Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-14 / 1806. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1953. november 14. csak egy kis hányada részesül teljes vagy részleges tandij men­tességben és még kevesebb ta­nulási segélybe. Úgy, hogy a sze­­génysorsu diákok vagy a szü­lőknek kell eltartani vagy tul­­erőltető munkával megkeresni a megélhetését, ami természete­sen a tanulás rovására megy. További kifogása, hogy “ta­nuló köröket kell alakitaniok, amelyekben 20-30 egy szakot tanuló, egy osztályba járó diák tartozik, kik együtt tanulnak ’’Ahol az is kötelező, hogy a jobb tanulók segítsék a tanítá­sukkal a gyengébb tanulókat, továbbá, hogy tanulniok kell a Marxizmust, hogy a társadalmi tevékenységük, szórakozásuk is befolyásolva vannak a tanuló körök által. Együttesen mennek színházakba, koncertekre és ott­hon azután megvitatják a látot­takat.” Kifogásolja azt is, hogy a ta­nuló körök egymással versenyt kötnek, hogy melyik tud jobb előrehaladást felmutatni. Még erősebben elitéli a cikk írója azt, hogy ha nem is kény­szerítik, de a diákok túlnyomó többsége az év végi szabadságá­ból 4 hetet gyakorlati munká­ban tölt, mert ezt számításba veszik az osztályozásnál. Ez azt jelenti, hogy nem kényszerítik, de megkívánják, hogy a medi­kus egy kórházba, a bányamér­nök egy bányába, az építész egy építkezésen, a gépészmérnök egy gépgyárban, stb. töltsön el minden évben 4 hetet, hogy gya­korlatilag is megismerje a jövő­beli munkakörét. Ezért a mun­káért, amely egyben tanulás is, a rendes fizetést kapják, amit a gyár a többi dolgozóknak fizet. Lehet, hogy a fentieket a Free Europa urai, a kapitalisták iró­­diákjai a “tanszabadság" korlá­tozásának tekintik, miként a gyermek munka tilalmát is a gyerekek szabadságának a kor­látozásának minősítette annak idején az amerikai legfelsőbb bí­róság, de szerintünk ezek a “korlátozások” elősegítik a jobb szakemberek nevelését. A Népi Demokráciák tanulóinak a szó­rakozása, amelyben a részvétel nem kötelező, sokkal nemeseb­bek, mint az amerikai tanulók erős ivó partyjai, vagy a nagyon elterjedt, az alkoholnál is vesze­delmesebb mérgek élvezése, vagy pedig a női tanulók bugyogóira való vadászás. A fentiek szóra­kozása nem idéz elő gyilkossá­gokat és más bűnözéseket, ame­lyek a “szabad világ” “szabad tanulói” között oly megdöbben­tően nagy arányban terjed. Az állam itt is beavatkozik és elzavarja az egyetemek tanszé­keiről a legkiválóbb tanárokat, mert azoknak más a véleményük az egyházról, a mai társadalmi rendszerről, mint az uralkodó osztálynak. Még veszedelmesebb az, hogy az egyetemek egy jó részét nem az állam, hanem a gazdag tőké­sek adományai tartják fen, ami azt jelenti, hogy ezek az^ egye­temek egy osztály, a tőkés osz­tály érdekében nevelik a tanuló­kat. Nekünk őszintén megmondva nagyon tetszik az az állapot a főiskolákon, amelyet az Iron Curtain októberi száma oly buz­gón leleplez. Újabb háborús propaganda AZ EGYESÜLT NEMZETEK TÁRGYALNI FOGJA A HÁBO­RÚS KEGYETLENKEDÉS VÁDAKAT. — RÉMLÁTOMANYOK ÉS KITALÁLT MESÉK, — MODJÁK AZ OROSZOK NEW YORK — Az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsá­nak irányitó bizottsága 12 szavazattal 2 ellenében elhatározta, hogy a Biztonsági Tanács gyűlése elé viszi azon vádakat, hogy a kínaiak és az északkoreaiak 30,000 hadifoglyot megöltek, közöt­tük 6113 amerikait is. Erre a vádra az adatokat a szabadon bocsájtott hadifoglyok­tól szedte össze a Dr. Charles W. •----------------------------------­Mayo által vezetett bizottság, de amelyre az oroszok azt mond­ják, hogy azon adatokat “a Dr. Mayo bizottsága találta ki”. Egyébiránt a vádakra és annak tárgyalására vonatkozólag az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsának jelenlegi elnöke, Mrs. Vijaya Laksmi Pandit ezt mondotta: “Én is úgy tartom, hogy aki háborús atrocitást kö­vetett el az emberiség ellen, azt meg kell büntetni, de mielőtt az Általános Tanács bárkit is ily borzalmas vád alá fogna, kell, hogy elegendő bizonyítéka le­gyen a vád megtételére”. Dacára az irányitó bizottság (Steering Committee) ezen ha­tározatának, még nem tudják, hogyan fogják tárgyalni ezt az ügyet, mert a Kinai Népköztár­saság nem tagja az Egyesült Nemzeteknek és a delegátusok legtöbbje ellenzi azt, hogy a “vö­rös” Kínával bármilyen ügyből kifolyólag is szóbaálljanak. Egyébiránt az atrocitás vá­dakra Andrey Y. Vishinsky, az orosz delegáció vezetője azt mondotta, hogy azok nem egye­bek “félbolond rémlátományai­­nál, amiket csak azért találtak ki, hogy a jelenleg folyamatban lévő béketárgyalásokat megza­varják”. Egy másik orosz delegátus, Jacob Malik, ezt mondja az atro­citás vádakról: “Az amerikai militaristák és cinikus szövetsé­geseik újabb trükkje az ameri­kai nép háborús hangulatának emelésére”. Ezen vádak egyen­lőre háttérbe szorították annak kivizsgálását, hogy vájjon a United Nation serege kisérlete­­zett-e baktériumos módszerek­kel? MODERN BÖLCS SALAMON BALBRIGGAN. ÍRORSZÁG — A rendőr a bíróságra vitte Michael 0’Reagant azon vád alapján, hogy részegen hajtott. 0‘Reagan beismerte a részeg­séget, de mindjárt érvelni kez­dett és a törvényre is hivatko­zott, hogy a részeg ember sza­vát a bíróság nem fogadhatja el, amit a biró elismert és sza­badon engedte a furfangosan érvelő embert. Moszkva — A Szovjetunion­­ban valóban gőzerővel indult meg a munka, hogy a használati cikkek bővebb gyártását lehető­vé tegyék, — jelenti Alexei Kosyngin, a használati áruk mi­nisztere. Erre a célra 400 uj gyárat építenek, 800 régebbit újraépítenek, kibővítenék úgy, hogy 1954-ben erre a célra két­szer akkora összeget fektetnek be, mint 1953—ban. A hazugságok koronája (Vi.) Mindnyájan emlékezünk azon borzasztó mesékre, ame­lyeket a szocialista útra tért or­szágokból elszaladt egyének ta­láltak ki, hogyan kínozták őket, stb. Máig ezeknek busásan meg­fizettek minden ilyen meséért, sőt állásokba tették őket, igy egészen természetes, hogy min­den ilyen szökevény versenyzett azon, hogy melyik tudna na­gyobb kínzásokról beszámolni, annál nagyobb volt a díjazás. Most az alábbi kis jelentést West-Berlinből hozzák a lapok. Egy Fritz Jaedicke, 52 éves em­ber átmenekült a nyugatiakhoz és borzasztó kínzásokról tett je­lentést. Azt állította, hogy ő is vezetője volt azon lázadásoknak, melyet a nyáron ott szerveztek, melynek következtében őt is na­gyon megkinozták. Bizonyitékül az arcán forra­­dásos bőr foltokat mutogatott, melyre azt állította, hogy a vö­rösök savval öntötték le, úgy kínozták. Persze abból a nyuga­tiak mindjárt nagy szenzációt akartak csinálni és vádat emel­tek a keleti németek ellen. A vádra a keleti németek orvosi bizonyítványokkal bizonyítot­ták, hogy Jaednicke-nek bőrbe­tegsége volt éveken keresztül, melyet az ingyenes klinikákon kezeltek és gyógyítottak ki. Va­lamint egyszer sem volt letar­tóztatva, vagy