Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-07-15 / 1838. szám

TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI LECKÉK A DEMOKRÁCIÁRÓL Sok száz és ezer millió dollár­jába került Amerika adófizető polgárainak az, hogy a mi ura­ink az egész világ népeit részesí­teni akarják a demokrácia áldá­saiba. Valahogy ez a sok befek­tetett billió dollár, nem bizonyult jó üzletnek. Igaz, hogy ezekkel a billiókkal megvásároltunk egy nagy csomó kormányt, felépí­tettük azokat az iparokat, ame­lyeket a mi és a most szeretett szövetségesünk, a nácik lerom­boltak. Igaz az is, hogy a billi­ókkal a világ minden részébe befurakodott az amerikai nagy­tőke is, amely a vele szövetke­zett nemzetközi burzsoáziával mesés hasznot vágott zsebre, de maga a nép mindebből semmit sem, vagy csak nagyon keveset élvezett. A nagytőke mindenütt nagyobb hatalomra és vagyon­ra tett szert, a nép viszont min­denütt szegényebb, elnyomot- tabb lett. Persze ez csak ott történt, ahol a “szabad népek” torkán igyekeztünk letolni a nagy és nemes demokráciánkat. Ahol vi­szont a “rab népek” élnek, a “vasfüggöny” mögött, ott a nagytőkének teljesen befelleg­zett és a hatalom a nép kezébe került és amerikai segély nélkül is olyan hatalmas fejlődésen mennek keresztül, amelyet a múltban elképzelni sem tudtak. A nép életnívója állandó emelke­dést mutat és megszüntették a munkanélküliség rémét. Ez a tagadhatatlan tény okoz­za azt, hogy a világ népei mind erősebben és mind határozot­tabban utasítják vissza a mi ál­talunk annyira pártfogolt de­mokráciát és azt még fegyver­rel sem hagyja magára erőltet­ni és határozottan a “rab” éle­tet válassza magának. Persze ennek az oka — szerin­tük a kommunista propaganda. A világért sem hajlandók meg­látni azt, hogy a saját cseleke­deteik a legjobb ellen propagan- uq ‘psqq'Bi-pz'zaif Á2oq ‘ujju up rákényszerülnek fegyverrel is, tiltakoznak a rendszere ellen. Millió vörös propagandistánál is eredményesebben ismertetik meg kormányaink és a megvá­sárolt csatlós kormányok tettei azt, hogy a burzsoázia fecsegése a szabadságról, demokráciáról, a legnagyobb humbug és min­denre alkalmas csak arra nem, hogy ezt a demokráciát megsze­rettesse és elfogadtassa a világ “szabad” népeivel. íme egy pár gyöngyszem, hogy mi is a burzsoá demokrá­cia a gyakorlatban. GENF Nem a vörösök, hanem a szö­vetségeseink Anglia és Francia- ország kormányai kényszeritet- ték ki azt, hogy egy nemzetközi értekezletet hívjanak egybe a koreai és indokínai kérdések bé­kés megoldására. Nem hiszem egy pillanatig sem, hogy ezt Churchillék a saját jószándé­kukból ajánlották, a világért sem. Egyrészt a saját népeik erős nyomására, másrészt pedig már régen rádöbbentek, hogy az amerikai vezetés katasztrófá­ba és a rendszerük feltétlen bu­kásába viszi, igy saját és rend­szerük életét igyekeznek men­teni, amikor nem a háborút, ha­nem a megegyezést szorgalmaz­ták. A mi felelőtlen felelős kor- mányférfiaink önkéntesen túl­óráztak az elnöktől kezdve min­den nagyszájú, üresfejü polgár­ig overtime-oztak, hogy elgán­csolják a genfi értekezletet. Az étekezlet előtti hetekben, a legfantasztikusabb tervezetet dolgoztak ki, hogy az indokinai háborút kiszélesítsék, nemzetkö­zivé tegyék. A hadirepülőgépe­ket hordozó hajóink már az in­dokínai vizeken hajóztak, vár­va, hogy mikor csaphatnak le, nyében