Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-03-27 / 1825. szám

2 olda! BÉRMUNKÁS 1954. március 27. HUSZADIK SZÁZAD — FÉL-ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF xn. A NAGY FORRADALOM Az emberiség életére rendkí­vül nagy befolyást gyakorló ese­mények általában véve ritkán jelentkeznek robbanás szerűen, de vannak kivételek is. Ilyen ki­vétel volt például az 1917-es nagy orosz forradalom, amely­nek nagy fontosságát már ak­kor felismerték. Ma már min­denki elismeri, hogy az első vi­lágháború legfontosabb eredmé­nye ez a forradalom volt. Nagyon sok vitára adott okot, hogy miként győzhetett, de még inkább hogyan maradhatott meg ez a gyökeres forradalom egy általában véve iparilag elmaradt országban, ahol nem csak a po­litikai, hanem a gazdasági rend­szert is oly alapvetően változtat­ta meg? Mindig óvakodtam a “találgatások” mezejéről s igy most sem foglalkozom ezzel a kontroverziával, — amely még ma sem ért véget, — hanem csu­pán ráfogok mutatni néhány tényre, amelyek elhallgatása vagy elferdítése ma is a Szovjet­unión elleni harc fűtőanyaga. Tény az, hogy a német hadi­gépezet összetörte a cári hadse­reget és ezzel az orosz uralkodó osztály talpa alatt megingott a talaj, egyszerre enyhébb lett, már beleegyezett a polgárjogok kiterjesztésébe, összehívták te­hát a Dumát (parlamentet), amely aztán magához ragadta a hatalmat. A forradalmi mozga­lom erősbödésének tehát első feltétele az uralkodó osztály haderejének elvesztése volt. Mint azelőtt, meg azóta több Íz­ben is láttuk, ezen előzetes fel­tétel hijján minden ilyen gyöke­res változást hirdető forrada­lom megbukott. Mint tudjuk, már a márciusi (Kerensky) forradalom lemon­dásra kényszeritette II. Sándor orosz cárt s lehetővé vált, hogy Lenin, Trotzky és mások vissza­térjenek száműzetésből, előké­szítsék a november 7-iki bolse­vik forradalmat. De közben az oroszok még egy vereséget kap­tak a németektől. Az orosz had­sereg vereségére elszakadtak Oroszországtól Finnország, Es­tonia, Latvia, Litvánia és Besa­­rábia. BREST-LITOVSZK Az orosz fronton teljes volt az összeomlás, a németek egy hónap alatt elfoglalták Kiev, Se­bastopol, Odessza és más váro­sokat, nyitva volt az ut előttük az ország bármely részébe. Ily körülményiek között a bolsevik kormány megkötötte a Brest-Li­­tovszk fegyverszünetet, és bé­keszerződést, amit a németek RÁJUK ERŐSZAKOLTAK. Eb­ben a szerződésben kénytelenek voltak elismerni az említett or­szágrészek elszakitását. Leninék aztán hozzáláttak a földreform és egyéb forradalmi ígéretek beváltásához. Abban a pillanatban az addig szövetséges tőkés termelő országok mind el­lenük fordultak, felismerték, hogy a rendszerükre az uj orosz gazdasági rendszer nagyobb ve­szedelmet jelent még a németek­nél is, akiknek katona hatalma már úgyis fogyóban volt. Még a háború folyamata alatt-az orosz ellenforradalmárok segítségére siettek az angol, az amerikai, a japán és más tőkés országok kormányai is. Az oroszok elleni aknamunkában igen kitüntet­ték magukat Winston Churchill, a jelenlegi angol miniszterelnök, valamint Herbert Hoover volt amerikai elnök is. Mindez már a történelmi múl­té; a lényeg, amire rá akarok mutatni az, hogy a Szovjetuni­ón, amikor megerősödött és mi­helyt alkalma nyilt rá, vissza­vette a tőle erőszakkal elszakí­tott országrészeket és mégis, évek óta ezen országrészek “lei­gázását” rójják fel a Szovjet­unión legnagyobb bűnének. A “leigázás” persze abból áll, hogy ezen országok népi köztársasá­gokká alakultak át, amelyekből menekülni kellett az ingyenélő, pióca uralkodóosztálynak. Ezek­ből tekintélyes sereg kijutott az Egyesült Államokba, ahol azó­ta még mindig nagy buzgalom­mal dolgoznak a Szovjetunión el­leni háborús uszításon. DEPORTÁLÁSI HAJSZA Amint nyilvánvaló lett, hogy az orosz forradalom uj életerőt kölcsönzött az orosz népnek és hogy a világ munkássága szim­pátiával kiséri az orosz nép élet­halál küzdelmét, az egész vilá­gon megindult a bolsevizmus el­leni hadjárat éppen úgy, mint ma látjuk a kommunizmus elle­ni hajszánál. És mint ma, úgy akkor is az Egyesült Államok vitte a vezető szerepet ezen ha­talmas ideológiai harcban, amit akkor ugyan még nem neveztek “hideg háborúnak”. Az összes újságok, — éppen úgy, mint manapság, — izgat­tak a bolsevik veszedelem ellen. Persze a “bolsevik” név alá vet­tek mindenkit, aki a tőkés rend­szert kritizálni merte, —. czoci­­alistákat, az IWW tagjait, mili­­táns szakszervezeti vezetőket, sőt még a pacifistákat is. Meg­indították összefogásukra a hír­hedt Palmer razziákat, New York, Philadelphia, Newark, Bridgeport, Cleveland, Trenton, Elizabeth, Buffalo, Akron, és egyéb városokban hamarosan összefogdostak több mint 2000 embert, akiket vasraverve vit­tek Elis Islandra, Dear Island­­ra, vagy más börtönszerü gyüj­­tőtáborokba. Miután ezen deportálási haj­sza leírására egy nagy könyv kellene, nem részletezem, csupán a magyarokra vonatkozó részt fogom felemlíteni. De ezt mege­lőzőleg, kötelességemnek tar­tom, hogy még ezen a helyen is felemlítsem Louis Freeland Post, munkaügyi miniszterhelyettes nevét, akinek páratlanul álló bátorsága és igazságérzete mentette meg az Egyesült Álla­mokat attól a nagy szégyentől, hogy ezer számra deportáltatott vagy vetett börtönbe ártatlan embereket. A deportálási eljárás akkor a munkaügyi minisztérium hatás­körébe tartozott. Miután a mun­kaügyi miniszter, Bill Wilson, nagy beteg volt, helyét L. F. Post töltötte be s mint ilyen igazságérzetét követve, egymás­után semmisítette meg a depor­tálási rendeleteket dacára an­nak, hogy a sajtó rettenetes rá­galmazó hadjáratot indított el­lene, a szenátusban pedig vád alá fogással fenyegették meg. Akit ezen korszak története ér­dekel, olvassa el Post “Deporta­tions Delirium” cimü könyvét. Én sokáig úgy tartottam, hogy azon napok képezik az Egyesült Államok történelmének legszé­gyenletesebb korszakát. Beval­lom, tévedtem. A ma történelme versenyre kelt vele a szégyenle­­tesség kétes értékű babérjáért. MAGYAR ÁLDOZATOK A Palmer-raidek hatására mi, magyarok is megalakítottuk a Magyar Munkások Védelmi Bi­zottságát, amelynek ügyvezető titkári tisztségét töltöttem be. A védelmi munkában leginkább az IWW tagjai vettek részt, kö­zöttük különösen nagy erellyel a később öngyilkossá lett Gold­berger László, akinek érdemeit itt is megörökítem. A Magyar Munkások Védel­mi Bizottságához bejelentettek 72 “magyar” esetet, vagyis a magyarok közül 72 egyént tar­tóztattak le s indítottak ellenük deportálási eljárást. A Védelmi Bizottság 23,149 dollárt gyűj­tött védelmi célra és bail-ekre. Közel két évig tartó harc után 71 munkástársat kiszabadítot­tunk, csupán egyet deportáltak, de azt sem mint politikai fog­lyot, hanem mint testi fogyaté­kossággal biró nemkívánatos be­vándorlót. Nem szokásom a di­csekvés, de a Magyar Munká­sok Védelmi Bizottságának mun­kájára még ma is büszkeséggel gondolok és nagy megelégedé­semre szolgál, amikor a “Depor­tations delirium” egyes áldoza­taival találkozva kezetfogok és látom, hogy többen még ma is olyan hü katonái az osztályharc­nak, mint voltak három és fél évtizeddel ezelőtt. Mint a történelemből tudjuk, a győzedelmes orosz forradalom hatása alatt más országokban is megkíséreltek hasonló forradal­makat. Ezek között legismer­tebb lett a németországi, ahol a Karl Liebknecht és Rosa Luxem­burg vezetése alatt álló Sparta­cus mozgalom igyekezett magá­hoz ragadni a hatalmat. Ez a forradalom azonban már elké­sett. Ha mindjárt a német össze­omlás után állnak ki, talán sike­rült volna. Azonban a gyökeres reformokra nem hajlandó szoci­áldemokratáknak, akik az össze­omlás után hatalomra jutottak, sikerült megszervezni a Reichs­wehrt, az ujkatonai erőt, amely leverte a Spartacus mozgalmat és a felbőszített csőcselék meg­ölte Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, a munkásmozga­lom eme bátor két harcosát. ! Most Vasárnap ! FIGYELEM! CLEVELAND ÉS KÖRNYÉ­KE Bérmunkás olvasók MÁR­CIUS 28-ÄN, vasárnap d. u. 2:30 kezdettel a Cleveland West sidei Munkás Dalárda emeleti helyiségében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak. Hozzájárulás 75c melyért sonka szendvics, ká­vé és sütemény lesz felszol­gálva. Ne feledje el ezt a dátumot családja és ismerőseit is hoz­za el. A MAGYAR FORRADALMAK A magyar összeomlás is ké­születlenül találta a magyar szo­cialistákat. Itt azonban kompr likálta a helyzetet, hogy az ösz­­szeomlást nyomban követte az ország feldarabolása is. Akkor úgy tetszett, hogy az első világ­háborúért a végzetes nagy bün­tetést az egyetlen Magyarország kapta, —> egyetlen más országot sem sújtottak olyan keményen. így nem csoda, hogy az ural­kodó osztály hirtelenében ott is háttérbe vonult s győzött a “vér nélküli” őszirózsás forradalom. De miután az antant hatal­mak aránylag nagy hadsereget tartottak készenlétben, nyilván­való volt, hogy sem a Károlyi, de még kevésbé a Kun Béla ura­lom sejn tarthatta magát soká­ig. A hirtelen összeverbuvált ma­gyar vörös hadsereg hősiessége sem menthette meg a forradal­mat. Elbukott az 1919 novem­ber 16-án s azzal rászakadt a so­kat szenvedett országra Horthy hosszú rémuralma. (Folytatjuk) New Delhi, India, — A máris tulnépes India lakossága éven­te 3 millióval emelkedik. Azért a félhivatalos népjóléti intézmé­nyek a szüléskorlátozást ajánl­ják. Indiában minden anyára 45 éves koráig átlagosan 6.5 szülés esik. Ha a csecsemőkből kettő el is hal, még úgy is igen nagy a szaporodás aránya. A szülés­korlátozás hívei limitálni akar­ják a szülések számát háromra egy-egy anyánál. Ezek megjegy­zik, hogy minden modem or­szágban esett a szülések arány­száma, csak éppen Indiában nem. Washington — A State De­partment sajtóügynöke, Lincoln White, bejelentette, hogy a Ci­vil Service utján újabb 100 hi­vatalnokot vettek az eddigi 226- hoz, akinek dolga R. W. Scott vezetése alatt az, hogy a Depart­ment alkalmazottait biztonsági szempontból felülvizsgálják. — Másszóval, 326 hivatalnok kell arra, hogy a State Department alkalmazottait ellenőrizze, vagy utánuk kémkedjen. Ezen “ellen­őrző’ hivatalnokok körübelül évi 2,100,000 dollárba kerülnek az ország népének. Bécs — A lengyel kereskede­lemügyi minisztérium jelentése szerint Lengyelország a Szov­­jetunionnal a múlt évben 5 bil­lió rubel ($1,250,000.000) keres­kedelmet bonyolított le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom