Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-03-07 / 1771. szám

1953 március 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal millió gyermekeinek, bérrabszol­gáinak nincs elegendő kenyere. Mielőtt az uj aratást elérjük 425 millió bushel búzát semmi­sítenek meg. Ezért van az, hogy mi ma 28, helyenként 32 centet fizetünk egy másfél fontos ke­nyérért, amelyekben több a ké­miai preparáció, mint a búza. Dohányból, hogy a termelők megkaphassák a busás profitju­kat, a kormány 464 millió fon­tot tart raktáron. Másfél millió köteg gvapotot. hét millió tucat tojást, 50 millió font pulyka bust, 42 és fél millió font vajat, 9 és fél millió font sajtot. Ret­tenetes mennyiségű fémárut halmoztak és halmoznak fel ma is hogy az árakat fentarthas­­sák. Ezt nevezik Amerikában, a mi százpercentes hontyáink Eisenhowerrel az élén, tervgaz­daságnak. De nem' csak az élet szükség­leteinek árát emelték fel szinte a hozzáférhetetlenség határáig, hanem a gyilkoló és romboló eszközök előállításának költsé­gei is emelkednek. Ez a haszon­talan és a társadalomra nézve rettenetesen káros ipar, a mun­kások termelőképességének óri­ási energiáját emészti fel, bor­zalmas összegekkel egyetemben. Áz uj-kormány, amelynek tag­jai azzal ámították választó kö­zönségeiket az elnökjelölttől a kutvapeeérig, hogy első köteles­ségük lesz a koreai és minden más háborúk beszüntetése és ma ugyanez a kormány ez esz­tendőben 750 ezer katonával többet fegyverez fel, mint 1952- ben állt fegyverben. Az elmúlt évben 44 billió dollárt költöttek a kapitalista államok hadserege­inek a felruházására, ebben az évben 46 billió dollárt számíta­nak felemészteni. Azt mondot­ták a mi szédelgő politikusaink, hogy befogják szüntetni a há­borúkat és ma újabb frontot nyitnak. Amerika által felfegy­verzett Chiang Kai-shéknek ad­nak bátorságot fegyverek és bil­liók formájában, hogy támadá­saival nyugtalanítsa Kínát. Az oroszok részére elkívánják zár­ni a kinai vizeken való szállí­tás^. Visszahívják, illetve meg­semmisítik az elmúlt világhábo­rú alatt Oroszország és az Egyesült Államok Yalta és Pots­­damban kötött szerződéseit. A republikánus háborús uszítok minden áron kiakariák erősza­kolni a harmad’k világmészár­lást. Minden jel arra mutat, hogv ezt a tervüket 1955-ben kí­ván iák végrehajtani. Nyugatné­­metországot úgy kívánják bele­­kénvszeriteni, hogy hadsereget szervezzen a kapitalista álla­mok védelmére, hogy visszaigé­­rik nekik Lengyelországhoz csa­tolt Szi'éziát, Danzingot és Len­gyelországnak vissza kívánják adni Oroszország által megszállt területet. A távol keleten a ja­pánokat úgy kívánják beug­­rasztani, hogy nekik Ígérik Mon­goliát, Manchuriát, Port Ar­­t.hnrt, Sakhalin és Kurile szige­teket. Terveznek az urak. De a jövő társadalomnak a hatalmas ereje fog velük végezni. Köhler ílljonMiitdenkiMunkába szerezzen uj előfizetőt! Robert M. LaFollette WASHINGTON — Az 58 éves Robert M. La Follette, volt U.S. szenátor, öngyilkosságot követett el. A Washingtonban köz­zétett hir szerint, a volt szenátor már régóta betegeskedett, sziv­­bántalmai voltak s miután Írást nem hagyott hátra, öngyilkossá­gának okát ezen betegségével magyarázzák. La Follette, aki 1925-től 1946-ig volt tagja a szenátusnak, az utóbbi években több nagy cég gazdasági tanácsadója volt. Robert M. La Follette rend' kívül nagy szolgálatot tett az amerikai szervezett munkásság­nak és azért öngyilkosságának hire őszinte fájdalmat keltett országszerte a munkásság kö­rében. Az elhunyt fia volt a mégnálánál is híresebb Robert Marian (Fighting) La Follette szenátornak, aki 1924-ben nyil­vánosságra hozta a Harding ad­minisztráció üzelmeit, amelyet a “Teapot Dom” botrány névvel említenek. Még ugyanazon év­ben a Progressive Párt név alatt alakult politikai csoport elnök­nek jelölte. Az idősebb La Follette halála után az akkor 30 éves fiát, a most öngyilkossá lett Róbertét nevezte ki szenátorrá Wisconsin állam kormányzója, később az­tán még három Ízben újból meg­választották. A második hábo­rú kitörésénél ellenezte az Egye­sült Államoknak a háborúba való beavatkozását, mire 1946- ban a demagóg Joe McCarthy, aki akkor jött ki a Navyben töl­tött kétéves szolgálatból, kibuk­tatta. Az első világháborút követő időkben az amerikai tömegpro­dukciós iparok rendkívül éles harcot folytattak a munkások szervezkedésének meggátlására, vagy teljes letörésére. Az acél, az automobil, a lumber, a vegyi és más nagy iparok, valamint a bányatársulatok és a közszolgá­latot nyújtó kompániák is ha­tártalan nagy összegeket költöt­tek a munkásság megfélemlíté­sére és a szervezkedés akadályo­zására. IPARI KÉMEK A munkáltatók által alkalma­zott módszerek között leghir­­hedtebbé lett a sztrájktörő ügy­nökségek igénybevétele. Olyan nagy összeget költöttek sztrájk­törésekre, hogy az ismertebb sztrájktörő ügynögségek, mint pl. a Bergoff, Burns, Pinkerton, Sherman, Baldwin-Felts s má­sok is millomos “cégek” lettek. Ezen ügynökségek “ipari ké­meket” helyeztek el a gyárak­ban és besúgták azon munká­sok neveit, akik a szervezkedést hirdették, f Az ily munkásokat aztán nemcsak elküldték mun­kából, de azonkívül fekete üstá­ra vették őket és igy megnehe­zítették számukra a megélhe­tést. Más esetekben az üy titkos ügynökök befurakodtak a unio­­nokba, ott még a tisztviselő ál­lásokat is megkeritették és igy vagy oly irányba ^terelték a uniont, ahogy a munkáltatók kí­vánták, vagy pedig kiszolgáltat­ták az őszinte harcos munkások neveit. És végre, ha ez nem si­került, akkor nagy veszekedést kezdtek a unionokban, ami a szervezet széteséséhez vezetett. RÉMURALMAT KEZDTEK Voltak esetek, hogy még az ipari kémek dacára is sztrájkba mentek a munkások. Ilyenkor a legaljasabb börtöntöltelékek­ből szedett sztrájktörőket szál­lítottak az ily ügynökségek. A sztrájktörők meg a felfegyver­zett őreik sok esetben igen vé­res harcokat provokáltak. Cél­juk általában a rémuralom kel­tése volt, amit egyes esetekben, mint például a philadelphiai vil­lamos vasutak sztrájkjánál, az egész városra kiterjesztettek. A Roosevelt “New Deal” ad­minisztrációja idején végre a kongresszus is felfigyelt ezen vérengzésekre és kiküldött egy bizottságot amind élesebbé váló ipari harcok kivizsgálására. Ezt a bizottságot Robert M. La Fol­­lette vezette, miért is ma is csak a “La Follette vizsgálatok” név alatt emlitik. A La Follette vizsgálatok nyomán derült csak ki igazán, hogy valójában milyen terror uralmat teremtettek az amerikai iparbárók. Az országos felhá­borodás végre akcióra késztet­te a törvényhozókat is. Számos törvényt hoztak, amelyek a sztrájktörő ügynökségek meg­semmisítéséhez vezettek. Ezen törvények szorosan összeforr­nak a most öngyilkossá lett La Follette nevével. VESZÉLYES ÁLLÍTÁS WINTER PARK, FLA. — Omar Bradley, vezérkari