egyes csoportok mindig alul maradnak és igen sokat szen­vednek. Munkásszempontból nézve tehát az a munkabérjavitás, amit a termelt javak árának felemelése nyomban követ, nem nevezhe­tő győzelemnek. Orosz tudósok diadala Szovjtunionból érkező hírek szerint ott már megkezdték az atomenergiávl termelt villamosság fejlesztését. Az amerikai sajtó nagyon le akarja kicsinyelni ezt a dolgot csak azért, mert az oro­szok csak 5000 kilowat erőt termelő géppel kezdték meg ezt a vil­lamos szolgálatot. Valójában azonban nem az a fontos, hogy milyen nagy, vagy milyen erős ez az ELSŐ gép, hanem inkább az, hogy már TÉNY­LEGESEN SZOLGÁLATBA ÁLLÍTOTTÁK EZT AZ ELSŐ GÉ­PET. Mert egészen természetes, hogy az egyre nagyobb és erő­sebb gépek megépítése már egyszerű gazdasági kérdés, amelynek már nincsenek tudományos és technikai akadályai. A kérdés csu­pán az, hogy vájjon van-e szükség olyan gépre és kifizető-e an­nak a munkába állítása? Az orosz tudósoknak sikerült megoldani ezen probléma tu­dományos részét s sikerült elháritaniok a technikai akadályokat, igy az ő érdemük marad, hogy a pusztítás céljaira létrehozott atomenergiát ők alakították át elsőizben hasznos munkát végző villamos árammá. mikor "korealizálhatják” (föld­ig rombolhatják) Indokinát. Hogy ez nem sikerült, az an­gol kormány határozott vissza­utasításának tudható be. Per­sze az is sokat nyomott a lat­ba, hogy az amerikai nép sem akart még egy Koreát, hogy a fiai ott vesszenek el az indokí­nai dzsungelekbe, a nemzetközi nagytőke profitjáért. Ha nem sikerült is meggátol­ni a genfi értekezlet összehívá­sát, de annál sikeresebb volt az a törekvés, hogy azt eredmény­telenné tegyék. Először a koreai tárgyalások szakadtak meg, majd az indokinai kérdést jut­tatták zátonyra. Igaz, hogy a kínai, koreai, in­dokínai, no meg az orosz vörö­sök hallatlan követeléssel áll­tak elő. Nem kevesebbet köve­teltek, mint azt, hogy Koreából és Indokinából vonuljanak ki az idegen csapatok és a nép nem­zetközi ellenőrzés alatt, szaba­don választhassa meg, hogy mi­lyen társadalmi és politikai rendszert óhajt. Teljes érvényt akartak szerezni a demokráciá­nak, amikor a legszélesebb, tit­kos választási joggal a népre akarták bízni, hogy milyen kor­mányrendszert akar. Ezt a vakmerő követelést a mi demokráciánk határozottan visszautasított. A lapjaink nem is fukarkodtak az őszinte indo­kolással, amely az volt, hogy a nép feltétlen a vörösöket vá­lasztaná meg. Tehát csak addig jó a demok­rácia, amig az a nagytőkét szol­gálja. Ha a nép a saját érdeke­inek a tudatára ébred és esze­rint akar élni a demokratikus jogokkal, akkor pokolba a de­mokratikus álarcai és elővigyo­rog a burzsoázia diktatúrája. A mi büszke uraink, nem mint államférfiak, de mint hencegő tacskók viselkedtek és erre a viselkedésre kényszeritették a francia kormányt is. Amerika nem áll szóba a koreai-indokinai sőt a kínai kormánnyal sem, mert azok nem képviselik a né­peiket csak a “ghost” (kisértet) kormányt. A hatalmas Amerika és 16 szövetségese sem tudta megdönteni és először Amerika történetében győzelem nélküli, fegyverszünetre kényszerült. Hogy ne menjünk olyan mesz- sze, ha nem nézzük a jelent, a francia nagyhatalom, amely mö­gött a pénzével, fegyvereivel, a szégyenletes “napal” bombájá­val, a világ leghatalmasabb, a leggazdagabb országa, Amerika állt, Nem hogy nem volt képes megtörni az indokinai köztársa­ságot, hanem az csúnyán elpo­rolta ezt a két nagyhatalmat. Micsoda gyerekes komédia az, hogy kijelentsék “államférfia- ink”, hogy a kínai kormány egy nemlétező “szellem” kormány, amellyel szóba sem lehet állni. Kina a világ legnagyobb or­szága, amely felébredt az évez­redes tunyaságából, maradisá- gából, amelybe az urai lökték. Egy uj élet kezdődött, hatalmas fejlődésnek indult. A kormány évszázadok óta először képvise­li teljesen, maradéktalanul az egész népet és feltétlen kormá­nyozza azt a nép akaratából. Kina fennállása óta először, most történt meg egy népszám­lálás, amely az egész népet fel­ölelte. Az ezideig történt kísér­letek eredménytelenek marad­tak, mert Kina egy részét min­denkor vagy idegen megszállók, vagy “warlordok”, bandita tá­bornokok tartották megszállva és azokra a kormány hatalma nem terjedt ki. így a népesség számát illetőleg csak feltevések voltak. Ilyen feltevés volt az, hogy a mai Kínában 500 millió nép él. A népszámlálás adatai ezen a téren is nagy meglepe­tést okoztak, mert az 1953 jú­nius ,30-án egész Kínában lefoly­tatott népszámlálás szerint, azon a napon 601 millió és 912 ezer ember élt. Ez a meglepetést okozó, több mint 100 millió eddig is ott élt Kínában, csak nem tudtak róla, csak most tűnt ki, amikor hosz- szu idő óta először van Kínának olyan kormánya, amelynek a hatalma az egész országra kiter­jed. Hatszázegy millió a világ népeinek közel egy-negyed ré­sze. Területe 10 millió négyzet- kilométer, majdnem akkora mint egész Európa és erre Mr. Dulles, Knowland és McCarthy szenátor urak azt mondják, hogy nem létezik, csak “ghost”. Ugya n akkor a szövetséges an­gol kormány külügyminisztere, órák hosszat tárgyalt és meg­egyezéseket kötött velük. A világ második nagy állama a 360 milliós India, a legna­gyobb tisztelettel fogadta Kina Genfből odautazott külügymi­niszterét. Burmában virágesővel fogadták. Ázsia és Európa majdnem minden kormánya már elismerte, ezzel szemben Mr. Dulles azt mondja, hogy “nem létezik”, az nem törvényes kor­mány, ő az elkergetett diktá­tort, a tolvaj kitartott Chiangot ismeri el Kina kormányának. A 601 milliónyi kínai nép “éretlen” az önkormányzatra, hogy ez nem igy van, azt a fran­cia nép megmutatta, amikor ki­rúgta az Amerika által pénzelt kormányt. Nagyon sajnos az, hogy az amerikai népnek még nem olyan ruganyos a lába, mint a franci­áké. Hej pedig de lehetne itt a nép javára felhasználni a jó ke­mény, ruganyos lábakat. GUATEMALA Az amerikai földrész egyik legszégyenletesebb és legciniku- sabb meggyalázása a demokrá­ciának, a népakaratnak, ami eb­be a kis országba történt. Nem akarok az ott lefolyt esemé­nyekkel foglalkozni, azt megte­szik az irótársaim, csak azzal arról az ügyről akarok Írni, hogy a kormány kommunista volt, azért kellett eltávolítani. Nem azért tagadom ezt, mert ezt a tények cáfolták és igazol­ták, hogy nem volt “vörösebb”, mint Roosevelt kormánya. A társadalmi reformjai nem ha­ladták meg azt, amit Roosevelt csinált itt az elnöksége idején, hanem az események igazolják azt, mert egy bizonyos, hogy ha ez a kormányzat tényleg vörös lett volna, akkor nem lehetett volna azt egy pár száz felbérelt zsoldossal elkergetni. A vörösök nagyon jól ismerik (Folytatása 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom