Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-05-29 / 1834. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. május 29. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL SZÁZEZREK BÉKETÜNTETÉ­SE A TIZEDIK SZABAD MÁ­JUS ELSEJÉN A kora reggeli órákban még esett az eső, de hamarosan át­törte a felhőket az első igazán meleg tavaszi napsugár. A fővá­ros apraja-nagyja buzgón igye­kezett a gyülekezőhelyek felé, hogy végeláthatatlan hatalmas menetbe tömörülve felvonuljon Budapest legszebb terére: a Sztalin-térre. Megragadó, fe­lejthetetlen látvány volt az ének­szóval menetelő lelkes és vidám emberfolyam. A piros és nem­­zetiszinü zászlók erdejében min­denütt feltűnt a békemozgalom fehér galambbal diszitett kék zászlaja is. Budapest dolgozó népe a béke fenntartásáért tün­­tett május elsején. A békét kö­vetelték a piros transzparensek fehérbetüs feliratai az ünnepre feldíszített házak falán ia. A né­pek barátságát hirdették a ba­ráti országok népviseletébe öl­tözött lánycsoportok éppúgy, mint azok a felvonulók, akik szomszédnépek zéc'~,ó’nt ^o-v a nemzetközi munkásmozgalom vezéralakjainak képét vitték. Budapest ifjúsága nyitotta meg a felvonulást. Virággal ke­zükben, piros, nemzetiszinü, kék és tarka kendőket lobogtatva üdvözölték a fiatalok a szobor mellvédjén álló Rákosi Mátyást, Dobi Istvánt, Nagy Imrét, Far­kas Mihályt, Gerő Ernőt és az ország többi vezetőjét. A kis út­törők egyik csoportja kivált a menetből. A gyermekek átsza­ladtak a téren, a szobor felé, fel­szaladtak az emelvényre és vi­rágcsokrokkal köszöntötték né­pünk szeretett vezetőit. A sportolók szinpompás me­netének élén Szívós István olim­piai bajnok, a magyar váloga­tott vízilabdázók kapitánya ha­ladt, hatalmas nemzetiszinü lo­bogót emelve a magasba. Mél-1 lette Gyenge Valéria és Szőke Büszkén vonultak a magyar Kató olimpiai uszóbajnokok. sport képviselői, hiszen a tava­lyi májusi ünnep óta több, mint 120 rekord megdöntésével növel­ték világszerte a magyar sport jó hírnevét. A kerületek dolgozóinak élén mindenütt a legjobbak haladtak. A május elsejei és a közeledő pártkongresszus tiszteletére fo­lyó munkaverseny eredményeit mutatják a feliratok. A főváros dolgozói több és jobbminőségü áru termelésével járulnak hozzá a haza jólétének emeléshez. Ké­szítményeinek modelljeit vitték az üzemek dolgozói: hajók, gé­pek, szerszámok kicsinyített má­sát, lágyan omló selymeket, pu­ha gyapjúszöveteket, szépmin­­táju pamutanyagokat. Üde szín­foltként tarkították a menetet az üzemi tánccsoportok díszes népviseletbe öltözött fiataljai. Az üzemi dolgozók közül so­kan elhozták gyermekeiket is, s a kicsinyek önfeledt vidámság­gal élvezték a sok látnivalót, a boldog májusi ünnepet. Reggel tiz órától délután két óráig hét oszlopban vonult el Bu­dapest népe a Sztalin-szobor előtt. De az ünnep ezzel nem ért véget. Sportbemutatók, szabad­téri előadások, gyermekműso­rok szórakoztatták a közönséget a város minden részében: a Nép­stadionban, a Margitszigeten, a Városmajorban, a Népligetben, Hűvösvölgyben és másutt. Min­denütt hatalmas nézősereg. A színházak és a mozik is zsúfolá­sig megteltek és többezren vet­lek részt az este nvolckor kezdő­dő és késő éjszakáig tartó vi­dám utcabálokon is. Vidéken is nagyszabású ün­nepségek voltak május elsején. A városokban nagygyűléseket tartottak, melyekre sokezres tö­megekben vonultak fel a dolgo­zók. A nemzetközi munkásosztály harcos ünnepnapján a magyar nép isipét megmutatta egységét, állandóan növekvő erejét és el­szánt békeakaratát. ÉJSZAKAI SZANTÓRIUM A Rákosi Mátyás Müvek ko­hászai hosszú ideig “irigyelték” diósgyőri szaktársaikat az éjsza­kai szanatóriumukért. Az utób­bi három hónapban azonban megszűnt ez az “irigykedés”. Kormányunk gondolt a csepeli kohászokra is. A gyártól nem messze, a soroksári dunaágnál már befejezés előtt áll a korsze­rű 60—70 kohászt befogadó éj­szakai szanatórium. A gyönyörű uj épületbe a sze­relők most vezetik be a vízveze­téket. Még a megnyitás előtt a központi fűtéshez szükséges be­rendezéseket is beszerilk. Fási­­tott, pázsitos kert várja a sza­badban sétálni és szórakozni vá­gyó fiatalokat. Az épület mögött elhúzódó soroksári dunaágat al­kalmassá teszik fürdésre. A korszerű gyógykezelés, az igények kielégítése biztosítja, hogy a Rákosi Mátyás Müvek kohászai négv-^thetes pihenés­sel maguk mögött, súlyban gya­rapodva, megerősödve több és jobb acéllal köszönjék meg a róluk való gondoskodást. ZENÉLŐKUT A MARGITSZI­GETEN Évente 14 millió forintot for­dít a budapesti városi tanács a főváros parkjainak karbantar­tására. Az idén a Parkfenntartó Vállalat különösen nagy gondot fordít a margitszigeti és a vá­rosligeti diszparkok növelésére és karbantartására. A parkosí­tás városszerte továbbfolyik, igy a többi között parkosítják a Ge­­lérthegy nyugati oldalát és fá­sítást is végeznek. Rövidesen új­ra működik a margitszigeti víz­esés és üzembehelyezik a sziget zenélőkutját is. Épül az ország A Zalamegyei Bázakerettyén uj kenyérgyár épült fel. Az uj gyár igen korszerű berendezést kapott. Kemencéi, gépei külföl­di tapasztalatok felhasználásá­val hazai üzemekben készültek. A Pécsi porcelángyárban meg­kezdték a pirogránit gyártását. Budapest több középületét bur­kolták már a múltban is fényes pirogránit kerámialapokkal. A pécsi porcelángyár idei 300 ton­na pirogránit termeléséből első­nek a kőbányai harmatutcai munkáslakóházak külső falát fogják borítani. 25.000 holdon létesítenek uj rizstelepeket ez évben. A jórészt Szolnok, Békés, Csongrád és Hajdú megye területén épülő uj telepek vizeállátását nagyban elősegíti, hogy rövidesen megin­dul az öntözés a Keleti Főcsa­tornából. A rizstelepek építését a rossz időjárás miatt csak már­cius derekán kezdhették meg. A Tatai fácántenyésztő tele­pen költenek a fácánok. Hat­száz anyamadár rakja tojásait. A telepen május első napjaiban már kibújnak az aranyosan tün­döklő, különböző kis fácánok. Pécsett, Miskolcon, Balaton­­füreden és Budapesten turista­állomásokat létesítenek a peda­gógusok és családtagjaik számá­ra, hogy az országjáró mozga­lom keretében megismerhessék hazánk természeti szépségeit. A férőhelyek arányában a nevelők növendékeiket is magukkal vi­hetik. Uj vágóhíd épül Keszthelyen. A Balaton-vidék legkorszerűbb vágóhídja már a nyáron meg­kezdi működését. Innen látják el hússal és húskészítményekkel a balatonvidéki üdülőket. Nyíregyházán nagyot fejlő­dött a közoktatás, Elég néhány számot felsorolni ennek bizonyí­tására: 1935-ben 4372 gyerek járt Nyíregyházán elemibe; 1953-ban már 5269 volt a szá­muk. A tanítók száma ugyan­ebben az időszakban 108-ról 234-re emelkedett. Egy tante­remre 1935-ben 82 gyerek ju­tott. Ma már nem oly zsúfoltak a tantermek: egy tanteremre 55 gyerek esik. A régi jelentések arról beszélnek, hogy volt olyan tanyai iskola a város környékén, ahol egy nevelőre s egy tante­remre 120 gyerek is jutott. Az egy nevelőre eső tanulók száma a városban 58 volt, ez 1953-ban már 28-ra csökkent. A város­hoz tartozó tanyákon az egy ne­velőre eső tanulók száma 105- ről 31-re csökkent 1935 óta. Magosliget a felszabadulás előtt cselédfalu volt. A község el volt zárva a világtól: a legkö­zelebbi vasútállomás 45 kilo­méterre, a jegyzői hivatal 4 kilo­méterre feküdt. A faluban éve­ken át nem volt egyetlen tanító sem. Ma helyben van a tanács, a posta. A falut mindennapos autóbuszjárat köti össze Nyí­regyházával. Az uj iskolában két tanító foglalkozik a gyere­kekkel. Kiss Gergely régente 3 hol­don verejtézekett. A földosztás­nál még 5 holdat kapott, ma ter­melőszövetkezeti tag. Szép uj házat építtetett azóta. Fia had­nagy, unokája technikumi hall­gató Kisvárdán. Madarász Zsigmond, egykori uradalmi kovács is termelőszö­vetkezeti tag ma már. A felsza­badulás után uj házat épített. Fia a néphadseregben tiszt, lá­nya vezető állásban dolgozik a csaholci állami gazdaságban. Ve je a helybeli földmüvesszö vet­kezeti bolt vezetője, kisebbik fia pedig még iskolába jár, de az egyetemre akar menni. Rizstelepek létesülnek Szol-Észrevételek Ahány ember, annyiféle ész, — tartja a közmondás. De mely csoportba tartoznak azok, akik­nek nincs semmiféle eszük? % --­Az igazi bölcs nem a megmér­hetetlen dolgok felett okosko­dik, hanem igyekszik értékesíte­ni a felismert természeti erőket. “Eb csahol, kutya ugat”, — Ez áll az egymással veszekedő politikusokra is. Aki nem akarja, hogy rajta tapossanak, ne boruljon térdre senki előtt. A szocializmus talaja a való­ság, éltető napsugara a tudo­mány. Akinek nincsenek vágyai, az nem él; akinek vágyai nem tel­jesülnek, az szenved. Vágyak­kal bimi és azokat kielégíteni az élet igazi célja. A meg nem érdemelt korholás nem annyira káros, mint a túl­zott dicséret. Nem olyan fekete az ördög, mint ahogyan festik, amit bizo­nyít az, hogy igen sok arra ér­demes embert nem visz a pokol­ba. Törvénytelen gyermek és a törvényes csalás azonosak egy tekintetben. Az előbbire hiába mondják, hogy “nem ismerik el”, mégis csak emberi lény az; az utóbbira hiába mondják, hogy a “törvény jogosít rá”, mégis csak csalás az. Az emberek ítélőképességét elrabolják az előítéletek. Jobb, ha az óra áll, mintha helytelenül jár. A túlságosan udvarias ember durvaságnak nevezi az őszinte­séget, a túlságosan komor osto­baságnak mondja az életkedvet. Mindenki saját szerencséjé­nek a kovácsa, — tartja a köz­mondás. Igen ám, de viszonyai és tehetsége képezik az ülőt és a kalapácsot. Sokszor sértő szavakra a leg­keményebb válasz a HALLGA­TÁS. Vagyont aratnak azok, akik a munkások részére nyomort vet­nek. Abet Adám (“Emléklapok”, 1894) nők megye 16,650 holdnyi szi­kes, lápos területén. A csator­nák és a rizsgátak elkészítésé­vel több mint 1.8 millió köbmé­ter földet mozgatnak meg. A munkát jórészben gépekkel vég­zik. KÉRJÜK clevelandi olvasóin­kat, akik 1-2 éjszakára szállást tudnak adni az értekezletre jövő vidékieknek, azt jelentsék be a Bérmunkás irodájában, 8618 Buckeye Road.

Next

/
Oldalképek
Tartalom