Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-08-01 / 1839. szám

BÉRMUNKÁS 1954. augusztus 1. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL TOLLHEGYRŐL (Folytatás az 5-ik oldalról) viselői sem hajlandók, még Ame­rika nyomására sem, az ameri­kai hadihajók védelmébe sem, a Formosa szigeten megbújt Chiang Kai-shek bandáját a ki- nai nép képviselőjének elismer­ni. . , , De nem csak az indokínai be­kötésnél játszott nagy szerepet Csou En-laj, hanem az európai országok hivatalos és félhivata­los képviselői megragadták az alkalmat, hogy Kina miniszter- lenökével megismerkedjenek és tárgyaljanak. Többek között, Angla, Franciaország, Dánia, Hollandia, Svédország megbízot­ti tárgyaltak vele Genfben a ke­reskedelmi kapcsolatok felvéte­léről. Itt érte a másik nagy ve­reség Mr. Dullest, mert minden tilalom ellenére is, a szövetsége­sei komoly kereskedelmi szerző­déseket kötöttek Kinával. Az angol Labor Party is elküldte a megbízottját a volt angol kül­ügyminisztert, ki hosszú tárgya­lásokat folytatott Csou En-laj - al. MI LESZ? Egy kétségtelen, hogy az ame­rikai kormány nem nyugszik be­le vereségbe és most ismét eről­tette az ázsiai katonai szövetsé­get, a “kommunista terjeszke­dés meggátlására”. Már Angli­ával együtt szeptember elsejére össze is hivott egy konferenciát, amely azonban már nem olyan agresszív, mint azt Mr. Dulles tervezte. Hogy sikeres lesz-e, az nagyon kétséges, mert Ázsia ve­zető országai, nevezetesen India, Indonézia és Burma, határozot­tan visszautasítottak egy ilyen alakulatba való részvételt, való­színű, hogy erre az álláspontra helyezkedik Pakisztán is és az ázsiai országokból csak Thai­land és esetleg a Fülöp-szigetek lesznek hajlandók ehez lecsatla­kozni. A fenti vezető ázsiai országok nem csak, hogy nem hajlandók egy ilyen Kina ellen irányuló ak­cióba résztvenni, de a leghatáro­zottabban ellenzik azt, hogy Ázsián kívülálló hatalmak szab­ják meg az ázsiai népek életút­ját és sokkal valószínűbb az, hogy az “Ázsia az Ázsiaiaké” jelszó alatt Kina és India veze­tésével valamiféle szövetséget alkotnak, vagy legalább is olyan meg-nem-támadási és egymás belügyeibe be nem avatkozó szerződést kötnek, amilyen már Kina és India között fenáll. Mennél inkább arra töreked­nek az imperialista hatalmak, hogy összekalapáljanak egy ka­tonai blockot, annál valószínűbb az, hogy az ázsiai országok visz- szautasitják és megteremtik a maguk Monroe elvét, hogy nem tűrik ezt, hogy más földrész be­avatkozzon az életükbe és hábo­rú szinterévé tegyék Ázsiát. Csak egy bizonyos, most job­ban mint valaha, hogy a repub­likánus kormány “erő” politiká­ja, amely a világot olyan fegy­veres táborá alakította át, hogy ehez foghatót nem ismer a tör­ténelem, teljesen megbukott nem csak Indokínában, hanem az egész világon. Még ideig-órá- ig lehetséges, hogy pénzel fen- tartsák a látszat egységet, de IGAZOLVA LÁTOM EGÉSZ ÉLETEM MUNKÁSSÁGÁT! A Dunára nyíló ablakon be­süt a délutáni nap. Vizszagot hoz fel a nyári szél az ötödik emeleti lakásba, ahol a 85 esz­tendős dr. Preisich Kornél dol- dozik fáradhatatlanul. A falon képek, hímzett teri- tős asztalon sok virág. Az Író­asztalon és a könyvespolcokon szakirodalom: az agg tudós ta­nulmányozza a külföldi orvos- todumány uj eredményeit. Az egyik németnyelvű publikáción a nevét pillantjuk meg, néhány hete jelent meg a legutóbbi tu­dományos értekezése. — Remélem, nem az utolsó — mondja mosolyogva. — Még jónéhányat szeretnék megírni. Eddig mindössze százhúszra fu­totta az időmből. Rendkívül nagy szám ez. Csupán ennyi is elég lenne egy munkás élet eredményének. De a tudományos munkásságán kí­vül, sőt elsősorban, több mint félévszázadon át a főváros egy­ik legkeresettebb gyermekorvo­sa volt, aki gyermekek tízezrei­nek egészségét adta vissza. Derűs, kiegyensúlyozott, bölcs ember a nyolcvanöt éves Prei­sich professzor. Markáns arcál mosolya fénye szépíti. — Házasságunk negyvenhat éve alatt nem láttam mosoly nél­kül. Mennyi könnyet törölt le, mennyi fájdalmat enyhített ez­zel a mosolyával ... — érzéke­nyül el a professzor törékeny, őszhaju felesége. A jubiláns most a múltba néz. Látja és láttatja magát, mint fiatal medikust, aki érdeklődést mutat a laboratóriumi kutató­munka iránt, megeleveníti előt­tünk a nagy napot, mikor diplo­mával a kezében elhagyta az Alma Mater-t. Hatvankét esz­tendeje ennek. A századforduló Párizsban, a hires Mecsnikov professzor mel­lett találja a fiatal orvost. Sok mindent hozott innen magával utravalóul, aminek jó hasznát vette a hatévtizedes munkássá­ga során. Mecsnikovtól tanulta meg, hogy az igazi orvost min­den érdekli. Gyógyít, kutat, bon­col, tanít, tudományos eredmé­nyekre törekszik. — Az ember évezredek óta küzd egyik legnagyobb ellensé­éppen a tőkés érdekeltségek nem bírnak el egy olyan egysé­get, amely egyoldalúan korlátoz­za az egymás közötti versenyt, miután ezek már látják, hogy a szocialista útra tért országo­kat megijeszteni nem lehet, igy inkább kereskedni akarnak azokkal, hogy még ideig-óráig fentarthassák az uralmukat. Hogy Amerika urai belátják-e azt, hogy az egész politikájuk megbukott és ők is üzlet után néznek, vagy pedig folytatják a kormányok újra és újra való megvételét, azt a közel jövő mu­tatja meg. De egy kétségtelen, hogy az indokinai háború befe­jezése hatalmasan megerősítet­te a béke táborát az egész vi­lágon. ge, a tbc ellen. Ezzel vált képes­sé szervezete arra, hogy olyan immunanyagot termeljen, amely leköti, foglyulejti a tbc bacillu- sát. Évtizedeken keresztül foly­tattam tuberkulin-kiséleteimet. Eredményeim alkalmazás őrá nemrégiben került sor a füzér- radványi gyermek szanatórium­ban. Tanítványom, Rusti Gyu­la főorvos igen jó eredménnyel alkalmazza az általam kidolgo­zott módszert. Nem lehet szá­momra ennél nagyobb öröm: igazolva látom egész életem munkásságát. Az idős tudós délelőttönként könyvtárakba jár, rendszeresen dolgozik. —■. Nem érzem magam fölös­legesnek, haszontalannak. Ma nem nyűg az öregség, hanem hasznos állapot — mondja. — Az ember nincs lefoglalva ezer mással, kizárólag a tudomány­nak élhet. Beszélgetésünket kopogás za­varja meg. Régi páciense jelent­kezik, hogy virággal köszöntse a professzort nyolcvanötödik születésnapján. Nagymama már maga is, de ha az unokáknak valami baja esik, őket is ide­hozza. Csepelről jött, onnan, ahol Preisich professzor élete húsz eztendejét töltötte. A lá­togató régi emlékeket idéz fel — A csepeliek mindig bíztak bennem. Mikor 1924-ben Johann egészségügyi államtitkár vissza­utasította azt a kérésemet, hogy egy elhanyagolt kis magyar fa­luba saját tuberkulinos eljárá­somat alkalmazhassam, a csepe­liek mellémálltak. Rámbizták a gyermekeiket, engedélyt kértek, hogy szabad kezet kapjak és úgy gyógyíthassak, ahogyan azt legjobb orvosi lelkiismeretem szerint szeretném. Csepelen fej­lesztettem tovább eljárásomat, miközben gyógyítottam a kis csepelieket. Megható, hogy még ma is hálásak érte. A munkálkodó tudós minden elismerést, megbecsülést meg­kap. Nyolcvanadik születésnap­jára magas kitüntetésben része­sült és az “orvostudományok doktora” cimmel ruházta fel a demokrácia. Munkásságában