Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-05-01 / 1830. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. május 1. AMERIKAI POLITIKA M KÜLÜGYI HIVATAL ÍRÁSBA FOGLALT NYILATKOZAT­BAN TETTE KÖZZÉ, HOGY A GENFI KONFERENCIÁN NEM HAJLANDÓ SEMMIFÉLE ENGEDMÉNYEK ADÁSÁRA. WASHINTON — Néhány órával azután, hogy Dulles külügy­miniszter Európába utazott, hogy résztvegyen a genfi konferen­cián, a külügyi hivatal hét oldalra terjedő Írásos nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejti, hogy a tervezett konferencián az Egye­sült Államok npm fog semmiféle engedményt adni a “kommunis­táknak”. A nyilatkozat úgy állítja be, mintha az Egyesült Államok né­pe rettegne attól, hogy Genfben esetleg elismerik a Kínai Nép­­köztársaságot, amelynek mellő­zésével lehetetlen a koreai vagy az indokinai béke megkötése és azért a State Department meg­nyugtatja az amerikai népet, hogy ilyesmiről nem kell tarta­nia, mert az amerikai delegáció semmiféle olyan ajánlatot sem elkelt. Sok ezer külföldi utazik Magyarországba erre a mérkő­zésre. NEKIK MEGÉRTE A második világháború és az azt követő hidegháború és a ko­reai “rendőrakció”, nagyon sok­ba került Amerika népének vér­ben, pénzben. A fiatal emberek tízezrei pusztultak el, tízezrek nyomorultan, bénán élik le a hátralevő napjaikat. Nem csak Amerika, de az egész világ né­pei megérezték ezeknek a hábo­rúknak a borzalmait, szenvedé­seit és becsületükre legyen, le is vonták belőle a tanulságot. Nem akarnak többé háborút és ennek a nem akarásnak mind hango­sabban adnak kifejezést ugy­­annyira, hogy azt a kormánya­iknak is tudomásul kell venni. Ez a bátor háború ellenes kiál­lás nagyon megnehezíti a halál­kereskedők munkáját, kik lázas izgalommal készítik elő a bor­zalmak borzalmát, a harmadik világháborút, az A H és C bom­báikkal. Egy olyan háborút akarnak kiprovokálni, amelyben elpusz­tulhat az egész emberi civilizá­ció, beleértve a profit őrültjeit is. Ezt a háborút azért akarják az emberiségre zúdítani, hogy a szent profitrendszer uralmát visszaállítsák az egész világon. Hogy nekik érdemes, kifizető­dő volt a meleg és hideg háború, azt a hivatalos tatisztika igazol­ja, amely szerint a háborús pro­fit soha nem látott magasságba emelkedett. A második világháború előtt Amerikába csak két olyan válla­lat volt, amely évente egy billió dollárnál nagyobb forgalmat csinált, ez a General Motors s a Bell Telephone Co. volt. De hála a nagy háborús konjukturának, már 1953-ban 33 olyan compá­­nia volt, amely több mint egy billió dollár forgalmat ért el. A General Motors halad az élen most is, ami természetes, hiszen ma ennek a vállalatnak a vezetői töltik be azt az állami funkciót, ahonnan a legnagyobb rendeléseket adják ki. Wilson hadügyi államtitkár ur vállala­ta — amelyre az államtitkár ur annak idején azt mondta: “Ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának is” — több mint 10 billió dollárt forgalmazott az el­múlt évben. A következő a Bell Telephone négy és fél billióval, a Standard Oil csak egy kevéssel van alatta. A 33 vállalat össze­sen 74 és fél billió dollár forgal­mat ért el. A General Electric, Chrysler, Ford, az acélgyárak, olaj, vil­lany, ipar és a nagy élelmiszer trösztök sorakoznak egymás után a billiós forgalmú vállala­tok közé. Ez azt jelenti, hogy minden amerikaira 470 dollár ára vásárlás esik a 33 vállalat­nál. Az elmúlt évben ezeknek a vállalatoknak a forgalma 10 bil­lió dollárral növekedett. Ez a kimutatás nem csak azt mutatja, hogy a nagy vállalatok forgalma és ezzel együtt a pro­fitja is hatalmasan megnöveke­dett az elmúlt háborús években, hanem azt is, hogy a tőke, a nagy vagyon, az egész gazdasá­gi élet, mind kevesebb kezekbe kerül, hogy ezek a vállalatok, döntően befolyásolják Amerika (Vi.) A detroiti Free Press április 4-iki számában közölték, hogy melyik államból mennyi írástudatlan fiatalt nem tudnak katonának besorozni, tehát ezek a fiatal férfiak, akiknek lega­lább is nyolc osztályt kellett vol­na végezni a törvények szerint. Ez a jelentés ezeket mondja: Mississippi államban 46.2 száza­lék, Georgiában 44.8, South Ca­­rolinában 40.3, Alabamában 39, Louisianaban 34.4, Arkansas­ban 31.1, Floridában 27.7 száza­lék katonaköteles fiatalember nem tud irni-olvasni. Emiatt nem tudják őket besorozni. A katonai számítás szerint 8,000.- 000 ilyen katonaköteles ifjú van, akiket nem lehet besorozni mert még csak a nagyon meglazított irni-olvasni való mértéket sem képesek kitölteni. Ezen katonai szakértőknek és az amerikai újságolvasóknak nem az fáj, hogy ilyen sok fia­tal van, akik nem tudtak meg­tanulni irni-olvasni, hanem csak az, hogy ezeket nem tudják ka­tonának besorozni. Meglehet, hogy arra is gondolnak, hogy ezeket a butákat sokkal köny­­nyebb volna odaküldeni ahová ők akarják, még a pokolba is, vagy ahoz hasonló tropikus, ma­­láriás, és sok más hasonló nya­valyákkal teli mocsaras harctér­re is, mint.most Indokinába is tervezik. Persze mint minden betegség­nek, nyögés a vége, igy ezen tár­sadalmi betegséget is azzal nyö­gik, simítják el, hogy ezen déli államoknak nincs pénzük isko­lákra, tanítókra. De az ország­nak billiói vannak Chiang, Rhee egész gazdasági és politikai éle­tét. Ezeknek a nagy vállalatoknak a vezetői ma elfoglalták a leg­magasabb és legfontosabb álla­mi hivatalokat és természetes, hogy az állami igazgatást, an­nak gazdasági és politikai éle­tét igyekeznek összhangba hoz­ni a General Motors és társai üzleti érdekeivel. Ezt soha nyíl­tabban és szemérmetlenebbül nem csinálták, mint teszik ezt a mai időkben. Ez mind nagyon természetes, csak egy a csodá­latos, hogy Amerika népe ezt ilyen birka türelemmel viseli el. fog elfogadni, amely a Kínai Népköztársaságot bármifélekép­pen is segítené. Ez a nyilatko­zat előzetes bejelentése annak, hogy az amerikai delegáció min­dent el fog követni a genfi bé­kekonferencia sikerének elgán­­csolására. Közben világszerte egyre nő az újabb nagy háborútól való rettegés, mert az Egyesült Álla-és más hadurak, rablóbandák tá­mogatására. Éppen ezek az írástudatlanok azok, akik legnagyobb hazafiak, akiket minden ellenkezés nélkül tudnának a vágóhidra vinni, akik azt hiszik, hogy legjobban tudják, hogy mi a kommuniz­mus, szocializmus s minden kér­dés nélkül hajlandók volnának az ellen harcban elpusztulni. Ezek azok, akik megvolnának elégedve a mennyekben való PIE evéssel is, itt meg “szénát”, ba­bot, krumplit is szívesen meg­esznek, hiszen egész életükben csak azon éltek. Ezeknek a had­sereg mennyország, hiszen ott még cipőket, szép uj ruhákat és sokkal jobb élelmezést kapná­nak, mint a szüleik adott nekik, azon boldognak beállított ame­rikai otthonokban. WASHINGTON — A republi­kánusok minden áron nagy ér­demeket akarnak szerezni ma­guknak a kommunisták üldözé­se terén. Még mindig úgy tart­ják, hogy a kommunista mu­mussal megrémített amerikai nép szavazatát a kommunista üldözéssel lehet legkönnyebben megszerezni. Ez az igazi értel­me azon szabadságtipró tör­vényjavaslatoknak, amelyeket Brownell igazságügyminiszter kérésére készítettek s amelyek­kel a republikánusok ellensú­lyozni akarják a demokratáktól származó azon javaslatot, amely a kommunista pártot törvényel­lenesnek nyilvánítaná. Most egyszerre 11, az az ti­zenegy kommunista ellenes tör­vényjavaslat került a képviselő­­’ház igazságügyi bizottsága elé. Nehogy a demokraták elmarad­janak, vezérük McCormack (D. Mass.) képviselő sietett bejelen­teni, hogy a demokraták az ösz­­szes javaslatokat pártolják s mielőtt a republikánusoknak al­kalmuk lett volna csak annyit is mondani, hogy “Kari Marx”, máris nagy beszédet mondott az átkos kommunizmus ellen. Ez a beszéd annyira visszatükrözte a Massachussetts állam boszor­mok mind nagyobb mértékben avatkozik bele az indokinai pol­gárháborúba. Wilson honvédelmi miniszter már elismerte, hogy a Dien Bien Phu erődbe szorított francia csapatok erősítésére amerikai pilóták által vezetett repülőgépeken viszik a segítsé­get. Wilson azt is mondta, hogy amerikai repülőgépek francia csapatokat fognak szállítani magából Franciaországból és az afrikai francia gyarmatokról. Miután ezen gépeknek India fe­lett kell elszállni, Nehru, India miniszterelnöke kijelen tette, hogy az ilyen csapatszállitást India felett nem engedik meg. Úgy az Egyesült Államokban, mint Európában is még mindig nagy izgatottsággal tárgyalják Nixon alelnök azon kijelentését, hogy ha a franciák kivonulnak Indokinából, akkor amerikai gyalogságot visznek oda. Miután ez a háború kiszélesbitését jelen­ti, mindenfelé igen nagy aggo­dalmat okozott, azóta újabb meg újabb nyilatkozatokkal igyekszenek azt kimagyarázni, vagy még nagyobb zavart kelte­ni. Seol — Syngman Rhee Délko­­rea elnöke kijelentette, hogy mi­után az Egyesült Államoktól biz­tosítékot kapott arra, hogy Genfben a Kínai Népköztársasá­got nem fogják elismerni, igy ő is hajlandó elküldeni oda a dél­koreai delegációt. “Legalább Genfben a Szabad Világ meg fogja látni, hogy Oroszország­gal nem lehet bírni háború nél­kül”, — tette hozzá. New York — F. Sterling Cole (R. N.Y.) képviselő, a kongresz­­szus atomenergia bizottságának az elnöke azt mondotta, hogy az ő információi szerint Ameriká­nak csak mennyiségileg van több atom- és hidrogén bombája, mint a Szovjetunionnak, de nem minőségileg is. kányüldözéseit, hogy az ember szinte látta Elizabett Guerley Flynnt amint seprőn ülve repül át a new yorki Foley Squaren. De megjelent a bíróság előtt a szocialista párt vezére, Norman Thomas is, aki ellenezte a kom­munista párt törvénytelenitését. Nem azért, mintha a vélemény­nyilvánítás szabadságát akarta volna védeni, mert elmondotta, hogy ő már évtizedek óta har­col a kommunisták ellen, hanem csak azért, mert észrevette, hogy az ilyen törvényt minden­féle más pártra is ki lehet ter­jeszteni. A bizóttság tagjai képtelenek voltak megérteni, hogy miért védelmezi Thomas a kommunis­tákat, ha egyszer harcol ellenük, ha tudja, hogy azok ártalma­sak? “Ilyen túlságosan nem le­het leegyszerűsíteni a dolgot”, — mondotta Thomas. — “Ha a rabló bűnös a rablásban, akkor azért kell vád alá fogni s nem azért, mert jó volt az anyjához és meglátogatta azt”. Ezen aztán McCormak képvi­selő nagyon elcsodálkozott. Hát hogyan lehet feltételezni egy kommunistáról, hogy jó is lehet, akár az anyjához is?! (Stone’s Weekly) írástudatlan fiatalság Boszorkány üldözők

Next

/
Oldalképek
Tartalom