Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-06-27 / 1787. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio nnder the Act «f March 3. 1879 VOL. XL. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1953 JUNE 27 NO. 1787 SZÁM Sygman Rhee lázadása DÉLKOREA ELNÖKE A HADIFOGLYOK SZABADONBOCSÄJ­­TÄSÄVAL AKARTA MEGAKADÁLYOZNI A FEGYVERSZÜ­NET ALÁÍRÁSÁT. — A HÁBORÚ KITEJESZTÉSÉT AKARJA. PUSAN — Amig a United Nations megbízottjai a kinai és az északkoreai megbízottakkal azon tanácskoztak, hogy megállapod­janak a fegyverszüneti egyezség aláírásának pontos idejében, mi­után már az összes fontos pontokban megegyeztek, a délkoreai kormány elnöke, a 78 éves Dr. Syngman Rhee elrendelte, hogy a délkoreai csapatok által őrzött azon 14 ezernyi hadifoglyot, akik antikommunistának mondották magukat, szabadon engedjék. Az aláírásra váró egyezség értelmében azon hadifoglyok, akik állítólag nem akarnak ha­zamenni, a már kiválasztott öt semleges ország felügyelete alatt a fogolytáborokban ma­radnak hat hónapig, amely idő alatt kinai és északkoreai bizott­ság kikérdezheti őket, hogy va­lóban igaz-e az, hogy nem akar­nak hazamenni? A Rhee kormány, amelyet ed­dig csak az amerikai fegyverek tartottak uralmon, nem akarja a háború végét, sőt ellenkezőleg, ki akarja azt terjeszteni. Azért azt követelik, hogy az Egyesült Nemzetek indítson újabb táma­dást az egész Korea elfoglalásá­ra. Ugylátszik azonban, hogy a Rhee uralmának fentartásáért hozott nagy áldozatot megelé­gelték az Egyesült Nemzetek és készek a fegyverszünet aláírá­sára abban a reményben, hogy azt a béke fogja követni. A Rhee kormány akciója, amely nyílt lázadás az Egyesült Nemzetek ellen, nagy megrökö­nyödést keltett Washingtonban, ahol már biztosra vették, hogy a fegyverszüneti egyezményt pár napon belül aláírják. Jelen sorok írásakor még nem lehet tudni, hogy a Rhee intézkedése mennyiben lesz képes elodázni a fegyverszünet aláírását. A hadifoglyok szabadonbo­­csájtását Won Young Duk dél­koreai generális jelentette be a Seoul rádión leadott beszédében. Bejelentette akkor azt is, hogy a Rhee kormány arra kérte a délkoreai népet, hogy segítse a kiszabadított foglyokat. A 14 ezernyi fogoly állítólag egysze­rűen “elvegyült” a délkoreai nép között. Könyvégetés Amerikában PRESIDENT EISENHOWER NEM ELLLENZI A KÖNYVÉGE­TÉST. — McCarthy gyalázza a könyvégetést el­lenző TUDÓST. — SZÁMOS KÖNYVET ELÉGETTEK A STATE DEPARTMENT RENDELETÉRE. WASHINGTON — Az Egyesült Államok végre eljutott a könyvégetéshez is, amely módszert alkalmazták a középkorban az uj eszmék terjedésének megakadályozására és amely módszert alkalmazták Hitler meg Mussolini is a demokratikus eszmék kiir­tására. A költségvetés, —a gondolatszabadság eltiprásának a szimbóluma, — eddig minden szabadság szerető ember szemében a leggyülöletesebb akció volt. A könyvek elégetését az ame­rikai State Department tisztvi­selői követték el, amikor a de­magóg Joe McCarthy szenátor követelni kezdte, hogy a külügyi hivatal által fentartott úgyne­vezett “információs” könyvtá­rakból vonják ki a kommunis­ták, vagy azokkal szimpatizáló irók müveit. Dulles külügyminiszter azt mondotta az újságíróknak, hogy amikor McCarthy unszolására elrendelte, hogy az információs könyvtárakból el kell távolíta­ni a McCarthy által kijelölt szer­zők munkáit, azoknak egy ré­szét elégették. Dulles nem tud­ta pontosan megmondani, hogy mennyit és mely Íróknak köny­veit égették el, csak annyit mon­dott, hogy körülbelül 11 köny­vet égettek el. , McCarthy bizottsága maga elé idézte James B. Conat neves tudóst, aki jelenleg U.S. High Commissioner Németországban. Noha Conat helyeselte a “kom­munista” könyvek eltávolítását, de ellenezte azok elégetését, amiért McCarthy alaposan le­hordta. Eisenhower elnök a Dartmo­uth College záróünnepélyén tar­tott beszédében különös burkolt módon beszélt a könyvégetésről, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy elitéli azt, mások azonban A HÉT HÍREI amiket érdemei tudomásul venni Washington — A kongresszus által elfogadott uj gazdasági kontrol javaslat nem ád hatal­mat az elnöknek az árak és a munkabérek megrögzítésére — befagyasztására, mint mondot­ták. — Az uj törvény még egy évre jogot ad az elnöknek az úgynevezett “kritikus” anya­gok elosztására, hogy a fegyver­kezés akadályt ne szenvedjen. A szenátus igazságügyi bi­zottsága alkotmány módosítást ajánl, amely lehetővé tenné bi­zonyos esetekben, hogy az el­nök, de csakis a kongresszus en­­gedelmével, lefoglalhasson pri­vát tulajdont. Ezen alkotmány módosítás célja elejét venni még egy olyan esetnek, hogy a kor­mány lefoglaljon egy-egy ipart, mint tette például egyszer a bá­nyákkal, máskor meg az acél­gyárakkal is. Az iparok urai elég erősnek érzik magukat arra, hogy bér­harcok esetén megtörik a mun­kásszervezeteket, ha a kormány nem avatkozik bele. — Lega­lább is ezt hiszik, azért akar­ják eltiltani a kormányt a be­avatkozástól. Frankfurt — Nyugat-Német­­ország bíróságának egy Ítélete utat nyitott arra, hogy a kon­centrációs táborok volt lakói kártéritési keresetet indítsanak azon iparvállalatok ellen, ame­lyek rabszolga munkásokat al­kalmaztak. A bíróság elrendel­te, hogy az I. G. Farben Chemi­cal Co. fizessen 10,000 márka kártérítést a jelenleg New York­ban lakó Norbert Wollheimnak, akit az Oswiecim koncentrációs táborban tartottak és onnan rabszolga munkára vitték a ve­gyi cég oswiecimi telepére. Wollheim, aki túlélte az oswi­ecimi szörnyűségeket, noha a fe­leségét és kis fiát megölték a nácik, kivándorolt Amerikába s amerikai ügyvédek kezébe adta a keresetét. A bíróság megítélte a Wollheim által kért teljes ösz­­szeget és kötelezte az I. G. Far­ben céget az ügyvédi költségek a helyeslést vették ki belőle. Az­ért az elnök junius 17-én tartott újság-konferenciáján nyíl tan megmondotta az újságíróknak, hogy “tőlem ugyan a State De­partment elégetheti mindazon könyveket, amelyek a kommu­nizmusnak propagandát csap­nak”. — Szóval helyesli az ége­tést. megfizetésére is. A Farben cég az Ítéletet megfellebbezte. Washington — Lloyd Mash­­burn, helyettes munkaügyi mi­niszter nagyon erélyesen tilta­kozott azon vád ellen, hogy az amerikai munkaügyi minisztéri­um azon mexkói földmunkáso­kat, akik átjönnek dolgozni az Egyesült Államokba, be akarja szervezni valamely munkásszer­vezetbe. A túlzóan kapzsi, profit-éhes délkaliforniai nagy farmerok, il­letőleg farmvállalatok nagyon éberen őrködnek arra, hogy a mexikói napszámos munkások szervezetlenek maradjanak. A délkaliforniai “Farm-Labor As­sociation” vezetői nagyon mér­gesek azért, mert a Department of Labor nem tiltja el a mun­kás szervezőket attól, hogy szó­ba álljanak a Mexikóból impor­tált földmunkásokkal. Chicago — A 25 éves James Pharr, negró fiatalember, akit elfogtak azon vád alapján, hogy nem jelentkezett sorozásra, az­zal védekezett, hogy a sorozási törvények őreá, a “Neanderthal ember” egyenes leszámazottjára nem vonatkoznak. A tudósok állítása szerint a Neanderthal ember (Homo ne­­andertalensis), akinek csontvá­zát 1856-ban Poroszországban a Rajna folyó mentén olyan kő­zetben találták, amely még a pa­leolithic korszakban keletkezett s igy mintegy 100,000 évvel eze­lőtt élt. A biró, tekintettel az ily nagyhírű ősre, Pharrt ötévi fog­házra Ítélte. New York — Jonathan Dani­els, a demokrata elnökök volt tanácsadója azt mondja, hogy a Ku Klux-Klan szellemet manap­ság már nem a déli államok kis városaiban, hanem az Egyesült Államok szenátusában találjuk meg. Daniels, aki a “Raleigh News’ szerkesztője, a Sidney Hillman Fundation által adott diszebéden mondotta a fenti nyi­latkozatot, majd hozzátette: “Én inkább elnézném a profit es a hazafiság önmaguk kineve­zett túlzó apostolait lepedőben járni, hogy a kisvárosi népek között publicitást keltsenek, mint ugyanezen szellemnek be­­hódolását az Egyesült Államok törvényhozó testületének felső házában.” Daniels a McCarthy Mc Carran és hasonló szenáto­rok működésére célzott. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom