Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-03-27 / 1825. szám
1954. március 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal KUZNYECEK A kuznveceki Sztálin Kohászati Kombinát-ban a termelési folyamatokat olyan pontosan “időzttették”, hogy bizyást igazíthatjuk óránkat a nagyolvasztók csapolási idejéhez. S ami még bámulatosabb, ezek a folyamatok emberi kéz közvetlen befolyása nélkül mennek végbe. Embert itt alig látsz. Füstöt és gázt még kevésbbé. Olyannyira nem, hogy könnyen és hamar azt hiheted: talán bizony nem is dolgoznak ezek a nagyolvasztók. Pedig nagyon is dolgoznak. Hiszen a műhelyekben teljes kapacitással folyik a termelő munka. Széditően magas építmény a kuznyecki nagyolvasztó. Tüzállótéglás épület, a testét acélköpeny burkolja. Belsejében köralaku akna. A kohó also részében, a medencében gyűlik össze az olvasztott vas és a salak. A medencét vízzel hütött vastag vaslemezek védik. A medence felső szintjén, a kohó kerülete mentén furcsa csöveken, úgynevezett fuvókákon keresztül erős légáramot fújtatnak a kohóba. Mielőtt azonban befújtatnák a levegőt 600-700 fokra hevítik föl a. nagyolvasztó melletti magas hengeres tornyokban, a légelőmelegitőkben. Szigorúan szabályos arányban rakják a nagyolasztóba az ércet, kokszot, mészkövet s egyéb nyersanyagot. Hosszú évekig napról-napra megszakítás nélkül működik a nagyolvasztó. És mindig megrakottan. Több mint félkilométerre nyúlik el a nagyolvasztók vonala. E vonal mentén van az úgynevezett érctér, ahol egész hegyek púposodnak a vasércből, mészkőből, meg a többi nyersanyagokból. Olykor-olykor millió tonnákban halmozzák fel itt az anyagot. De hol vannak itt berakó munkások ? Hiszen fiaembert se látsz a nyersanyagok e hatalmas raktára mellett! AUTOMATIZÁLT MUNKAFOLYAMATOK A vagonokat úgynevezett vagonbuktató gép üríti ki. A nyers anyaggal teli szerelvényeket a gép mellé vontatják. Egy-egy vagon 60 tonnányi nyersanyagát könnyedén emeli föl és billenti meg. Szemkápráztató gyorsasággal üríti ki a rakományt. Két percig se tart, mig egy-egy vagon tartalma az árokba ömlik. S mindössze egy szál ember irányítja a gépóriást. Különít ges ércdaruk emelik ki az árokba öntött ércet. A négylábas mozgó daruk acélhídon állanak. ] Olyan acélhídon, amelyben me- ■ ritőkanalas markolóju kocsi fut ( és az ércet elektromos szállítóvagonokba önti. Ezekkel szállítják a nagyolvasztókkal párhu- , zamosan húzódó bunkeres üritőhidhoz, nagy félmtölcsérek a bunkerek. Alul különleges zárral ellátott nyílásuk van. A zár megnyitásakor megfelelő menynyiséget öntenek ki az ércből s a többi szükséges nyersanyagból. / ELEKTROMOS MÉRŐKOCSI A bunkeres üritőhid alatt fényesen megvilágított nagy helyiségben glédában sorakoznak a gépek. Ezek a gépek töltik meg a kohókat nyersanyaggal. Emberek súlyos kétkezi munkáját helyettesítik. Nagy sebességgel mozog a sínen egy elektromos mérőkocsi. Hol egyik, hol a másik bunker alatt áll meg. Maga nyitja a zárakat, maga szórja ki a nyersanyagot. Közben pontosan megméri a kellő mennyiségű ércet vagy mészkövet. Aztán odahajt a billenőienekü kiskocsi tölcséréhez és átrakja rakományát a kiskocsira. A nagyolvasztóba a kokszot ugyancsak ilyen kiskocsik adagolják, mégpedig automatikusan. A kokszevő bunker éhes szája szabályos időközönként magától kitárul. Ilyenkor a koksz saját súlyánál fogva ömlik a nyíláson a sajátos mérlegre, ahol “önmagát megméri’’. Mihelyt a kívánt mennyiség kiömlött, a bunker szája bezárul és a megmért kokszadag a kiskocsiba ömlik. A mérlegkocsi gépészén kívül alig látsz más embert a földalatti raktár bunkeréinek glédái előtt. Mit csinál ez a gépész? Megnyom egy gombot és a kiskocsi — nem egyéb, mint egy hatalmas burkolatú, egyik végén pyitott csüle — magától szalad fel a ferde hidon. Ott anyagát önműködően önti kohóba. Gombokat és emelőkarokat tologat könnyedén a mérlegkocsi gépésze. Ez a magabiztosan végzett munka a régimódi kohókban munkások sázait terhelte a legnehezebb testi munkával. A mérlegkocsi gépésze felelős, hogyan oszlanak el az anyagok a nagyolavsztó garatjainál. Ő felel az anyagok helyes arányáért, a terhelési rendszer előírásának szigorú betartásáért. De honnan tudja a gépész, mi történik a nagyolvasztó belsejében? A MÉRŐMŰSZEREK Az automata-gépek működését mérőműszerek ellenőrzik. ’ Ezek a készülékek valósággal lefényképezik a kohóban végbe> menő folyamatokat. Egy ilyen különleges készülék mutatja a . kohóban a rétegek szintjét. A . készüléknek két acélrud-lába . van. Mindkettő mintegy belesüpped a kemencébe. Az acélrud lábak drótköteles áttétellel egy elektromos csőrlővel vannak összeköttetésben. Valahányszor a kohó tartalmának rétege lesülyed, mindannyiszor vele sülyednek a rudak is. Következéskép megfeszül a kötél és elfordul a csörlő dobja. A dob össze van kötve a regisztráló készülék mutatójával. A mutató pedig egy különleges diagrammon jelzi az adatokat. A diagrammot jelző készülék a bunker alatti helyiségben van elhelyezve. Ott van a mérlegkocsi gépészének vagy alkalmi segédjének szeme előtt. A készülék diagrammja pontos képet ad arról, mi történik a kohó belsejében. Ha a nyersanyagok az olvadás során nem egyenletesen sülyednek, visszatükröződik a diagrammon. így * evorsulás is. Ha a készülék azt jelzi, hogy az anvasr • gyorsan süllyed, ez arra enged következtetni, hogy a kemence hülőben van. A mérlegkocsi gépésze nem csupán aktív részese a kohászati termelésnek, hanem egyike felelős vezetőinek is. ő felel a kohászati folyamat egész ”arcvonalmögötti frontjáért”. Maroknyi ember szolgálja ki a kuznyecki kohót. De annál fontosabb minden egyes ember munkája. Az egyik óriási kuznyecki nagyolvasztónál dolgozik Dogadájev mester. Valamikor a gurjevszki régi szibériai gyár kicsiny kohója mellett segédmunkásként robotolt. A kuznyecki gyárban mint nagyolvasztár kezdte munkáját. Immár szinte teljes munkanapja egy szobában telik el: az ellenőrző- és mérőállomáson. A falakon elhelyezett automatikus irókészülékek tudósítják Dogadájev mestert, hogy miként működik kemencéje. Az egyik készülék azt jelzi, hogy mennyi légáramot kap a kemence. Egy másik a levegő nyomását mutatja. A levegő, a gáz, az akna tűzálló betétje, a levegőelőmelegitők kupolái, a légelőmelegitők betétjeiben az égési termékek, a medence hűtőjéből kifolyó viz hőmérsékletéről Dogadájevet és társait az agregátumokon elhelyezett mérő-műszerek tudósítják. A műszerek az agregátumokon végbemenő folyamatokat szabályozó készülékek adatait jelzik. Ilymódon a kohászok értesülést szereznek a gázfogyasztásról, a levegő eloszlásáról a fúvókban, a gáz nyomásáról a garatban és számos más jelenségről. Az ember csupán megállapítja a szabályozókészülékek adatait. Az agregátumok működését maguk a szabályozó készülék biztosítja többi közt azt is, hogy a kohóba kerülő levegő mennyisége és hőmérséklete szabályszerű legyen. A levegő és a hőmérséklet szabályozásával foglalkozó személyzet legfőbb feladata biztosítani a nagyolvasztó helyes működését, mondhatnék “sima járását”. De miben áll a nagyolvasztó sima járása? Mindenekelőtt a forró levegő egyenletes nyomásában és a nyersanyagok egyenletes süllyedésében a kohó keresztmetszete mentén. Dogadájev mester nyugalmát mihdaddig nem zavarja semmi, amig a mérőműszerek által rajzolt szint jelző diagramm és a garatban a gáz nyomásának és a levegőnyomásnak diagrammja sima vonalak. Hanem mihelyt hegyek, völgyek, terecskék és szögletek mutatkoznak, már környékezi a baj. Ilyenkor aztán különböző rendszabályokkal kell visszaállítani a kohó egyenletes menetét. (Folytatjuk) nem marad vásárlóképességük és a gépek nem esznek, ruházkodnak, nem fogyasztják a termelt javakat, igy még nagyobb felhalmozódás, nagyobb munkanélküliség várható. Akármenynyire is rózsás szemüvegen nézik is, vagy akarják, hogy nézzük ezt a rémségesen romboló, nyomort hozó kérdést. Militarista pazarlás EZERKÉTSZÁZ DOLLÁRBA KERÜLT A KUTYAHÁZ KERÍTÉSE. — KILENC LÁB MAGAS KERÍTÉST RENDELTEK APRÓ GYERMEKEK KÖRÜLZÄRÄSÄRA. WASHINGTON — A képviselőház költségvetési bizottsága azt követeli a Lindsay C. Warren generálistól, aki a haderő ellenőri szerepét tölti be, hogy büntessék meg azon magasállásu katonatiszteket, akik vakmerőén, avagy tudatlanság következtében hihetetlen módon pazarolják az ország pénzét. A haderő költekezését átnéző bizottság ugyanis olyan adatokra bukkant, amit nem hagy------------------------------------------hattak szó nélkül. így például John Phillips (R. Cal.) képviselő azt akarta tudni, hogy büntetést vagy jutalmat kapott-e Roderick Allen generális, amikor Ft. Dix, N.J. katonai telepen a kutyájának olyan kutyaházat építtetett, amelynek csak a kerítése 1200 dollárba került. Amikor fellebbvalói figyelmeztették, hogy ilyen kutyaházat nem engedélyeznek neki, akkor újabb 157 dollár és 82 centet költött a közpénzekből csak a kerítés fel-, szedésére. Warren generális azt felelte, hogy Allen generális úgy vélte, hogy a “hadsereg biztonságát szolgálja a nagyon költséges kutyakerités”. Hogy ez a “biztonság” abból állt-e, hogy az igy bekerített kutya nem vihetett el semmiféle katonai titkot, vagy pedig nem haraphatta meg a katonákat, esetleg nem engedte, hogy a katonák merényletet kövessenek el parancsnokuk ellen, — Warren nem magyarázta meg. A bizottság adatai szerint, amikor John G. Griggs ezredesnek azt mondották, hogy a katonai telepeken az apró gyermekek részére kis játszó udvarokat kellene elkeríteni, azonnal rendelt másfél millió dollár ára 9 láb magas drótkerítést, amelyeket persze nem használtak fel a kívánt célra, hanem még most is ott rozsdásodnak 27 külömböző katonai telepen, házmagasságu halomba dobálva. Warren generális megnyugtatta a képviselőket, hogy ezt a Griggs ezredest nem tüntették ki ezért a nagyszerű vásárlásáért.
