Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-02-21 / 1769. szám
1953. február 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI TERVGAZDÁLKODÁS A tervgazdálkodás alapján álló országok, amelyek megszüntették a kapitalista termelési rendszert és rátértek a szocialista termelési rendszer felépítésére, minden tekintetben azt mutatják, hogy egy magasabb nívójú, észszerűbb termelést folytatnak. Dacára a sok nehézségnek, amelyet le kell küzdenük, dacára az imperialista gazdasági bojkotnak, amely önfentartásra kényszeríti a Szovjeteket és a Népi Demokráciákat, a. kölcsönös segítségre, mégis állandó, rendszeres fejlődést mutatnak ki. Ezek az országok miután nem profitra termelnek, hanem szükségletre, náluk soha sem fordulhat elő, hogy egyes iparokban túltermelés áll élő, mert a szükségletnek megfelelően készítik előre a termelési terveiket, amelyeket összhangba hoznak a testvér országok termelésével és szükségleteivel. A tervgazdálkodás előnye az, hogy az évekre előkészített tervet nem csak évekre, de az éves tervet is felbontják negyedévekre, hónapokra úgy, hogy állandó áttekintésük van nem csak az irányitó szerveknek, de minden egyes üzemnek, üzemrésznek, sőt minden egyes dolgozónak arról, hogy a rá kiszabott tervet milyen mértékben teljesítette. Az év végen áttekintést kap az egész termelés fejlődéséről, amelyet egy éven át elértek. Előttünk van a Szovjet, Lengyelország, Magyarország és Románia kimutatása, amelyek részletes jelentést adnak a termelés 1952-es eredményéről. MAGYARORSZÁG Az egész évi tervet nem egészen egy százalékkal teljesítették túl. Viszont általánosan 23 és fél százalékkal emelkedett a termelés egy év alatt. A széntermelés 23 százalékkal, vas és acélgyártás 13, a villamos energia 19, a vas öntvény 28 százalékkal volt nagyobb mint 1951- ben. Sok uj üzem épült 1951- ben, másokat kibővítettek, modernizáltak. A dolgozók száma 203 ezerrel emelkedett. A mezőgazdaság a szárazság és fagykár miatt nem érte el minden terményben a kitűzött tervet, de az állattenyésztésbe messze felülmúlták a tervet. A mezőgazdaság gépesítése 1951-hez viszonyítva megkétszereződött. Erős fejlődést mutat a termelőszövetekezetekbe való tömörülés is. Az elmúlt évben 90 ezer család lépett be a termelőszövetkezetekbe úgy, hogy ma már az ország szántó területének 37 százalékán folyik közös termelés. A kulturális fejlődésről már irtunk, a nemzeti jövedelemnek háromnegyedrészét kapják a dolgozók, mig az egy negyed rész uj befektetésekre lesz fordítva. LENGYELORSZÁG Az egész ipar termelése 1952- ben 20 százalékkal emelkedett. Iparonként az emelkedés 5-50 százalékkal volt nagyobb, mint 1951-ben. 450 uj gyár lett üzembe helyezve, 112 ezer szobának megfelelő uj lakást építettek. A dolgozók száma az iparban 320 ezerrel emelkedett. A mezőgazdasági termelés 3- 13 százalékkal volt nagyobb mint 1951-ben. Magyarországhoz viszonyítva a termelőszövetkezetek száma alacsony, mert a vetés területnek csak 17 százalékát teszik ki. A nemzeti jövedelem 10 százalékkal emelkedett. ROMÁNIA A Román Népköztársaságban a tervet 102 százalékra teljesítették. Maga az ipar 23 százalékkal termelt többet 1952-ben, mint az előző évben. A nehézipar termelése több mint 25 százalékos emelkedést mutat ki, amelyek közül a legfontosabb az olajtermelés, amely 29, a vasérc termelés 29, motorgyártás 45 százalékkal emelkedett, mig a generator gyártás megnégyszereződött. Erős iramot vett a megzőgazdaság gépesítése. Az elmúlt évben 3530 traktort, 1440 vetőgépet, 1200 cséplőgépet és 300 kombájnt kapott a mezőgazdaság. A szövetkezeti mozgalom is állandóan fejlődik. Az év végén 1795 termelőszövetkezet volt Romániában. Uj gyárak, népjóléti intézmények, lakóházak tömegeit építették 1952-ben, ezen a téren 37 százalékkal több beruházást hajtottak végre, mint 1951-ben. Népművelésre, kulturális célokra az állam 2,200 mjllió leit fordított. SZOVJET UNIÓ Az ipar 101 százalékra teljesítette az 1952-es tervet. A terven belül egyes iparágak jóval túlteljesítették a tervet, mig 5-6 ipari minisztérium alá tartozó iparágak 1-10 százalékkal viszszamaradtak a terv teljesítésében, de a nehézipar főbb ágai mind túlteljesítették a tervüket. Az ipari termékek minősége és választéka jelentősen javult, amire nagy súlyt helyeznek a következő évben is, főleg, hogy a használati cikkek változékonyak legyenek. Az egész ipar, még azok is, akik nem teljesítették a tervet 6-53 százalékig többet termeltek mint 1951-ben. Mig a Troly buszokból 12-szer többet állítottak elő, mint 1951-ben. A mezőgazdaságban 1952-ben majdnem 3 millió hektárral több volt a vetésterület, mint 1951- ben. A gabona félékből 23 százalékkal termeltek többet, mint 1951-ben. A mezőgazdaság gépesítése már majdnem teljes. A múlt évben több mint 200 ezer nagy gépet és 60 ezer teherautót kaptak a mezőgazdaság dolgozói. A dolgozók száma 900 ezerrel több mint 1951-ben. A főiskolákon és a szakmai (technológia) főiskolákon több mint 3 millió hallgató volt, 200 ezerrel több mint 1951-ben. A közkönyvtárakban 830 millió könyv van. 1952-ben 5 és fél millió gyerek üdült az úttörő táborokba, 42 millió dolgozó részesült legalább 2 heti fizetéses szabadságban. A dolgozók reálbére 11 százalékkal növekedett 1952-ben. Ezek a nagy vonalakban történt kimutatások igazolják azt, hogy a szocialista termelés utján haladó országokban évrőlévre egyenletes, állandó fejlődés van, mig a tőkés termelési rendszer csak a hadi iparra való áttéréssel képes foglalkoztatni a dolgozókat. ÍGY irtok ti Ha néhai jó Karinthy Frigyes ma itt élne Amerikában, hatalmas kötet könyvet Írhatna újra “így irtok ti” címmel, amelyben otthon Magyarországon gúnyolta ki a hazug frázisokkal dobálózó újságírókat. Ha még élne és itt élne, akkor hetenként is Írhatna egy uj könyvet az amerikai magyar sajtó hazugságairól, buta szemtelenségeiről. Az még hagyján, hogy a kis vidéki lapok analfabéta szerkesztői leközölnek minden ostoba hazugságot Magyarországról, amikkkel a különböző hazugság gyárak ellátják őket. De hogy a “mester” újságírók, az ő “tekintélyes” lapjaikban ugyan azt teszik, az mutatja, hogy milyen mélyre zuhantak az amerikai liberális, szocialista lapok, amelyek kritika nélkül közük le a legképtelenebb hazugságokat is, ha az a Magyar Népi Demokrácia ellen szól. A new yorki “Az Ember”-be egy egész oldalas “leleplezést” közöl egy volt államvédelmi rendőrségi hadnagy, valami Újhelyi György. Olvasva a nagy “leleplezést”, erős a gyanúnk, hogy az írója az egészet az ujjából szopta ki és soha nem volt azokon a helyeken, ahol állítólag szolgálatot teljesített. A hitelesség kedvéért neveket, helyiségeket szerepeltet, mind csupa jó magyar név, Szabó, Sólyom, Pető, Matyi, Lakatos, Bárdos, Pártái, még véletlenül sincs egy német, vagy szláv név, a helyiségek Pécs, Mohács, Siklós, Sőlye, ahol ő szolgálatot teljesített. A mese a mohácsi járásról szól, hogy ott az államvédelmi hatóságok, miként kínozzák a népet, főleg a kulákokat. Azt mondja, hogy nekik nyilvántartásba kellett venni az “ellenséges elemeket”, igy “Mohácson több mint ezer személyt mint tevékeny ellenséget és több mint 5 ezret, pedig mint általános ellenséget tartanak nyilván”. Mindenki, aki ismeri Mohácsot, tudja, hogy ott nem is él 6 ezernél több felnőtt, beleértve a nőket, öregeket is. Tehát ott eszerint valahonnét kölcsön kellett volna venni felnőtteket, hogy kikerekedjen az óhajtott szám. Azt mondja “Mohácson minden 5-ik polgárt ellenségnek nyilvánítottak”. Számoljunk egy kicsit, több mint 6000 lett ellenségnek nyilvánítva, igy Mohácson legalább 30-32 ezer felnőtt lakosnak kell, hogy legyen. Éhez vegyük a gyerekeket, legenyhébb számítás szerint is, Mohácsnak 80-90 ezer lakosának kellene lenni, hogy Újhelyi meséjének valószínűsége legyen. Nézzen utána szerkesztő elvtárs, hogy mennyi is Mohács lakossága és meglátja, hogy milyen szemtelen hazugságot közölt le a lapjában. Most nézzük a kulákok “szenvedéseit”. “Siklóson 560 kulákot vettek nyilvántartásba”, mikor ezt a számot volt siklósi lakosoknak megemlítettem, nevettek, mert a legjobb akarattal sem tudtak összeszámolni még 50 olyant sem, kiknek 15 hold földje lett volna, hisz ott minden föld a Benyovszky grófoké volt. Azután azt írja, hogy “Sölyén 400 kulák családot Írtak össze”. Először is Magyarországon nincsen Sölye nevű község. A mohácsi járásban van egy Sellye nevű község, de abban nincs is 400 ház, nemhogy mint “Az Ember” Újhelyije Írja, 400 kulák család lakna ott. KI A KULÁK? Valószínű, hogy még Az Emberék is megsokalták ezt a kulák gyártást, azért szükségesnek tartják megmagyarázni, hogy ki is a “kulák”, ^em mintha erre nem volna hivatalos megállapítás. Kuláknak nevezik azt, akinek 20 hold földjénél több van és cselédet tart. De a hadnagy ur szerint “kuláknak tekintettek mindenkit, akinek évi 350 forintnál nagyobb jövedelme volt”. Nem tévedés az, hogy a hadnagy ur évi 350 forint jövedelmet ir, viszont legalább egy tucat olyan cikket tudok idézni, amely szerint a magyar dolgozók átlagos havi keresete 5-600 forint között váltakozik. Ugyan abban a számban, amelyben Újhelyi hadnagy leleplezése jelent meg, első oldalon azt Írják, hogy havonta átlag 700 forintot keresnek a dolgozók. Akkor hogy lehet kulák az, akinek ÉVI jövedelme 350 forint, amelyért Az Emberék szerint 10 küó kolbászt sem lehet venni. Azt mondják, hogy a számok nem hazudnak, de ugylátszik mégis van uj a nap alatt, mert a liberálisoknál még azok is hatás) név alatt említett kémkedési pörök, a 9 orvos ellen felhozott vád, a népi köztársaságokban kifejtett “terror”, stb. stb. Soha ennél piszkosabb és megvetendőbb háborús uszítást még nem olvastunk. így nem csak igazat adunk az Expose cikkének abban, hogy a-United States News and World Report (Még a név is csaló, mert azt a látszatot akarja kelteni, mintha valami hivatalos kiadvány lenne.) vezető szerepet játszik a csaló jövendölésekben, hanem hozzátesszük, hogy még a háborús uszításban is. Igazán nem látjuk, hogy egyes úgynevezett “progresszív” újságok miért hivatkoznak erre a szennylapra olyan gyakran?!
