Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-01-23 / 1816. szám

1954. január 23. BÉRMUNKÁS 3 oldal Mit várhatunk a berlini konferenciától? (Vi.) Nagy reményekkel tel- HOSSZÚ, SIKERTELEN tek mindazok, akik a békét TÁRGYALÁSOK AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^mmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell (olynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! üsszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, így' az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer­­opTetA* építjük a rési társadalom keretein Mül akarják, hogy végre az ameri­kaiak beleegyeztek, hogy Berlin­ben összeülnek a vörösökkel és tárgyalni fognak. Alig hogy el­terjedt ez a hir, Washingtonból jött olyan félhivatalos, aláirat­­lan hir, hogy a nyugat azt fogja szorgalmazni, hogy a “keletné­metországi vörösöket megsem­misítsék”. Ezt a január 4-iki la­pokban közölték. Azt is sejtetik, hogy Szilézia Kelet-Poroszország volt terüle­teit is visszakövetelik a németek részére. Azt állítják, hogy a pottsdami megegyezés nem ér­vényes. Valamint azt is követelik, hogy minden német egységet megelőzőleg, még a megszálló csapatok ellenőrzése alatt tart­sanak szavazást, melyet a nyu­gatiak, illetve nemzetközi tőké­sek, szabad választásnak nevez­nek. Azt is követelik, hogy az egye­sített Németországot a nemzet­közi tőkések szövetségébe soroz­zák be, valamint teljesen fel­­fegyerezhessék. A felfegyverzés­sel azt is beismerik, hogy az egyesitett és igy felfegyverzett Németország nem csak követel­né hanem fegyveresen meg is próbálná a volt német területe­ket visszaszerezni, amint azt Adenauer beígérte a legutóbbi választásoknál. A MEGIJESZTETT SZOM­SZÉD ORSZÁGOK Nem csak a csehek, lengyelek, oroszok félhetnek ezen fenyege­tésektől, hanem a franciák is. Nem csak a vörösek, illetve azok, akik a nemzetközi szocia­lizmus mellett sorakoznak fel, hanem mindazok is, akik békét akarnak, tekintet nélkül a gaz­dasági és politikai nézetükre. Ezt bizonyítja az a tény, hogy mikor a franciák értesültek Adenauer ezen fenyegetéséről, még a reakciós franciákat is be­leértve, a németek felfegyver­kezése ellen léptek fel és a len­gyelekkel keresik a szövetséget, hogy ezt a német veszedelmet még idejében megállíthassák. Tehát hogyan lehetne elvárni, hogy Oroszország belemenne ab­ba, hogy a szocializmus erőit teljesen megsemmisítsék és ezen ravasz politikusoknak, az ameri­kai tőkésekkel szövetkezve egy erős hadsereg kiépítésére az en­gedélyt megadják. Ámbár azt is rebesgetik, hogy Churchill indítványára megígé­rik az oroszoknak, hogy őket nem fogják a németek megtá­madni ha fel is fegyverzik őket. De arról egyetlen Ígéretet sem tettek, hogy a lengyeleket vagy a cseheket nem fogják megtá­madni, hogy azoknak juttatott területeket vissza ne szerezzék. Valamint azt sem, hogy még az öreg Churchill is mellette vol­na, hogy a pottsdami szerződést, ihletve az Oder-Niese határvona­lat a németekkel is véglegesen elfogadtatják. A legjobb esetben az első, má­sodik, vagy esetleg még több tárgyalásokon keresztül meg­fognak egyezni, hogy NEM TUDNAK MEGEGYEZNI. A koreai béketárgyalásokat sem tudják megkezdeni, mert az amerikaiak, akik ott a United Nation nevében beszélnek, olyan követelésekkel álltak elő, melyet nem lehetett elfogadni —-. Orosz­ország megbélyegzését mint há­borús félt. Ezt persze nem lehe­tett elfogadni, ezen az egyetlen kérdésen is megtört a koreai bé­kekonferencia összehívása. Valószínű, hogy ha még ab­ba is belementek volna a vörö­sök, akkor más, hasonló, vagy még rosszabb feltételeket köve­teltek volna az amerikaiak. Ép­pen ezt fogják csinálni a berlini konferencián is. Mert már a né­metek is azt látták, hogy Ame­rika nem akart megegyezni, ki­vonulni Németországból, vala­mint az angol, francia néptöme­gek is nagyon követelték a meg­egyezést, illetve a megegyezés­re való törekvést, tárgyalásokat. Ha már nem tudnak kibújni a tárgyalások alól, akkor olyan követelésekkel fognak előállni, mint a kelet-németországi vörö­sök megsemmisítése, kiirtása, az összes szocialista vívmányok visszacsinálása legalább is Né­metországban. Az egész német ipar a régi kartelok uralma alá helyezése és még a német szak­­szervezeteket is éppen úgy meg­tisztítani a vörösöktől, mint az amerikai szakszervezeteket meg­tisztítják. Az összes amerikai irók, kom­mentátorok, politikusok meg­egyeznek abban, hogy az ameri­kaiak olyan követelésekkel fog­Küldök két dollárról szóló ára, mely a minap megérkezett, checket, egy dollár a Naptár a második dollár . pedig annak támogatására. Ch. Pallos, Sunland Az 1954-ik évre szóló Naptárt kézhez vettem és küldöm az árát, még nem olvastam a tar­talmát, csak úgy külsőleg ránéz­ve is megéri az egy dollárt. Szalai Gyula, So. Bend Értesítem önöket, hogy a Nap­tárt megkaptam, melyet nagyon vártam. Látom, hogy nem az öreg mesemondó javaslataival van tele, hanem mind tanulsá­gos dolog ami benne van, mely­nek minden betűjét átfogom ol­vasni. Steve Heveri, Bridgeport Egy 7 dolláros money ordert küldök, kérem könyveljék el a I lap egy évi megújítására és a ré­nak előállni, melyet az oroszok egyáltalán nem adhatnak meg. Nem is gondolnak arra, hogy ilyen követelésekkel célt érhet­nének az amerikaiak. így telje­sen nyilvánvaló, hogy csak az­ért állanak elő ilyen lehetetlen­ségekkel, hogy azt a látszatot keltsék a világ népei előtt, hogy ŐK hajlandók tárgyalni, meg­egyezni, ha ők diktálhatják a megegyezést és ha ez nem sike­rül, a vörösöket okolhassák ér­te. Azért az elnöktől lefelé a leg­utolsó szajkóig, azt hangoztat­ják, hogy Amerika fölényes erő­vel ül le a tárgyaló asztalhoz, ezzel szemben a vörösök — az orszok — belső és külső gyen­geség kényszerűségéből ülnek le, és könyörögnek a tárgyalások­ért. No de majd meglátjuk. szemre küldött 1954-es naptár­ért. A naptárt megkaptam, há­lás köszönet érte. Steve Heveri, Bridgeport Dear Fellow Workers: My father (Steve Bukovsky) is sending you three dollars (3.00) for the calendar. Thank you very much for your co-operar tion. Irene Bukovsky, Cicero A naptárt megkaptam, na­gyon megvagyok vele elégedve, kitűnő szellemben van megírva, lehet belőle tanulni. Küldöm az árát és a lap előfizetésének meg­újítását tiz dollárt. Kari Biró, Middleburg Megkaptuk a naptárt, fogad­ják a legőszintébb elismerésün­ket. Mint látom a naptár tanul­ságos, mint minden évben, ami­ért Geréb munkástársnak jár az elismerés és köszönet, ő min­den évben jobb és tanulságosabb munkákkal telíti meg a naptárt. Kár, hogy legtöbben nem tud­juk értéke szerint segíteni, mert az öregség és betegeskedés kiü­tötte a lehetőségeket a kezünk­ből. Mrs. K. Szimicz, Chicago Tudatom, hogy a naptárt megkaptam, a tartalma ez év­ben is nagyon értékes és tanul­ságos. A szerkesztő sok dicsére­tet érdemel. A lapom is lejárt, igy küldöm mindkettő árát. Még tudatom, hogy édesanyámnak küldött 20 fontos élelmiszer cso­magom megérkezett és száz fo­rint adót kellett érte fizetnie. Mary Antal, Wilmington Küldök egy előfizetőt és négy naptárnak az árát. Ezeket nagynehezen megjártam, mert nem messze laknak. A naptár kitűnő az én és a többi munkás­társak véleménye, hogy az a munkások bibliája. A faluban nagy a sirás-rivás, Studebaker, Singer, Bendix szórják ki a mun­kásokat. Eddig úgy vélekedtek, hogy ezt a hirt csak kommunis­ták terjesztik. A. Halasi, So. Bend Washington — Henry Wallace aki a Roosevelt két első termi­nusában földművelésügyi minisz­ter volt a U.S. News and World Report magazinnak adott inter­­vjuban azt mondja, hogy abban az időben a földművelésügyi de­partment főtisztviselői két cso­portra oszlottak. Az egyik cso­port, amelynek már volt gya­korlata agrár-ügyekkel, a má­sik pedig csak “városi gondol­­kozásunak” nevezhető. Ez utóbbi csoport nagyon eré­lyesen sürgette a részes farme­rok (sharecroppers) helyzeté­nek javítását, amit az első cso­port ellenzett. Végre annyira ki­élesedett a dolog, hogy ő kidob­ta a departmentből a ’’városi csoportot.” Most örül neki, mert mint később kiderült, ezen “vá­rosiak” között voltak a kommu­nisták, mint például Lee Press­man is, aki később a CIO ügyé­sze lett. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Oldalképek
Tartalom