Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-09-01 / 1841. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1954. szeptember 1. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfiztési árak: Subscription Rates: Egy évre .........................$3.00 One Year ---------------------$3.00 Egyes szám ára _____ 10c Single Copy __________ 10c Előfizetés Kanadába .................................................................................. $3.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alá jegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Közlésre szánt cikkek a szerkesztő, — Joseph Geréb, Rd. 1, Box 830, Elsinore, Cal. — cimre küldendők. Published the 1st and 15th every month BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 Iránjai győzelem Pár héttel ezelőtt a nyugati, úgynevezett “szabad világ” óriási győzelmet aratott a kommunizmus felett. Legalább is igy jelentette az amerikai sajtó azt az egyezséget, amelyet Herbert Hoover Jr. (a volt elnök fia) közbenjárásával kötöttek az irániai olaj probléma megoldására. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt erős mozgalom indult meg Iránban, hogy az olajtermelést államosítsák, mert az abból folyó óriási hasznot csaknem teljesen az angol tőkések által kontrolált Iranian Oil Company zsebelte el. Az irániai nép követelésének engedve Mohammed Mossadegh miniszterelnök elrendelte az államosítást, lefoglalták az olajforrásokat és az olajfinomítókat, ámde szállító és egyéb technikai felszerelés hiányában nem tudták forgalomba hozni az olajat. A kormány igy elvesztette még az előbbi olaj jövedelmét is és hamarosan látható lett, hogy a nagy olajtársulatok valamilyen paktumot kötöttek az Anglo-Iranian társulattal a Mossadegh kormány kiéheztetésére. Nem sokkal később aztán egyszerre csak “forradalom” támadt Iránban, a már előbb megugrott Shah nagy diadal közepette tért vissza, Mossadeghet pedig börtönbe vetették s ott sínylődik még ma is. A napokban aztán megtudtuk, hogy a 25 évre kötött uj egyezség értelmében az irániai olajat 8 cég fogja kiaknázni. Az eredeti Anglo-Iranian társulat kezében csak 40 százalék maradt, másik 40 százalék felett ezen őt amerikai társulat osztozik: Standard Oil of New Jersey, Standard Oil of California, Socony Vacuum, Golf Oil és a Texas Oil Co. A Royal Dutch Shell 14 százalékot és a fenmaradt 6 százalékot egy francia cég kapta. Nem csak a “szabad világ” sajtója, de Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter is rendkívül nagy győzelemnek mondották ezt az egyezséget, olyan nagy győzelemnek, hogy — az AP híradása szerint — jutalmul az ifjú Hoovernak felajánlották az al-külügyminiszteri tisztséget is, amely állítólag hamarosan meg fog üresedni a Walter Bedell Smith generális nyugalomba vonulása folytán. Úgy véljük, hogy a túlnyomó többségben automobilt hajtó, — tehát gazolint, olajat vásárló — amerikai nép is kitörő örömmel fogadta a kommunizmus felett aratott eme rendkívüli nagy győzelmet. Hogy mi volt ezen nagy győzelem lényege? A látszat szerint az, hogy az irániai olajból származó profit 40 százaléka most már az Egyesült Államokba jön s abból ide is, oda is csurran-cseppen valami. Noha ebben van valami igaz, különösen az, hogy a nagy profitból csak csurran-cseppen valami, de a nagy, IGEN NAGY GYŐZELEM LÉNYEGE EGÉSZEN MÁS. Ennek a nagy győzelemnek igazi lényegét mi is csak most értettük meg, miután a nagy lapok pénzügyi rovatában az olajipar egyik “szószólójának” a nyilatkozatát olvastuk. Ezt a nyilatkozatot az Associated Press közvetítette a szóbanforgó olajmágnás megnevezése nélkül. Ennek a nyilatkozatnak a lényege ez: A Mossadegh kormány államosítási akciója óriási riadalmat okozott az olajipar vezetői (management) körében. Nem az irániai olaj elvesztése okozta a riadalmat, hiszen egyenlőre van elég olaja a “szabad világnak”, (íanem inkább az, hogy mi fog történni, ha az évi 220 billió hordó kapacitású irániai olaj a kommunisták kezébe kerül? Hiszen a vasfüggöny mögötti országok képtelenek elhasználni annak csak így kis hányadát is. Mit csinálnának tehát ezzel a rengeteg olajjal? Semmi kétség IGEN NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁSSAL DOB- VÄK A VIÄGPIACRA. Erre annyira leesnének az árak, hogy a nai VIRÁGZÓ OLAJIPART TÖNKRETENNÉK. E volt tehát az az óriási győzelem, amit meg kellett tapsolni. Vz amerikai automobil tulajdonosok és egyéb olaj fogyasztók negmenekültek attól a rettenetes nagy veszélytől, hogy AZ OLA- TAT, A GAZOLINT ÉS EGYÉB PETROLEUM TERMÉKEKET ILCSÓBBAN VÁSÁROLHASSÁK. Ezt aztán meg lehet tapsolni. A nagy trompf Újságírók és kommentátorok a politikai manővereskedése- ket gyakran hasonlítják a sakk játékhoz s a közönség már megszokta a politikai sakkjáték es hasonló kifejezéseket. Ugylátszik azonban, hogy a jelenlegi nemzetközi kémszolgálat nem a sakk, hanem a kártyajátékhoz hasonlít. A kártyások jól tudják, hogy trompf erősebb másféle kártyánál és trompfot csak még erősebb trompfal lehet elütni. Semmi kétség, a kommunisták kezében nagyszerű trompfá — ütőkártyává — lett a Keletnémetországba átszökött Dr. Otto Jahn, a nyugatnémetországi titkosrendőrség vezetője, aki több mint 400 újságíró előtt tartott beszédében elmondotta, hogy azért szökött át, mert látja, hogy Nyugatnémetországban már megint a nácik kerülnek hatalomra, akiket ő gyűlöl és akiknek segítségével Amerika újabb borzalmas háborúba fogja zúdítani a világot. A “Free World” név alatt említett nyugati világ nagyon res- telte a John átpártolását már csak azért is, mert nagyon sok titkukat ismer. Hiszen a szökését megelőzőleg még az Egyesült Államokat is meglátogatta és ott hosszasan tanácskozott Allen Dul- les-szal, aki az amerikai kémszolgálat vezetője. Allen Dulles, aki testvére Dulles külügyminiszternek, — hangoztatja is erősen, hogy tőle semmi értékes titkot nem kapott Dr. John, mert nem bízott benne. így van-e a dolog, nem tudjuk, de annyi tény, hogy az amerikai kormány minden követ megmozdított, hogy ezt a nagy tromfot egy másik trompffal elüsse. Hosszas keresés után rájöttek, hogy Tokyo városban még január havában disszidált, vagyis kilépett egy orosz követségi hivatalnok, bizonyos Yuri Rastvorov, nevű, akit most áthoztak az Egyesült Államokba, megtették orosz kémvezetőnek és az újságok hasábos nyilatkozatokat hoznak tőle, hogy milyen rettenetes rossz viszonyok között élnek az oroszok, mennyire elnyomják őket és ő azért most a “szabadságot” választotta. Ez a nagy trompf, amit most a Dr. John elfelejtésére akarnak felhasználni. Persze erősebb, — az az hatásosabb lenne ez a trompf, ha ez a Yury Rastvorov mindjárt hozzá nem tette volna azt is, hogy mi minden jutalom vár azért, hogy átszökött a “szabad világba”. Mert szabadság ide, szabadság oda, abból még nem lehet megélni. És ha a többi átszököttek is sok pénzt, jó állást vagy legalább is egy jókora farmot kaptak, hát bizony ő is reméli, hogy MINT JÓLÉTBEN ÉLŐ AMERIKAI FOLYTATHATJA AZ OTT MEGSZAKÍTOTT ÉLI TÉT. Semmi kétségünk sincs abban, hogy meg is fogja kapni a jutalmat, mert máskülönben még elárulja, hogy hat hónapon át hogyan készítették elő arra, hogy mit mondjon és igy készenlétben tartogatták ütőkártyának, tromfnak olyan speciális esetekre, mint amilyet a Dr. John átszökése hozott létre. Szubverziv kislányok Már a Girl Scouts szervezet is? Ejnye ,ejnye. Hát ezt már ki hitte volna? Ki hitte volna, hogy a khaki szoknyácskát viselő 8-14 éves ártatlan lánysereg is veszélyezteti szabadságunkat, meg akarják dönteni az alkotmányt, méghozzá erőszakosan, tehát a szubverziv listára kell venni őket. Nem mi mondjuk ezt, hiszen ezeket a gyerekeket mi csak annyiban ismerjük, hogy láttuk müyen jó étvággyal fogyasztották el a tábori tűznél pirított frankfurtert és szopták el utána a fagylaltot. Ez persze még nem szubverziv aktivitás s igy nem is féltünk tőlük mindaddig, amig az American Legion Illinois állami szervezete le nem rántotta róluk a leplet, — csak képletesen értve persze. Hát kérem az American Legion kürtölte világgá azt a nagy dolgot, hogy a Girl Scouts szervezet kézikönyvében DICSÉRIK AZ EGYESÜLT NEMZETEKET s még azt merik benne mondani, hogy a VILÁGPOLGÁRSÁG FELÉ MINDENKINEK TÖREKEDNI KELL. Hát ha ez nem árulás, akkor min lehet már fen- akadni? — sopánkodnak a légionisták. Mert hogyan állíthatja valaki azt, hogy az amerikai polgárságnál még valami jobb, magasabbrendü polgárság is lehet? Nyilvánvaló, hogy aki ilyesmit állít az áruló, az meg akarja dönteni az amerikai kormány formát és igy ki kell irtani, börtönbe kell dobni, vagy legalább is ki kell vágni á nyelveiket. Nos, a Girl Scouts vezetősége annyira megijedt, hogy elismerte a NAGY HIBÁT és Ígéretet tett arra, hogy a kézikönyvből ki fogják tépni azt a lapot, amely dicséri az Egyesült Nemzeteket és a következő kiadásból már egészen kimarad az ilyen SZUB- VERZIVE anyag. így mentették meg a Girl Scouts-ok becsületét. A jókívánság titka A világsajtó, — amely alatt természetesen jelenleg csak az amerikai befolyás alatt álló országokat kell érteni, — nagy szenzáció gyanánt tálalta fel azt a hirt, hogy a Moszkva városon átutazó angol labor-párti képviselőket Malenkov miniszterelnök nem csak igen szívélyesen fogadta, hanem elment még arra a ban- ketre is, amelyet az angol nagykövetség adott az Attlee, volt mi-
