Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-23 / 1816. szám
1954. január 23. BÉRMUNKÁS 7 oldal HUSZADIK SZAZAD — FÉL ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF IV. EREDMÉNYES KÜZDELMEK Mielőtt a századforduló első éveit elhagynánk, fel kell még emlitenem pár olyan eseményt, melyeknek később nagy jelentősége lett. És miután ez a “vis?szapillantás” magyar olvasó közönség részére készül, fel kellene sorolnom a fontosabb magyar eseményeket is, de sajnos semmi chronológiai kézikönyvei sem rendelkezem és az ily történelmi feljegyzéseknél nem szabad pusztán csak az emlékezetre támaszkodnunk. Századunk második évének nagy szenzációja volt a Hágai Békebiróság megalakítása 1902 október havában. Ez vplt az első eset, hogy a világ fontosabb országai ilyen közös szervezetet alakítottak és igy ez volt az első lépés a később alakított Nemzetek Ligájához, valamint a jelenlegi Egyesült Nemzetekhez is. A másik igen fontos eseményről akkoriban alig vett tudomást a világ s ime, ha szerfelett nagy fontosságúvá lett a chronológikus feljegyzés szerint Belgiumban 1903-ban elfogadták az első munkásvédelmi törvényeket. (Ezt követte az 1905-ös törvény, amely eltiltja a gyermekmunkát) . Angliában hasonló törvényeket hoztak 1904-5 években. Ezzel megindultak azon munkásjóléti törvények szerte a világon, amelyek révén ma kárpótlást kapnak a megsebesült munkások; idetartoznak a munkanélküli és aggkori biztosítások, a nők munkaviszonyainak szabályozása, a minimális munkabérek, maximális munkahét és egyéb munkás érdekeket védő törvények, amelyek a munkásokat kiemelték a régi, igazi rabszolga rendszerből. Természetesen itt meg kell' említenünk, hogy ezen előnyöket az uralkodó osztály nem jószántából adta, hanem a munkások KIHARCOLTÁK. De amit itt meg akarok jegyezni s amire minden velem egykori ember emlékezhet az, hogy az első világháborút megelőzőleg MÉG GONDOLNI SEM MERTÜNK ARRA, HOGY EZEN ELŐNYÖKET A MI ÉLETÜNKBEN KI LEHET VÍVNI. Ebből erőt meríthetnek azok, akik tovább is harcolnak a munkásosztály még magasabb életszínvonaláért. MESTERSÉGES FORRADALMAK Az 1903-as évben egy rettenetes hir járta be a világot. A politikailag szorongatott cári kormány a zsidók ellen uszította a felbőszült, tudatlan orosz parasztságot, amely nagy pogromot rendezett. A pogrom központja Wishinev város volt, ahol április 19-én és 20-án megöltek 47 embert, több százat megsebesítettek és mintegy 1200 zsidó házát és üzletét rombolták le. Évekig sokat emlegették ezt a szörnyű barbárságot. Azt hittük akkor, hogy ilyesmi csakis a czári Oroszországban történhetik. Ki hitte volna, hogy mindaz szelíd játék volt ahoz képest, amit a MŰVELT NÉMETEK fognak elkövetni négy évtizeddel később? Az Egyesült Államok nagyjelentőségű politikai csínyt hajtott végre 1903-ban. A Panama csatorna építésének ügye már nagyon előtérbe nyomult Theodore Roosevelt védnöksége alatt s miután Colombia állammal nem tudtak egyezségre lépni, amerikai izgatásra Colombia egy része fellázadt, Panama név alatt függetlennek nyilvánította magát, amit az Egyesült Államok hirtelen elismert és az ott időző Nashville nevű hadihajó tengerészkatonáival megakadályozták a colombiai katonaság behatolását. Az igy függetlenné lett Panama állammal aztán nagyon gyorsan megkötötték a szerződést a nagy csatorna építésére. Ez a módszer nem volt uj, hiszen valójában Texas államot is igy szakították el Mexikótól, mégis ezidőtől kezdve Amerika készen állt hasonló lázadások keltésére a délamerikai államokban, valahányszor az amerikai tőkések érdeke azt úgy kívánta. Vannak, akik azt állítják, hogy ma ugyanezt a módszert alkalmazza Amerika világméretekben. OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ A következő év világszenzációját az orosz-japán háború kitörése okozta. A világ azt hitte, hogy a hatalmas czári orosz birodalom egy-kettőre elbánik a kis szigetországgal. Nagy volt tehát a meglepetés február 5- én (1904), midőn a japánok az orosz hajórajt tönkreverték Port Arthurnál. A cár erre elküldte az európai hajóraját Kronstadtból, ami 1905 május 27-re érkezett a japán vizekre, ahol a japánok három napos ütközetben azt is tönkretették. Közben az orosz szárazföldi hadsereget is alaposan megverték Mukden közelében oly annyira, hogy az oroszok elfogadták a Teddy Roosevelt által felajánlott békefeltételeket, amelynek értelmében kivonultak Manchuriából, a Saghalein szigetet a japánok kapták, valamint elismerték Japán fenhatóságát Korea fölött is s ezeken kívül még több más kedvezményt is kapott Japán. Japán ezzel a háborúval egyszerre világhatalom lett, holott azelőtt alig tudtak róla valamit. Japán éppen úgy, mint Kina évszázadokon át a nyugati világtól elzárkózva élt. A történelem szerint a japán szigeteket kínai és koreai népek népesítették be, akik úgy 600 B.C. körül alakították az első kormányt. A japán nép tehát Kínától és Koreától nyerte civilizációját és azzal együtt a Confucius és a Budha vallásokat is. JAPÁN FEJLŐDÉSE A XVI. század közepe táján a portugál Mendez Pinto utazó hajótörést szenvedett a japán partok közelében, a japánok megmentették s onnan hazatérve misszionárusokat küldött, akik sok japánt áttéritettek a keresztény vallásra. Látva ezt a kezdeti “sikert” egyre több miszszionárus jött, utánuk pedig a kereskedők. A misszionárusok is nieg a kereskedők is versenyeztek egymással, ami annyira megijesztette a japán uralkodókat, hogy 1614-ben az idegenek elől elzárták az országukat. Csakl858-ban sikerült az amerikai kormánynak oly szerződést kötni a japán kormánnyal, melyben egyes kikötőkbe beengedtek idegen hajókat. Ettől kezdve a japánok rendkívül gyorsan “művelődtek”, fejlesztették az iparukat, de főleg katonai hatalmukat, amiről azonban akkor még mitsem tudott a világ. De bezzeg megtudta az orosz-japán háború alatt, de különösen megtudta a cári Oroszország, amely ily csúfos vereségre igazán nem számított. • Az orosz vereség legfőbb okát ,a kormány és a katonai vezetőségnél általánossá lett rendkívül nagymérvű korrupcióban jelöli meg a történelem. Ennek a korrupciónak tudható be a parasztság és az ipari munkásság végtelen nagy elnyomása és kizsákmányolása is. A Japánban ért nagy vereség csak növelte az elégedetlenséget, de egyben fel is bátorította a nélkülözőket arra, hogy a fővárosban, St. Pétervár-ban (a mai Leningrád) Gapon atya vezetése alatt a cári kastély elé mentek kenyeret kérni, vagy követelni. A kormány sortüzzel fogadta a tömeget, több mint ezer embert öltek meg s azóta ezt a napot (1905 január 9) Oroszországban a “Véres Vasárnap” néven említik. ELŐKÉSZÜLÉS Valójában ezzel a nappal kezdődött az orosz forradalom. Mert habár szétverték is ezt az első kérelmező gyülekezetei, a következő évben a cár már kénytelen volt parlamentet engedélyezni és 1906 augusztus 6-án megnyílt a Duma név alatt ismert orosz országgyűlés. Ezt követte még ugyanazon év október havában a nagy sztrájk nem csak a fővárosban, hanem még Moszkvában is. Noha mindezeket leverték, de ezen forradalmi megmozdulással előkészítették a talajt a későbbi, 1907-es nagy forradalomhoz. Most, hogy igy visszapillantunk erre az orosz forradalmi előkészületekre, azt az érdekes megfigyelést tehetjük, hogy addig, amig ezen mozgalmak sikertelenek maradtak, a világ (a polgári világ) szimpátiája a levert forradalmárokkal volt, de mihelyt győzelemre jutottak és igyekeztek megszüntetni az embernek ember által való kizsákmányolását, abból a polgári szimpátiából egyszerre polgári gyűlölet lett, amely az oroszok sikereivel arányosan emelkedett, sőt mi több, a csúcspontját még csak most érte el, miután a tőke profitszerző szerepét a világ egyharmad részén megsemmisítették. Noha az 1904-5 évek nagy szenzációja az orosz-japán háború volt, meg kell még említeni az angol-francia szövetséget is, amely az egyre emelkedő német hatalom korlátozását célozta, továbbá a Szuez csatorna feletti egyezséget, ami föltött éppen most folyik a nagy veszekedés, vagy talán verekedés is. (Folytatjuk) Washington — Harry Truman volt elnök azt állítja, hogy ő soha sem használta a “Red herring” kifejezést a kommunisták üldözésére vonatkozólag. Ezt a kifejezést egy újságíró vetette fel és miután ő (Truman) helybenhagyta, később neki tulajdonították. — Szóval nem volt ő olyan eszes, hogy ilyen hangzatos frázist ki tudott volna találni. Washington — A Velde képviselő vezetése alatt álló “Amerikaiatlan Bizottság” már az újságok “kivizsgálását” is tervezi. Velde kijelentette, hogy kooperálni fog Brooks (D. La.) képviselővel a Daily Workers, a Daily People’s World, Political Affairs, Soviet Russia Today és hasonló újságok ‘‘kivizsgálásában”. — Kivizsgálás alatt természetesen az ily lapok tönkretételét értik. Tokyo — Japán ügyvédek egy csoportja sok billiós kártérítési port akar indítani az Egyesült Államok ellen a Hiroshima és Nagasaki városokra dobott atombombák okozta emberélet veszteségért és anyagi károkért. A vádiratot az amerikai bírósághoz akarják benyújtani. Washington — A Labor Department hatáskörébe tartozó “Bureau of Employment Security” hivatal már elismeri, hogy a munkanélküliek száma valószínűleg elhaladta a 2 milliót. Ezen iroda adatai szerint a munkanélküliek száma december utolsó felében 20 százalékkal emelkedett, s ma oly magas, aminő nem volt 1950 január hava óta. Chicago — A “Brotherhood of Locomotive Firemen and Enginemen” nagy vasúti szakszervezet 30 napi tárgyalás után megegyezett a vasuttársulatokkal. Ezen egyezség szerint a munkások 13 cent órabér javítást és más előnyöket kaptak, amelyek összege napi $1.44 béremelésnek felel meg. Ez már a második nagy vasúti szakszervezet, mely hasonló egyezséget kötött. Ez az egyezség körülbelül 60,000 munkást érint. VESZTETTEK A “LADYK” WASHINGTON — A Supreme Court úgy döntött, hogy a cselédet alkalmazó háziasszonyok kötelesek megfizetni a házi alkalmazott után járó social security adót. Néhány texasi “lady” megtagadta ezen adó befizetését, mire a Social Security Board port indított ellenük. Ez a pör a Supreme Court elé került, amely a Social Security Bizottság javára, vagyis a “ladyk” ellen döntött.
