Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)

1953-06-20 / 1786. szám

1953. junius 20. BÉRMUNKÁS 7 oldal Lényeges változás az orosz külpolitikában A LONDONI UJSÄG SZERINT AZ OROSZOK MEG AKARJAK SZÜNTETNI AZT A POLITIKÁT, AMELY A VILÁG NÉPÉT KÉT ELLENTÉTES TÁBORBA OSZTJA. — A LONDONI OBSERVER CIKKE — A ‘‘London Observer” cimü újság terjedelmes cikket közöl Edward Crankshaw nevű tudósítójától az orosz külpolitika vál­tozására vonatkozólag. A cikk elég szenzációs arra, hogy igen sok amerikai újság is leközölje. Az alábbiakban közöljük a cikk lényegesebb részeit. — Szerk. LONDON — A Szovjetunión jelenlegi külpolitikájára vonat­kozólag érdekes adatot találunk *' a Pravda egyik cikkében, amely­ben az Eisenhower által indít­ványozott bermudai találkozó­val foglalkozik. Ebben a cikk­ben találjuk ezt az első pillanat­ra nem nagy jelentőséggel biró kifejezést, amikor arról van szó, hogy Bermudában találkozni fognak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormá­nyainak a fejei, aijnely tanács­kozás “azon régi és minden ala­pot nélkülöző elvet szolgálná, hogy a külömböző ideológiai fel­fogást valló és társadalmi rend­szert követő országok ellenzik egymást”. Ha ez a kijelentés valóban azt jelenti, amit kiérthetünk belőle, akkor a mai politikában forra­dalmi jellegű, mert ellenkezik Sztálin azon felfogásával, hogy a világ népe két egymással szemben álló táborban sorako­zik fel, amelyek közül az egyik­nek győznie kell. így ez az uj politika utat nyit a hidegháború végleges befejezésére, mert hi­szen azt valójában az egyre sző­kébbé zsugorodó világban a két tábor harca az uralomért tartot­ta fenn. SZTÁLIN POLITIKÁJA Lehet azonban, hogy a Prav­da cikke nem ezt jelenti, lehet, hogy csak taktikai mozdulat ar­ra, hogy a nyugati szövetsége­seket a biztonság érzetébe rin­gassa s igy Európa, Ázsia és Amerika egységét megbontsa. Azonban hacsak a végletekig menő blőffel nem állunk szem­ben, ugylátszik hogy a fenti sza­vakkal komolyan azt mondot­ták, amit kiérthetünk belőlük. Ennek a kijelentésnek nincs semmi köze Sztálin azon kije­lentéseihez, hogy a két külöm­böző rendszer békésen is meg­férhet egymás mellett, mert ez csak azt jelenti, hogy megférhet békésen akkor, midőn az uj rendszer nem tud tovább ter­jeszkedni, vagy amikor az elle­ne irányuló támadás igen erős. De ez az uj felfogás nem szuge­­rál semmi olyan félrevezető gon­dolatot, mint a Sztálin kijelen­tései, amelyekről soha sem le­hetett tudni, hogy hová vezet­nek. Az a politikai irány, hogy a világ ideológiailag ellentétes két táborban sorakozik fel termé­szetes volt Sztálin gondolkozá­sának s közéleti munkálkodásá­nak. Ha más szavakkal is, de gyakran kifejezést adott ennek, még életének vége felé is abban az értekezésben, amit a szocia­lista gazdaságról irt. Úgy tar­totta, hogy a jövő ezen alapszik, noha erősen kiemelte, máskor nem fektetett rá olyan nagy súlyt, de egész életében soha sem adta fel azt a gondolatot, hogy az uj társadalmi rendnek harcolni kell ä régivel mindad­dig, amig azt legyőzi. Amig a világnak két táborba való osztása léhát alapvető gon­dolat, addig a két csoportnak békés együttélése (peaceful co­existence) csak taktikai fogás volt. Sőt Sztálin még ebben az esetben is nem a békés együtt­működést értette, hanem csak azt, hogy nem kell okvetlenül nyílt háborúba menniük egy­mással. AZ OSZTALYHARC A Pravda fentebb idézett mondata azonban egészen mást jelent különösen akkor, ha az Malenkovtól, avagy a Kremlint uraló erős csoporttól ered. Ezen mondat szerint a Kremlin már feladta az elmaradhatlan végső összecsapás gondolatát, feladta azt a gondolatot, hogy az egész világot a Szovjet politika ural­ma alá kell hajtani. A Pravda mondata nem egé­szen váratlan. Malenkov már a Sztálin temetésén mondott be­szédében megjegyezte, hogy a “tényekkel tárgyilagosan” kell foglalkozni. Ilyen “tárgyilagos tények” a külföldi országok kor­mányainak az ereje és magatar­tása, mert ezen országoknak is vannak ideáljai, bármilyen ért­hetetlenek is azok' a szovjet ve­zetők előtt. Ezen tények tették érthetővé a szovjet vezetők előtt, hogy a forradalmi ideálok nem vihetők keresztül és azok a világot fel­osztották Moszkva melletti és Moszkva ellenes csoportokra. Ha a Kremlin továbbra is kö­veti azt a politikát, jiogy Orosz­ország csak Oroszország akar maradni, akkor a hidegháború valószínűleg végetérhet. Ez az újságíró lényegében te­hát azt akarja mondani, hogy Sztálin soha sem adta fel az osz­tályharcot s ezt, mint a polgári ideológia követője, Sztálin nagy hibájául rój ja fel. Időközönként' számosán, — még a szélsőséges radikálisok is azért szidták Sztálint, mert állításuk szerint az már feladta az osztályharcot. Mr. Crankshaw véleménye a Kremlin jelenlegi külpolitikai irányáról természetesen igen problematikus. Közel van a nagy veszedelem (Vi.) Ha nem üyen cikk kere­teiben, akkor nem is tudtam vol­na, hogy délamerikai angol gyar­maton, a Panama csatorna kö­zelében fekvő Guiana-ban válasz­tások voltak és a huszonnégy tagú parlamentbe, 18 vöröset választottak be. Ezt irta Drew Pearson, aki nem csak, hogy ijedt, hanem még azt is megírta, hogy a ha­talmas amerikai külügyminisz­térium is agyon van ijedve és azonnal átíratott küldtek az an­golokhoz, hogy most mi lesz? Mit tesznek ezen vörösek ellen ? Állítólag az angolok azt vá­laszolták, hogy nem tehetnek semmit, mert ha bebörtönzik a vörösöket, illetve a megválasz­tott képviselőket, akkor még több vörös lesz. Mivel nem tud­ják az összes vörösöket bebör­tönözni, mert nem volna aki dol­gozzon az angol uraknak. No meg akkor nyilt lázadástól is félhetnek. Már pedig az angolok­nak sok ilyen nyilt lázadás van a markukban, még azzal sem tudnak mit csinálni. De lényeges az, hogy ezeket nem találtam a hírek között, pe­dig egy kis országban is, ha már olyan közel van Panamához, a napi hírek között kellett volna lenni, hogy dőlt el az ottani vá­lasztás is. De ami nekik nem jó hir, az a szabad sajtó szerint, nem közölhető, vagy legalább is nem tanácsos közölni. Pedig el­képzelhetjük, hogy milyen nagy zűrzavart okozott ez a Wall Streeten és a nagy üzletek kor­mányában, amikor mindjárt jegyzéket röpítettek az angolok­hoz. Ez már a második délameri­kai ország, ahol a progresszi­­vek, illetve a szocialista elemek kerültek többségbe rendes vá­lasztások utján. De amitói a Wall Street kormánya retteg, hogy ez olyan ragadós nyavalya lehet, mint az influenza és nem ismer nemzeti határokat. Roha­mosan terjedhet át más orszá­gokra még délamerikában is, ha az angolok nem csukják bör­tönbe Guianaban a vörösöket. Persze, hogy a felszabadulás­ra való vágyat, törekvést és azt élesztgető vörösöket, szocialis­tákat, kommunistákat, prog­­ressziveket, már nem lehet úgy börtönbe dobni mint itten, azt nem tudják megérteni az ameri­kai bankárok, iparfejedelmek és hűséges csatlósaik. Massachusetts ’’királyi gyar­mat” kormánya 1722-ben király­­sértés vád alapján börtönbe ve­tette James Franklint, — Ben­jamin Franklin bátyját. Moszkva — A miniszterta­nács bejelentette, hogy Ausztri­ában a katonai kormányzó he­lyébe polgári főbiztost neveztek ki. CHICAGO FIGYELEM! A Magyar-Amerikai Kultur Kör 1953 junius hó 28-án NAGYSZABÁSÚ PIKNIKET rendez a Caldwell Woodsban, Milwaukee Ave. végállomás­nál, amelyre tisztelettel meg­hívjuk Chicago összmagyar­­ságát. Jó magyaros ételek és italokról gondoskodva van. Kardis Pista zenekara huzza a talpalávalót. Útirány: Milwaukee Ave. bust a végállomásig, ott táb­lák jelzik a 43-as-számú Pik­nik helyiséget. Autóval a De­von Ave.-ig, onnan jobbra a második parkoló helyig, ahol táblák jelzik a 43-as számú helyiséget. Eső esetén a Kul­tur Kör helyiségében . lesz megtartva, 1632 Milwaukee Ave. MÉG TÖBB FEGYVERT AKARNAK WASHINGTON — A kong­resszusi költségvetési bizottság előtt tanúskodó Gordon Dean, az Atomenergia Bizottság elnö­ke, a generálisokat utánozva igyekezett ráijeszteni a képvi­selőkre, hogy minél nagyobb összeget szavazzanak meg az újabb fajta atombombák és egyéb titkos fegyverek gyártá­sára. “Oroszországban minden más­nak föléje helyezik az atomprog­ramot”, — mondotta Dean a már megszokott formulát, — “azért 1954 a kritikus év lesz s szinte reszketek attól a gondo­lattól, hogy mi lelassulunk és Oroszország mögött maradunk.. Azért mi most megvásároljuk az összes kitermelt urániumot az öszes olyan országokból, ame­lyekkel barátságban vagyunk. Ez azonban lehetetlen lenne, ha a költségvetést levágnák”. A kongresszusi bizottság az Atomenergia Bizottság céljai­ra 1,096,000,000 dollárt akart adni, de Dean és társai 496,800,- 000 dollárral többet kérnek, mert, mint,Dean mondotta: “Az atomfegyverkezést csak igy emelhetjük 25 százalékkal a kö­vetkező évben”. Persze ezt csak a béke érde­kében akarják csinálni, mint az ugyancsak tanúskodó K. E. Fi­elds generális mondotta: “Eré­lyes és megnagyobbított fegy­verkezési programot kell fentar­­tani a béke biztosítására”. New York — Dr. John Bow­ers, a Utah Egyetem orvosi osz­tályának tanára a Medical As­sociation gyűlésén felsorolta azon eseteket, amelyeknél az atomenergiát már eddig is fel­használták a gyógyítás céljaira. Miután a rádióaktiv anyagok út­ját követni lehet a testben, — mondotta Bowers, — a radio­aktívvá tett gyógyszerek az em­beri testet valóságosan átlátszó­vá teszik s a gyógykezelés oly útjait nyitották meg, amig ed­dig zárva voltak még a röntgen vizsgálatoknál is. Bowers sze­rint atomenergiával már eddig is több ember életét mentették meg, mint pusztítottak el a Ja­pánra ledobott két atombombá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom