Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-01-24 / 1765. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. január 24. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL JÉGKORSZAK A szabolcsmegyei Nyírbátortól tizenhat kilométerre, Aporliget község határában terül el hazánk egyik legérdekesebb, csodás szépségű tája. Körülötte az ősi idők terebélyes tölgyfáit már akácosok szorították ki, a nyírségi buckákon a pusztai virágok sokaságát szántóföldek váltották fel és az egykori lápok, rétek helyén nyaranta gabona hullámzik. Bátorliget azonban nem változott, az ősi táj úgy tárul elénk, mintha évezredeket utaznánk vissza a múltba. A bátorligeti nádasok, nyirlápok", ligetes erdők a jégkorszak élő emlékeit őrzik. Virágzáskor buja, gazdag növényzet, csodálatos fák, bokrok fogadják a természet “szabadtéri múzeumának” látogatóját. Az erdőben gyönyörű ezüsthársak, sokféle furcsanevü növény: nyulánksás, farkasszőlő, hegyi őszirózsa, medvehagyma, pozdor, zerbeboglár és szibériai hamuvirág. Mintha csak messzi havasi tájakon járnánk. A dús növényzet egyszerre csak megmozdul: igen ritka állatfajta, elevenszülő gyik siklik tova, nem messze tőle nehezen mászik a bokrok alján egy különleges fajta százlábú, amelynek legközelebbi “rokonai” északnémet vidéken élnek. Odébb más, különleges apró állatok, csigák, alhavasi skorpiólegyek, erdei szitakötők hívják fel magukra a figyelmet. Bátorligeten tizenhat olyan növény s huszonkét olyan állatfajta van, amely sehol másutt a világon sikságon nem található, csak a magyar Nyírségben. Az ősi növényzet és állatvilág e hírmondóinak fennmaradását az teszi lehetővé, hogy Bátorligeten a helyi éghajlati viszonyok olyanok, mint párezer évvel ezelőtt, a jégkorszak utáni időkben voltak. A felszínhez közel hideg talajvíz van és ez nem csupán nedvesen tartja, hanem hüti is a talajt és a talajmenti AZ OLAJBÁRÓK HATALMA (Folytatás a 6-ik oldalról) ció vezetőit. A Federal Trade Commission már többször rámutatott ezen olajtársulatok törvényszegéseire, miért is most megtörténhetik, hogy az uj adminisztráció megszünteti ezt az egyetlen intézményt, amelynek rendeltetése a fogyasztó közönség érdekeinek a védelme. Sőt már arról is beszélnek, hogy meg fogják szüntetni a többi trösztellenes porokét is. Ilyen pörök vannak most folyamatban, avagy előkészületben a következő nagy korporá' ciók ellen: American Telephone és Telegraph Co., amelynek tulajdonát képezi a Western Electric Co., amivel teljesen monopolizálták bizonyos fajtájú villamos eszközök gyártását és szétosztását. Ilyen pör folyik a Great Atlantic & Pacific Tea Co. fűszer chain-store ellen, valamint a DuPont és az International Business Machine társulatok ellen is. levegőréteget. A lápvizek párolgása nedvdussá teszi a levegőt. A lápok felett még nyári hajnalban is köd lebeg s az erdőkoszoru útját állja a szélnek, mely tovasodorhatná a ködöt. Ennek a hűvös, párás lápvidéknek árnyas, nedves erdeiben életben maradhattak azok a növény- és állatfajok, amelyek ma csupán az erdős hegyvidék hűvös éghajlatán otthonosak. Nemcsak szépsége, érdekessége miatt érdemel nagy figyelmet e tájék, hanem nagyjelentőségű a tudomány számára is. A természet kutatói bepillantást nyerhetnek a régi idők természeti viszonyaiba. Megállapíthatják, milyen volt évezredekkel ezelőtt az éghajlat, a talaj, tanulmányozhatják az élet jelenségek összefüggéseit, a növények és az állatok csoportjait, a környezet hatását a szervezetekre. A tudósok már régen felismerték Bátorliget jelentőségét és sikraszálltak a különleges táj védelméért. Soó Rezső, a debreceni egyetem Kossuth-dijas tanára és munkatársai újra és újra emlékeztettek Bátorliget értékére, szóban és Írásban sürgették az ősi táj megvédését. A régi rendszerben süket fülekre talált a kérés — a “kulturális élet akkori vezetői' közömbösen nézték, hogyan szenved az erdőkoszoru a fejszék csapása alatt, hogyan fordulnak ki a földből a ritka növények az ásó nyomán, hogyan menekülnek az alhavasi jellegű állatok más vidékre, ahol természetesen jfüsztulás vár rájuk.. A tudósok kérték: vegye-meg az állam a jégkori emlékek egész területét, kerítse be, védje meg az avatatlan kezektől. Pénz helyett tanácsot kaptak az államtól: kössenek üzletet a bátorligeti fák kivágására . . . A tudósok kétévtizedes harca csak a felszabadulás után hozott teljes győzelmet. A jégkorszak utáni életet őrző táj ma már a népi demokratikus Magyarország természetvédelmi területe — azt eredeti állapotában fenntartják, megőrzik. A 91 holdas természetvédelmi területet drótkerítéssel vették körül. Az elpusztított erdők pótlására az elmúlt évek folyamán őshonos fafajokat ültettek. Tudósok és egyetemi hallgatók, botanikusok és zoológusok rendszeresen végeznek kutatómunkát Bátorligeten. Tavaly menedékházat építettek a kutatók számára. Ha külföldi természettudósok járnak Magyarország, nem mulasztják el megtekinteni Bátorligetet, a régmúlt évezredek élő múzeumát. KODÁLY ZOLTÁN 70 ÉVES Hetven esztendeje, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, a világhírű magyar zeneszerző, Erkel, Liszt és Bartók mellett a zeneművészet kimagasló klasszikus, korunk egyik legnagyobb élő komponistája. Kodály Zoltán munkásságára döntő befolyást gyakorolt az 1905-ben kötött eszmei, baráti szövetsége Bartók Bélával. A két fiatal zeneszerző hatalmas feladatra vállalkozott: megteremteni a minden izében nemzeti magyar zeneéletet. Még ebben az évben indult el Kodály első népdalgyüjtő útjára. Hatalmas értékű kincseket ásott ki az évszázados feledés homályából: a magyar nép érzelmeit, művészi képzeletét, alkotóerejét, örömét, bánatát tükröző népi dallamokat. A magyar népzenével való megismerkedése döntő hatással volt egész további munkásságára. Ez adott neki erőt ahhoz, hogy művészete mindvégig szembe tudott szállni a kapitalizmus bomlasztó müvészetellenességével. Amikor a “modern” zene mindinkább elfordult a néptől, Kodály sorra alkotta népi, mindenkihez szóló nagyszerű kórusmüveit. A Magyar Tanácsköztársaság idején a Zeneakadémia főigazgatóhelyettes főtitkára volt, ezért a fehérterror megtorlásként felfüggesztette állásától, az újságok tervszerű hajszát indítottak émberi magatartása és müvei ellen. Csak világméretekben is jelentős külföldi zeneszerzői sikerei nyitották meg ismét a Zeneművészeti Főiskola kapuit Kodály előtt. A felszabadulásig Kodály Zoltán egész életművével a reakció ellen harcolt, a népért, a dolgozó milliókhoz szóló művészetért. A felszabadulás, a magyar nép győzelme meghozta Kodály Zoltán müveinek a néppel való igazi találkozását is. Müvei sohasem találtak olyan megértésre, mint ma a szabad Magyarországon. Hetvenedik születésnapján lelkesen ünnepük országszerte a magyar nép nagy zeneművészét, aki egyben világhírű zenetudós is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kétszeres Kossuthdijas zeneszerzőt ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címet adományozta Kodály Zoltánnak. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetések átnyujtásakor hangsúlyozta, hogy a kitüntetések elismerését jelzik annak a kimagasló munkának, melyet Kodály Zoltán eddig végzett és sok sikert kívánt további alkotásaihoz. UJ LAKÁSOK GYŐRÖTT Győrött a felszabadulás előtt gyakran megtörtént, hogy a munkanélküliek családtagjai ‘‘kiköltöztek” a Bercsényi-liget fái alá vagy a rábcamenti nádból, sásból nyomorságos viskókat építettek maguknak. A város szégyenfoltja volt a Budai-ut melletti nyomortanya, ahol a tüdőbaj tizedelte a baraklakások lakóit. Ma a Rábca mellett, a régi nyomortanyák helyén rendezett városrész: a Gorkij-város terül el. A Budai-ut melletti baraklakások is eltűntek — helyükön épült fel a tanulóváros, ahonnan ezrével kerülnek ki a fiatal vasipari szakmunkások. Az ötéves terv gondoskodik arról, hogy a győri dolgozóknak uj lakások épüljenek, kényelmes, szép otthonuk legyen. A gabonavásártéren hat háromemeletes uj bérház áll, a Lenin-uton két uj ház emelkedik, a Sztálin utón hat háromemeletes ház épül, 148 lakásbal. 1953-ban Győr újabb bérházzal gazdagodik. A Sztalin-uton modern, hatemeletes ház épül. Gyors ütemben folyik az építkezés az egyre szépülő városban. A ötéves terv végéig 2000 uj lakást kap Győr városa. Épül az ország A Miskolci kettősvágányu villamos-vasútvonalat átadták rendeltetésének. Az avató beszédet Bebrits Lajos közlekedési miniszter mondotta. Bejelentette, hogy a miskolci villamoshálózatot továbbfejlesztik Görömbölytapolca és az uj egyetemi város felé. A vidéki városok körül elsőnek a rohamosan fejlődő Miskolc kap trolibusz-járatot és Miskolc-Diósgyőr között a jövő évben uj vasútvonal építését kezdik meg. Szegeden megnyílt a Fehértó kiállítás, amely négy nagy teremben tárja a látogatók elé a tó rendkívül gazdag, változatos, Európa-szerte egyedülálló állat- és növényvilágát. A Nemzeti Muzeum Afrika-kiállitásához hasonlóan vidéken először alkalmaznak számos olyan ujrendszerü szemléltető megoldást, amelyeknek segítségével az egész kiállítás a valóság benyomását kelti a nézőben. Hódmezővásárhelyen Ratkó Anna egészségügyi miniszter előadást tartott a falu egészségének időszerű kérdéseiről. Baranya megye 320 községe közül alig van olyan, amelyben valamilyen kulturcsoport ne működne. A csoportokban fiatalok és idősebbek egyaránt lelkesen vesznek részt a népi táncok, dalok gyűjtésében és terjesztésében, vagy a színjátszó előadásokon. Az egyes falvak kulturcsoportjai gyakran keresik fel egymást, tanulnak egymástól s most nagy lelkesedéssel készülnek az országos kulturversenyre. A baranyai. falvakból eddig már 285 csoport nevezett és ebben a számban nincs is benne a versenyen ugyancsak induló 112 üzemi és 61 iskolai csoport. Tolna megye kulturcsoportjai közül 437 művészeti együttes nevezett be az országos versenyre. Ezeknek jelentős része, 254 kulturcsoport falusi, amelyekben 2450 dolgozó paraszt fejt ki tevékenységet. A falusi csoportok mellett 167 iskolai és 86 üzemi együttes indul a versenyen. Csongrád megyében az ötéves terv elején még egyetlen körzeti rendelő sem volt. 1951. végén azonban már hat városi és három falusi rendelő működött. Az idén újabb öt városi rendelő készült el. Vasszécsényben a termelőszövetkezet a rossz időjárás ellenére jó termést takarított be. A község egyénileg dolgozó parasztjai saját szemükkel győződtek meg a társas gazdálkodás előnyeiről. Amikor a zárszámadás adatai nyilvánosságra kerültek, 24 család kérte felvételét a csoportba. Ezzel Vasszécsény termelőszövetkezeti község lett. Egy-két család kivételével valamennyi dolgozó paraszt szövetkezetben dolgozik. Nyíregyházán felavatták az ország első megyei rádióállomását.
