Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-12-13 / 1759. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. december 13. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL útja, kényelmesebb, gyorsabb lesz Pest és Dél-Buda, Kelen­föld, Albertfalva, Budafok ösz- szeköttetése. Az uj hid öt mé­terrel szélesebb, mint a régi volt, s a gyalogjárói mellett külön kerékpárpályákat is építettek rajta. Budapest dolgozói nevében Pongrácz Kálmán, a budapesti város tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke vette át a hidat. Pest megye dolgozói lelkesen készülődnek a III. Magyar Bé­kekongresszusra. MunkafelaAn- lásokat tesznek, békeszerződése­ket kötnek, béketarisznyákat készítenek, amelyekben elküldik leveleiket a kongresszusra. Már megérkeztek a szebbnél szebb béketarisznyák az aszódi, a bu­dai, a gödöllői, a dabasi és a szentendrei járásokból. Sok já­rásból, mint például a ceglédi, a ráckevei és a váci járásokból, feldíszített kocsik viszik a dol­gozók emléktárgyait a kongresz- szusra. