Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-03-27 / 1825. szám
2 olda! BÉRMUNKÁS 1954. március 27. HUSZADIK SZÁZAD — FÉL-ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF xn. A NAGY FORRADALOM Az emberiség életére rendkívül nagy befolyást gyakorló események általában véve ritkán jelentkeznek robbanás szerűen, de vannak kivételek is. Ilyen kivétel volt például az 1917-es nagy orosz forradalom, amelynek nagy fontosságát már akkor felismerték. Ma már mindenki elismeri, hogy az első világháború legfontosabb eredménye ez a forradalom volt. Nagyon sok vitára adott okot, hogy miként győzhetett, de még inkább hogyan maradhatott meg ez a gyökeres forradalom egy általában véve iparilag elmaradt országban, ahol nem csak a politikai, hanem a gazdasági rendszert is oly alapvetően változtatta meg? Mindig óvakodtam a “találgatások” mezejéről s igy most sem foglalkozom ezzel a kontroverziával, — amely még ma sem ért véget, — hanem csupán ráfogok mutatni néhány tényre, amelyek elhallgatása vagy elferdítése ma is a Szovjetunión elleni harc fűtőanyaga. Tény az, hogy a német hadigépezet összetörte a cári hadsereget és ezzel az orosz uralkodó osztály talpa alatt megingott a talaj, egyszerre enyhébb lett, már beleegyezett a polgárjogok kiterjesztésébe, összehívták tehát a Dumát (parlamentet), amely aztán magához ragadta a hatalmat. A forradalmi mozgalom erősbödésének tehát első feltétele az uralkodó osztály haderejének elvesztése volt. Mint azelőtt, meg azóta több Ízben is láttuk, ezen előzetes feltétel hijján minden ilyen gyökeres változást hirdető forradalom megbukott. Mint tudjuk, már a márciusi (Kerensky) forradalom lemondásra kényszeritette II. Sándor orosz cárt s lehetővé vált, hogy Lenin, Trotzky és mások visszatérjenek száműzetésből, előkészítsék a november 7-iki bolsevik forradalmat. De közben az oroszok még egy vereséget kaptak a németektől. Az orosz hadsereg vereségére elszakadtak Oroszországtól Finnország, Estonia, Latvia, Litvánia és Besarábia. BREST-LITOVSZK Az orosz fronton teljes volt az összeomlás, a németek egy hónap alatt elfoglalták Kiev, Sebastopol, Odessza és más városokat, nyitva volt az ut előttük az ország bármely részébe. Ily körülményiek között a bolsevik kormány megkötötte a Brest-Litovszk fegyverszünetet, és békeszerződést, amit a németek RÁJUK ERŐSZAKOLTAK. Ebben a szerződésben kénytelenek voltak elismerni az említett országrészek elszakitását. Leninék aztán hozzáláttak a földreform és egyéb forradalmi ígéretek beváltásához. Abban a pillanatban az addig szövetséges tőkés termelő országok mind ellenük fordultak, felismerték, hogy a rendszerükre az uj orosz gazdasági rendszer nagyobb veszedelmet jelent még a németeknél is, akiknek katona hatalma már úgyis fogyóban volt. Még a háború folyamata alatt-az orosz ellenforradalmárok segítségére siettek az angol, az amerikai, a japán és más tőkés országok kormányai is. Az oroszok elleni aknamunkában igen kitüntették magukat Winston Churchill, a jelenlegi angol miniszterelnök, valamint Herbert Hoover volt amerikai elnök is. Mindez már a történelmi múlté; a lényeg, amire rá akarok mutatni az, hogy a Szovjetunión, amikor megerősödött és mihelyt alkalma nyilt rá, visszavette a tőle erőszakkal elszakított országrészeket és mégis, évek óta ezen országrészek “leigázását” rójják fel a Szovjetunión legnagyobb bűnének. A “leigázás” persze abból áll, hogy ezen országok népi köztársaságokká alakultak át, amelyekből menekülni kellett az ingyenélő, pióca uralkodóosztálynak. Ezekből tekintélyes sereg kijutott az Egyesült Államokba, ahol azóta még mindig nagy buzgalommal dolgoznak a Szovjetunión elleni háborús uszításon. DEPORTÁLÁSI HAJSZA Amint nyilvánvaló lett, hogy az orosz forradalom uj életerőt kölcsönzött az orosz népnek és hogy a világ munkássága szimpátiával kiséri az orosz nép élethalál küzdelmét, az egész világon megindult a bolsevizmus elleni hadjárat éppen úgy, mint ma látjuk a kommunizmus elleni hajszánál. És mint ma, úgy akkor is az Egyesült Államok vitte a vezető szerepet ezen hatalmas ideológiai harcban, amit akkor ugyan még nem neveztek “hideg háborúnak”. Az összes újságok, — éppen úgy, mint manapság, — izgattak a bolsevik veszedelem ellen. Persze a “bolsevik” név alá vettek mindenkit, aki a tőkés rendszert kritizálni merte, —. czocialistákat, az IWW tagjait, militáns szakszervezeti vezetőket, sőt még a pacifistákat is. Megindították összefogásukra a hírhedt Palmer razziákat, New York, Philadelphia, Newark, Bridgeport, Cleveland, Trenton, Elizabeth, Buffalo, Akron, és egyéb városokban hamarosan összefogdostak több mint 2000 embert, akiket vasraverve vittek Elis Islandra, Dear Islandra, vagy más börtönszerü gyüjtőtáborokba. Miután ezen deportálási hajsza leírására egy nagy könyv kellene, nem részletezem, csupán a magyarokra vonatkozó részt fogom felemlíteni. De ezt megelőzőleg, kötelességemnek tartom, hogy még ezen a helyen is felemlítsem Louis Freeland Post, munkaügyi miniszterhelyettes nevét, akinek páratlanul álló bátorsága és igazságérzete mentette meg az Egyesült Államokat attól a nagy szégyentől, hogy ezer számra deportáltatott vagy vetett börtönbe ártatlan embereket. A deportálási eljárás akkor a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozott. Miután a munkaügyi miniszter, Bill Wilson, nagy beteg volt, helyét L. F. Post töltötte be s mint ilyen igazságérzetét követve, egymásután semmisítette meg a deportálási rendeleteket dacára annak, hogy a sajtó rettenetes rágalmazó hadjáratot indított ellene, a szenátusban pedig vád alá fogással fenyegették meg. Akit ezen korszak története érdekel, olvassa el Post “Deportations Delirium” cimü könyvét. Én sokáig úgy tartottam, hogy azon napok képezik az Egyesült Államok történelmének legszégyenletesebb korszakát. Bevallom, tévedtem. A ma történelme versenyre kelt vele a szégyenletesség kétes értékű babérjáért. MAGYAR ÁLDOZATOK A Palmer-raidek hatására mi, magyarok is megalakítottuk a Magyar Munkások Védelmi Bizottságát, amelynek ügyvezető titkári tisztségét töltöttem be. A védelmi munkában leginkább az IWW tagjai vettek részt, közöttük különösen nagy erellyel a később öngyilkossá lett Goldberger László, akinek érdemeit itt is megörökítem. A Magyar Munkások Védelmi Bizottságához bejelentettek 72 “magyar” esetet, vagyis a magyarok közül 72 egyént tartóztattak le s indítottak ellenük deportálási eljárást. A Védelmi Bizottság 23,149 dollárt gyűjtött védelmi célra és bail-ekre. Közel két évig tartó harc után 71 munkástársat kiszabadítottunk, csupán egyet deportáltak, de azt sem mint politikai foglyot, hanem mint testi fogyatékossággal biró nemkívánatos bevándorlót. Nem szokásom a dicsekvés, de a Magyar Munkások Védelmi Bizottságának munkájára még ma is büszkeséggel gondolok és nagy megelégedésemre szolgál, amikor a “Deportations delirium” egyes áldozataival találkozva kezetfogok és látom, hogy többen még ma is olyan hü katonái az osztályharcnak, mint voltak három és fél évtizeddel ezelőtt. Mint a történelemből tudjuk, a győzedelmes orosz forradalom hatása alatt más országokban is megkíséreltek hasonló forradalmakat. Ezek között legismertebb lett a németországi, ahol a Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg vezetése alatt álló Spartacus mozgalom igyekezett magához ragadni a hatalmat. Ez a forradalom azonban már elkésett. Ha mindjárt a német összeomlás után állnak ki, talán sikerült volna. Azonban a gyökeres reformokra nem hajlandó szociáldemokratáknak, akik az összeomlás után hatalomra jutottak, sikerült megszervezni a Reichswehrt, az ujkatonai erőt, amely leverte a Spartacus mozgalmat és a felbőszített csőcselék megölte Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, a munkásmozgalom eme bátor két harcosát. ! Most Vasárnap ! FIGYELEM! CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE Bérmunkás olvasók MÁRCIUS 28-ÄN, vasárnap d. u. 2:30 kezdettel a Cleveland West sidei Munkás Dalárda emeleti helyiségében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak. Hozzájárulás 75c melyért sonka szendvics, kávé és sütemény lesz felszolgálva. Ne feledje el ezt a dátumot családja és ismerőseit is hozza el. A MAGYAR FORRADALMAK A magyar összeomlás is készületlenül találta a magyar szocialistákat. Itt azonban kompr likálta a helyzetet, hogy az öszszeomlást nyomban követte az ország feldarabolása is. Akkor úgy tetszett, hogy az első világháborúért a végzetes nagy büntetést az egyetlen Magyarország kapta, —> egyetlen más országot sem sújtottak olyan keményen. így nem csoda, hogy az uralkodó osztály hirtelenében ott is háttérbe vonult s győzött a “vér nélküli” őszirózsás forradalom. De miután az antant hatalmak aránylag nagy hadsereget tartottak készenlétben, nyilvánvaló volt, hogy sem a Károlyi, de még kevésbé a Kun Béla uralom sejn tarthatta magát sokáig. A hirtelen összeverbuvált magyar vörös hadsereg hősiessége sem menthette meg a forradalmat. Elbukott az 1919 november 16-án s azzal rászakadt a sokat szenvedett országra Horthy hosszú rémuralma. (Folytatjuk) New Delhi, India, — A máris tulnépes India lakossága évente 3 millióval emelkedik. Azért a félhivatalos népjóléti intézmények a szüléskorlátozást ajánlják. Indiában minden anyára 45 éves koráig átlagosan 6.5 szülés esik. Ha a csecsemőkből kettő el is hal, még úgy is igen nagy a szaporodás aránya. A szüléskorlátozás hívei limitálni akarják a szülések számát háromra egy-egy anyánál. Ezek megjegyzik, hogy minden modem országban esett a szülések arányszáma, csak éppen Indiában nem. Washington — A State Department sajtóügynöke, Lincoln White, bejelentette, hogy a Civil Service utján újabb 100 hivatalnokot vettek az eddigi 226- hoz, akinek dolga R. W. Scott vezetése alatt az, hogy a Department alkalmazottait biztonsági szempontból felülvizsgálják. — Másszóval, 326 hivatalnok kell arra, hogy a State Department alkalmazottait ellenőrizze, vagy utánuk kémkedjen. Ezen “ellenőrző’ hivatalnokok körübelül évi 2,100,000 dollárba kerülnek az ország népének. Bécs — A lengyel kereskedelemügyi minisztérium jelentése szerint Lengyelország a Szovjetunionnal a múlt évben 5 billió rubel ($1,250,000.000) kereskedelmet bonyolított le.
