Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-12-05 / 1809. szám

1953. december 5. BÉRMUNKÁS 3 oldal Kanada blackmailt emleget A KANDAI PARLAMENTBEN TILTAKOZTAK A MCCARTHY BIZOTTSÁG “BLACKMAIL”-JE ELLEN. — McCARTHYÉK TÁMADÁSA A KANADAI KÜLÜGYMINISZTER ELLEN. OTTAWA — A kanadai parlamentben és a kanadai újságok­ban a “blackmail” vádat emelték az amerikai szenátusi bizottság ellen, mert az erőszakos módon kéri, hogy szolgáltassák ki nekik Igor Gouzenko, volt orosz követségi tisztviselőt, aki az orosz kém­szolgálatra első ízben tett vallomást. A Jenner és McCarthy szenátorok által vezetett bizottságok újból ki akarják kérdezni a most már kanadai polgárrá lett Gou­­zenkot, de a kanadai kormány előbb elutasította a kerelmet azon megindokolással, hogy Go­uzenko már elmondta mindazt, amit tud és nem nyújthat újabb információkat. Jennerék azon­ban ennek dacára újból megis­mételték a Gouzenko kirendelé­sére vonatkozó kérésüket és mint a Toronto Star nevű újság napfényre hozta, alattomban sejtetni engedték, hogy kanadai kormány Lester B. Pearson külügyminisztert fedezi, aki ép­pen olyan gondtalanul kezelte a kanadai állami titkokat, mint Truman volt elnök tette az Egyesült Államokban. A Toronto Star cikke után nagy felháborodás keletkezett egész Kanadában. A parlament­ben a kormányzó Liberális Párt­hoz tartozó David Croll képvise­lő tette szóvá a dolgot és az amerikai szenátusi bizottságok eljárását “blackmail”-nek nevez­te, amelynek célja a kanadai külügyminiszter nevének be­­mochkolása. A Star cikke sze­rint a Jenner bizottság készen áll arra, hogy Pearsont azono­sítsák az oroszokat informáló kémhálózat valamelyik csoport­jával. PEARSON NYILATKOZATA Pearson nevét Elizabeth Bent­ly, a már professzionális anti­­kommunista tanú említette egyszer, mint akitől könnyű in­formációkat kapni. Ez elegendő volt a Jenner-McCarthy csoport­nak arra, hogy Pearsont ha nem is hűtlenséggel, de legalább is gondatlansággal vádolják. A kanadai nagy felzúdulás hírére a Jenner bizottság fő­ügyésze, Robert Morris, kijelen­tette, hogy a bizottság soha sem vonta kétségbe Pearson lo­jalitását, de úgy véli, hogy a Gouzenko kihallgatása révén esetleg le tudnák leplezni még azt a két “kémgyürüt” is, ame­lyet eddig nem értek el. Eliza­beth Bently ugyanis azt mon­dotta, hogy négy kémgyürü működött az Egyesült Államok­ban és ebből még csak kettőt fe­deztek fel. Egyébiránt a jelenleg New Yorkban időző Lester B. Pear­son, kanadai külügyminiszter ki­jelentette, hogy a kanadai kor­mány nem ellenzi Gouzenko ki­hallgatását, de egyben nem is kényszerítheti arra. Gouzenko azt állítja, hogy már mindent elmondott, aipit tudott, — tel­jes szabadsága van arra, hogy a Jenner vagy a McCarthy bi­zottságok keresztkérdéseinek kitegye magát. Pearson szerint Gouzenko azt mondotta a kana­dai kormánynak, hogy nem kí­vánkozik átjönni az Egyesült Államokba tanuságtételre. A hülyeségek netovábbja (Vi.) Indianapolisban az isko­laszéki tanács kitiltja Robin Hood történetet ismertető köny­vet a könyvtárakból, az iskolák­ból, mert az egyik tanácstag, Mrs. Thomas J. White állítja, hogy: “Kommunista intézkedések vannak az iskolákban, mely sze­rint előtérbe teszik Robin Hood féle elbeszéléseket, ők azt akar­ják ismertetni, hogy Robin Ho­od kirabolta a gazdagokat és odaadta a szegényeknek, ez kommunista vonal.” Mrs. White büszkén bejelenti, hogy ő nagyon gyakran ir Jen­­nernek, aki az ilyen kommunis­ta vonal vizsgálatoknak a feje. Láthatjuk, hogy Jenner szená­tor ur ilyen bölcs iskolaszéki ta­goktól kapja a tanácsot, azért olyan — hogy is fejezzem ki magamat, hogy meg ne sértsem ezen nagyhatalmú szenátor -— olyan okos, mint a tanácsadója. Londonból jelentik, hogy ott az angolok gúnyt űznek az ame­rikai vizsgálatok árvizszerü öm­lengéseiről. Még akkor nem tud­ták, hogy nekik olyan kedves és történelmi jelentőségű Robin Hood mesékre is ráütik a kom­munista bélyeket. Éppen az a Mrs. White és Jenner, akik a pa­pokra is rámondják, hogy kom­munista rokonszenvezők, csak azért, mert ha bort isznak is, de vizet prédikálnak. Illetve ma­guk sem hiszik, de azt mondják, hogy minden ember egyenlő az isten előtt és mindnyájan test­vérek vagyunk az urban. Persze mi nem nagyon bánjuk, ha az ilyen hazug papokat börtönbe rakják, hiszen meg is érdemlik. Mert, hogy volna például Hiss egyenlő McCarthy-val ? Vagy az intelligens hobó Mrs. White-val vagy Jenner-rel. A londoni vicc szerint Geor­ge Washingtonnak azt a mesé­jét fogják legújabban megvizs­gálni, hogy ki vágta ki a cse­resznye fát? Mert az a gyanú, hogy valakit mást akart védeni vele, mint Truman, meg Roose­velt is tette. Trenton — New Jersey állam Supreme Court-ja alkotmányel­lenesnek nyilvánította azt a tör­vényt, amely elrendelte, hogy az újságoknak engedélyt (license) kell kiváltani. Az újság-kiadás­ra az Egyesült Államok alkot­mánya jogot ad mindenkinek. AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELV1NYILATK OZAT A A munkásoHztaiy és a munkáltató osztály között sommi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik- > bői a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell lolynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, bogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik, csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, Így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az nj társadalom szer beretéi écltfllk a régi társadalom keretein beiéi Veszélyben ősapánk jóhirneve ANGOL TUDÓSOK KISÜTÖTTÉK. HOGY A PILTDOWN ŐS­EMBER KOPONYÁNAK ÁLKAPCSA HAMISÍTVÁNY — NEGYVEN ÉV ÓTA TANULMÁNYOZZAK A TUDÓSOK LONDON — A tudományos világnak rendkívül nagy szenzá­ciója akadt. De hogyisne, amikor gondos vizsgálat után kisült, hogy annak a koponyának az álkapcsa, amit negyven év óta mint az emberszabású majmok és az ember között átmenetet képező lény maradványát mutogatták, valójában csak “fék”, az az csalás eredménye. A Piltdown koponyát 1911-12-ben találták az angolországi Piltdown (Sussex) városka mel­letti kavics bányában. Előbb csak a homlok és a koponya fel­ső részét, majd később az álkap­csot is. Az ősi csontokat Charles Dawson ügyvéd és amatőr ré­­gészbuvár ásta ki és adott hirt róluk. Miután Dawsonnak jó hírneve volt, a tudósok egész se­rege vizsgálta meg a csontokat és megállapodtak abban, hogy az olyan ember, avagy ember­majom maradványa, amely le­galább is százezer évvel ezelőtt élt. Mint minden ilyen leletnél, számbavették azt a kőzetet, amelyben találták. A piltdowni kavicsbánya kőzetének képző­dését százezer és hatszázezer év közé becsülték, esz’erint a ta­lált csontok akkor kerültek oda. Most azonban Dr. K. P. Okley, a British Muzeum egyik vezető antropológusa, továbbá J. E. Weiner és W. E. Le Gross tudó­sok úgy találták, hogy a hom­lokcsont ugyan eredeti, azon­ban az álkapocs közönséges ape” (majom) álkapcsa volt, amely csak pár évvel előbb hal­hatott el. VALAKI CSALT Ezt az állati álkapcsot valaki tudatosan “megigazította” és mesterségesen beszinezte, hogy hasonlítson a már előbb talált koponyához. A tépőfogat lere­szelték s más mesterséges vál­tozásokat is csináltak rajta. És végre a homlokcsontról is Az álkapcson véezett ierazitá­­sok oly természetűek, hogy azo­kat csak a mostani finom esz^1 közökkel lehet észrevenni. Egye­sek állítása szerint talán nem is Dawson követte el a csalást, ha­nem valaki már őt is becsapta. Egyébiránt ezzel a koponvával és álkapoecsal Dawson világhír­re tett szert, 1916-ban történt halála után szobrot állítottak neki a piltdowni kavicsbánya kö­zelében. A hamisítást leleplező tudó­sok siettek kijelenteni, hogy ez a leleplezés semmi változást sem okoz a fokozatos fejlődés emléletén, csupán azt bizonyítja, hogy a hírnév kedvéért (mert Dawson nem kapott pénzt érte) még a tudomány terén is követ­nek el csalásokat. A szerkesztő megjegyezése: A Bérmunkás most készülő nap­tárának “Primitiv vallások” cí­mű cikke részletesen foglalko­zik az ősember történetével, igy említést tesz ezen Piltdown em­berről is. Ezt a leleplezést tehát az olvasók vegyék figyelembe a naptár cikkének olvasásánál. Fresno, Cal. —, Az AFL-hez tartozó International Chemical Workers Union azt állítja, hogy a Producers Cotton Oil Co. és a San Joaquin Valley Cotton Oil Co. kizárta a munkásait. A mun­kások ugyanis az uj szerződés­ben 11 cent órabéremelést köve­teltek, de a, munkáltatók csak hat centet Ígértek és amikor a munkások ezt nem fogadták el, elbocsájtották őket. Ezek per­­azt mondják, hogy nem lehet sze piketvonalat állítottak a idősebb 50,000 évesnél. í szóbanforgó gyárak elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom