Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-02-21 / 1769. szám

1953. február 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI TERVGAZDÁLKODÁS A tervgazdálkodás alapján ál­ló országok, amelyek megszün­tették a kapitalista termelési rendszert és rátértek a szocia­lista termelési rendszer felépí­tésére, minden tekintetben azt mutatják, hogy egy magasabb nívójú, észszerűbb termelést folytatnak. Dacára a sok nehéz­ségnek, amelyet le kell küzde­­nük, dacára az imperialista gaz­dasági bojkotnak, amely ön­­fentartásra kényszeríti a Szov­jeteket és a Népi Demokráciá­kat, a. kölcsönös segítségre, mégis állandó, rendszeres fejlő­dést mutatnak ki. Ezek az országok miután nem profitra termelnek, hanem szük­ségletre, náluk soha sem fordul­hat elő, hogy egyes iparokban túltermelés áll élő, mert a szük­ségletnek megfelelően készítik előre a termelési terveiket, ame­lyeket összhangba hoznak a testvér országok termelésével és szükségleteivel. A tervgazdálkodás előnye az, hogy az évekre előkészített ter­vet nem csak évekre, de az éves tervet is felbontják negyedévek­re, hónapokra úgy, hogy állan­dó áttekintésük van nem csak az irányitó szerveknek, de min­den egyes üzemnek, üzemrész­nek, sőt minden egyes dolgozó­nak arról, hogy a rá kiszabott tervet milyen mértékben teljesí­tette. Az év végen áttekintést kap az egész termelés fejlődé­séről, amelyet egy éven át el­értek. Előttünk van a Szovjet, Lengyelország, Magyarország és Románia kimutatása, ame­lyek részletes jelentést adnak a termelés 1952-es eredményéről. MAGYARORSZÁG Az egész évi tervet nem egé­szen egy százalékkal teljesítet­ték túl. Viszont általánosan 23 és fél százalékkal emelkedett a termelés egy év alatt. A szén­­termelés 23 százalékkal, vas és acélgyártás 13, a villamos ener­gia 19, a vas öntvény 28 száza­lékkal volt nagyobb mint 1951- ben. Sok uj üzem épült 1951- ben, másokat kibővítettek, mo­dernizáltak. A dolgozók száma 203 ezerrel emelkedett. A mezőgazdaság a szárazság és fagykár miatt nem érte el minden terményben a kitűzött tervet, de az állattenyésztésbe messze felülmúlták a tervet. A mezőgazdaság gépesítése 1951-hez viszonyítva megkétsze­reződött. Erős fejlődést mutat a termelőszövetekezetekbe való tömörülés is. Az elmúlt évben 90 ezer család lépett be a ter­melőszövetkezetekbe úgy, hogy ma már az ország szántó terü­letének 37 százalékán folyik kö­zös termelés. A kulturális fejlődésről már irtunk, a nemzeti jövedelemnek háromnegyedrészét kapják a dolgozók, mig az egy negyed rész uj befektetésekre lesz for­dítva. LENGYELORSZÁG Az egész ipar termelése 1952- ben 20 százalékkal emelkedett. Iparonként az emelkedés 5-50 százalékkal volt nagyobb, mint 1951-ben. 450 uj gyár lett üzem­be helyezve, 112 ezer szobának megfelelő uj lakást építettek. A dolgozók száma az iparban 320 ezerrel emelkedett. A mezőgazdasági termelés 3- 13 százalékkal volt nagyobb mint 1951-ben. Magyarország­hoz viszonyítva a termelőszövet­kezetek száma alacsony, mert a vetés területnek csak 17 száza­lékát teszik ki. A nemzeti jövedelem 10 szá­zalékkal emelkedett. ROMÁNIA A Román Népköztársaságban a tervet 102 százalékra teljesí­tették. Maga az ipar 23 száza­lékkal termelt többet 1952-ben, mint az előző évben. A nehéz­ipar termelése több mint 25 szá­zalékos emelkedést mutat ki, amelyek közül a legfontosabb az olajtermelés, amely 29, a vasérc termelés 29, motorgyár­tás 45 százalékkal emelkedett, mig a generator gyártás meg­négyszereződött. Erős iramot vett a megzőgaz­­daság gépesítése. Az elmúlt év­ben 3530 traktort, 1440 vető­gépet, 1200 cséplőgépet és 300 kombájnt kapott a mezőgazda­ság. A szövetkezeti mozgalom is állandóan fejlődik. Az év végén 1795 termelőszövetkezet volt Romániában. Uj gyárak, népjóléti intézmé­nyek, lakóházak tömegeit épí­tették 1952-ben, ezen a téren 37 százalékkal több beruházást hajtottak végre, mint 1951-ben. Népművelésre, kulturális cé­lokra az állam 2,200 mjllió leit fordított. SZOVJET UNIÓ Az ipar 101 százalékra telje­sítette az 1952-es tervet. A ter­ven belül egyes iparágak jóval túlteljesítették a tervet, mig 5-6 ipari minisztérium alá tartozó iparágak 1-10 százalékkal visz­szamaradtak a terv teljesítésé­ben, de a nehézipar főbb ágai mind túlteljesítették a tervüket. Az ipari termékek minősége és választéka jelentősen javult, amire nagy súlyt helyeznek a következő évben is, főleg, hogy a használati cikkek változéko­nyak legyenek. Az egész ipar, még azok is, akik nem teljesítették a tervet 6-53 százalékig többet termel­tek mint 1951-ben. Mig a Troly buszokból 12-szer többet állítot­tak elő, mint 1951-ben. A mezőgazdaságban 1952-ben majdnem 3 millió hektárral több volt a vetésterület, mint 1951- ben. A gabona félékből 23 szá­zalékkal termeltek többet, mint 1951-ben. A mezőgazdaság gépesítése már majdnem teljes. A múlt év­ben több mint 200 ezer nagy gépet és 60 ezer teherautót kap­tak a mezőgazdaság dolgozói. A dolgozók száma 900 ezerrel több mint 1951-ben. A főiskolákon és a szakmai (technológia) főiskolákon több mint 3 millió hallgató volt, 200 ezerrel több mint 1951-ben. A közkönyvtárakban 830 mil­lió könyv van. 1952-ben 5 és fél millió gye­rek üdült az úttörő táborokba, 42 millió dolgozó részesült lega­lább 2 heti fizetéses szabadság­ban. A dolgozók reálbére 11 szá­zalékkal növekedett 1952-ben. Ezek a nagy vonalakban tör­tént kimutatások igazolják azt, hogy a szocialista termelés ut­ján haladó országokban évről­­évre egyenletes, állandó fejlődés van, mig a tőkés termelési rend­szer csak a hadi iparra való át­téréssel képes foglalkoztatni a dolgozókat. ÍGY irtok ti Ha néhai jó Karinthy Fri­gyes ma itt élne Amerikában, hatalmas kötet könyvet Írhatna újra “így irtok ti” címmel, amelyben otthon Magyarorszá­gon gúnyolta ki a hazug frázi­sokkal dobálózó újságírókat. Ha még élne és itt élne, akkor hetenként is Írhatna egy uj könyvet az amerikai magyar sajtó hazugságairól, buta szem­telenségeiről. Az még hagyján, hogy a kis vidéki lapok analfabéta szer­kesztői leközölnek minden osto­ba hazugságot Magyarország­ról, amikkkel a különböző ha­zugság gyárak ellátják őket. De hogy a “mester” újságírók, az ő “tekintélyes” lapjaikban ugyan azt teszik, az mutatja, hogy mi­lyen mélyre zuhantak az ame­rikai liberális, szocialista lapok, amelyek kritika nélkül közük le a legképtelenebb hazugságokat is, ha az a Magyar Népi De­mokrácia ellen szól. A new yorki “Az Ember”-be egy egész oldalas “leleplezést” közöl egy volt államvédelmi ren­dőrségi hadnagy, valami Újhe­lyi György. Olvasva a nagy “le­leplezést”, erős a gyanúnk, hogy az írója az egészet az ujjából szopta ki és soha nem volt azo­kon a helyeken, ahol állítólag szolgálatot teljesített. A hitelesség kedvéért neveket, helyiségeket szerepeltet, mind csupa jó magyar név, Szabó, Só­lyom, Pető, Matyi, Lakatos, Bárdos, Pártái, még véletlenül sincs egy német, vagy szláv név, a helyiségek Pécs, Mohács, Siklós, Sőlye, ahol ő szolgálatot teljesített. A mese a mohácsi járásról szól, hogy ott az államvédelmi hatóságok, miként kínozzák a népet, főleg a kulákokat. Azt mondja, hogy nekik nyilvántar­tásba kellett venni az “ellensé­ges elemeket”, igy “Mohácson több mint ezer személyt mint tevékeny ellenséget és több mint 5 ezret, pedig mint általános el­lenséget tartanak nyilván”. Mindenki, aki ismeri Mohácsot, tudja, hogy ott nem is él 6 ezer­nél több felnőtt, beleértve a nő­ket, öregeket is. Tehát ott esze­rint valahonnét kölcsön kellett volna venni felnőtteket, hogy kikerekedjen az óhajtott szám. Azt mondja “Mohácson min­den 5-ik polgárt ellenségnek nyilvánítottak”. Számoljunk egy kicsit, több mint 6000 lett ellen­ségnek nyilvánítva, igy Mohá­cson legalább 30-32 ezer felnőtt lakosnak kell, hogy legyen. Éhez vegyük a gyerekeket, legeny­hébb számítás szerint is, Mo­hácsnak 80-90 ezer lakosának kellene lenni, hogy Újhelyi me­séjének valószínűsége legyen. Nézzen utána szerkesztő elvtárs, hogy mennyi is Mohács lakos­sága és meglátja, hogy milyen szemtelen hazugságot közölt le a lapjában. Most nézzük a kulákok “szen­vedéseit”. “Siklóson 560 kulá­­kot vettek nyilvántartásba”, mikor ezt a számot volt sik­lósi lakosoknak megemlítettem, nevettek, mert a legjobb aka­rattal sem tudtak összeszámol­ni még 50 olyant sem, kiknek 15 hold földje lett volna, hisz ott minden föld a Benyovszky gró­foké volt. Azután azt írja, hogy “Sölyén 400 kulák családot Írtak össze”. Először is Magyarországon nin­csen Sölye nevű község. A mo­hácsi járásban van egy Sellye nevű község, de abban nincs is 400 ház, nemhogy mint “Az Em­ber” Újhelyije Írja, 400 kulák család lakna ott. KI A KULÁK? Valószínű, hogy még Az Em­berék is megsokalták ezt a ku­lák gyártást, azért szükséges­nek tartják megmagyarázni, hogy ki is a “kulák”, ^em mint­ha erre nem volna hivatalos megállapítás. Kuláknak nevezik azt, akinek 20 hold földjénél több van és cselédet tart. De a hadnagy ur szerint “kuláknak tekintettek mindenkit, akinek évi 350 forintnál nagyobb jöve­delme volt”. Nem tévedés az, hogy a hadnagy ur évi 350 fo­rint jövedelmet ir, viszont lega­lább egy tucat olyan cikket tu­dok idézni, amely szerint a ma­gyar dolgozók átlagos havi ke­resete 5-600 forint között válta­kozik. Ugyan abban a számban, amelyben Újhelyi hadnagy le­leplezése jelent meg, első olda­lon azt Írják, hogy havonta át­lag 700 forintot keresnek a dol­gozók. Akkor hogy lehet kulák az, akinek ÉVI jövedelme 350 forint, amelyért Az Emberék szerint 10 küó kolbászt sem le­het venni. Azt mondják, hogy a számok nem hazudnak, de ugylátszik mégis van uj a nap alatt, mert a liberálisoknál még azok is ha­tás) név alatt említett kémkedési pörök, a 9 orvos ellen felhozott vád, a népi köztársaságokban kifejtett “terror”, stb. stb. Soha ennél piszkosabb és megvetendőbb háborús uszítást még nem olvastunk. így nem csak igazat adunk az Expose cikké­nek abban, hogy a-United States News and World Report (Még a név is csaló, mert azt a látszatot akarja kelteni, mintha valami hivatalos kiadvány lenne.) vezető szerepet játszik a csaló jöven­dölésekben, hanem hozzátesszük, hogy még a háborús uszítás­ban is. Igazán nem látjuk, hogy egyes úgynevezett “progresszív” újságok miért hivatkoznak erre a szennylapra olyan gyakran?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom