Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-04-03 / 1826. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. április 3. ALBERT EINSTEIN — KÖNYVSZEMLE — Irta: DR. E. L. DWIGHT TURNER Szerény véleményem szerint Dr. Albert Einstein, Princenton Egyetem tanára, egyike azon legkiválóbb elméknek, akik planétánkon valaha is megjelentek. Dr. Einstein önéletrajzi adatait tartarmazó “My Later Years” cirnü könyve nemrégiben jelent meg New Yorkban a Philosophical Library kiadásában. A nagyon érdekes munkából itt csak az alábbi idézeteket kivánom kiemelni. ‘‘Azon embereknek, akik az * KÜZNYECEK ethikai, vagy a vallás tanítására vállakoznak, kell hogy képesek legyenek felemelkedni arra a magaslatra, amelyen feladják a SZEMÉLYES ISTEN FOGALMAT, ezzel együtt feladják a félelem és az alaptalan remény forrását, amelyek a papság kezébe kimondhatatlan nagy hatalmat adnak. Az ily tanítóknak azon erőket kell kultiválni, amelyek az igazságot és a közjót szolgálják. Igaz, hogy ez sokkal nehezebb, mint a félelem terjesztése, de mégis olyasmi, ami megérdemli a fáradságot.” — Ezen szavak, kétség kívül, az igazi humanizmus legtisztább kifejezését mutatják. “Én most magányosságban élek. Ez fájdalmas ifjú korunkban, de az érettség korában már élvezetes. “A tanítás egyik legfőbb célja az legyen, hogy a tanuló megtanuljon függetlenül gondolkozni és ítéletet mondani azon események és eszmék felett, amelyekkel szembekerül. A kritikus gondolkozó képesség többet ér, mint valamely speciális tárgyban való nagy ismeret. A szocializmusra vonatkozólag ezt Írja Dr. Einstein: “ A fontosabb államok legtöbbje győzelme kutján keletkezett. A győző nép, éppen a győzelem eredménye gyanánt politikai és gazdasági előnyöket szerzett magának a legyőzött nép felett s azután mint kiváltságos osztály uralkodott a legyőzött országban. Az első dolog az volt, hogy megszerezték maguknak a föld tulajdonjogát, majd saját soraikból kinevezték a papokat, ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland........12.00 J. Buzay, Cleveland .......... 6.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas. Akron_______ 6.00 J. Feczkó, New York ___ 7.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susana Hering, Buffalo _12.00 A. Kucher, Valencia _____ 4.00 J. Kollár, Cleveland ......... 1.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 J. Kozsan, Miami................12.00 Geo. Kuhn, Cleveland____ 2.00 J. Képes, Munhall.............. 2.00 L .Lefkovits, Cleveland .... 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ____ 6.00 J. Mácsay, Detroit ............ 2.00 Jos. Munczy, Cleveland _ 6.00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo .......... 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland .... 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady____ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park____ 4.00 J. Vizi, Akron __________12.00 akik kezükbe vették a nevelést és úgy oktatták a legyőzött népeket, hogy azok állandósították az osztályuralmat. A TŐKÉS TERMELÉS “Mint Thorstein Veblen, a történetíró mondotta, az emberiség még ma is csak a ‘ragadozók’ korát éli. Másoktól kapjuk az élelmet, a lakásunkat, a ruházatot, a szerszámokat, amikkel dolgozunk; a nyelvet, még gondolataink tartalmát is; mások munkája teszi lehetővé, hogy éljünk. Sok-sok miihó élő és már elhalt ember összeségét rejti magában ez az egyetlen szó TÁRSADALOM. “A magántőke egyre kevesebb kezekbe koncentrálódik, részben a tőkéseknek egymásközötti versenye miatt, részben pedig azért, mert a technikai fejlődés egyre nagyobb válalatok létrehozását követeli meg, amelyek aztán a kisebbeket felmorzsolják. Az eredmény a financiális oligarchia, amelynek még a demokratikus szervezett politikai társadalom sem tud ellenállni. Ez a tény, miután a politikai pártok törvényhozóit a privát tőkések finanszírozzák, vagy tartják befolyás alatt úgy, hogy a törvényhozók nem védik az alantas osztályok érdekeit. “De azonkívül a mai viszonyok között a privát tőkések kezében vannak az informáló intézmények, — a sajtó, a rádió, televízió, a nevelés — igy csaknem teljesen lehetetlen, hogy az individuális polgár tárgyilagos ismereteket kapjon és igy intelligensen éljen politikai jogaival. “A termelés nem a használat, hanem a profit kedvéért történik. Semmi intézkedés sem történt arra, hogy a munkaképes emberek mindig kapjanak munkát, miért is a munkások állandó félelem közepette élnek, hogy megélhetési lehetőségüket elvesztik. És miután a munkanélküli (és a nagyon kis fizetésű munkás) nem tudja megvásárolni á termelt javakat, beáll a túltermelés, ami még nagyobb munkanélküliséget eredményez, amely végre is depresszióhoz vezet. “A depresszió megszüntetésére a tőkések háborúkat kezdenek, amelyek megint hatalmas adósságokat halmoznak fel. Ily háborúkban halomszámra gyilkolják az “ellenségnek” választott népet, amely talán valamely zsarnokság vagy korrupció alól akar szabadulni, vagy amely függetlenséget akar éppen úgy, mint szerzett magának az Egyesült Államok 1776-ban. Ezen idézetekben Einstein oly képet nyújt magáról, hogy előtte mindannyian csodálattal és tisztelettel hajtunk fejet. (Progressive World) (Befelező közleménv) A TUDOMÁNYOS KOHÁSZÁT FEJLŐDÉSE Sok-sok súlyos kötöttség alól mentette föl a szovjet kohászokat a gépesítés és automatizálás. Amióta munkájukat csupán az ellenőrző mérőkészülékek adataira építették, szokásukká vált, hogy kutassák az adatok minden egyes változásának okát. Kohászok állapították meg még a háború előtt, hogy valahányszor megváltozik az anyagok berakásának és elosztásának rendszere a garatnál, mindannyiszor megváltozik a kohón belül a gázáramok iránya is. Ez a fölismerés vezetett ama gondolatra, hogy szabályozó eszközként használják fel az anyagok eloszlását. Mégpedig olyan szabályozó eszközként, amellyel állandó légáramlati és hőmérsékleti rendszert biztosíthatunk. Szoros együttműködésben a leningrádik Politechnikai Intézet egyik tudományos munkaközösségével, kidolgozzák “ a kohó működésének felülről való szabályozási eljárását”. Imént beszéltünk arról, hogy a izzó levegőt a nagyolvasztó medencéjébe füvókákon keresztül fújják be. Minden egyes kohó mellett ott emelkednek a légelőmelegitők. A kohót átölelő gyűrűs csőhöz kapcsolódnak. A csőnek számos karja van s közülük mindegyik a medence belsejében levő füvókákon végződik. Minél mélyebben hatol lse a kemencébe a forró levegő, annál serényebben halad előre a kohászati folyamat. Nos, a kuznyecki kohászok a következő gondolatot vetették fel: mi lenne, ha a forró levegőt a kohóba nem a megszokott egyenes sugár formájában irányitnák, hanem csavarformában? Alig vetődött fel a javaslat, máris hozzákezdtek a kísérletekhez. A kohó-műhely tagjai különösen ernyedetlenül munkálkodtak a jó eredmény érdekében. A fuvókészülékek szerkezetét átalakították: irányitó szerkezetének csavarvon alas alakot kölcsönöztek, hasonlóan a csavarorsó törzsének menetbevágásához. A kísérletek igen figyelemreméltó eredményre vezettek. Kiderült, hogy a csavarvonalas irányitó-szerkezetü fuvókák megjavítják a kohók működését. Csavarvonalas áramlás esetén a levegő és az égési termékek mélyebben hatolnak a medence belsejébe, a fűtőanyag gázosítási övezete kiszélesedik, a gázok eloszlása a kohó keresztmetszete mentén, továbbá a rétegek süllyedése egyenletesebbé válik. A kohászok azt is észrevették, hogy a kohóba juttatott levegő nedvességének éles ingadozásai — a téli alacsony és a nyári magas levegőnedvesség — ingadozásokat idéz elő a nagyolvasztók működésében. Ez arra a 'gondolatra vezetett, hogy fokozott és állandó nedvességű levegőáramlást kell alkalmazni. A befujtatott forró levegő összetételébe gőzt vezettek be. Ezáltal sikerült megszüntetni a nagyolvasztók működésének évszakos ingadozásait. Következéskép a kohó működése termelékenyebbé vált. ÚJÍTÁSOKKAL a magasabb TERMELÉSÉRT! 9 kuznyecki kombinát kohóműhelyében különös technológiai ellenőrző szolgálatot létesítettek : naponta többször gázpróbát vesznek a kohó különböző helyeiről. A próbák alapján gázeloszlási diagramokat állítanak össze csöves szinodákból álló berendezéssel. A szinodákat saját súlyúk viszi le a kohóba, azután csőrlővel emelik fel azokat. A szondákat különböző hajlásszöggel készítve, sikerül a garat sugara mentén különböző pontokból próbákat venni. A kuznyecki kohászok már nem is tudnak diagrammok nélkül dolgozni. — Ha az ember ránéz a diagrammra, olyan mintha a kemence belsejében lett volna, —mondogatják a derék kuznyeckiek. A nagyolvasztó ‘ vason kívül salakot, vagyis felolvasztott meddőkőzetet is bocsát ki magából. A nagyolvasztót néhány órás időközökben salakkal töltött egész csillevonatok hagyják el. A salakot még nemrégiben is a salakdombra szórták, mint hasznavehetetlen anyagot. Ma már a salakot is kitünően hasznosítják — cementgyárak nyersanyagául szolgál. A kuznyecki kohók igen sok értékes gázt is szolgáltatnak. A gáz, miután a gáztisztitóba megtisztítják a portól, óriási gázvezetéken keresztül (a vezeték hossza 5 kilométer, átmérője 2 méter) a kombinát acélöntő mülyébe áramlik. Ott a kokszgázzal együtt kiváló fűtőanyagként hasznosítják a Martin-kemencéhez. A gépesítés és automatizálás következtében a kuznyecki nagyolvasztóban a kemencék irányítása jóval kevesebb munkást foglalkoztat, mint az ugyanilyen amerikai üzemekben. A kuznyecki kombinát Martin-kemencét és más műhelyei sem maradnak el a kohómühely mögött. Bennük ugyancsak értékes technikai újításokat vezetnek be évről évre. Ennek következtében a kemencefenék négyzetméteréről levett acélmennyiség egyre növekszik, fokozódik tehát a munka termelékenysége. A hatalmas kuznyecki kohók területén, az üzemigazgatóság közelében magaslik ki a 31. számú ipariskola. Az iskola padjaiból a kuznyecki kohászok százai, mesterségük kiváló szakértői kerültek ki. Tetteikkel hires gyáruk történetének sok dicsőséges lapját írták tele. Alekszander Saskov és Vaszilij Usztinov, a 31. számú ipariskola egykori növendékei, ma a gyorsöntés mesterei, Lahno kuznyecki aczélolvasztár, az ipariskola neveltje, — a Sztalin-dij kitünteti je — nevet viseli. Aralicsev I. (“Élet és Tudomány” folyóiratból)
