Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-08-23 / 1742. szám

1952. augusztus 23. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kábult az ébredés (Vi.) A szocializmus meggát- lására szövetkező nemzetközi bankárok csoportja, mely Ache- son vezetése alatt Lisbonban megegyeztek, terveztek, álmo­doztak 50, amerikai vezetés alatt levő európai hadosztályról, 4,000 repülőgépről (nem számít­va az amerikaiakat), most szo­morúan beismerik — némelyek —, hogy ez csak olyan szép álom volt, melyből nagyon kábultan ébrednek fel, már akik felébred­tek, mert még sokan tovább ál­modoznak. De a nemzetközi bankárok szerkesztői, rádió rikkancsai be­ismerik, hogy megjött az ébre­dés, ha nagyon keserű is feléb­redni, olyan szép álmok után. Megírják, hogy már ezen évben nem lesz semmi a magállapodott nagy hadseregből. Először is az angolok, majd a franciák jelen­tették be, hogy nem képesek annyi pénzt kicsikarni a mun­kásságból, mely ezen álom meg­valósítására kellene. Mindkét országban úgy a felszerelést, mint az azt használó ágyutölte- lékeket csökkentik^ Franciaor­szág egyszerűen 600 millió dol­lárt kért Amerikától, hogy az álom megvalósításához a beígért módon hozzájárulhasson. De most választások vannak a Sa­mu bácsi országában, igy nem lehet olyan füttyszóra kidobni ezen kért 600 millió dollárt. Az angolok persze nem kér­dtek, csak egyszerűen bejelentet­ték a dolgot. Az ok, hogy Angli­ában már nem lehet az életnívót csökkenteni, igy kénytelenek eladásra szánt árucikkek gyár­tására, hogy pénzhez jussanak. BELGIUMBAN Kevés és zavaros hírekből csak annyit lehet megállapítani, hogy a belga nép, amely úgy lát-, szik nem “balga”, mert még a katonaság is lázadozott a nagy sorozás, hosszú szolgálatok el­len, ámbár ott pénz volna a fegyverkezésre, csak az emberek nem hajlandók a mészárszékbe menni. Ugyanis még a mundér­ba bujtatott belgák is lázadtak, de a szervezett munkásság meg sztrájkokon keresztül tiltakozott az ellen, hogy még Olasz és Franciaországot is túl akarták a belga urak licitálni és egész talságot. Az amerikaiak az összes csat­lós országoktól azt követelték, hogy két évre sorozzák be a fia­talságot, de bizony most a Páris- ban megtartott konferencián nem bírtak megegyezni, csak Hollandia és Belgium volt haj­landó még a 21 hónapot is elfo­gadni. Persze itt Amerikát nem számítjuk, itt annyira bevihetik a fiukat, amennyire akarják. Hát hogyne volnának kábul­tak az amerikai álmodozók, nem lesz nagy európai hadsereg, mely felett Ridgeway parancs­nokolhasson. A FÖ-HÄBORUS USZÍTÓ NEW YORK — Amikor a la­pok nyilvánosságra hozták azt a nyilatkozatot, amit John Fos­ter Dulles, a republikánusok “külügyi szakértője” s győzel­mük esetén a külügyminiszte­rük tett Eisenhower generális­sal tartott tanácskozása után, még maga James A. Farley, a demokrata párt egyik legkonzer- vativebb vezetője is azt mondot­ta, hogy Dulles “ostobaságot be­szél”, vagy pedig kétértelműen beszél, hogy abból bármit is ki lehet magyarázni. Dulles ugyanis az Eisenhow- errel való tanácskozás után a Truman adminisztráció külügyi politikáját támadó nyilatkoza­tot tett, noha az utóbbi pár év­ben teljesen ő uralta ezt a poli­tikai irányt. Dulles nyilatkozata szerint Truman “containment” ' (bezá­ró) politikája megerősítette a Szovjet Uniont s ezt most már csak az ‘ erős kéz” iránnyal le­het helyrehozni s Eisenhower meg ő ezt az irányt képviselik. Amikor megkérdezték tőle, hogy a “csupán bezáró irány” feladása a nagy háború megin­dítását jelenti-e, kitérő választ adott. De miután hirdeti, hogy a “vasfüggöny mögötti népek el­lenállását aktivan kell támogat­ni”, kétségtelen, hogy Dulles a harmadik világháború megindí­tását sürgeti, noha azt minden­féle frázissal takarni igyekszik. Ezidőszerint kétségtelen, hogy John Foster Dulles áll a harma­dik világháborút kiforszirozni akarók élén. Belgrád — Frank Pace, U. S. Army Secretary, tiszteletére a jugoszláv katonák egyik csapa­ta “támadó gyakorlatot” vég­zett. Az amerikai Army feje nagyon megdicsérte Tito kato­náit és azt mondotta, hogy ki­tűnő hadsereget fognak alkotni, mihelyt amerikai fegyvereket kapnak. DICSEKVŐ NÁCIK BÉCS — Az osztrák kormány kijelentette, hogy dacára az amerikai tiltakozásnak, tovább­ra is folytatni fogja a volt ná­cik részére adott amnesztiát és a kormányhivatalokban is to­vábbra megtartják őket. Associated Press jelentése szerint az amerikai külügyi hi­vatal képviselője kijelentette, hogy' Bécsben a megszálló hatal­mak tanácsán