Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-03-07 / 1771. szám
1953 március 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal millió gyermekeinek, bérrabszolgáinak nincs elegendő kenyere. Mielőtt az uj aratást elérjük 425 millió bushel búzát semmisítenek meg. Ezért van az, hogy mi ma 28, helyenként 32 centet fizetünk egy másfél fontos kenyérért, amelyekben több a kémiai preparáció, mint a búza. Dohányból, hogy a termelők megkaphassák a busás profitjukat, a kormány 464 millió fontot tart raktáron. Másfél millió köteg gvapotot. hét millió tucat tojást, 50 millió font pulyka bust, 42 és fél millió font vajat, 9 és fél millió font sajtot. Rettenetes mennyiségű fémárut halmoztak és halmoznak fel ma is hogy az árakat fentarthassák. Ezt nevezik Amerikában, a mi százpercentes hontyáink Eisenhowerrel az élén, tervgazdaságnak. De nem' csak az élet szükségleteinek árát emelték fel szinte a hozzáférhetetlenség határáig, hanem a gyilkoló és romboló eszközök előállításának költségei is emelkednek. Ez a haszontalan és a társadalomra nézve rettenetesen káros ipar, a munkások termelőképességének óriási energiáját emészti fel, borzalmas összegekkel egyetemben. Áz uj-kormány, amelynek tagjai azzal ámították választó közönségeiket az elnökjelölttől a kutvapeeérig, hogy első kötelességük lesz a koreai és minden más háborúk beszüntetése és ma ugyanez a kormány ez esztendőben 750 ezer katonával többet fegyverez fel, mint 1952- ben állt fegyverben. Az elmúlt évben 44 billió dollárt költöttek a kapitalista államok hadseregeinek a felruházására, ebben az évben 46 billió dollárt számítanak felemészteni. Azt mondották a mi szédelgő politikusaink, hogy befogják szüntetni a háborúkat és ma újabb frontot nyitnak. Amerika által felfegyverzett Chiang Kai-shéknek adnak bátorságot fegyverek és billiók formájában, hogy támadásaival nyugtalanítsa Kínát. Az oroszok részére elkívánják zárni a kinai vizeken való szállítás^. Visszahívják, illetve megsemmisítik az elmúlt világháború alatt Oroszország és az Egyesült Államok Yalta és Potsdamban kötött szerződéseit. A republikánus háborús uszítok minden áron kiakariák erőszakolni a harmad’k világmészárlást. Minden jel arra mutat, hogv ezt a tervüket 1955-ben kíván iák végrehajtani. Nyugatnémetországot úgy kívánják belekénvszeriteni, hogy hadsereget szervezzen a kapitalista államok védelmére, hogy visszaigérik nekik Lengyelországhoz csatolt Szi'éziát, Danzingot és Lengyelországnak vissza kívánják adni Oroszország által megszállt területet. A távol keleten a japánokat úgy kívánják beugrasztani, hogy nekik Ígérik Mongoliát, Manchuriát, Port Art.hnrt, Sakhalin és Kurile szigeteket. Terveznek az urak. De a jövő társadalomnak a hatalmas ereje fog velük végezni. Köhler ílljonMiitdenkiMunkába szerezzen uj előfizetőt! Robert M. LaFollette WASHINGTON — Az 58 éves Robert M. La Follette, volt U.S. szenátor, öngyilkosságot követett el. A Washingtonban közzétett hir szerint, a volt szenátor már régóta betegeskedett, szivbántalmai voltak s miután Írást nem hagyott hátra, öngyilkosságának okát ezen betegségével magyarázzák. La Follette, aki 1925-től 1946-ig volt tagja a szenátusnak, az utóbbi években több nagy cég gazdasági tanácsadója volt. Robert M. La Follette rend' kívül nagy szolgálatot tett az amerikai szervezett munkásságnak és azért öngyilkosságának hire őszinte fájdalmat keltett országszerte a munkásság körében. Az elhunyt fia volt a mégnálánál is híresebb Robert Marian (Fighting) La Follette szenátornak, aki 1924-ben nyilvánosságra hozta a Harding adminisztráció üzelmeit, amelyet a “Teapot Dom” botrány névvel említenek. Még ugyanazon évben a Progressive Párt név alatt alakult politikai csoport elnöknek jelölte. Az idősebb La Follette halála után az akkor 30 éves fiát, a most öngyilkossá lett Róbertét nevezte ki szenátorrá Wisconsin állam kormányzója, később aztán még három Ízben újból megválasztották. A második háború kitörésénél ellenezte az Egyesült Államoknak a háborúba való beavatkozását, mire 1946- ban a demagóg Joe McCarthy, aki akkor jött ki a Navyben töltött kétéves szolgálatból, kibuktatta. Az első világháborút követő időkben az amerikai tömegprodukciós iparok rendkívül éles harcot folytattak a munkások szervezkedésének meggátlására, vagy teljes letörésére. Az acél, az automobil, a lumber, a vegyi és más nagy iparok, valamint a bányatársulatok és a közszolgálatot nyújtó kompániák is határtalan nagy összegeket költöttek a munkásság megfélemlítésére és a szervezkedés akadályozására. IPARI KÉMEK A munkáltatók által alkalmazott módszerek között leghirhedtebbé lett a sztrájktörő ügynökségek igénybevétele. Olyan nagy összeget költöttek sztrájktörésekre, hogy az ismertebb sztrájktörő ügynögségek, mint pl. a Bergoff, Burns, Pinkerton, Sherman, Baldwin-Felts s mások is millomos “cégek” lettek. Ezen ügynökségek “ipari kémeket” helyeztek el a gyárakban és besúgták azon munkások neveit, akik a szervezkedést hirdették, f Az