főnök, CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE magyar ajkú progresszív munkások, akik a leghivatot­­tabbak megemlékezni a SZA­BADSÁGHARC márciusi ese­ményeiről Cleveland east és west sideon a MÁRCIUSI FORRADALMAK TANULSÁGAI ismertetésével, úgyszintén az egyre fejlődő magyar film­ipar legújabb egy és fél órás termékével: ‘sZABÖNÉ” be­mutatásával ünnepélye két rendeznek. Az East Sideon: március 14-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Munkás Otthon nagytermében, 11123 Bucke­ye Rd. A West Sideon: március 15- én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Munkás Dalárda nagytermében, 4309 Lorain Ave. A szónokok között lesz Magyarország washingtoni követe Weil Emil. A west sideon fellép a Munkás Da­lárda is. Mindkét ünnepélyhez belé­pődíj nincs. Cleveland magyarságát ez­úton is meghívja a Rendezőség. elitélte és veszélyesnek mondot­ta egyesek ilyen felkiáltását: “Nézzünk szembe a tényekkel: ma már benne vagyunk a har­madik világháborúban”. Az ily felfogás veszélyes, je­lentette ki Bradley — és azon­kívül nem is igaz, mert ha csak­ugyan benne volnánk a harma­dik világháborúban, akkor nem beszélnénk róla, hanem valahol harcolnánk mindannyian. Amerika-szava botránya A TÚLZÓ REAKCIÓSOK KOMMUNIZMUSSAL VÁDOLJÁK AZ AMERIKA-SZAVA DIREKTORAIT. — McCARTHY SZE­NÁTOR ELCSAPJA AZ AMERIKA-HANGJA VEZETŐIT. WASHINGTON — A túlzóan reakciós Joe McCarthy szená­tor most valóban elemébe került. Elnöke azon szenátusi albizott­ságnak, amelyik kivizsgálja, hogy a “Voice of America” hivatalos propaganda intézmény milyen hatásosan működött. McCarthy azt akarja kimutatni, hogy Acheson volt külügyminiszter ezt az intézményt is telerakta kommunistákkal. A “Voice of America” vezetői' és tisztviselői természetesen til­takoznak és esküdöznek, hogy ők ilyen meg olyan százpercen­tes antikommunisták, de a bűn­bakokra vadászó, tajtékozó szá­jú McCarthynak hiába beszél­nek. Kisütötte róluk, hogy egyes esetekben még “baloldali” irók könyveiből is idéztek áz Európa és Ázsiába irányított leadásaik­ban. Ilyen baloldali iró például Howard Fast, aki megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy kommunista-e. McCarthy toporzékolására el­csapták Troup Mathews szer­kesztőt több más irányitó tiszt­viselőt, akikre rámondották, hogy kommunisták, vagy kom­munistákkal szimpatizálnak. A “Voice of America” irányításá­ra egyenlőre á philadelphiai Temple University elnökét, Dr. Robert L. Johnsont kérték fel, aki helyettesíteni fogja az ed­digi főigazgatót, Dr. Wilson Comptont, aki Acheson barátja és azért McCarthy nagyon ha­ragszik rá. Miss Nancy Lenkeith, aki Angliából jött ide és az Ameri­­ka-hangja szolgálatába állt mint “írónő”, azt vallotta, hogy Troup Mathews, az egyik osz­tályfőnök, “szabad szerelemről” beszélt neki. A 30 éves leány vallomása szerint Mathews ar­ra kérte, högy csatlakozzon az általa Rockland megyében ala­kított “kollektiv életet élő” tár­sasághoz, amelynél a tagok “szabad szerelemben” élnek val­lásos dogmák nélkül. És ahol el lehet intézni azt is, hogv azon férjetlen nőknek, akik akarják, gyerekük szülessen. Mathews természetesen fantáziának ne­vezte a Miss Lenkeith vallomá­sát, de McCarthy olyan fontos­nak tartotta, hogy a további részletek meghallgatására tit­kos gyűlést rendelt el. A botrányok további szellőz­tetése folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom