Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-12-12 / 1810. szám

■1

1953. december 12.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Gilgames kalandjai

Még ez első világháborút megelőzőleg európai és egyiptomi régészet búvárok feltárták az ősrégi babilónia város, Niniveh romjait, ahol ráakadtak a minden valószínűség szerinti első nagy könyvtár maradványaira. Közel 30,000 kőtáblát, — vagyis kőkönyvet — szedtek össze, ami mutatja, hogy milyen nagy könyvtárt rendeztek be a babilóniai Írástudók több mint ezer évvel a

AZ INDUSTRIAL WORKERS OF Till WORLD IPARI SZERVEZET

ELVIN YILATKOZATA

A QiunJkásoHZt&ly és a munkáltató osztály között pmmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

mai időszámítás előtt. Ezen kőirodalom legérdekesebb részét a 12 kötetből (táblából) álló GILGAMES DRÁMA képezi, amit csak az utóbbi időkben sikerült elolvasni s a nagyközönség általában még nem ismeri.

A Gilgames dráma ősrégi formája a zsidó-keresztény legenda emberteremtés, a tudás fája, a csábitó kígyó és egyéb meséinek, amelynek ismertetése különösen aktuális ilyenkor, a karácsinyi ünnepek idején. A Gilgames rege nagyon röviden igy hanzik.

A babilónia Erech város fiatal királya, Gilgames, nem csak nagyerejü és eszes legény volt, de egyben olyan megnyerő és vonzó külsejű is, hogy az ifjúság nagyon szerette, de különösen a lányok olyannyira, hogy egyetlen szűz sem maradt a városban. De azonkívül az asszonyok is igen futottak utána, miért is Erech férfiai panaszt tettek ellene Ishtar főisten-aszszonynál. Ishtar maga is jószemmel nézte a nagy vitézt, azért Aruru istennőnek adta ki a rendeletet, hogy csináljon vele valamit. Ez az Aruru igen okos asszony lehetett, mert tudta, hogy csak vetélytárssal tud ártani a bátor harcosnak. Vett tehát egy csomó anyagot, emberformára gyúrta, aztán belélehelt és életrehivta, majd elnevezte Engidu-nak.

Ugylátszik, hogy Aruru nem lehetett valami képzett szobrász, mert a leírás szerint Engidu nagyon csúnya ember lett; a teste tele volt szőrrel, a haja olyan hosszúra nőtt, mint a nőké és azonkívül csak a vadonban való életet kedvelte. Aruru úgy gondolta, hogy csak egy ilyen vad ember tudja legyőzni Gilgamest. Hogy a kettőt összeveszitse, elhozta Erechből a legszebb papnőt, akibe Gilgames is szerelmes volt és ahoz a forráshoz vitte, ahová Engidu vizet inni járt.

A vadon fia, természetesen azonnal halálosan megszereti a gyönyörű papnőt és követi őt Erech városba. Ott persze a nő fölött összeverekedtek Gilgamessel és olyan harcot vivnak, hogy még a föld is megremeg belé. De amikor alaposan elverik egymást, akkor rájönnek, hogy egy asszonyért nem érdemes verekedni, kibékülnek tehát és egész életükre testi-lelki jóbarátok lesznek.

A verekedés után együtt indulnak el a tudásfa keresésére, mert annak a gyümölcse örökifjuságot nyújt. Rettenetes sok kaland után elérnek a tudásfához, de ime akkorra a ravasz kigyó már lelopta a fa egyetlen gyümölcsét. így az alvilági szellemekkel folytatott harcok közepette Engidut megölik, Gigames maga kutatja tovább az őseit, akikre igen sok kaland után rátalál. Azok elbeszélik neki a nagy özönvíz történetét,-----------------—----------------mint menekültek abból a hajón, magukkal hozva mindenféle növényt és állatot.

Gilgamesbe most megint beleszeretett Ishtar intenasszony, de hiába ostromolja a most már erényessé lett nagy hőst, az visszaindul Erech városba. Viszszaktérő, ugyancsak kalandteli utján találkozik a közben újból életre kelt Engiduval, aki elmondja neki a “másvilágon” szerzett tapasztalatait, amelynek lényege az, hogy nem érdemes a tudás fája után kutatni, mert a halált senld sem kerülheti el.

Ezt a nagy igazságot persze ma már könnyebb módon is megtudhatjuk, de azért ezt az őskori vallásos legendát, amelyet részletesebben közlünk a Bérmunkás 1954-es naptárában, mindenki élvezettel fogja olvasni és egyben megtanulja belőle, hogy a modern vallások elemeit miként lopkodták össze az ősrégi primitiv vallásokból.

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK december 5-ig:

J. Vizi, Akron........................ 5

Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 2

F. Papp, Cleveland ............... 1

M. Pilcsuk, Cleveland —........ 1

Mrs. K. Fehér, Fairfield ....... 1

F. Bleier, Bridgeport ............. 1

J. Hosszú, E. Chicago ......... 1

J. Nemes, Canmore ............... 1

L. Máté, Chicago _________ 1

F. Salay, E. Chicago............... 1

M. Mészáros, Atlantic City .... 1

J. Feczkó, New York............. 1

A. Patchy, San Gabriel .......... 3

P. Lovász, S. Norwalk ......... 1

St. Adam, Trenton _____ 2

F. Vizer, New Brunswick .... 2

F. Horváth, Canton ............... 1

Jos. Rad, New Bruswick ..... 1

James Benkő, Toledo............ 1

A. Cornell, Hopewell............. 1

Julia Bécsi, Phila.................... 1

L. Földi, Chicago ............:---- 3

A. Kucher, Valencia ............... 1

F. Takács, Pittsburgh ............ 1

A. Princ, Hamilton .............. 2

G. Bakos, Los Angeles ......... 3

D. Buday, Phila....................... 1

J. Füstös, New York............. 1

L. Pall, St. Petersburg ......... 1

J. Szabó, Trenton _________ 1

Sam. Ellis, Detroit ............... 1

Gross-Frajtak, Trenton ....... 1

E. May, Cleveland.....................2

J. Szilágyi, Cleveland ........... 1

J. Sopkó, Parma ..................... 1

J. Halász, Cleveland ...... 1

J. Nehéz, Cleveland ............... 1

J. Váraljai, Bridgeport ......... 1

J. Tőzsér, S. Norwalk........... 1

J. Kish, Los Angeles ............. 1

Hung. Am, Cultur Club

Chicago _____________ 1

J. Stromayer, Chicago ------- 1

A. Bordás, Phila...................... 1

St. Török, Studio City ......... 2

Eliz. Páter, Allentown........... 1

L. Hülber, Boydton ............... 1

Geo. Sochkó, Granite City .... 1

Emery Soos, Lyndhurst ....... 1

Alex Sipos, Madison.................1

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: "Tisztességes napi bért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL:”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor • bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel ar aj társadalom szerkezetét épitiUk a eégj társadalom keretein helttl.

Támadják a Soc. Sec. rendszert

A KONGRESSZUS VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGA A SOCIAL SECURITY RENDSZERT ÉS AZ AGGKORI PENZIÓT DISZKREDITALÓ ÉRVEK UTÁN KUTAT.

WASHINGTON — A kongresszus alsó házának az a bizottsága, amely a Social Security rendszer és az aggkori penzióval kapcsolatos ügyek felülvizsgálására kihallgatásokat rendelt el, arra törekszik, hogy a behívott és önként jelentkező tanuktól érveket nyerjen arra, hogy az amerikai társadalmi biztosítási rendszert meggyöngitő törvényeket ajánljanak.

A kihallgatást az alsóház *

költségvetési bizotts ágának egyik albizottsága rendelte el. Ennek az albizottságnak az elnöke Carl Curtis (R.) Nebraska államba való képviselő, aki olyformán állitotta össze a tanukpenziót és el kell távolítani azokat, akik nem jogosak arra.

Szóval a bizottság a jelenlegi rendszer meggyöngitését akarja dacára az Eisenhower adminisztráció ellenkező Ígéretének.

hoz adott kérdéseket, hogy azok akármilyen felelettel is csak a Social Security rendszer káros voltára mutatnak. Erre a fontos tényre a kihallgatás első napján figyelmeztette a közönséget a tanúnak beidézett Arthur J. Altemeyer, aki a Truman adminisztráció alatt Social Security Commissioner volt, de tottak állásából, hogy helyét akit a republikánusok elmozdisaját párthivükkel töltsék be.

A bizottság Robert Winn nevű ügyésze bevallotta, hogy csak “bizonyos adatok után” kutatnak. Ezen “bizonyos adatok” segélyével azt akarják elhitetni az amerikai közönséggel, hogy túl sok idős ember kap ággkori segélyt, olyanok is, akik megélnének anélkül is és a penziósok között még idegenek is vannak. És végre, hogy ez a rendszer milyen nagy terheket ró az adófizetőkre.

A Chamber of Commerce kiküldöttje azt ajánlja, hogy a jelenlegi Social Security rendszert semmi esetre sem kell tovább fejleszteni; azt a törvényt, mely elrendeli, hogy a jövőévtől kezdve a munkáltatók egy százalékkal többet fizessenek a Social Security nyugdíjra, újból el kell halasztani, mint tették már két ízben is. És végre, szigorúan át kell vizsgálni, hogy kik kapnak

A SZELLEM IS HAZUDIK

ANN ARBOR, Mich. — Dr. Albert Hyma, dacára, hogy Michigan állam egyetemének világhírű történelem tudósa, mégis elhitte, hogy a szellemekkel lehet érintkezni, ha jó spiritiszta médiumra akadnak. Ilyen jó médiumnak látszott Mrs. Lillian Lee, aki hipnotikus állapotban tanácsot adott arra, hogy a professzor milyen részvényeket vegyen 16,400 dollárért.

A tanácsok azonban azt eredményezték, hogy a professzor elveszítette a nagy összeget, mire csalásért pörölte a spiritiszta médiumot.

Mrs. Lee azonban azt mondja, hogy ő nem tehet arról, ha a szellem hazudott, pörölje a professzor a szellemet, ha egyszer hallgatott rá.

JÓL ISMERHETTE

NEW YORK — A pár hónappal ezelőtt elhalt Harold L. Ickes, volt belügyminiszter a most közzétett emlékirataiban Douglas MacArthur generálisra vonatkozólag ezt irta: “MacArthur olyan ember, aki azt hiszi magáról, hogy amikor majd meghal és jelentkezik az Ur színe előtt, az leszáll fényes trónjáról, mélyen meghajlik előtte és átadja neki a trón-széket.”

I