Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-09 / 1814. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1954. január 9. nult, átszervezni a csapatait. Újra szervezte a partizán csapatokat és nem csak megállította a jól felfegyverzett, nagy katonai szakértelemmel vezetett francia inváziós hadsereget — amelynek zöme a hírhedt Idegen Légió csapatokból állt — hanem ismételten megverte és minden oldalon visszavonulásra kényszeritette. Csak ott tudták magukat tartani, ahol a hadihajók, repügépek védelme alatt állottak. Az egész ország népe csodálatos egységgel állt szembe a francia hódítókkal. Itt ahol a franciák megvetették lábukat, a Vietnami Köztársaság tövényei voltak érvényben és a franciák állandó félelembe voltak. A partizánok váratlan támadásai folytán egyetlen francia tiszt sem volt biztonságban. Még a legjobban őrzött telepeken sem volt biztos az életük és a francia tiszti vesteség olyan nagy volt, hogy azt nem tudták pótolni a tisztképző iskolák. így ment ez már nyolc éve. A vietnami hadsereg a franciák minden támadását visszaverte, mind nagyobb területre terjesztette ki a hatalmát, de közben 1947-48-ban a vietnami kormány ismételten felajánlotta a békét, ha az ország függetlenségét elismeri a francia imperializmus. De az ajánlatokat figyelmen kívül hagyták, újabb és újabb csapatokat szállítottak a vágóhidra, főleg az Idegen Légió csapatait, amelyeket azok közül toborozták, kik a világháború idején Hitlerrel harcoltak. Sok, sok ezer német és vagy 20 ezer magyar fiú került be az Idegen Légióba. Ezeket a szerencsétlen magyar fiukat, kiket a tisztjeik az orosz csapatok elől Németországba vittek, ahol lefegyverezték és táborokba vitték őket és azután ezek a tisztek valósággal eladták őket a francia Idegen Légiónak, felvéve a vérdijat minden egyes áldozatért. De mindez eredménytelen maradt, mert ezek is ott pusztultak el Indokina őserdőiben. A FRANCIA NÉP Soha még becsületesebben, harciasabban munkásosz t á 1 y nem értelmezte a nemzetközi proletár szolidaritást, mint a francia nép, amely nem csak elitélte az uralkodó osztályának a támadását egy nép szabadsága ellen, de gyakorlatilag is ellentállt. Számtalan gyár dolgozói tagadták meg a hadianyag gyártását. A kikötő munkások megtagadták a hadianyag és a csapatok behajózását, a vasutasok lekapcsolták és ott hagyták a hadianyagokkal telt vagonokat. A gyűlések ezrein tiltakoztak a vietnami “szennyes” háború ellen. Ezt a harcot a saját imperializmusuk ellen 8 év óta rendületlenül folytatják és velük szolidárisán harcolnak az afrikai kikötő munkások és a morokoi, algíri kikötőkben éppen úgy megtagadják a hadianyag behajózását, mint a francia rakodó munkások. AMERIKAI BEAVATKOZÁS A vietnami vereségek, a francia dolgozók ellenállása, amely megnehezítette a hadianyag szállítást, 1949-50-ben arra kényszeritette a francia uralkodó osztályt, hogy módot keressen a vietnami kilátástalan háború befejezésére, amikor közbelépett az amerikai kormányzat. Truman elnök 1950-ben az amerikai kormány nevében vállalta, hogy az indokinai inváziós hadsereget ellátja hadianyaggal, beleértve repülőgépeket, tankokat, hadihajókat és a koreai harcokban kipróbált napal-bombákat, a békés lakoság felégetésére. Azonkívül vállalta, hogy legalább egy harmaddal hozzájárul a háború költségeihez. Az amerikai kormány eleget tett az ígéreteinek. A hajók százai szállították a hadianyagot, a pénzügyi támogatást is bőkezűen megtoldotta, de sem ez, sem Bao Dai visszahívása nem segített. A nagy véráldozatok ismét hiábavalónak bizonyultak, a Vietnami Köztársaság erősebb mint bármikor a múltban. A hadseregük fegyelmezett, a partizán csapatok kitünően dolgoznak, a francia nép minden rétege a megegyezést kívánja, az akadály az amerikai parancs, az Ígért fokozott támogatás, kiképző csapatok küldése. Hogy ez az akadály meddig képes fentartani a békés megegyezést, azt a közel jövő fogja megmutatni. Egy kétségtelen, hogy a vietnami nép a végsőkig fogja folytatni a harcát a szabadságért, a függetlenségért, a betolakodó francia-amerikai imperializmus ellen. KI FOG GYŐZNI? Ha az amerikai imperializmus nem volna olyan vak, akkor meg kellene már a tények alapján állapítani, hogy az az idő elmúlt, amikor könnyűszerrel el lehetett nyomni a népek szabadságharcát. Tény az, hogy a hatalmas gyarmati harcokba gyakorlott Anglia 6 év óta nem képes letörni a malay nép szabadságharcát. Tény az, hogy a Fülöp szigeteken 8 év óta folyik a harc a kormány csapatok és a szabadság harcosok között. Tény az, hogy Amerika és szövetségesei, minden túlerő és technikai fölény dacára sem tudták három évi harc után térdre kényszeríteni a koreai népet, kénytelenek voltak leülni a tárgyaló asztalhoz. Nem tudnak győzelmet elérni ezekben a harcokban, mert ezek a népek az elnyomás ellen, a szabadságukért, függetlenségük és boldogabb jövőjükért harcolnak. Mert egységes az egész nép és erős, fegyelmezett amely tudja, hogy miért harcol, mig az elnyomók zsoldos hadserege kényszerből, csak pénzért harcolnak. A szabadságharcot, a gyarmati népek felszabadulását fegyverrel, brutalitással késleltetni lehet, de megakadályozni nem. Ezt előbb-utóbb megfogják tanulni az elvakult, beképzelt imperialisták is. PÓTLÁS A Bérmunkás Naptár megjelentetését anyagilag segítők névsorából kimaradt Gáncs Lajos, Cleveland, munkástárs 10 dollárja. Angol-saxon demokrácia (Vi.) Az angolok sokszor vitatkoznak az amerikaiakkal, hogy melyik jobb, a született kékvérű angol lordok, vagy az amerikai nagytrösztök demokráciája. Hát efelett éppen lehetne sokáig vitatkozni, mert olyan egyformának látszik mielőttünk, hogy nehéz volna külömbséget tenni. De hát ha az olvasók mégis látnának valami külömbséget, igy egy pár összehasonlítást teszünk. Georgetown, Guiana angol gyarmatról jelentik, hogy a kirúgott miniszterelnök feleségét, Mrs. Janet Jagant, $147.50 birságra ítélte a kormány, mert egy tiltott gyűlésen résztvett. Ha nem fizeti meg a büntetést, ami ott ezen boldog angol gyarmaton nagy pénz, akkor három havi börtönt kelDleülnie. Ugyanis az angol demokrácia csak olyan gyűlést engedélyez Guianaban, melyet az angol lordok érdekében és azoknak engedelmes szolgái tartanak. De hát ezt nevezik ők szólás és gyülekezési szabadságnak. Londonból jelenti az AP iroda, hogy az angol kormány nem enged be idegeneket egyáltalán és igy a béke érdekében a tanítók által öszehivott gyűlésre sem engedték be Nyugat-Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, stb. országok küldötteit. A sajtóiroda nem tudja az okot, vagy nem meri megírni. Az angol kormány meg nem is tartja szükségesnek megmondani, hogy miért nem engedik be ezeket az idegeneket, akik békét akarnak és az angol békére vágyó tanítókkal tanácskozni akarnak ebben az ügyben. Ugyan akkor emlékezünk arra, hogy az amerikai nagytrösztök kormánya sem engedte be azon angol vallásos vezetőket — a quakereket —akik békét akarnak, azt hirdetik és az itteni béke híveinek akartak előadásokat tartani. Nem szólva arról, hogy úgy itt mind mindenfelé a tőkés demokráciákban, a kizsákmányolás szabadsága szent és sérthetetlen, amig a szocializmus hirdetése nagy bűn, arról tárgyaló gyűlések tiltva vannak, az büntetendő cselekmény. Amidőn hasonló dühöngő amerikai demokráciát olvasunk a lapokban, gondoljunk annak szülőanyjára, az angol lordok demokráciájára. Az év legnagyobb híre! Az év végén az újságírók felsorolják azon eseményeket, amelyek az újságírás szempontjából az elmúlt évben a legfontosabbak voltak. Az események társadalmi szempontból, avagy következményeiben esetleg nem bírnak olyan fontossággal, itt csupán arról van szó, hogy az újságírásra melyik szolgáltatta a legfontosabb témát. A United Press sorozata az 1953-as évre a következő: 1. Sztálin halála és az azzal kapcsolatos politikai változás a Szovjetunionban és a népi köztársaságokban. 2. Koreai fegyverszünet és a hadifoglyok kicserélésének az ügye. 3. Bejelentése annak, hogy már az oroszoknak is van hidrogén bombájuk, aminek egyik következménye lett Eisenhower azon ajánlata, hogy békebeli célokra közös atomraktárt állítanak fel. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS . FENTARTASAHOZ január 2-ig: Guz Bence, Cleveland ....... 2.00 G. Kuhn, Cleveland ........... 2.00 J. Dénes, Detroit...............10.00 Mrs. A. Szász, Chicago ....25.00 J. Wozár, Parma ............... 1.00 Mary Kovács, Cleveland 5.00 Ch. Vass, New Brunswick 1.00 Alex Kecse, Chicago ......... 1.00 A. Csont, Allen Park ....... 6.00 F. J. Cleveland ............. 10.00 G. Tóth, Ashtabula ........... 1.00 S. Szabady, Chicago __.... 3.00 J. Bukovits, Cleveland __ 1.00 E. Maar, Chicago ______ 1.00 J. Barabás, Wadsworth........90 Mrs. J.. Éliás, So. Bend ...... 1.00 K. Kolozsváry, Cleveland .. 1.00 Mrs. J. Pika, Larimer....... 1.00 John Kovács, Cleveland .... 5.00 4. Húsz évi távoliét után a republikánusok újból hatalomra kerültek az Egyesült Államokban. 5. A Rosenberg házaspár pőre és kivégzése. 6. A 6 éves Bobby Green elrablása, meggyilkolása, a gyilkosok elfogása és kivégzése. 7. Az angol koronázás, a második “Erzsébet korszak” kezdete. 8. Republikánusok támadása Harry Truman volt elnök ellen, azt állítva, hogy előléptette Harry Dexter Whiteot, noha tudta róla, hogy kém. 9. A kelet-németországi zavargások, amiket az amerikai élelmiszer csomagokkal fütöttek. 10. Nagy szárazság a nyugati államokban, a farm termelvények árainak esése és a farmerok elégedetlensége. ÚJRA ÜLDÖZIK BRIDGEST SAN FRANCISCO — Gén. Warren Olney, szövetségi ügyész, azt mondotta az újságíróknak, hogy 30 napon belül újból pörbe fogják Harry Bridgest, a hajósipari munkások szervezetének elnökét, hogy megfosszák a polgárjogától, mert állítólag eltagadta, hogy polgárosodását megelőzőleg tagja volt a Kommunista Pártnak. Ezért már egyszer elitélték Bridgest, de a Supreme Court megsemmisítette az ítéletet. A Vas megyei Termelőszövetkezetek még az idén 76 holdon ültetnek gyümölcsfa csemetét.' A csöngei “Dózsa” termelőszövetkezet tiz holdon szilva, másik tiz holdon pedig meggyfa-csemetéket telepit. A rábakovácsi Ady termelőszövetkezetben 16 holdon alma- és körtefacsemetéket ültetnek.