él­vezi az Akadémia támogatását és figyelemmel kiséri a magyar gyermekgyógyászat fejlődést. — Kiváló gyermekgyógyá­szaink vannak: Petényi Géza, Gegesi Kiss Pál, Kerpel-Fronius Ödön külföldön is elismert szak- tekintélyek. Várják a tennivalók, sürgetik a megkezdett kéziratok a pro­fesszort, aki a kilencedik évtize­det tapossa. S aki a legkevésbbé sem gondol ezzel. Fehér Rózsa A Komárommegyei Szomor község dolgozói még a tavasszal kérték a megyei tanácsot, hogy létesítsenek községükben kul- turotthont. A tanács a közel­múltban intézkedett és 74,000 forintot engedélyezett a kultúr­otthon építésére. A község fia­taljai a hir hallatára vállalták hogy társadalmi munkával siet­tetik kulturotthonuk felépítését. Az építkezést már meg is kezd­ték. A tervek szerint a színpad­dal felszerelt kultúrotthon előa­dóterme 250 személy befogadá­sára lesz alkalmas, ugyanakkor öltözőket és könyvtárszobát is építenek. Vasutaslakások építésére 40 millió forintot forditanak ebben az évben. Pécsett 30, Szombat­helyen 16, Győrött 22, Salgótar­jánban 25 vasutaslakás épül, de a többi vidéki városokban is szá­mos lakást adnak át a vasuta- | soknak. Budanesten 192 lakás- I ba költözhetnek be ebben az év­ben a fővárosi vasutasok. Háts/ázszemélves ui kertmo­zi kezdje meg működését Bala- tonfüreden. Vesznrém megyé­ben ez év végéig félmillió forin­tot forditanak uj mozik létesíté­sére: Filmszínházat kap Szala- szántó, Kemeneshőgvész, Antal- fa, keskenyfilmesből normális­filmessé alakítják a sümegi, ba- latonfőkajári és tókosbérendi mozit. A Tatabánvai bánvászváros- ban eddig 200 család költözött be saját kertes házába. E típus­tervek szerint készült házak után most uj, tágasabb, tetsze­tősebb, verandás házak .tervei érkeztek a tatai bányavidók köz­pontjába. Az uj tervek alapján máris szözötvenketten kötöttek szerződést házépítésre és kilenc- venketten meg is kezdték az építkezést. Sztal invárosban a Május-ut­ca elején a víztorony szomszéd­ságában szerényen húzódik meg egy kis földszintes épület, ahon­nan a legelső építkezéseket irá­nyították. Ebben az épületben most állandó kiállítást rendez­nek a bevezetett újítások tanul­mányozására. A ház körül par­kot létesítenek, amelyben dicső­ségtáblákat helyeznek el. A ha jduszoboszlói hőforrás 70 fokos vizét növényházak fűtésé­re is felhasználják. A környék termelőszövetkezetei mintegy 10.000 négyzetméter területen építenek növényházakat, meleg­ágyakat, a hőforrás környékén s ezekben virágkertészet mellett primőrárükat termelnek. Télen már működhet a berendezés egy része. Detken kezdte meg munkáját az első hevesmegyei talajvizs­gáló laboratórium, melyet Krey- big Lajos kétszeres Kossuth-di- jas professzor adott át a detki gépállomás dolgozóinak. Az i j talajvizsgáló laborató­rium a gépállomás körzetéhez tartozó 11 községnek, 28 terme­lőszövetkezetnek és többezer egyénileg dolgozó parasztnak nyújt segítséget a magasabb terméseredményekért folytatott munkában. Úttörő' nyaraló épül Csongrá- don a Tisza partján. Az építke­zési költségek nagyrészét a csongrádi általános iskolai kul- turcsoportok télen tartott előa­dásainak bevételéből fedezik. Szolnok megye hatodik föld- müvesszövetkezeti nagyáruhá­zát nyitották meg Jászapátiban. A 700,000 forintos költséggel felépített és berendezett áruház­ban már a megnyitás napján nagy volt a forgalom. Mikosdpusztán 12 mülió forint beruházással uj lenkikészitőgyár épült. Hazánkban ez az első oly korszerű lenfeldolgozó, melyben minden munkafolyamatot gépek­kel végeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom