Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-09-13 / 1746. szám

1952. szeptember 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal ÍJZEN A SZERKESZTŐ — DÓZSA TÖRTÉNETE TÖRTÉNELMI HASONLATTAL — M. N. NEW YORK — Munkástársnő azt irta, hogy egy ame­rikai ismerősével beszélgetve Dózsa Györgyre került a szó s hogy egy kisebb enciklopédiából akarta felolvasni Dózsa történetét, de megütközve látta, hogy abban Dózsát “martalócnak, rablóvezér­nek mondják, akit szerencsére levertek a nemesek. Kérdezi tehát, hogy nem-e tudunk olyan angol könyvet, amelyik Dózsa IGAZI TÖRTÉNETÉT tartalmazza. Lehet, hogy van olyan angol könyv is, amely Dózsa IGAZI történetét tartalmazza, de tu­domásunk szerint nincs közfor­galomban. Az enciklopédiák mind hamisan hozzák ezt a tör­ténetet, azért legjobb lesz, ha munkástársnő maga beszéli el a világtörténelem ama legborzal­masabb, legállatiasabb gaztettét, amit a magyar nemesek 1514- ben követtek el. És a jelen vi­szonyokkal való összehasonlítás­sal egyben azt is meg lehet ér­tetni, hogy az enciklopédiák mi­ért hozzák hamisan ezt és az ehez hasonló történelmi esemé­nyeket. Mi ilyenformán beszél­nénk el Dózsa történetét. A XV. és a XVI. században Magyarországon is a hűbéri (fe­udal) rendszerben éltek az em­berek. Az országot gazdag föl­desurak bírták, akiknek földje­in a jobbágyok (serfs) dolgoz­tak, akiket nagyon kizsaroltak. A termésből csak nagyon keve­set kaptak s azonkívül minden­féle más munkákat kellett vé­gezniük a földesurak és a pap­ság részére is. A XV. század vége felé Ma­gyarországon egy igen liberális gondolkozásu s igen tehetséges ember került a trónra, Mátyás király (Mathies Corvinus) , Hu­nyadi János fia, aki 1457-től 1490-ig uralkodott. Mátyás ké­pes volt megfékezni a főurak hatalmát és számos olyan intéz­kedést hozott, ami a jobbágyok helyzetét javította, de azonkívül még a mindenféle jogtalanságok ellen is védte a szegényeket. Ez­szen a “bamboo függönyig” ter­jesztették ki Amerika határát. Amerika ügynökei dollárokkal megtömött táskákkal járják ke­let és dél Ázsiát egészen az orosz határig. Keresik, kutatják az Iskáriot Judásokat, akik ron­gyos dollárokért áruba bocsát­ják saját hazájuk népét. Amerikai hadifelszereléseket nagy mennyiségben szállítanak Indo-Kinába és Indonesiába. Ezekkel a hadi felszerelésekkel egyetemben mennek a zupásőr- mesterek, katonatisztek, hogy a “mi” fegyvereink forgatására, a “mi” gyilkoló módszereink hasz­nálatára tanítsák be a testvért, testvér ellen. Japánban még ma is több mint 100,000 amerikai katona várja a parancsot, hogy mikor, hová és merre induljanak Ázsia népének legyilkolására. Japán­hoz közel eső Okinawa szigetén szintén hatalmas repülőteret, sok bombázókkal tartanak ké­szenlétben. Más repülő osztagok a Phillippini szigeteken felsze­relt repülőtereken várják a pa­rancsot. Száz és százezernyi had­sereg Oroszország tőszomszéd­ságában 1950 nyarának kezde­tétől minden szünet nélkül gyil­kolnak a legbarbárabb eszközök­kel. ért el is nevezték “Igazságos Mátyásnak” (Mathias, the Just). VISSZAVETT ENGEDMÉNYEK Amint azonban Mátyás meg­halt, gyenge utóda alatt a föl­desurak azonnal hozzáláttak, hogy megfosszák a jobbágyokat mindazon előnyöktől, amelyeket Mátyás alatt kaptak. Ezt meg­érthetjük, ha arra gondolunk, hogy az amerikai munkás is mi­lyen előnyöket nyert Franklin D. Roosevelt adminisztrációja alatt s mint láttuk, halála után a gyenge utóda alatt a munkálta­tók mily rohamosan megsemmi­sítették a Wagner törvényeket, meghozták a Taft-Hartley tör­vényt, a Mund-Nixon törvényt, felélesztették a Smith törvényt s általában mindent elkövetnek, hogy a munkásságot guzsbaver- jék. A magyar főurak is igy tettek négy és félszáz évvel ezelőtt, méghozzá oly kegyetlenséggel, hogy 1510 körül a magyar job­bágyot? helyzete már teljesen el­viselhetetlenné vált. Az akkor még teljesen katolikus ország­nak volt egy Spellman kardiná­lisa. Persze nem Spellmannak hívták, hanem Bakócs Tamásnak de ez a hercegprímás és bíboros abban egyezett Spellmannal, hogy nagyon szeretett volna pá­pa lenni. Ő is azt gondolta, mint most Spellman, hogy ha valami módon nagyon kitűnik, akkor a pápa halála után a bíborosok A technika fejlődése meg­semmisítette az óriási távolsá­got, eltörülte a lehetetlenséget. Egy pici patakká varázsolta a hatalmas tengereket az öt világ­rész minden zugában. Az amerikai mundérba bujta­tott mészáros legények tízezrei lepik el Hawaii, Guam, Midway, Kwaj áléin szigeteket. Hatalmas repülő osztagok állomásoznak Alaszkában. Dél-Amerika minden országá­ban dollárokkal tömött fekete táskás ügynökök, Samu bácsi ügynökei alkudoznak az uralko­dó osztály Judásaival, hogy mi­nél olcsóbban vásárolják meg az ágyutöltelékeket. A profit szent nevében a gyil­koló, romboló eszközök' legbor- zalmasabbjait állítja elő és an­nak érdekében nem habozik a vi­lág egy másik részén szorgalma­san munkálkodó, egy uj, jobb, szebb társadalmi rendszert építő munkáskezek alkotásait szét­rombolni. Férfiak, nők, gyerme­kek testét minden szemhunyor- gatás nélkül, az isten szent ne­vében szétrobbantani. Ez a mi kapitalista rendszerünk. Ez a mi elavult társadalmunk, ez a mi keresztény szeretetünk, ez a mi demokráciánk. Köhler. majd őt választják meg pápá­nak. Ezt a nagy kitüntetést úgy akarta elérni, hogy keresztes hadjáratot szervezett a Szent­föld (Palesztina) felszabadításá­ra, amit akkor a törökök bír­tak. Spellman persze ma nem a törökök ellen szervezi a hábo­rút, azok most szövetségesek, hanem az “istentelen kommunis­ták” kiirtására. DÓZSA SZEREPE A nemesség, de különösen a főnemesek nem hallgattak Ba- kócsra azért az a jobbágyakat szójlitotta táborba, akik oly nagy elnyomatásban éltek, hogy örültek, hogy táborba mehettek. Bakócs terve dugába dőlt, mert amikor n. Gyula (Julius) pápa meghalt 1513-ban a bíborosok X. Leát választották pápának, akinek nem tetszett Bakócs ke­reszteshadjárata. A magyar job­bágyak azonban úgy vélték, ha már összejöttek és fegyver is van a kezükben, akkor vissza- szerzik a régi jogaikat s elnyo­móik ellen fordultak. Mint ismeretes, az addig egy­mással hadakozó főurak erre összefogtak s 1514-ben leverték a Dózsa György vezetése alatt álló paraszt sereget. És akkor követték el azt a borzalmas dol­got, hogy Dózsát tüzes trónra tették és a kiéhezett hadnagyait (közöttük Dózsa testvérét is) arra kényszeritették, hogy ha­rapófogóval szaggassák a vezér testét és egyenek abból. Ehhez hasonló barbárságot nem örökí­tett meg a világtörténelem. A parasztlázadás leverése után életbeléptették a Verbőczy István törvényeit, amelyek még a szabad költözködés jogát is (Vi.) A U. S. A. polgár­ságának, vezetőségének a lelkiis­merete kővé változott? Az E. A. légi hadvezetősége figyelmeztette az egész világot, hogy tervbevette 78 koreai vá­ros elpusztítását. Hadi szempon­tot adnak magyarázatul és fi­gyelmeztették a lakosságot, hogy meneküljön azon városok­ból. Éjjeli bombázások, a “na­palm bombák” lesznek használ­va, pontosan a hadállásokra, katonai telepekre, az éj sötétsé­gében. Hogyan menekülhetnek a gyerekek, öregek, bénák, nem harcolók ? A civilizált világ nem felejtet­te el még “Lidicét”, a nácik mun­káját. Mi elkövettünk 78 Lidi­cét a béketárgyalások idején, a szabadság nevében? Ha mi el­követjük ezen “Genocide” fajir­tást, az amerikai népnek kell vi­selni a következményeket. COMMON SENSE A fenti levelet a Detroit News leveles ládájából vettük. Ami meglepő, hogy közölve volt, na­gyon sok amerikai felébredt ezen rémséges tények tudatára, hogy nem egy, nem tiz Lidicét követ­nek el az amerikaiak Koreában, hanem százat. Még borzasztóbb formákban, mint a nácik csinál­ták Lidicével. Ugyanis emlékeztünk, hogy a CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINKHOZ Az IWW tagjai és barátai MOST VASÁRNAP, szeptem­ber 14-én, az évad utolsó NYÁRI KIRÁNDULÁST tartanak az angol lap, az In­dustrial Worker segítségére a CALDWELL WOODS-ban, az 50-ik szórakozó helyen, ahol alkalmas tánc hely is van. Ételek és italokról gondos­kodva van. ÚTIRÁNY: Vegye a Mil­waukee Ave. villamost a Dé­ván Ave.-ig. Menjen a Devon Avenuen a második bejárat­ig, ahol táblák jelzik az 50. helyet. megvonták a jobbágytól. így a magyar jobbágy csaknem telje­sen rabszolga lett és.maradt egé­szen 1848-ig. Természetesen a történelmet azok Írják, akiknek gazdasági rendjét a parasztláza­dás sértette. Dózsáról tehát azt Írták, hogy rabló, martalócz volt. Éppen igy írnak ma mind­azokról, akik bármely országban a tőkés termelő rendszer ellen fellázadnak. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy Spellman mindenben követni fogja Bakócs Tamást s majd aztán itt is akad egy Dózsa vezér, ha egyszer fel- fegyverzik a munkásokat, mert ma jelentékenyen más viszonyok között élünk, de ha Spellman szereplését és a népi köztársasá­gok elleni hazugság hadjáratot figyeljük, akkor könnyebben meg tudjuk érteni Dózsa törté­netét és azt is, hogy az elfoga­dott történelmekben miért ad­ják HAMISAN a magyar pa­rasztlázadás történetét. gyermekeket elvitték, valamint a lakosságnak legnagyobb ré­szét kizavarták a városból, mi­előtt elseperték a föld színéről. Az amerikaiak a napalm bom­bákkal támadva az éj sötétjében, mindenkit és mindent megéget­nek. Olyan borzalmas képet fes­tettek az angol újságírók meg más nemzetbeliek ezen borzal­mas rombolásról, falvak, váro­sok ilyen hamuvá tételéről, la­kosságának elevenen való meg- sütéséről, hogy még az angol papság is tiltakozott ellene. Per­sze mindhiába. De nagyon sajnos, kevés ilyen “Common sense”, józan ész van Amerikában , mint a fenti levél Írója. MODERN HÜBÉR RENDSZER ‘ WASHINGTON — A házak­ra kölcsönöket adó National Savings and Loan League jelen­ti, hogy az ezen szervezethez tartozó kölcsönző intézetek a múlt évben 350,000 otthon építé­sére adtak kölcsönöket. Vagy­is a következő 20-25 éven át ennyi család fogja a kamatokat fizetni ezen tőkéseknek azért, hogy valahol lakhatnak. Az ott­honok ily betáblázása a régi fe- událizmus felélesztése, modém formában. Sok Lidicét látni Koreában

Next

/
Oldalképek
Tartalom