Amerika meg fog­ja vétózni azt az osztrák tör­vényt, amely teljes amnesztiát biztosit a volt náciknak, vala­mint ellenezni fogják azt is, hogy közhivatalokat mind na­gyobb mértékben volt nácikkal töltsenek be. Válasz gyanánt erre Ferdi­nand Graf osztrák belügyminisz­ter azt mondotta, hogy a szó- banforgó törvényt az amerika­iak tiltakozása dacára is fen- tartják. És a volt nácikat is megfogják tartani tisztségükben továbbra is. “Végre is”, — mon­dotta dicsekedve Graf — “Ame­rika elfelejti, hogy ezen embe­reknek köszönhetjük, hogy az országból nem lett szovjet csat­lós állam, mint a többi megszállt országokból”. A DICSŐSÉG NEM ELÉG CAIRO — A cairoi textilgyári munkások bérkövetelésével kap­csolatos zavargásoknál eddig 7 halott és több mint 25 sebesült áldozata van, miért is Ali Ma­her miniszterelnök és az ‘Jerős kezű” Naguib generális katonai bíróságot rendeltek ki a továb­bi zavargások elfojtására és ki­jelentették, hogy az “agitátoro­kat” halállal fogják büntetni. Neguib generális, aki julius 26-án katonai puccsal elkergette Farouk királyt, kijelentette, hogy “árulónak tekinti mindazo­kat, akik a dicsőséges katonai puccs eredményeit veszélyezte­tik és az árulásnak a büntetése halál.” — Naguib nem tudja megérteni, hogy a végtelenül kiszipolyozott munkások nem tudják megtölteni gyomraikat a katonai puccs dicsőségével, a’ gyors munka- és földreform he­lyett tehát ő is csak golyót he­lyez kilátásba. FÖLDOSZTÁST KÖVETEL­NEK CAIRO Az egyiptomi uj miniszterelnök, Aly Maher, min­denáron al akarja huzni a föld­reform életbeléptetését, amit a katonai puccsot végrehajtó Mo­hammed Naguib generális köve­tel. Egyiptomban csaknem az ösz- szes művelhető földet a nagyon gazdag földesurak bírják, akik duslakodnak akkor, midőn az egyiptomi nép rettenetes sze­génység közepette él. Naguib generálisnak éppen ezért sikerült elűzni Farouk királyt, mert föld­reformot ígért, amit azonban az uj kormány nem akar, vagy nem mer gyorsan életbeléptetni. Ez­ért Naguib figyelmeztette az uj miniszterelnököt, hogy a nagy­birtokok felosztását hamarosan el kell intézni és olyan törvényt kell hozni, amely a földbirtok maximumát 500 holdban szabja meg. Ezzel szemben Maher mi­niszterelnök az adóreformot tartja előbbre valónak. NEM FÉLNEK AZ A-BOM- BATÓL LOS ANGELES — Dacára a rádió, a televízió és az összes lapoknak hetek óta tartó hiszté­rikus propagandájának, a cali- forniai nép nem tart attól, hogy a közeljövőben az oroszok atom­bombákat szórnak közéjük. A University of Southern Ca­lifornia húsz tanulója népszava­zást rendezett Los Angeles vá­rosban és környékén. Megkér­dezték a járó-kelőket, hogy vé­leménye szerint tartani kell-e at­tól, hogy a közeljövőben atom­bombát dobnak Los Angeles vá­rosra. A megkérdezettek közül 51 százalék nemmel felelt a kér? désre, 45 százalék lehetségesnek tartotta s 4 százalékának nem volt véleménye. így a nép 55 százaléka csak propagandának tartja az a-bombával való ijeszt­getést. ÉPITŐGÁRDA 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 5.00 J. Benkő, Toledo ............... 5.00 J. Bleier, Bridgeport ___ 2.00 J. Buzay, Cleveland ............12.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 J. Farkas, Akron ................ 9.00 J. Feczkó, New York ___12.00 J. Fodor, Cuy. Falls .........12.00 L. Gáncs, Cleveland _____12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo.....12.00 L. Hevesy, Cleveland .'...... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago ....12.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....l....12.00 A. Kucher, Pittsburgh .....12.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........10.00 J. Mácsay, Detroit .......... 2.00 A. Molnár, Cleveland ___12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland___ 2.00 L. Paal, Ambridge ............12.00 Irma Phillips, So. Bend_ 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland ___ 7.00 E. Szigety, New York __ 6.00 St. Török, Los Angeles 9.00 Ch. Vass, New Brunswick..l0.00 St. Visi, Lincoln Park....... 7.00 J. Vizi, Akron ............. 12.00 AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dől gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik bői a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan áUapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, Így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER KEL!" A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer keretét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom