Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-03-15 / 1823. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. március 13. HUSZADIK SZAZAD — FÉL ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF XL ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Visszaemlékezéseink folyamán eljutottunk az 1914-es évhez, az első világháború kitörésének idejéhez. Ez év junius 28-ik napján a boszniai Szerajevo városban Gabrilo Princip, szerb diák agyonlőtte az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot és a feleségét. Ezzel a politikai gyilkossággal lezárult egy politikai korszak, amelyről ma mint az első világháború előtti kórról beszélünk. Az első világháború részleteivel nem fogok foglalkozni ezen visszaemlékezések kereté ben. Végre is ma már egészen mindegy, hogy ebben, vagy abban az ütközetben melyik fél győzött. Azon nagy ellentéteket, amelyek miatt ez a háború megindult, nem intézték el az első világháborúval, sőt még a másodikkal sem; mint jól tudjuk, azok még ma is megoldásra várnak. így ezen visszaemlékezések folyamán a hadműveletekből éppen csak azokat fogom felemlíteni, amely valamilyen speciális megjegyzésre adnak alkalmat. A háború kitörése után az első nagy meglepetést Olaszország okozta, midőn kijelentette, hogy kiáll a Hármas Szövetségből és semlegés marad. Egy nagyszájú, magát szocialistának nevező újságíró, Benito Mussolini, propagandát csapot azért, hogy az olaszok csatlakozzanak az angol-francia-orosz szövetséghez s támadják meg Németországot. Ez a Mussolini 2 évtizeddel később a német Hitler szövetségese lett. A háború megindulása után azonnal megindult a gyűlöletkeltés, mert akkor még a néptömegeket nehezebb volt egymás ellen uszítani, mint ma. A sajtó azonban minden országban vállalta és sikeresen vezette az emberek felmérgesitését, a kedélyek oly felingerlését, hogy az egymás legyilkolása könnyebben menjen. JAURES HALÁLA Akadtak persze kiváló egyének, akik szembeszállták ezzel a gyilkosságot dicsérő borzalmas árral. Ilyen volt például a neves francia szociálista vezér, A. M. Jean Jaures (1859-1914) akit 1914 julius 31-én meggyilkoltak háboruellenes állásfoglalása miatt. A világ szociálistái nagy fájdalommal vették tudomásul a kiváló ember halálát. Az első világháború kitörésének idején már New Yorkban laktam, ahol élénk résztvettem a Socialist Party mozgalmában. A háború kitörése természetesen nagy izgalmat keltette a magyarok között is, de korántsem olyat, mint otthon remélték. Az amerikai dupla-hazafias magyar lapok feltűnő módon közölték Ferric Jóska kiáltványát, melyben felszólította ,az Amerikába került, de még katonaköteles alattvalóit, hogy azonnal menjenek haza, amire az Előre (a magyar szocialisták lapja) viszont leközölte Lövi Ármin ELLENKIÁLTVÁNYÁT, hogy senki se menjen haza. Lövi Ármin a szociálista párt magyar szekciójának központi titkára volt, aki fentartotta a párttal való összeköttetést és azért a “fordító titkár’’ címet adta önmagának, de miután a magyar nyelvvel itt-ott kicsit hadilábon állott, az ellenségei “ferdítő titkár”-nak gúnyolták, így a kiáltványát is egy kicsit meg kellett fésülni, de azért mindenki tudja, hogy Ferenc Jóska még annyit sem tudott magyarul, hiába volt magyar király már 66 éve. így nem csoda, hogy az amerikai magyarok inkább engedelmeskedtek Lövi Árminnak, ha nem számítjuk azt, hogy a Ferenc Jóskának való engedelmesség sokkal több kockázattal járt. MAGYAROK A TIME SQUAREN Ezért pár hét múltán csaknem elájultunk bámulatunkban,, amikor megkaptuk a budapesti lapokat és azok egyikében ott állt a new yorki tudósítás, hogy a háború üzenetének hírére a new yorki magyarok összegyűltek a Times Squaren és ott énekelték a magyar himnuszt s tettek fogadást, hogy sietnek hazájuk védelmére. Addig az volt a legnagyobb hírlapi, hazugság, amit valaha is olvastam. Akik New Yorkot és a new yorki akkori magyarságot ismerték, tudták azt is, hogy a Second Avenuen és a “Fehér Park” körül lakó, alacsony kultúrájú, de túlzóan hazafias magyarok legtöbbje azt sem tudta, hogy hol van a Times Square. Azóta persze nagyon sok ilyen hírlapi hazugságot láttam már, de azok mindig eszembe hozták a magyarok times squarei himnuszát. Mint ismeretes, a háború nagy német győzelmekkel kezdődött, mire megindult a propaganda az Egyesült Államok bevonására is. Kiélesedett az 1915 május 7-én, amikor német szubmarin elsüllyesztette a Lusitania nevű angol személyszállító hajót, amelynek 1153 áldozata között 114 amerikai polgár is volt, mire Woodrow Wilson kormánya éles jegyzéket küldött Németországnak. Ezért szinte gyerekesen hangzott Henry Ford automobilgyáros azon kijelentése, hogy majd ő békét teremt”, — amit az általa felszerelt “béke-hajóval” akart elérni. Ez a kísérlet (1915 december havában) teljes kudarcba fulladt. Talán ez volt az első lecke arra, hogy egy amerikai multimilliomosnak sem sikerül minden, — még akkor sem, ha kiváltképpen jót akar csinálni. A háborúval kapcsolatos események közül megemlékezhetünk arról a gyűlésről, amit az amerikai csehek Masaryk vezérlete alatt Pittsburghban tartottak, ahol kijelentették, hogy a csehek elszakadnak az Osztrák-Magyar Monarchiától és annak kivivására cseh légiót szerveznek. Ezt a légiót később meg is szervezték és a Masaryk által vezetett bizottságot a szövetségesek elismerték cseh ideiglenes kormánynak. Ez volt az első lépés az Osztrák-Magyar Monarchia felbontásához. AZ AMERIKAI TŐKE SZEREPE A szorongatott Osztrák-Magyar Monarchiát még a volt szövetségese, Olaszország is megtámadta, a német hadigépezet azonban olyan jól működött, hogy úgy a francia, mint az olasz, a román és az orosz frontokon nagy győzelmeket aratott. Az orosz front összeroppanása után nagy erővel indult meg az agitáció Amerika bevonására. Az Egyesült Államok tőkései már óriási összegeket kölcsönöztek az angoloknak azt hangoztatták, hogy a rengeteg amerikai tőke elvész, ha a németek győznek. így tehát megkezdődött az amerikai nép háborús hangulatának mesterséges felcsigázása is. E célból mindenfelé “prepardness” felvonulásokat tartottak. Ezek egyikén, amit San Francisco városban 1916 julius 12-én tartottak, valaki bombát vetett, ami megölt 10 embert és megsebesített 40-et. A merényletért Thomas J. Mooney és Warren K. Billings munkásvezéreket fogták vád alá. Hamis tanuk vallomása s a sajtó által keltett hisztéria hatása alatt előbb halálra ítélték őket, amit életfogytiglani fegyházra változtattak. Noha a védelem annyire bebizonyította ártatlanságukat, hogy mindenki tudta, mégis csak 1939-ben *— 23 évi rabság után — engedték szabadon őket. A Tom Mooney esete egyike volt korunk leggonoszabb törvénytételének, ami csak hajszálon múlt, hogy ’’jusztice-morddá” nem lett, — noha ennek a két ártatlan embernek az életét úgyis tönkretették. RASPUTIN MEGÖLÉSE Egy másik szenzációs eset az orosz fővárosban, Petrogradban (a mai Leningrad) történt 1916 december havában. A világsajtó igen nagy szenzációja volt az a hir, hogy Yussupov herceg megölte a cárnő gyóntató papját, Gregory Rasputint. Kiderült akkor, hogy ennek az óriási birodalomnak az uralkodója, a felesége és az egész családja felett milyen nagy befolyást gyakorolt az egészen alacsony kultúrájú, babonát használó barát. Annyira uralta a cári udvart, hogy ott minden az ő akarata szerint történt, igen nagy politikai befolyásra tett szert, ami aztán a politikai gyilkossághoz vezetett. Mégha csak tizedrésze is igaz abból, amit írtak, hogy ez a középkorból véletlenül visszamaradt, tudatlan, félig már őrült ember miként tudta hálójába fonni a cár feleségét, akkor következtethetünk arra is, hogy a vallási fanatizmus mennyire elvakithatja még az oly magas tisztséget betöltő embereket is, mint az orosz cár és a családja. így nem csoda, hogy a cári uralmat az orosz nép gyűlölte és várta az alkalmat, hogy lerázhassa magáról. Ez a következő évben, 1917- ben el is érkezett. Az orosz vesztességek hatása alatt a cári uralom úgyszólván magától szétesett. Petrográdban nagy sztrájk tört ki és a katonaság megtagadta az engedelmességet, mire a Duma magához ragadta a hatalmat. II. Miklós lemondott, mire a Duma előbb Lvov herceget, majd Alexander Kerensky képviselőt választotta meg államfőnek. A cári uralomtól megszabadult országba hamarosan viszszatértek a száműzött szocialisták is, közöttük Lenin és Trotzky is, akiknek vezetése alatt novemberben egy újabb forradalom árán a parasztokat, katonákat és munkásokat képviselő “bolsevik” párt kezébe került a hatalom. Ez volt a november 7-iki nagy orosz forradalom, amellyel a világtörténelem uj szakaszához jutott, amit persze akkor nem láttak úgy, mint ma látjuk, noha a fontosságát sokan már akkor felismerték, de akkor az volt a kérdés, hogy vájjon megmarad-e ? (Folytatjuk) Szilvásváradon kigyulladt a villany. A múlt év utolsó napja nagy örömet hozott a hevesmegyei Szilvásvárad község lakóinak: 300 dolgozó paraszt házába vezették be a villanyt. 1953-ban Heves megye területén négy község, hat gépállomás, nyolc termelőszövetkezet és kilenc állami gazdaság kapott villanyt. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK február 28-ig: Munkás Otthon, Cleveland .... 1 J. Kollár, Cleveland ............... 2 J. Zsurzsa, Oak Park........... 1 J. Kopasz, Cleveland ............. 1 Mike Tabak, Perris ............... 1 S. Stephens, Detroit............... 1 Mrs. D. Szylvester, Detroit .. 1 Mátyás Tavern, Cleveland .... 1 F. Kekezovits, Phila................ 1 A. Balia, Newark ............. 1 S. Leleszi, Stockton ............... 1 M. Freund, Trenton .............. 1 J. Lengyel, St. Louis ............. 1 J. Feczkó, New York............. 1 Julia Bécsi, Phila..................... 1 J. Boross, Los Angeles ___ 1 St. Balogh, Chicago ................ 2 J. Salay, Allan Park ................ 1 J. Bognár, Hammond _____ 1 G. Barcza, Bridgeport_____ 8 St. Győré, Brantford __ 2 E. Szigety, New York ........... 1 A. Papp, Edmonton_______ 1 Helen Smith, Edwards ......... 1 J. Policsányi, Elm Grove __ 1 R. Bakos, Cleveland_______ 1 A. Doszpoly, Cleveland......... 4 G. Bakos, Los Angeles ____ 1 V. Ponjpor, Sharpsville ......... 1 Mrs. Anna Rózsa, Phila.......... 1 L. Bauer, Newark ................. 1 Mrs. E. Szemes, Essington .... 1 J. Kerekes, Detroit ............... 1 St. G. Deák, Passaic ______ 1 Jos. Vizi, Akron __________ 2 St. Szibler, Phila...................... 1 Albert Vágó, Simcoe............. 1 J. Z. Hunter, Zeigler ............. 1 J. Hatos, Akron ..................... 2 A. Kutcher, Valencia _____ 2 J. Dénes, Detroit ................... 4 M. Földi, Detroit ................... 1 A. Saytos, Detroit................... 1 J. Éliás, So. Bend ................. 1