börtönben, még kevésbé kínozva. Ezen bizonyítékokat, meg a vizsgálat folytán felderített bi­zonyítékokat már még a nyu­gat németek sem tudták elte­metni. A tényekkel szembeállít­va Jaedicke beismerte, hogy ha­zugság volt az egész kinzási me­se. Kitudja hány ezer üyen ha­zugságot Írtak meg mint szenti­­rást az amerikai lapok. Nem vettek fáradtságot, hogy meg­vizsgálják, vagy a vádlottakat a vörös kormányokat is megkér­dezzék, hogy vajon mi igaz azon vádakból, mesékből? Örvendetes jelenség, hogy már egyszer megírták, hogy ha­mis vádakkal, hazugságokkal jöttek át szökevények. Ezt soha ezelőtt nem írták meg, legalább is nem emlékszem ilyen jelenté­sekre. Mert ha már kézzelfog­ható hazugságokon fogtak iz ily szökevényeket, elhallgatták ha már még a “dirty trick” depart­ment sem tudta azt felhasznál­ni. AMERIKAI MÓDSZER WASHINGTON —. Szenátor Lester C. Hunt (D. Wyo.) kéré­sére a Bureau of Agricultural Economics tanulmány tárgyává tette, hogy a háziasszonyok ál­tal fizetett húsárak miként osz­lanak meg az állattenyésztő far­mer, a vágóhidak és a market tulajdonosok között. Ezen ta­nulmány eredménye a követke­ző: A fogyasztó által fizetett minden dollárból csak 24 centet kap a farmer, 24 cent megy a kiskereskedőnek (market tulaj­donosnak), 56 cent megoszlik a vágóhidak meg a transportáció tulajdonosok között. Ebben a módszerben az állattenyésztő farmer, akinek aránylag leg­több költsége is van, a legna­gyobb vesztes. Mindezek dacára az “Ameri­can Meat Institute” (a nagy vá­góhidak tulajdonosainak egye­sülete) azt állítja, hogy vesz­teségre árulják a húst. Az AMI kimutatása szerint az 1000 fon­tos tinó, amely a jelenlegi 25.8 cent fontonkénti ár mellett 258 dollárba kerül, csak 590 font el­adható húst ad, amit átlagosan 41 centjével adnak a retail üzle­teknek, vagyis 241 dollár és 90 centet kapnak érte, igy a vesz­teségük $16.10. — És csodála­tos, hogy ebből a veszteségből milliós profitokat zsebelnek el. Bonn, —, A kormány egyik bi­zottsága azt a javaslatot nyúj­totta be az elnökhöz, hogy a né­met veterán katonák hadd vi­seljék a “vaskereszt” kitünteté­seket, ha arról a “swastikát” le­veszik. — Hamarosan majd meg­engedik a horogkereszt (swasti­ka) kitűzését is. MÁR MEGINT? WASHINGTON — Eisenhow­er miniszterei már megint egy­másnak ellentmondó nyilatkoza­tot adnak le az újságoknak. Pár nappal ezelőtt Harold E. Talbot légvédelmi miniszter azt mon­dotta, hogy az Egyesült Államok atom- és hidrogénbombákat fog felraktározni a spanyol katonai bázisokon. Pár nappal később úgy Dulles külügyminiszter, mint Wilson honvédelmi minisz­ter siettek megcáfolni Talbott kijelentését, amikor látták, hogy az nagy riadalmat okozott egész Európában. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTASAHOZ 1953 nocember 7-ig: Eliz. Blatt, Phila............... 4.00 A. Erdődi, Abbetsford..........50 F. Gáspár, Abbetsford..........50 A. Kocsiczki, New York .... 5.00 L. Lakatos, Vancouver .... .50 Guz Bence, Cleveland ....... 2.00 A. Refy, Lodi ................... 2.00 J. Hovantzi, Chicago ....... 2.00 Bérm. Olvasók, Perris ....64.50 Mrs. Ch. Kotzán, Chicago 1.00 Mrs. P. Hensperger, Chica. 4.00 J. Schinagel, Berwyn ....... 2.00 A. Köhler, Los Angeles .... 1.00 St. Spolyár, Chicago ____ 2.00 F. Kirilla, Chicago______ 2.00 P. Molnár, Cleveland ....... 2.00 J. Bodnár, Bridgeport ..... 2.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom