Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-12-27 / 1761. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. december 27. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL 250.000 DOLGOZÓ PARASZT VAGYONA EGY ÉV ALATT MEGDUPLÁZÓDOTT A Termelőszövetkezeti Ta­nács november 15-én és 16-án kétnapos vendes ülést tartott, az országház épületében. A ta­nácsülésen megjelent Rákosi Má­tyás, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke is. A beszámolót Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelő­szövetkezeti Tanács elnöke tar­totta. Nagy érdeklődéssel foga­dott beszédében a többi között ezeket mondotta: — Jól dolgozó termelőszövet­kezeteink termésátlaga lényege­sen meghaladja az egyénileg szág-világ előtt kézzelfoghatóan gazdálkodó parasztokét és or- bizonyitja a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Majd a termelőszövetkezetek­nek az állattenyésztésben elért sikereiről beszélt Dobi István. Elmondotta, hogy az állatállo­mány az év első hónapjaiban megduplázódott és több mint 550 helyen létesült uj szarvas­marhatenyészet, 1000 helyen sertéstenyészet, mintegy 1600 helyen baromfitenyészet. Hangsúlyozta, hogy a jó ered­ményekben a fejlettebb módsze­rek hatása is látszik. A három­szori fejéssel a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezett pél­dául 5.4 literről 9.7 literre emel­te a fejési átlagot. —Termelőszövetkezeteink si­kerei elősegítik a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Sok helyen mint például Mihályiban, Tenge- licen, Tisszadobon, Kunszent- mártonban a dolgozó parasztok a jó eredmények láttára töme­gesen léptek a termelőszövetke­zeti útra. Országosan is jelen­tős a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése, 5300-ra nőtt a termelőszövetkezetek és csopor­tok száma. Ezek 311.421 csalá­dot egyesítenek magukban és csaknem 2,000.000 hold szántó- földterületen gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus uj, nagy területet hódított meg a falun. A szocialista falvak és városok száma 658-ra emelke­dett. — A termelőszövetke z e t i mozgalom fejlődését elősegítet­te, hogy jól gazdálkodó terme­lőszövetkezeteink az idén is jó­val nagyobb jövedelmet biztosí­tottak a tagoknak, mint az egyéni kisparcellás gazdaságok. Ezt már előre mutatják a ké­szülő zárszámadások. — Az élenjáró eljárások al­kalmazása nagy sikert hoz. Jó talajmunkával, keresztsoros ve­téssel, a földek termőerejének fokozásával a kunszentmártoni Zalka Máté termelőszövetkeze­tet Micsurin-brigádja az idén je­lentős területen átlagos 23 má­zsa termést ért el ősziárpából. Ugyanekkor a termelőszövetke­zet egyéb területén, ahol a régi módon tették földbe a magot és nem alkalmazták a fejlett eljá­rásokat, mindössze kilencmá- zsás átlagos termést adott a ta­laj. Dobi István ezután arról be­szélt, hogy a fő feladat a nö­vénytermelés és állattenyész­tés hozamának emelése mellett, hogy a termelőszövetkezetek sokoldalú gazdasággá fejlődje­nek. Hangsúlyozta a házilag foly­tatott építkezés jelentőségét. — Ez év szeptember 30-ig mintegy 337 millió forint értékű építkezést végeztek termelőszö- szövetkezeteinkben és ennek több mint kétharmadát saját erőforrásaikból hajtották végre a csoportok. Ezután a közös vagyonnal kapcsolatos kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a közös va­gyon állandó és egyenletes növe­lése a szövetkezeti gazdaságok egyik legnagyobb eredménye. Az oszthatatlan szövetkezeti alap az elmúlt gazdasági évben megduplázódott és forintösszeg­ben kifejezve közeljár a félmil- liárd forinthoz. A kétszeresére nőtt állatállományon belül a te­hénállomány több mint kétsze­rese a tavalyinak, a sok építke­zés is a közös vagyont növeli. — Mindez azt jelenti — álla­pította meg beszédében Dobi István —, hogy 250 ezer dolgo­zó paraszt vagyona egy év alatt megduplázódott, ami a magyar parasztság történetében soha nem fordult elő eddig. A többi közt ez is bizonyítja a szövet­kezeti gazdaságok fölényét. Dobi István emlékeztetett a minisztertanács vándorzászlajá­ért, az élenjáró termelőszövet­kezeti gazdaság címért, vala­mint az ezzel járó százezer fo­rint jutalomért folyó versenyre, amelyben az ország ezer szövet­kezete vesz részt. Beszéde befejező részében a következőket mondotta: — A szeretet a közös vagyon és a közös föld iránt a mi időnk­ben csodákat tehet, hiszen kie­gészíti a nép államának sokol­dalú segítsége, a jó gépi felsze­relés, a technika. Azelőtt soha­sem találtuk meg igy együtt ezt a két tényezőt: a föld, a gazda­ság szeretetét és az eszközöket hozzá. A nagybirtokon műkö­dött a traktor és a cséplőgép, de a béresek és a cselédek csak a mindennapos megaláztatás, az elnyomás s a kizsákmányolás színhelyét látták a földben. A kisparaszt mély ragaszkodással fordult arasznyi parcellája felé, de csak elavult, középkori felsze­relés állott rendelkezésére. Most segít az állam, segít a város. “JÓ SZERENCSÉT” Ez a bányászok köszöntése régi idők óta. Most azonban el­jött az az idő Magyarországon, amikor a jószerencse valóban a bányászdolgozók mellé szegő­dött. A népi demokrácia kormá­nya minden támogatást megad a bányászoknak. A Magyar Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének országos központjában működik a mun­kavédelmi osztály, melynek fela­data, a biztonsági és védelmi in­tézkedések szigorú betartásá­nak ellenőrzése. Az ehhez szük­séges anyagi eszközöket az ál­lam bocsátja rendelkezésre. 1951-ben tízmillió forintot fordí­tottak munkavédelmi beruházá­sokra, az idén ez az összeg már közel húsz millióra emelkedett s jövő évben 23 millió forintos be­ruházásokkal biztosítják a ve­szélytelen munkát. A munkavé­delmet szolgálja a sokezer védő­ruha és munkaruha is, amit in­gyen kapnak a bányászok. A bányamunka jellegét telje­sen átalakítja a nagyarányú gé­pesítés. A nedves, egészségtelen, sötét munkahelyeket fokozato­san felváltják a “földalatti gyá­rak”, a gépesített modern bá­nyaüzemek, ahol csákány he­lyett szénfejtő kalapácsok vá- lesztják le a szenet, kézifuró helyett villanyfúróval készítik elő a robbantást, szénkombáj­nok foga hasit mélyre és réselő- gépek vágnak az aknák falába, gumiszalagok továbbítják a ki­termelt szenet. A bányászok egészségét az uj, modern szociális intézmények egész sora szolgálja. Komlón, Várpalotán, Tatabányán, Salgó­tarjánban uj kórházak és orvo­sok őrzik a bányászok egészsé­gét munkahelyükön. Fizetett szabadságidejüket az ország leg­szebb vidékein töltik a bányász­dolgozók. Csupán 1952-ben egy­millió forint költséggel fejlesz­tették a bányász szakszervezet üdülőit. 1951-ben több mint kétezer,, 1952-ben több mint hatezer bá­nyászcsalád költözött napfényes, komfortos uj lakásba, s közel tízezer dolgozó befogadására al­kalmas kényelmes bányász-szál­lók épültek a munkahelyüktől távolabb lakó bányászok számá­ra. A bányászok lakótelepein ki­gyulladtak a villanylámpák és egyre szaporodnak a kis piros tetejű családi házak, amelyeket huszévi állami kölcsönnel épí­tenek a tulajdonosok. Ebben az évben már 300 autó szállította a bányászokat mun­kahelyükre azokon a vidékeken, ahol még nincs rendszeres autó- buszjárat. 1951-1952-ben közel 60 millió forint jutalmat osztot­tak ki a bányász dolgozók kö­zött. A bányász szakszervezet nagy gondot fordít a dolgozók sport és kulturéletének fejlesztésére is. Három bányász egyesület labdarugó csapata küzd az első osztályban. Sőt! Nem egy bá­nyász sportoló szerepelt az olim­pián is. Valamennyi bányaüzem­ben van már kultúrotthon, könyvtárral, kényelmes klubb- helyiségekkel. Épül az ország Egerbartán szép uj tanácshá­za épült az ötéves tervben. Mo­dern kulturházat is kapott a fa­lu, mozigéppel. A tanácsházzal szemben egész sor uj ház épült. Dolgozó parasztok építették a takaros uj otthonokat családja­ik részére. A faluban másutt is szép uj családi házakat látni. A múltban az egri érsek 3500 holdas erdejében a favágás volt itt az egyetlen munkalehetőség. Most a Borsodnádasdi Lemez­gyárba és a közeli állami gazda­ságba járnak dolgozni. Mindkét munkahelyre reggelenként auto­mobilon szállítják a munkáso­kat és munkaidő után hozzák haza őket. Nem kell már az or­szág távoli vidékeire vándorol­niok munka után, mint a múlt­ban. A dolgozó parasztok gyer­mekei közül sokan járnak közép­iskolába, s jónéhányan jöttek fel Budapestre ipari tanulónak. Hódmezővásárhelyen felépült Magyarország első gyapotfeldol­gozó nagyüzeme^ Rövidesen megindul a termelés. Az üzem naponta 100.000 kg. nyersgya­potot dolgoz majd fel, korszerű szovjet gépekkel. Veszprémet az ötéves terv a tudományos intézmények egyik központjává fejleszti. Az itt dol­gozó nőtlen tudósok és tanárok részére most 1.200.000 forintos költséggel otthont építenek. Az egyemeletes épület korszerűen berendezett helyiségei teljes ké­nyelmet és tanulási lehetőséget nyújtanak majd a lakóknak. Szarvas községben tanácsbe­számolót tartottak. A tanácsel­nök beszámolt a község fejlődé­séről és a közeljövő terveiről. Az ötéves terv keretében eddig tüdőgondozó, csecsemővédő in- - tézet, modern bölcsőde, diákott­hon épült. Csupán a bölcsőde felállítására 230 ezer forintot fordítottak. Kibővítették a szlo­vák nemzetiségű fiatalok diák­otthonát is. Még ez évben elkészül a mint­egy negyedmillió forint beruhá­zással épülő szép kulturház, be­épített színpaddal, könyvtárral, olvasószobával. Ugyancsak az idén fejezik be a 150 ezer forin­tos beruházással készülő szülő­otthon építését. Borsod megyébe utazott a SZOT Központi Művészegyütte­se, ahol a gyárak, bányák és építkezések dolgozóinak és mű­vészeti csoportjainak bemutat­ja a népi művészet csokorba kö­tött legszebb virágait. A Köz­ponti Művészegyüttes november 7-én a diósgyőri dolgozók előtt mutatkozott be először. Másnap Miskolcon, a Déryné-szinházba szerepelt nagy sikerrel. A Kompolti kísérleti gazda­ságban ünnepélyesen leleplezték Fleischmann Rudolf, a magyar növénynemesités utttörő kuta­tójának szobrát. A Magyar Tu­dományos Akadémia nevében Somos András egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem nevében Solti Jenő egyetemi ta­nár helyezte el koszorúját a szo­bor talapzatán. Fejér megyében november 7- én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóján négy uj kulturotthont avattak. A rácalmási kulturotthont a község dolgozóinak kívánságára “November 7.” kulturotthonnak nevezték el. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ALBERT munkás- társ, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bér­munkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátra­lékosoknak szabályszerű nyug­tát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala

Next

/
Oldalképek
Tartalom