Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-16 / 1815. szám
1954. január 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal Titus Oates árnyéka Irta: JOHN STEINBECK . 1670-ben Anglia nagyon is olyan volt, mint Amerika 1950- ben. Ha a kommunista szó helyett a jezsuita szót helyettesítjük. Akkor a jezsuitákat vádolták azzal, hogy megakarják semmisíteni az angol életmódot. Amint a hisztérikus állapotok növekedtek, minden idegen, vagy furcsa kinézésű egyénre rámondták, hogy “jezsuita kém”. Végre bizonyos emberek kariert csináltak a jezsuiták beárulásaiból. 1678-ban Titus Oates megjelent a szintéren. Oates egy elcsapott pap volt, akinek a múltja hamis vádaskodással és kétes életmóddal teljes volt, de azt állította, hogy azért lépett be a jezsuiták közé, hogy kémkedjen. Később összemüködött egy Tonge nevű pappal, aki gyűlöletet terjesztő röpiratokat irt a katolikusok ellen. 1678-ban Oates összegyűjtött 43 cikket, melyekben az igazságokat egy csomó hazugsággal vegyítve közölt. Leveleket hamisított, minden magasabb állású tisztviselőt árulással vádolt, mint akik a jezsuitáknak kémkednek. A vádait angolul irta, de görög betűkkel és azt állította, hogy őt a jezsuiták meg akarják gyilkolni. Oatest II. Károly király elé vitték, aki kikérdezte, de nem látott valószínűséget vádjaiban. Oates válasza az volt, hogy 81 vádat emelt az ország legbefolyásosabb emberei ellen. Ezen hisztérikus időkben sokan hitelt adtak neki, sokan meg féltek ellene fellépni, nehogy őket is igy megvádolja. A módszere nagyon egyszerű volt. Bevádolt egy magasrangu hivatalnokot, lefoglalta minden magánlevelezését, hamis adatokat gyártott, idézett a magánlevelekből kétértelmű szakaszokat, melyekre a magyarázatot adó részeket elhallgatta. Ember, ember után lett letartóztatva, kivégezve az ilyen hazaárulás vádja alapján, melyet csakis Oates tanúvallomása bizonyított. Dicsősége magaslatán állt, aki ellent mert állni, azokat hazaárulással vádolta. Az áldozatainak száma százakat ért el. Családokat tett tönkre és ártatlan embereket hurcolt meg, akik nem is lehettek bűnösök és mégis kivégeztette őket. Végre azon követelésekkel álltak elő, hogy Oates vádjait bizonyítani kell. Egy embert rántott elő akinek neve Bedlow volt. Először nem igen emlékezett a dolgokra, de nemsokára nagyon is tudott mindent és Oates minden vádját bizonyította. A Parlament is nagy zavarban volt. Minden ágy alatt jezsuita bujkált. Senki sem volt biztonságban Oates és Bedlow vádjaitól. Ebben az időben Oates volt a leghatalmasabb ember Angliában. 1679-ben a pánik már szülofelben volt. Ekkor tette Oates a legnagyobb vád emelését. Azt állította, hogy a királynő orvosa összeszövetkezett a királynővel, hogy a királyt megmérgezzék, végre Károly király Oatest hazugnak mondta, de Oates ezzel nem törődött s vádját a parlament elé terjesztette. A parlament megbolondult, a királynő eltávolítását szavazta meg, de a felső ház nem egyezett bele. Titus Oates minden félelmetes módot felhasznált, hogy vádjainak meghallgatást szerezzen. Mikor ezen félelem kezdett elhalni, akkor újból meg újból felrázta azt. De hiába próbálta nem volt képes állandósítani azt. Sir Phillip Lloyd védelmébe vette a királynő orvosát Wakemant, bebizonyította, hogy Oates hazug, hamisan tanúskodó. Amidőn ez az egyetlen ember felmert elléne lépni, mások is követték, a bátorság visszatért Angliában. Végső erőlködésében Oates azt állította, hogy a jezsuiták pucsra készülnek, hogy az angol kormányt és az anglikán egyházat lefoglalják. De az áramlat megfordult, Oates fontossága lassan elmúlt, a pánik lejárta magát. Később James király 100.000 font kártérítést követelt Oatestől, meg is nyerte a port, de mivel Oates nem tudott fizetni, igy börtönbe került három és fél évre. Mikor kijött, újból meg újból megismételte azelőtt bevált taktikáját, de a felmelegitett jezsuita kérdés nem volt hatással többé. Titus Oates története szerintem meggondolásra érdemes az 1954-es esztendőben. Gondolkodjunk csak McCarthy és kommunista kémei Budenz, Bentley, stb. felett és vegyük a vádakat, hogy meg akarják dönteni az amerikai kormányt és rájövünk a szomorú hasonlatosságra. Még csak Sir Lloyd hiányzik, de reméljük az is jön, mert a McCarthy hisztéria sem tarthat örökké. (Vi.) AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WO RED IPARI SZERVEZET ELVINYÍL ATKOZ AT A A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^mmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek keU folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy á munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért" ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer bezeté* építjük a réel társadalom keretein belül. EMELKEDIK A MUNKANÉLKÜLISÉG WASHINGTON — A Department of Labor adatai szerint a munkanélküliek száma november hóban 400.000-rel emelkedett és elérte az 1,850.000 számot. — A CIO vezetősége hamisnak mondja ezen adatot, miután a Labor Department nem a tényleges munkanélkülieket veszi számításba, hanem csak azt, hogy hány ember dolgozott az előző hónapban és hány dolgozik most, vagyis nem veszi számításba a munkát keresők számának természetes szaporulatát. toilet zárkájába, ott gyorsan levetette öreg ruháját és kidobta az ablakon, aztán magára akarta venni az újat, amikor észrevette, hogy annak nadrágját az olasz kereskedő elfelejtette bepakolni. Mit tehetett egyebht, uj kabátban, de nadrág nélkül jelentkezett a legközelebbi állomáson, ahol adtak ugvan neki egy öreg nadrágot, de az id' kabátot elkobozták és csempészés cimén vádat emeltek ellene. Tokyo — Hirohito császár újévi köszöntésére 700,000-t számláló embertömeg ment el a császári palotába, ahol olv tolongás támadt, hogy 13 ember éleét veszitette, 43 pedig megsebesült. — Ez az eset mutatja, hogy a japán néptömegek ma éppen úgy imádják a háborusbünös császárjukat, mint azelőtt és az amerikai hét és fél éves megszállás ebben a tekintetben semmi változást sem hozott. OLCSÓ TÁBORNOK SEOUL — Két south-koreai katonát katonai bíróság elé állítottak azon vád alapján, hogy egyenként 5-5 dollárt kaptak a “vörösöktől” azért, hogy a nemrégiben hazaengedett William F. Dean generálist a kezükre játszották. Ezen (AP) hir szerint Dean levelet irt Syngman Rhee elnöknek, amelyben a két katona büntetésének enyhítését kéri. OROSZ-EGYIPTOMI EGYEZSÉG CAIRO — (AP) hir szerint a Szovjetunión és Egyiptom között tárgyalások folynak gazdasági segélyért. Ezen hir szerint a Szovjet hajlandó ilyen gazdasági segélyt nyújtani Egyiptomnak, ha az nem csatlakozik a készülőben levő oroszellenes Közép-Kelet szövetséghez. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI PÓRULJÁRT CSEMPÉSZ VILLACH, AUSZTRIA — A Reuters hírszolgáltató vállalat jelentése szerint egy Heinrich nevű osztrák polgár átment Olaszországba, ahol vásárolt egy uj öltönyt, miután ott jóval olcsóbb, mint Ausztriában. Újév estéjén hazatérőben be akarta csempészni a ruhát vám nélkül. Bement tehát a vasúti kocsi Értesítem önöket, hogy a csomag naptár megérkezett. A naptár igen értékes és amennyi a mozgalmunktól telik, mindenkor értékeset adunk a művelődés részére. Ezért újra csak meleg szeretet és megtisztelést küldök mindazoknak, akik annak előállításán szorgoskodtak. Mellékelek 30 dollárt üdvözletek és hirdetésekért. A többit is rövidesen küldöm. A. Kucher, Valencia A naptár igen jó, megállja a helyét. Köszönet érte. Huszka Mihály, Detroit Elnézésüket kérve hátralékom miatt a Bérmunkás megújításáért, melyet úgy várom minden héten, hogy olvassam. Ha tudnák, hogy mily nehezemre esik az irás, megértenék késedelmemet is, nem csoda ha nem szerétek írni, mert fiatal gyerek koromtól, mindég nehezen kellett küzdeni a megélhetésért még a mai napig is, pedig már 75-ik évemet nyögöm. Legyenek szívesek a Bérmunkást továbbra is küldeni, mert az tartja bennem az életet, annyira szeretem. A lap és a Naptár minden munkásnak kell, hogy erőt nyújtson a jövő küzdelméhez, miért is fogadják hálás köszönetem becsületes munkájukért. Kecskés István, Ferndale A küldött tiz naptárt eladtam, mindenki a szokásos elismeréssel nyilatkozik róla. Munkácsy Vilmos, Bethlehem