ily munkásokat aztán nemcsak elküldték munkából, de azonkívül fekete üstára vették őket és igy megnehezítették számukra a megélhetést. Más esetekben az üy titkos ügynökök befurakodtak a unionokba, ott még a tisztviselő állásokat is megkeritették és igy vagy oly irányba ^terelték a uniont, ahogy a munkáltatók kívánták, vagy pedig kiszolgáltatták az őszinte harcos munkások neveit. És végre, ha ez nem sikerült, akkor nagy veszekedést kezdtek a unionokban, ami a szervezet széteséséhez vezetett. RÉMURALMAT KEZDTEK Voltak esetek, hogy még az ipari kémek dacára is sztrájkba mentek a munkások. Ilyenkor a legaljasabb börtöntöltelékekből szedett sztrájktörőket szállítottak az ily ügynökségek. A sztrájktörők meg a felfegyverzett őreik sok esetben igen véres harcokat provokáltak. Céljuk általában a rémuralom keltése volt, amit egyes esetekben, mint például a philadelphiai villamos vasutak sztrájkjánál, az egész városra kiterjesztettek. A Roosevelt “New Deal” adminisztrációja idején végre a kongresszus is felfigyelt ezen vérengzésekre és kiküldött egy bizottságot amind élesebbé váló ipari harcok kivizsgálására. Ezt a bizottságot Robert M. La Follette vezette, miért is ma is csak a “La Follette vizsgálatok” név alatt emlitik. A La Follette vizsgálatok nyomán derült csak ki igazán, hogy valójában milyen terror uralmat teremtettek az amerikai iparbárók. Az országos felháborodás végre akcióra késztette a törvényhozókat is. Számos törvényt hoztak, amelyek a sztrájktörő ügynökségek megsemmisítéséhez vezettek. Ezen törvények szorosan összeforrnak a most öngyilkossá lett La Follette nevével. VESZÉLYES ÁLLÍTÁS WINTER PARK, FLA. — Omar Bradley, vezérkari főnök, CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE magyar ajkú progresszív munkások, akik a leghivatottabbak megemlékezni a SZABADSÁGHARC márciusi eseményeiről Cleveland east és west sideon a MÁRCIUSI FORRADALMAK TANULSÁGAI ismertetésével, úgyszintén az egyre fejlődő magyar filmipar legújabb egy és fél órás termékével: ‘sZABÖNÉ” bemutatásával ünnepélye két rendeznek. Az East Sideon: március 14-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Munkás Otthon nagytermében, 11123 Buckeye Rd. A West Sideon: március 15- én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Munkás Dalárda nagytermében, 4309 Lorain Ave. A szónokok között lesz Magyarország washingtoni követe Weil Emil. A west sideon fellép a Munkás Dalárda is. Mindkét ünnepélyhez belépődíj nincs. Cleveland magyarságát ezúton is meghívja a Rendezőség. elitélte és veszélyesnek mondotta egyesek ilyen felkiáltását: “Nézzünk szembe a tényekkel: ma már benne vagyunk a harmadik világháborúban”. Az ily felfogás veszélyes, jelentette ki Bradley — és azonkívül nem is igaz, mert ha csakugyan benne volnánk a harmadik világháborúban, akkor nem beszélnénk róla, hanem valahol harcolnánk mindannyian. Amerika-szava botránya A TÚLZÓ REAKCIÓSOK KOMMUNIZMUSSAL VÁDOLJÁK AZ AMERIKA-SZAVA DIREKTORAIT. — McCARTHY SZENÁTOR ELCSAPJA AZ AMERIKA-HANGJA VEZETŐIT. WASHINGTON — A túlzóan reakciós Joe McCarthy szenátor most valóban elemébe került. Elnöke azon szenátusi albizottságnak, amelyik kivizsgálja, hogy a “Voice of America” hivatalos propaganda intézmény milyen hatásosan működött. McCarthy azt akarja kimutatni, hogy Acheson volt külügyminiszter ezt az intézményt is telerakta kommunistákkal. A “Voice of America” vezetői' és tisztviselői természetesen tiltakoznak és esküdöznek, hogy ők ilyen meg olyan százpercentes antikommunisták, de a bűnbakokra vadászó, tajtékozó szájú McCarthynak hiába beszélnek. Kisütötte róluk, hogy egyes esetekben még “baloldali” irók könyveiből is idéztek áz Európa és Ázsiába irányított leadásaikban. Ilyen baloldali iró például Howard Fast, aki megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy kommunista-e. McCarthy toporzékolására elcsapták Troup Mathews szerkesztőt több más irányitó tisztviselőt, akikre rámondották, hogy kommunisták, vagy kommunistákkal szimpatizálnak. A “Voice of America” irányítására egyenlőre á philadelphiai Temple University elnökét, Dr. Robert L. Johnsont kérték fel, aki helyettesíteni fogja az eddigi főigazgatót, Dr. Wilson Comptont, aki Acheson barátja és azért McCarthy nagyon haragszik rá. Miss Nancy Lenkeith, aki Angliából jött ide és az Amerika-hangja szolgálatába állt mint “írónő”, azt vallotta, hogy Troup Mathews, az egyik osztályfőnök, “szabad szerelemről” beszélt neki. A 30 éves leány vallomása szerint Mathews arra kérte, högy csatlakozzon az általa Rockland megyében alakított “kollektiv életet élő” társasághoz, amelynél a tagok “szabad szerelemben” élnek vallásos dogmák nélkül. És ahol el lehet intézni azt is, hogv azon férjetlen nőknek, akik akarják, gyerekük szülessen. Mathews természetesen fantáziának nevezte a Miss Lenkeith vallomását, de McCarthy olyan fontosnak tartotta, hogy a további részletek meghallgatására titkos gyűlést rendelt el. A botrányok további szellőztetése folyamatban van.
