Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-08-15 / 1793. szám
1953. augusztus 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A JANGCE FOLYÓN (Befejező közlemény) Mialatt az öreg Vannal beszélgettünk, összegyűltek a szomszédok. A falu elöljárója, Lu Szin-jun béres is itt van. ő meg elmondja nekünk, miként hajtották végre a földreformot a faluban. Elhagyjuk a kedves kínai falut. Olyan szakaszba érünk, hol a nagy folyamnak mindkét partját összefüggő domvonulat szegélyezi. Gerinceiken évszázados fenyőfák emelkednek. Sürü erdő maradványai ezek a fák. A dombok lábánál és a domboldalakon nagy bambuszbozótokon akad meg tekintetünk. A bambusz Kínában, kivált Délnyugat és Dél-Kinában igen elterjedt építő- és szerszámfaanyag. Belőle házakat, bútorokat, gyékényeket, kalapokat, legyezőket, különböző emléktárgyakat készítenek. No, meg tutajokat is. A Jangcén Hankauba, Nankingba, Sanhaiba hatalmas bambusztutajok úsznak lefelé. VANSZAN — AZ ARANYLÓ CITRUSFÉLÉK VAROSA Sötétedéskor a keskeny szorosban horgonyt vet hajónk. Fent a meredek parton egy kis falu házainak sziluetszerü foltjai meredeznek. Reggel megint a köd késlelteti az indulást. A késleltető körülményt fölhasználva néhány utas partra lép és a parti piacon vásárolt zsenge bambuszhajtás-kötegekkel tér vissza. Ezt itt Ugyanúgy fogyasztják, akaresak Európaszerte a sárgarépát. Sok Ízletes ételt: mártást, főzelékfélét, salátát, köretet készítenek a fiatal bambuszból. Folytatjuk hajóutunkat. Tömérdek sajátos könnyű kínai hajó, úgynevezett dzsonka siklik el hajónk mellett. Időnként tartályhajókkal is találkozunk. Olajtermékeket, pamutszövetet és különböző díszműárukat szállítanak Csunkingba. A folyó váratlanul kanyarodik. Völgy tárul fel előttünk. Balfelől, az egyiptomi piramisokhoz hasonló vulkánok vonulata húzódik a folyóra merőlegesen. A Nap a vulkánok lejtőit bearanyozza. A tűzhányók közül kimagaslik a kerületi elöljáróság épületének tornya. Vanszan Szicsuan tartomány keleti részének kerületi központja. Kikötője ugyancsak eleven. Vanszan kivitelének nagy hányada tungaolaj. Vanszani kereskedelmi cikk a világpiacon közismert szicsuani sörte is. Vanszan környéke-dúsan ontja a citruszféléket. Világossárga grapefruitokkal, aranylószinü naranccsal és mandarinnal szinültig megrakott csónakok siklanak el hajónk mellett. A parton valóságos hevvek tornyosulnak a citruszfélékből. Hajónknak Vanszanban nagy rizsszállitmányt kell fölvennie. Telik hát az időből. Partra széliünk, hogy körülnézzünk a városban. Vanszanban is, akárcsak Csunkingban, cölöpökre épültek a partmenti utcák házai. A parttól szűk görbe utcán haladunk fölfelé, helyenként kőlapokból összerakott lépcsőkön. Domb tetején terül el a városi park. Gyönyörű a panorámája. Áttenkinthetjük innen nemcsak a várost, de Vanszan környékét is. A Jangce széles szalagként hat e kilátóhelyről. Látjuk a város mellett kis öblét, a dombok, völgyek és szorosok napsugáraranyozta lejtőit. Amerre a szemünk ellát kilométerszámra mandarin, narancs és grapefruit kertek húzódnak. Feltárul előttünk a rizsföldek borította folyó völvv csodaszép látképe is. A SELLÖS ÉS ZÄTONYOS FOLYAMSZAKASZON Közvetlen Vanszan után a Cinlin hegygerinc sziklás előhegyei állják el a folyó útját. Úgy tűnik, a folyó medrét gát módjára rekesztik el a hegyek. A folyó völgye azonban zúgva tör keresztül a szűk hegyszoroson. A napfény nyomban elhalványul. A magas sziklák merőlegesen, szurdokszerüen emelkednek a folyó fölé. A gigászi sziklaátjáró alját nem éri napsugár. Innen kezdődik és húzódik Icsan városáig a Jangce sellős és zátonyos szakasza. Ahol a folyam a szűk hegyszorosba lép. Lü-Be régi kínai császár, költő és bölcselő ősrégi palotája kelti föl figyelmünket. A palota mintha belenőtt volna a hegyoldalba. Csak a Jangce felé néző homlokzata látható a folyó felől. A csodaszép tornyocskák és kis erkélyek régen elveszítették eredeti alakjukat. Köveit alaposan megrágta az idő. Hajlított tetőit fü és moha nőtte be. A hajó állandóan tülköl. A visszhang többszörösen ismétli a jelzéseket. Nem minden aggodalom nélkül figyeljük, miként laviroz a szűk átjáróban a hajó és nem tudjuk elképzelni, mi történne, ha egy másik hajó kerülne szembe velünk. Aggodalmunk mégis csakhamar eloszlik. A nagy tülkölés közepette a kanyarból kis utasszállító hajó tűnik föl és a parttól mindössze néhány méterre halad: a mélység itt még a partmentén is eléri a husz-harminc métert. A sziklás szorosok végetémek. A Jangce most két tűzhányó hegyvonulat között folyik. A hegyvonulatok egészen a folyóig nyomulva a part mentén húzódnak el. A Jangce partjai e vidéken zord szépségükkel, fenségességükkel feledhetetlen nyomot hagynak emlékezetünkben. A fekete kopár sziklákra hegyoldalak következnek, melyeket hegyes csúcsaikkal az ég felé törő karcsú fenyők borítanak. A csodálatos módon egymásra tornyosuló szürke sziklákkal váltakoznak a zöld szőnyeggel borított hegyoldalak. ICSAN, A MEGÚJULT KIKÖTŐVÁROS Az egyik hegy ormán régi várra emlékeztető kőóriás mered a magasba. Nehéz elhinni, hogy nem ügyes mesterek épitő keze, hanem a viz és a szél romboló munkája formálta a szürke falakat. Azt hinnők, ebben a kősivatagban nem lehet élet. És ime, hangos dobpergés töri meg a csöndet. Az alig észrevehető hegyi örvényen láncvonalban harminc paraszt ereszkedik alá. Mindegyike zsákot visz a vállán. Elől büszkén leng a szabad Kina bíborvörös ötágú csillaggal díszített zászlaja. Az itteni falvak lakói ők. A beszolgáltatási gabonát viszik az állami begyüjtőhelyre. A visszhang tompán hangzó szirénatülköléct hoz felénk. A kanyarból egymás után tűnik elő két motoros uszályhajó és egy személyszállító gőzös. Az uszályhajó fedélzetén egy mozdony és három vasúti kocsi. Az uszály a Chinking-Csendu vasút számára szállítja a gördülőanyagot. A hegyek ugyanolyan váratlanul végződnek, ahogyan elkezdődtek. A mélyenfekvő síkságon szélesen terül szét a hegyek közül kiszabadult folyó. Ahol a Jangce a hegyszorosokból kilép, a folyó balpartján Icsan, a nagy kereskedelmi kikötő terül el. Icsanig közlekednek a nagy folyami hajók. Ezen túl, az áramlattal szemben, Csunking irányában motoros uszályhajókon kis tonnatartalmu gőzhajókon és dzsonkákon szállítják az árukat. A kikötőben élénken folyik a rakodás. Rakétás tűzijátékkal és a gőzhajók elnyújtott tülkölésével üdvözlik a kikötőben horgonyzó hajók annak az uj uszályhajónak az üzembehelyezését, melyet a révpart mellett húz egy kis vontatóhajó. Dokkokban épülnek a legkülönbözőbb hajótipusok: gőzösök és uszályhajók, dzsonkák és halászbárkák. HALÁSZÓ KÁRÓKATONÁK Sötétedéskor indulunk tovább. Reggel, egy kis falucska mellett elhaladva, egy csónakra leszünk figyelmesek. Egy öreg halász ül a csónak végében. Lassan evez a folyón lefelé. A csónak peremén kis csapatokban nagy fekete madarak — kárókatonák. Az öreg elengedi az evezőt és a vízbe dobja a madarakat. A madarak egymás után tűnnek el a viz alatt és csőreikben másfél-kétkilós halakkal rövidesen újra felbukhannak. A kárókatona nyakán gyűrű van, amely megakadályozza ,hogy lenyelje a halat. A halász hálójával ügyesen kifogja a madarakat és a zsákmányt elszedi tőlük. A kárókatonák segítségével végzet halfogás jellegzetes Kina e vidékén. — Nézzék csak ott, a nádas mögött fekszik a Duntin-tó, — figyelmeztet dél felé mutatva Jan Ke-fan kapitány. Ezen a helyen a Jangce két tartomány határán halad át: északon Hupei, délen pedig Hunan, Mao Cetung szülőföldje terül el. A Jangce alsó folyásának sajatszerü szabályozója, a Duntintó^ körül fekvő földek igen termékenyek. Hupei s kivált Hunan tartomány egész Kina legfontosabb éléstárai sorába tartoznak. Nem hiaba mondja a régi kinai közmondás: “Ha Hunanban van termés, egész Kina jóllakik”. Hunan fővárosa — Csansa — az ország egyik leghíresebb rizspiaca. A vidék lakossága azelőtt sokat szenvedett az árvizektől. 1931-ben a Jangce és a Hancjan folyók közötti hatalmas terület került viz alá. Hárommillió ember maradt hajlék nélkül és vesztette el mindenét. Ebben a kerületben most fejezték be a népi Kina egyik legnagyobb öntözőmüvének építését. Elkészült Kina legnagyobb, ezerötvennégy méter hosszú vízterelő építménye és újjáépítették a 133 kilométeres gátat a Jangce folyón. Ezeknek a müveknek megépítése a tavaszi árvíz elvezetését és megfékezését biztosítja. Kina gazdag mezőgazdasági körzetének sokmillió parasztját nem fenyegetik többé az árvizek. A két tartomány földművelésében a rizsen kívül fontos a gyapot és a tea. Az országban Szicsuan után a tunkaolaj termelésében Hunan foglalja el a második helyet. Hupei és Hunan vasban, szénben, ólomban, rézben és más hasznos ásványokban is bővelkedik. Hunan ezenkívül antimon és wolframtelepeiről is nevezetes. A Nap hatalmas vörös tányérja a folyóba merül. Az esti szürkületben nehéz, olvasztott ólomhoz hasonlónak tűnik a folyó vize. Aztán sötétbe borul a táj. De ime, távolról már fénylenek Uhan városának tüzei. Uhan Közép és Délkina fővárosa, Kina igen régi ipari központja, ki-' vált textil-, malom- és olaj ütő iparával. A part mentén végtelen sorban húzódnak a kikötőhelyek és a raktárépületek. Uhan tőszomszédságában fekszik Hankau városa. Hajóutunk a Jangce folyón, Kínának ezen a legfontosabb vizi főútvonalán itt ért véget. Okszjukevics E. (Élet és Tudomány) ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Clevel. 12.00 Buzay János, Cleveland _12.00 Bikó Teréz, -Cleveland.......12.00 Farkas Imre, Akron.........12.00 J. Feczkó, New York ___ 1.00 Fishbein L., New York _ 7.00 Fodor János, Cuy. Falls ....12.00 Gajdos István, New York ..12.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland ....12.00 Hering Susan, Buffalo _12.00 Képes János, Munhall___ 5.00 Kollár József, Cleveland_ 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 8.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsb. .. 10.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ____10.00 Mogor József, Cleveland_ 8.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark......................12.00 Pál Lajos, Ambridge .......12.00 Szabó Ferenc, Cleveland_ 7.00 St. Török, Studio City__ 6.00 Visi István, Lincoln Park_ 7.00 Vizi József, Akron ............12.00