Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-06-27 / 1787. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio nnder the Act «f March 3. 1879 VOL. XL. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1953 JUNE 27 NO. 1787 SZÁM Sygman Rhee lázadása DÉLKOREA ELNÖKE A HADIFOGLYOK SZABADONBOCSÄJTÄSÄVAL AKARTA MEGAKADÁLYOZNI A FEGYVERSZÜNET ALÁÍRÁSÁT. — A HÁBORÚ KITEJESZTÉSÉT AKARJA. PUSAN — Amig a United Nations megbízottjai a kinai és az északkoreai megbízottakkal azon tanácskoztak, hogy megállapodjanak a fegyverszüneti egyezség aláírásának pontos idejében, miután már az összes fontos pontokban megegyeztek, a délkoreai kormány elnöke, a 78 éves Dr. Syngman Rhee elrendelte, hogy a délkoreai csapatok által őrzött azon 14 ezernyi hadifoglyot, akik antikommunistának mondották magukat, szabadon engedjék. Az aláírásra váró egyezség értelmében azon hadifoglyok, akik állítólag nem akarnak hazamenni, a már kiválasztott öt semleges ország felügyelete alatt a fogolytáborokban maradnak hat hónapig, amely idő alatt kinai és északkoreai bizottság kikérdezheti őket, hogy valóban igaz-e az, hogy nem akarnak hazamenni? A Rhee kormány, amelyet eddig csak az amerikai fegyverek tartottak uralmon, nem akarja a háború végét, sőt ellenkezőleg, ki akarja azt terjeszteni. Azért azt követelik, hogy az Egyesült Nemzetek indítson újabb támadást az egész Korea elfoglalására. Ugylátszik azonban, hogy a Rhee uralmának fentartásáért hozott nagy áldozatot megelégelték az Egyesült Nemzetek és készek a fegyverszünet aláírására abban a reményben, hogy azt a béke fogja követni. A Rhee kormány akciója, amely nyílt lázadás az Egyesült Nemzetek ellen, nagy megrökönyödést keltett Washingtonban, ahol már biztosra vették, hogy a fegyverszüneti egyezményt pár napon belül aláírják. Jelen sorok írásakor még nem lehet tudni, hogy a Rhee intézkedése mennyiben lesz képes elodázni a fegyverszünet aláírását. A hadifoglyok szabadonbocsájtását Won Young Duk délkoreai generális jelentette be a Seoul rádión leadott beszédében. Bejelentette akkor azt is, hogy a Rhee kormány arra kérte a délkoreai népet, hogy segítse a kiszabadított foglyokat. A 14 ezernyi fogoly állítólag egyszerűen “elvegyült” a délkoreai nép között. Könyvégetés Amerikában PRESIDENT EISENHOWER NEM ELLLENZI A KÖNYVÉGETÉST. — McCarthy gyalázza a könyvégetést ellenző TUDÓST. — SZÁMOS KÖNYVET ELÉGETTEK A STATE DEPARTMENT RENDELETÉRE. WASHINGTON — Az Egyesült Államok végre eljutott a könyvégetéshez is, amely módszert alkalmazták a középkorban az uj eszmék terjedésének megakadályozására és amely módszert alkalmazták Hitler meg Mussolini is a demokratikus eszmék kiirtására. A költségvetés, —a gondolatszabadság eltiprásának a szimbóluma, — eddig minden szabadság szerető ember szemében a leggyülöletesebb akció volt. A könyvek elégetését az amerikai State Department tisztviselői követték el, amikor a demagóg Joe McCarthy szenátor követelni kezdte, hogy a külügyi hivatal által fentartott úgynevezett “információs” könyvtárakból vonják ki a kommunisták, vagy azokkal szimpatizáló irók müveit. Dulles külügyminiszter azt mondotta az újságíróknak, hogy amikor McCarthy unszolására elrendelte, hogy az információs könyvtárakból el kell távolítani a McCarthy által kijelölt szerzők munkáit, azoknak egy részét elégették. Dulles nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyit és mely Íróknak könyveit égették el, csak annyit mondott, hogy körülbelül 11 könyvet égettek el. , McCarthy bizottsága maga elé idézte James B. Conat neves tudóst, aki jelenleg U.S. High Commissioner Németországban. Noha Conat helyeselte a “kommunista” könyvek eltávolítását, de ellenezte azok elégetését, amiért McCarthy alaposan lehordta. Eisenhower elnök a Dartmouth College záróünnepélyén tartott beszédében különös burkolt módon beszélt a könyvégetésről, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy elitéli azt, mások azonban A HÉT HÍREI amiket érdemei tudomásul venni Washington — A kongresszus által elfogadott uj gazdasági kontrol javaslat nem ád hatalmat az elnöknek az árak és a munkabérek megrögzítésére — befagyasztására, mint mondották. — Az uj törvény még egy évre jogot ad az elnöknek az úgynevezett “kritikus” anyagok elosztására, hogy a fegyverkezés akadályt ne szenvedjen. A szenátus igazságügyi bizottsága alkotmány módosítást ajánl, amely lehetővé tenné bizonyos esetekben, hogy az elnök, de csakis a kongresszus engedelmével, lefoglalhasson privát tulajdont. Ezen alkotmány módosítás célja elejét venni még egy olyan esetnek, hogy a kormány lefoglaljon egy-egy ipart, mint tette például egyszer a bányákkal, máskor meg az acélgyárakkal is. Az iparok urai elég erősnek érzik magukat arra, hogy bérharcok esetén megtörik a munkásszervezeteket, ha a kormány nem avatkozik bele. — Legalább is ezt hiszik, azért akarják eltiltani a kormányt a beavatkozástól. Frankfurt — Nyugat-Németország bíróságának egy Ítélete utat nyitott arra, hogy a koncentrációs táborok volt lakói kártéritési keresetet indítsanak azon iparvállalatok ellen, amelyek rabszolga munkásokat alkalmaztak. A bíróság elrendelte, hogy az I. G. Farben Chemical Co. fizessen 10,000 márka kártérítést a jelenleg New Yorkban lakó Norbert Wollheimnak, akit az Oswiecim koncentrációs táborban tartottak és onnan rabszolga munkára vitték a vegyi cég oswiecimi telepére. Wollheim, aki túlélte az oswiecimi szörnyűségeket, noha a feleségét és kis fiát megölték a nácik, kivándorolt Amerikába s amerikai ügyvédek kezébe adta a keresetét. A bíróság megítélte a Wollheim által kért teljes öszszeget és kötelezte az I. G. Farben céget az ügyvédi költségek a helyeslést vették ki belőle. Azért az elnök junius 17-én tartott újság-konferenciáján nyíl tan megmondotta az újságíróknak, hogy “tőlem ugyan a State Department elégetheti mindazon könyveket, amelyek a kommunizmusnak propagandát csapnak”. — Szóval helyesli az égetést. megfizetésére is. A Farben cég az Ítéletet megfellebbezte. Washington — Lloyd Mashburn, helyettes munkaügyi miniszter nagyon erélyesen tiltakozott azon vád ellen, hogy az amerikai munkaügyi minisztérium azon mexkói földmunkásokat, akik átjönnek dolgozni az Egyesült Államokba, be akarja szervezni valamely munkásszervezetbe. A túlzóan kapzsi, profit-éhes délkaliforniai nagy farmerok, illetőleg farmvállalatok nagyon éberen őrködnek arra, hogy a mexikói napszámos munkások szervezetlenek maradjanak. A délkaliforniai “Farm-Labor Association” vezetői nagyon mérgesek azért, mert a Department of Labor nem tiltja el a munkás szervezőket attól, hogy szóba álljanak a Mexikóból importált földmunkásokkal. Chicago — A 25 éves James Pharr, negró fiatalember, akit elfogtak azon vád alapján, hogy nem jelentkezett sorozásra, azzal védekezett, hogy a sorozási törvények őreá, a “Neanderthal ember” egyenes leszámazottjára nem vonatkoznak. A tudósok állítása szerint a Neanderthal ember (Homo neandertalensis), akinek csontvázát 1856-ban Poroszországban a Rajna folyó mentén olyan kőzetben találták, amely még a paleolithic korszakban keletkezett s igy mintegy 100,000 évvel ezelőtt élt. A biró, tekintettel az ily nagyhírű ősre, Pharrt ötévi fogházra Ítélte. New York — Jonathan Daniels, a demokrata elnökök volt tanácsadója azt mondja, hogy a Ku Klux-Klan szellemet manapság már nem a déli államok kis városaiban, hanem az Egyesült Államok szenátusában találjuk meg. Daniels, aki a “Raleigh News’ szerkesztője, a Sidney Hillman Fundation által adott diszebéden mondotta a fenti nyilatkozatot, majd hozzátette: “Én inkább elnézném a profit es a hazafiság önmaguk kinevezett túlzó apostolait lepedőben járni, hogy a kisvárosi népek között publicitást keltsenek, mint ugyanezen szellemnek behódolását az Egyesült Államok törvényhozó testületének felső házában.” Daniels a McCarthy Mc Carran és hasonló szenátorok működésére célzott. T
