Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-05-08 / 1831. szám
1954. május 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal A MUNKAFRONT HÍREI ...Washington — Eisenhower levelet intézett a szenátus és az alsóház munkaügyi bizottságainak elnökeihez, amelyben arra kérte őket, hogy a Taft-Hartley törvény módosításánál tartsák szemelőtt azt az elvet, hogy az egyes államoknak több beleszólást engedjenek a munkásügyekbe. Miután az egyes államok törvényhozó testületéi általában véve sokkal munkásellenesebbek, mint a kongresszus, igy nyilvánvaló, hogy az elnök a Taft-Hartley munkásellenes törvény oly módosítását akarja, amely megerősítené az egyes államok munkásellenes törvényeit. Chicago — A United Automobil Workers Union (CIO) nevelésügyi bizottsága elhatározta, hogy megindítja a propagandát a garantált évi bérekért. Az automobil iparban a jelenlegi szerződések 1955-ben járnak le, ez a bizottság azt ajánlja, hogy az uj szerződések megkötésénél a legfontosabb követelés a garantált évi fizetés legyen. Garantált évi bér alatt évenkénti 40 heti munkát (40 órát hetenként) értenek. New York — James P. Mitchell munkaügyi miniszter a McGraw-Hill Publishing Co. bankettjén beszélve azt mondotta, hogy minden katolikus munkásnak támogatnia kellene az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatos International Labor Organization szervezetet, mert az küzd az istentelen kommunizmus ellen. — A munkaügyi miniszter tehát külömböző vallásu munkások egymás elleni uszításával véli szolgálni a munkások ügyét. Toledo — A United Automobil Workers (CIO) tagjai körében erős kritika éri azt az egyezséget, amit ezen szervezet vezetősége a Willis Motor Compániával kötött, amelynek értelmében a munkások 10 százalékos bérlevágást kaptak. Mint a West Pullman Local 107 (CIO) röplapja mutatja, ezen egyezség nem csak 10 százalékos bérlevágást, hanem egyben 30 százalékos munkamennyiség emelést is jelent. Richard T. Crosser, a Willis local elnöke azt állítja, hogy ezen bérlevágás nélkül a Willis Co. képtelen lett volna továbbra is versenyezni a többi nagy automobil kompániákkal. Ezzel szemben a munkások azt állítják, hogy 1931-ben ugyan ezzel a kifogással kezdték meg a bérlevágásokat, amelyek általánosak lettek és a depressziót egyre jobban elmélyítették. Washington — A Federal Workers Union beadványt intézett a kongresszushoz, amelyben tagjai részére átlagosan évi 800 dollár bérjavitást kér. Miután a szövetségi kormánynak jelenleg 1,250,000 olyan alkalmazottja van, akik ebbe a kategóriába esnek, ez a bér javítás évi 1 billió és 200 millió dollárt tenne ki. — Kérdés azonban, hogy a kongresszus tagjai, akik a saját részükre nagyon gyorsan megszavazták a csaknem dupla fizetést, hajlandók lesznek-e figyelembe venni az alkalmazottak kérését. New York — Az Industrial Relation konferencián elhangzott beszédek arra vallanak, hogy az utóbbi években feltalált úgynevezett electronic” gépek alkalmazása az iparokban és a kereskedelemben nem annyira a kézi munkásokat, mint inkább a hivatalnokokat, a. “fehér galléros” alkalmazottakat szorítják ki. Az iparokban, — mondotta Donald A. Strauss, a Beckman Instrument igazgatója, — az utóbbi 30 év alatt a hivatalnokok (clercks) száma 250 százazalékkal emelkedett, amig a termelő (production) munkások száma csak 40 százalékkal szaporodott. Az uj electronic gépek ezt a félrebillent egyensúlyt fogják helyreállítani. Fontana, Cal. —- A United Steel Workers Union (CIO) tagjai, mintegy 5500 munkás, “wildcat” sztrájkba ment, amikor az egyik department vezetője 4 munkást elküldött a munkából. Ezen munkásokat alacsonyabb bérskáláju- munkára tették, amit azok nem vállaltak el, mire a foreman hazaküldte őket. Erre a munkások spontánszerüen abbahagyták a munkát az union tisztviselők tiltakozása dacára is. MOSZKVAI KALAND LONDON — George Turpin, azon amerikai újságírók egyike, akik 18 napos tanulmányutat végeztek a Szovjetunionban, elbeszélte, hogy egy alkalommal Moszkvában majdnem bajba került. Midőn észrevette, hogy egy nagy üzlet előtt 500 főnyi tömeg gyűlt össze uj edények vásárlására, Turpip egy. automobil lépcsődeszkájára állva fényképezni kezdte a tömeget, amit egy tengerész tiszt heves bezéddel ellenzett, mire egész tömeg vette körül őket. Turpin tolmácsa végre rendőrt hivott, aki kiszabadította őket. A tolmács aztán elmagyarázta, hogy a tengerésztiszt ezt mondotta: “Ez a külföldi kapitalista ezt a képet otthon mutogatni fogja, hogy milyen nagy tömeg áll itt sorba kenyérért, vágy más élelmiszerért, holott csak a legújabb konyhai eszközök vásárlására jöttek”. A Utah államba való Turpin azt mondja, hogy sok orosz látogatót kellene beengedni az Egyesült Államokba, mert az oroszoknak nagyon hibás fogalmuk van Amerikáról. Az orosz nép nem fog lázadni a Kremlin ellen, mert soha még ilyen jó dolga nem volt, — mondotta. Beszéltem egy szegény paraszt családból származó leánnyal, aki azzal dicsekedett, hogy dacára szegény származásának magas iskolákat végezhetett és most nemcsak jó állása van, hanem a vőlegénye is katonatiszt. Szegény paraszt lánya Amerikában ilyesmit nem érhet el, — mondotta a boldog leány. Mikor Turpin erre azt felelte, | AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s»mmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell tolynía mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék H küzdelmet. A szakszervezetek olyan áUapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: "Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: "LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer bezetét építjük a -égi társadalom keretein belül. A gyarmatok alkonya (Vi.) Úgy a caracasi, mint most a genevai konferenciák lényegében a gyarmati uralomnak a halottas tora. Amig a caracasi konferencián az amerikaiak megvesztegetés folytán, eltussolták a gyarmati kérdések feletti tárgyalásokat, határozatokat, a genevai konferencián már olyan erősen uralja a helyzetet, hogy nem tudják eltussolni. A genevai konferencián még csak a franciák indokinai gyarmatáról lesz ugyan szó, de az mint folytatólagos akció fel kell, hogy frissítse az indiaiak azon követelését, melyet ugyan a francia kormánynak már megtettek, de azok nagyon el vannak foglalva Indokínában és attól tették függővé, hogy ott mi lesz. De biztosra vehetjük, hogy ha Indokinából ki kell nekik vonulni, akkor az indiai félszigeten levő gyarmataikról is ki kell nekik menni. India hivatalosan kérte Franciaországot, hogy ’’Pondicherry” tartományt, adják vissza az indiai kormánynak, melyet eddig a franciák uraltak, zsákmányoltak ki. Ezt ha a franciák nem fogadják meg, nem adják viszsza, akkor az Egyesült Nemzetek elé fogja vinni ezt és más dolgokat is. Amint már említettük, a kis diktatúra alatt nyögő Portugáliának is van ott, valamint kínai területeken is gyarmata. Indiában Goa, ahol most az amerikaiak unszolására nagy repülő telepet akarnak kiépíteni, melyet India nagyon ellenez, tudva azt, hogy ilyesmi Amerikában is megtörténhetik és hogy az Egyesült Államokban a legszegényebbek is magasabb életnívón élnek, mint ő és a hadnagy vőlegénye, a leány egyszerűen azt felelte, hogy azt nem hiszi el. Turpin azért ajánlja, hogy a Szovjetunionból sok turistát kellene beengedni az Egyesült Államokba. hogy leginkább ellenük szólna az egész. Mintegy puskacső irányulna feléjük. Kinai területen meg Macago, ámbár kicsi, de mégis mint egy szálka a kinai nép oldalában, mint egy gyalázatos emlék a régi gyarmati sorsukról, amikor a franciák mellett az angolok, japánok, amerikaiak osztozkadtak a hatalmas Kina fölött. Mint egy mindent magával sodró áradat, az angol Hong Kong sem sokáig maradhatna meg, ha a fenti gyarmatokat visszacsatolják az anyaországhoz. Malay, az angol birodalomnak legdusabb jövedelmet hozó gyarmata is nagy veszedelemben van. Azért remélte Dulles és mesterei az angolokat bevonni az indokinai háborúba, hogy azzal védenék Malayt is. Ezt nagyon jól tudják Churchillék és nagyobb haderőket küldtek Malaya védelmére, de nem Indokinába, melyet már elveszettnek hisznek. Ettől van leginkább a nemzetközi tőkések központi szervezete a Wall Street nagyon megijedve. Még visszafelé akarják csavarni az idők folyamatát. Nem akarják beismerni, hogy nincs gyarmati lehetőség többé. Tudják, hogy ha a kinaiak mellett Indokinának is mekk adni a függetlenségéit, a szabadságát, akkor Malay, Hong Kong, az afrikai, sőt a délamerikai gyarmatok is követelik, ha kell kiharcolják a függetlenségüket. Washington — Az állami kormányzók tanácskozásán Michigan állam kormányzója, G. Mennen William azt ajánlotta, hogy a szövetségi kormány azonnal költsön egy billió dollárt olyan express utak kiépítésére, amelyeken át a nagy városok népeit rövid idő alatt ki lehessen szállítani a vidékre. Williams szerint a hidrogénbomba ellen csak ezt az egy védekezést lehet alkalmazni.
