Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-08-01 / 1792. szám
1953. augusztus 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A JANGCE FOLYÓN 340.000 szappangyáros importálása A Jangce-folyó partján vagyunk. Meredek a part a nagy folyam fölött. Alulról a kikötő hangzavara elnyeli a folyóvíz csobogását. A kikötőben horgonyzó gőzhajó előtt rengeteg utas csoportosul. Beszállunk a “Minljan” nevű hajóba. Csunkingból Hankauba indulunk. Kérdezed hol van Csunking? Délnyugat-Kinában. Délnyugat- Kina az ország egyik leggazdagabb vidéke. S e vidék fontos ipari és kereskedelmi központja Csunking, a Jangce-folyó mentén nagy kikötővel. Itt csoportosul Szicsuan, Jünan, Hujcsau és Tibet tartományokból autóutak személy- és áruforgalma. Kikötője az Icsan és Ibin városok között a Jangce-folyón szállított áruk fontos átrakóhelye. Csunkingnál torkollik a Cjalincjan-folyó a Jangceba. A város a folyóknak e torkolati szögében települt. A folyam szintje, kivált a felső szakaszon, évszakonként erősen változik. Csunking környékén a folyó vizének legmagasabb és legalacsonyabb szintje között tizenhét méternyi a külömbség. Télen a folyó elsekélyesedik és homokzátonyok bukkannak elő. A vízállás tavasz után és nyár elején a legmagasabb, amikor a hegyekben legerősebb a hóolvadás és legerősebben fújnak a monszun szelek. A RÉGI ÉS AZ UJ CSUNKING A Jangce vizszintjének erős változásai Csunking fekvését is meghatározták. A város magasra felkapaszkodott a meredek domboldalakon. A partmenti utcák kis házacskái mintha darulábakon állanának, úgy lebegnek a hosszú bambusznádcölöpökön a folyó fölött. Magasan terül szét a folyam fölött a kínai nagyvárosokra jellemző élénk üzleti városrész, az úgynevezett európai negyed. Az utcákat aszfaltburkolat fedi. Se szeri, se száma itt a bankoknak, kereskedelmi vállalatoknak és az áruházaknak. Túl az üzletváros magas épületein, kertek és parkok sürü zöldjében tágas villák terpeszkednek a domboldalakon. E villavárosban éltek nemrégiben a kuomintanv-klikk főtisztviselői, a gyárosok és kereskedők. A villa város épületei most a nép tulajdonai. Állami intézmények és társadalmi szervezetek központjai. A Jangce és a Cjalincjan partjai mentén fölfelé, hosszan, messze húzódnak nyugati irányban a külvárosok üzemeikkel és gyáraikkal, munkástelepeikkel. Csunking fejlődése szorosan összefügg azzal a felszabadító háborúval, melyet a hős kínai nép a japán megszállók ellen folytatott. A háború idején ide telepítették át Sänghai, Hankau, Ucsan, valamint Kelet és Közép-Kina más városainak ipari üzemeit. A város iparának újabb lendületet adott a kuomintangklikk uralmának megszűnte, a népi hatalom kikiáltása. Az iparosodást fölpezsditette a Csun- King—Csendu vasútvonal megépítése. Az útvonal jelentősége óriási. Gazdasági értéke fölmérhetetlen. Állomásaihoz uj országutakat építenek. Körzetében tucatszámra tárják föl a korábban kihasználatlan széntelepeket. A vizáramlat gyorsan viszi magával a rajta haladó csónakokat. A hosszúkás, világoszöld kínai káposztafejek, a tüzvörös bors, a hosszúkás, sötözöld kínai ugorkák, a lila padlizsánok, a nagy, aranyszínű narancsok egész hegyeit szállítják a csónakokon. Se szeri, se száma a sertésoldalak, gabonás zsákok borította csónakoknak. A himbálózó csónakok mintegy “bőségszaruk ’ a nagy folyam tetején. A csónakok tulajdonosai, vidám kínai parasztok vásárra igyekeznek. A köd eloszlik. Hajózunk a folyó irányában lefelé. Gyakran találkozunk gőzösökkel és motoros uszályhajókkal. A kanyarban eltűnnek Csunking előhegyei. A folyó mindkét oldalán alacsony dombos • partok húzódnak el. Friss szellő fodrozza a Jangce sárgult vizét és légbuborékok fehéren tarajló hullámait. Az előirt hajóutat követve majd közvetlenül az egyik part mentén, majd pedig éles szögben a folyó közepe felé fordulva halad a hajó. • Amott a folyó északi partján valamilyen kis városka terül el. Épületei rendkívül könnyedék és világosak, Bambusznádból és gyékényből épültek a kertektől övezett fehérlő házikók. A terebélyes fűzfák, a széles levelű banánok, a pálmák legyezőszerü hosszúkás levelei a legcsodálatosabb skáláját hozzák létre a zöld szin különböző árnyalatainak. Sok-sok kis falucska és tanya tűnik szemünkbe útközben. A falukat mintegy gyűrűként nagy gyümölcsösök és zöldségkertek fogják közre. EGY FOLYAMMENTI FALUBAN A sok útközbe eső falu egyike: Szimacsitan. Zsenge cserjéktől sűrűn benőtt domb lábánál térül el. Lent a dombok között gyorsan kanyargó szalagban kis patak vize táplálja a környező rizsföldeket. A termést már betakarították. Nagy a vidámság a faluban. Mintegy husz-harminc parasztudvar húzódik meg a terebélyes fák lombjai alatt. A szűk utcák a paraszti urvarokat minden oldalról elkerítő agyagfalak sorai. Az utcákon csapatokba verődve játszadoznak a napbarnított arcú gyerekek. Tyúkok és kacsák tömegei futkároznak a baromfibőség jeleként. Árnyékban hüsül a hőség elől meghúzódva a kínai kivitel hires sörtefajtáju sertése. Betérünk az egyik parasztudvarba. A gazda, Van Su-li ba(Vi.) Az igazság elnyomásában jártas amerikai lapok nem írják ki, csak úgy burkoltan, hogy kik azok a jó németek, akiknek az importálása körül olyan nagy harc folyik. Ezen németek ellen még a legreakciósabb McCarran is fellázadt, még az ő gyomra sem tudja bevenni azokat. Eisen-Hooverék, olyan javaslatot akarnak keresztül erőszakolni a kongresszuson, mely szerint, beengednének 340,000 olyan nácit, akiket eddig a McCarran törvények szerint nem engedhettek be. Mert azon törvény nem csak azt tiltotta, hogy a béke híveit, volt szocialistákat, kommunistákat nem szabad beengedni, hanem a volt nácikat sem, de leginkább a háborús bűnösöket. A nácik idehozatalára alakult bizottságnak csak egyetlen egy tagja, Hendrickson járt Németországban, aki ezen volt náciknak a koncentrációs táborát látogatta meg és a következő jelentést tette: “Azon vélemény volt nyilvánítva a mi felderítő ügyosztályunk jelentése szerint, hogy 40 százaléka ezen menekülteknek, úgy a keleti zónából, mint a társországokból, rendbontó, — subversive — és bűnös háttérrel rendelkezik.” Az igazságot elnyomó amerikai lapok nem merik megírni, hogy legtöbb ezen eddig be nem engedett nácik azok, akik a zsidókat, vörösöket, de még a jó és jámbor keresztény ellenzéket is halomra gyilkoltatták, gázkamrákban égették el, szappant csináltak a zsiradékukból és még az amerikai hadifoglyokat is agyon éheztették. Ugylátszik, hogy McCarthy bandájának igen nagy szüksége van ilyen szakértőkre. Már itten is felállították a koncentrációs táborokat, de még a gázkamrák felállításához kellenek ezen kipróbált szakértők. Mert a jó üzletvilág, haszonrendszer nem rátságosan fogad bennünket és megmutatja gazdaságát. — Látja ezt a rizshegyet, az aratási eredményt? — kérdezi az udvar közepére mutatva. — A népi hatalom adta, akárcsak a földet meg az öszvért, no meg a vetőmagot is. Elbűvölve gyönyörködik a rizsben. Belemarkol és amit kivett, vékony sugárban szórja vissza gyékényre. — Sok éven át — mondja csendesen Van Su-li, visszaemlékezve a nehéz múltra — kora hajnaltól késő estig egész családommal együtt görnyedtem U-Huan-Min földesur földjein. Hane mamit termeltem, azt bizony nem az én családom fogyasztotta el. Súlyos bért kellett fizetnem a földért, a vetőmagért, a mezőgazdasági eszközökért, az igásállatért. Ma? Egészen más a helyzet. Ma az egész termés az utolsó szemig a mienk, parasztoké. (Folytatjuk) akar elmaradni a német üzletemberek hátamegett, hogy elpazarolnák azt a sok zsírt, amit a zsidóknak nagyrésze itten összeszedett. Mert ha már megkezdik ezek a nácik itt is a működésűket, akkor ott kezdik ahonnan legtöbbet lehet elszedni, mint Németországban és azon fenevadakkal társult országokban tették. Ugylátszik Eisen-Hooverék, McCarthyk nem csak a terrort, üldözést, hanem a terror legényeket is átakarják ide plántálni. Nagyon kedvező talaj és időjárás van a részükre, egész biztosan megfognak honosodni. SZUEZ KÉRDÉS MEGOLDÁS ELŐTT CAIRO — Sir Brian Robertson, angol generális azt a kijelentést tette, hogy Anglia hajlandó elismerni Egyiptom egyedüli szuverénitását a Szuez kanál zóna felett. Roberston résztvett a három nagyhatalom külügyminisztereinek washingtoni tárgyalásán és igy azt tartják, hogy Anglia merev állásfoglalását amerikai befolyásra adta fel. Az angol-egyiptomi tárgyalások eddig azon törtek meg, hogy Anglia nem volt hajlandó elismerni Egyiptom kizárólagos uralmát azon területre, amit a Közép-Kelet védelmét ellátó angol katonai bázis foglal el. Robertson azonban kijelentette azt is, hogy még sok tárgyalásra van szükség, mielőtt ez a probléma végleges megoldást nyerhet. SZOBROT ÉRDEMELNEK RALEIGH, MISS. — A dohányrágók köpő versenyéből James Stewart került ki győztesen, miután a sárga lét 17 láb és hat incs távolságról beleköpte a köpőcsészébe. A championt versenyre hívta Horace Cooper, aki 16 lábnyiról beleköpött egy gallonos üvegbe. RÉSZT KÉRNEK AZ OLAJBÓL WASHINGTON — Arkansas állam port indított a szövetségi bíróságnál arra, hogy mondja alkotmányellenesnek a kongreszszus által nemrégiben elfogadott és az elnök által aláirt “Submerged Lands Act” törvényt, amely a tengerparti olaj mezőket azon államok tulajdonába adja, amely államban fekszik. Miután a tengerparti (Tideland) olajat már régebben szivattyúzzák egyes magántársulatok és az azért járó részesedést az Egyesült Államok kormányánál helyezték letétbe, az uj törvény értelmében ezen öszszegből California 52 millió dollárt, Texas 20 milliót és Louisiana is nagyobb összeget várnak, Arkansas állam azt követeli, hogy ezen összegeket az összes államok között kell szétosztani, mert a “Submerged Land Act” alkotmányellenes.
