Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-04-24 / 1829. szám
1954. április 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal A magyar puszták kincse a gyapot Bármerre utazunk ma Magyarországban, mindenütt megváltozott képpel találkozunk. Nem csak uj gyárak, épülő szocialista városok tükrözik a megváltozott világot, hanem Magyarországon eddig még soha nem termett mezőgazdasági növényeknek hatalmas táblái is. Régi ismerős tájakon, szikesek mellett például, ma már nem biztos, hogy a szik egykori * gyér növényzetét látjuk szürkülni. Lehet, hogy az egykori szikesek helyén, hatalmas rizstáblák vize felett a rizs kalászainak friss zöld szinét lengeti a szél. S talán 5 vagy 10 évvel ezelőtt még burgonya, kukorica vagy rozs táblái húzódtak ott, ahol ma sokszáz, sokezer, soktizezer hold területen zöld leveleivel, krémszínű, rózsaszínű virágaival vidám és hasznos virágoskertként mutatkozik be uj növényünk, a gyapot. A gyapotnak Magyarországon története van. Régi krónikák megsárgult lapjai már említést tesznek erről. Egyik történészünk “II. Rákóczi és kora” cimü müvében arról is, hogy nagy szabadságharcunk vezetője Rákóczi fejedelem is foglalkozott a gyapot meghonosításának kérdésével. De más emlékeink is vannak. Mitterpacher Lajos 1810-ben adta ki könvecskéjét, melynek cime “Oktatás a pamuk-termesztésről”. Benne nagyon ajánlja a gyapot magyarországi meghonosítását. Bátor gondolatok voltak ezek, de nem vitték, nem vihették előre a gyapot-termesztés ügyét. A kor, amelyben felvetődtek, a társadalom, amelyben megszülettek, nem volt alkalmas arra, hogy a magyarországi gyapottermesztés nagy müvét megkezdhesse. Az első világháború vérzivatarából élve kikerült magyar hadifoglyok közül néhányan, akik megjárták a cári Oroszország fogolytáborait és akiket a forradalmi Oroszország bocsátott haza, emlékeik mellett magukkal hoztak néhány szem sötétbarna magot, a gyapot magvát. A gyapotét, amelyet Turkesztánban, Azerbajdzsánban és az akkori A 12 zodiak konstelláció szolgált alapul az év 12 hónapra való felosztásának. Valaha az évet a tavaszi nap-éj egyenlőséggel kezdték, amikor tehát a Kos volt az uralkodó konstelláció. (Nem szabad mondani, hogy uralkodó csillag, mert minden konstelláció több csillagból áll). És miután nagyjából minden csoport 30 napon át “uralkodik” a Zodiak igy oszlott meg: Tavaszi konstellációk: Aires (kos), Taurus (bika), Gemini (ikrek). Nyári időszak: Cancer (rák), Leo (oroszlán), Virgo (szűz). Őszi: Libra (mérleg), Scorpio (skorpió), Sagitárius (nyilas). Téli csoportok: Capricorn (bakkecske), Akvarius (vizhordó, Pisces (halak). Jelenleg tehát a Taurus (bika) az uralkodó zodiak csoport. A General Feature szindikált asztrológiai rovat ezt a jóslatot adja: “Aki ezen csülagzat alatt születik, annak a családja és a barátai nehezen értik meg őt eb-Oroszország más déli területein is termeltek. Ez a gyapot, amelyet hadifoglyaink hazahoztak, kizöldült és kivirult — virágoskertekben. Dísznövényként, kerti növényként ültették el és kevés magot fogtak belőle. A 20-as években több kísérletet tettek a hazai gyapottermelésre. Ugyanis megállapították, hogy a nálunk termett gyapot felveszi a versenyt a világ bármely gyapottermelő vidéke termékeinek minőségével. Mégsem lett semmi ezidőben a magyar gyapottermesztésből. Nem is lehetett. A gyapot meghonosítása — mint minden újfajta növényé — áldozatokat követel. Nagy kiadásokat feltételez. A beruházások nem térülhetnek meg azonnal. A magyar tőkéseknek, mint a világ más tőkéseinek is, csak a legnagyobb és gyorsan elérhető haszon járt az eszükben. Oly kísérletekbe, amelyek a nagy befektetések ellenére csak később ígérhettek hasznot ugyan miért fektettek volna pénzt? A MAGYAR GYAPOT SZÉP JÖVŐJE ELŐTT A mi uj világunknak kellett elérkezni ahhoz, hogy a gyapottermesztés ügye a nemzet ügyévé váljék. A mi országunkban a dolgozók szükségleteinek kielégítése az uralkodó törvény. A dolgozók jólétének megteremtése a célja minden munkának. Fontos feladat a dolgozók ellátása nyersanyagokkal. Nem csoda, hogy 1948-ban, a fordulat éve után — amikor a munkásosztályé, a dolgozó népé lett a hatalom — felfigyeltek a gyapottermesztés népgazdasági jelentőségére. Államunk többmülió forintot adott a munka megkezdéséhez. Először is összegyűjtötték a hazai eredetű gyapotmagvakat azért, hogy a nem megfelelő anyagot kiselejtezve, megteremtsék a nemesitett magyar gyapot alapját. De nem a hazai magvak, hanem a szovjet és a testvéri népi demokratikus Bulgária segítsége tette lehetővé, hogy már abban a gazdasági évben az időben, jó lesz tehát ha nagyon értelmesen fejezi ki a mondanivalóját és kerüli a veszekedést.” A következő hónapban az Ikrek lesznek az uralkodók. Erre vonatkozólag ez az asztrológus rovat ezt mondja; “Aki ezen konstelláció alatt születik, annak ajánlatos, hogy a munkáját idejében elvégezze, úgy, hogy a délutánt már kellemes szórakozásban töltheti el rokonai, barátai és szomszédai körében.” Hát akinek ilyen hülyeségeket el lehet adni pénzért, az megérdemli, hogy kizsebeljék! Asztornómiával (csillagászattal) való időtöltés hasznos, nevelő és egyben szórakoztató is, de az asztrológia (csillagjóslás) csak az őskori népek téves hiedelmeiből felmaradt ma már nevetséges babona, amit ravasz emberek a gyerekes gondolkodású egyének kizsebelésére használnak fel. ben is 635 holddal indulhatott meg a kísérleti termesztés. De az időjárás akkor nem kedvezett a gyapotnak, a nyár hűvös, csapadékos volt, hosszantartó őszi esők jellemezték az esztendő időjárását. Mindez azt eredményezte, hogy 1949-ben országosan 28 kilogramm volt a holdankénti termés. Lesújtó eredmény. De voltak biztató eredmények is, amelyek azt mutatták, hogy a mi viszonyaink között el lehet érni és túl lehet haladni a 3.5—.4 mázsás termést. Kormányzatunk nem a rossz eredmények, hanem a kiemelkedő eredmények alapján döntött. Nemcsak megtartotta, hanem még fel is emelte a következő esztendő gyapottermesztési tervét. Eredetileg 1950-ban 3000 holdon akartak gyapotot termelni. Kormányzatunk vezetői ezt a területet 10.000 holdra felemelték. Az 1950. évi időjárás meghozta a magyar gyapottermesztés győzelmét. A 10.000 holdon az országos átlag 295 kilogramm volt holdanként. 1951-ben már 50.000 holdon folyt a gyapot termesztése és az országos átlag elérte a 303 kilogrammot. Bebizonyosodott tehát: a gyapotnak van jövője Magyarországon! NEHÉZ NEMESITÉSI FELADATOK Ahhoz azonban, hogy ez a jövő valósággá váljék, a tudomány embereinek, a nemesitőknek teljes erővel neki kellett kezdeni a magyar gyapot létrehozásához. Szentesen, majd Hódmezővásárhely mellett folyt a nemesítés munkája. Itt létesült a Gyapottermelési Kutatóintézet, amelynek munkájáról e cikkünkben számolunk be olvasóinknak. Milyen gyapotfajtát akarunk létrehozni? Olyat, amely a mi éghajlati viszonyainknak megfelel. A gyapot hazájában körülbelül 160—170 napos tenyészidejű a növény. Ez a mi viszonyainkhoz hosszú. E napok alatt a gyapot hazájában legalább 3800 C fok melegét kíván. A mi viszonyaink között ez sok. Az első és alapvető feladat tehát a gyapot megváltoztatása olyan irányban, hogy rövidebb idő alatt érjen be és kevesebb melegre legyen szüksége. Az is döntő azonban, hogy olyan gyapotfajtát állítsunk elő, mely a mi viszonyaink között is megadja a holdankénti 5 mázsa átlagtermést. És ez nem csekélység. Bár már ma is nem egy olyan gyapottermelőnk van, aki messze túlhaladja ezt a termésmennyiséget. További követelmény, hogy egy mázsa magvas gyapotból legalább 30-32 kilogramm essék a rostra, mig a többi a gyapot olajtartalmú magvára. A gyapotnak úgy kell beérnie, hogy még az őszi esők előtt learathassuk termésének 75 százalékát. Nehéz feladatok ezek. Megközelítésüket több utón kell megkísérelni. A micsuri biológia útmutatása adja itt az első és döntő segítséget. Vannak gyapotfajták, amelyek kitűnő szálat adnak, de hosszú a tenyészidejűk. Vannak viszont rövidebb tenyészidejüek, de rosszabb szálminőségü fajták. E fajták keresztezése — beporzásos és oltásos utón — az egyik módszere annak, hogy a keresztezett fajták utódaiból kinevelhessük a rövid tenyészidejű, jó minőségű magyar gyapotot. Ez nem rövidlélegzetű munka. Néhány esztendő is beletelik, mig eredményre vezethet. GYORSÍTOTT fejlődés, HIDEGTÜRÉS Persze addig sem ülünk tétlenül, amig az újfajtát kinemesitjük. A már termelt gyapot egyes tövei között óriási külömbségek vannak mind textil-értéküket, mind termésidejüket tekintve. Az intézet munkájához tartozik, hogy állandóan kiemelje a termesztésben lévő gyapotból a legjobb töveket és ezeket tovább szaporítva jóminőségü vetőmagot adjon a termelőknek. Egyik legnehezebb probléma a rövid tenyészidő elérése. A nálunk vetett gyapotfajták tenyészideje 130-140 nap között van. Igen fontos lenne, ha ezt a tenyészidőt 10-20 nappal megrövidítve, 120 napra, tehát négy hónapra leszoríthatnánk. így elérnők, hogy augusztus végén, szeptember elején a gyapot beérjen. A rövid tenyészidejüség elérésének egyik útja az, amit fentebb vázoltunk. De vannak más utak is. Vannak agrotechnikai módszerek, amelyek megyorsitják a gyapot fejlődését. Ha például a gyapot szárát fejlődése bizonyos fokán csonkolják, fölösleges zöld hajtásait eltávolítják, ezzel kényszerítik a növény, hogy az összes tápanyagokat a meglevő termésekhez szállítsa és ezzel egyben jelentősen lerövidítik beérésének idejét. Ez a munka meglehetősen babrás és sok munkáskezet kíván. A szovjet tapasztaltai alapján alkalmazzák azt a módszert is, hogy bizonyos vegyszerekkel érés előtt permetezik (kalciumcianid és nátrium, siliko-fluorid) a növényeket és ennek nyomán a levelek lehullanak. Ez a tápanyagokat a levelektől elviszi a termés beérleléséhez. Óriási előnye, hogy körülbelül egytized részébe kerül, mint az előbbi eljárás. 1000 EZER HOLD UJ MÉHLEGELŐ SOK UJ IPARI ANYAG Más nehezebb utón is elindultak. A gyapotnak hazai növényeink között is számos rokona van, például a kerti mályva. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a gyapot különböző közelebbi és távolabbi rokonaival keresztezzék és igy átadják azon haszons tulajdonságait a gyapotnak. Komoly kísérletek folynak például abban az irányban, hogy a gyapotot egy rostnövénnyel, a kenáffal,' vagy egyik gyomnövényükkel, a varjú-mákkal keresztezzék. Ezek a kísérletek most még meglehetősen kezdeti állapotban vannak. Ha sikerülnek, fordulatot idézhetnek elő a gyapotnemesités munkájában. Fontos kérdés a gyapot beporzásának a kérdése is, mert minél jobban termékenyülnek meg a gyapot virágai, annál nagyobb az élerhető termés. A méhek nem szívesen porozzák be a gyapotvirágokat. Most a pavlovi ta-
