagyobb forgalomra, kijelentette, hogy a múlt évben az eladott kocsik 21 százalékát adtak el, az idén ez leesett 11 százalékra. Persze a lapokban csak is a gyárosok bajait írják meg, de Autó gyár azon munkásokat, akik a Chrys­lernél már egy éve csak átlagos három napokat dolgoznak és még annyit sem keresnek, hogy családjukat eltarthassák, arról hallgatnak az újságok, azokat nem siratják mint a gyárosokat. PAZARLÁSOK Mindezen sriánkozás mellett, amig a munkásoknak többet kell termelni anélkül, hogy töb­bet keresnének, a hirdetések ha­talmas összegeket emésztenek fel. A jövő évre még több hirde­tést helyeztek kilátásba, mert a verseny még intenzivebbé válik. Ilyen rideg számokat nem szí­vesen közlünk, de bizonyítékul szükséges, hogy meglássa min­denki, vájjon mennyi kocsit kell nekünk gyártan, hogy ezen mil­liókat beszedhessék a hirdetési vállalkozók. Rádió és Lapok és Televízió Magazinok General Motors ---------------------- $10,400,000 $30,800,000 Chrysler .............................. 16,750,000 13,700,000 Ford Motor Co............................ 9,200,000 17,900,000 Studebaker ...................... 6,500,000 2,863,000 PTackard ........ ........................- ? 2,516,000 Nash ................................................... 4,000,000 3,120,000 Hudson .....................v............... ? 2,639,000 Kaiser—Willis ...................................... ? 3,160,000 Nyolc gyár összesen $123,548,000 Persze ezen kívül minden el­árusító külön-külön hirdet, me­lyeknek az összegét csak hozzá­vetőleg lehet megbecsülni, de az is kitesz 100 millió körül. LEFIZETÉSEK Minden üzemnél nagyobb le­fizetések vannak, sőt a teljes le­zárásról is beszélnek több he­lyen, a Chryslernél már ez is meg van. De amig Ford és a G.M. dolgoztat, leginkább a jö­vő évi termeléssel vannak elfog­lalva, mivel május 30-ikán le­jár a union szerződés és akkor­ra kész akarnak lenni az egész évi termeléssel, már amennyit a jövő évben eladni remélnek. Mégis a munkahelyen, ahol át­lag 12,000 munkás szokott dol­gozni, a következő hónapokban csak 3,800 fog maradni és azok is három-négy napokat fognak dolgozni. A World Health Organization (United Nations) állítása sze­rint a mérges kígyók évenként 40,000 embert ölnek meg. A legtöbb áldozatot Ázsia szolgál­tatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom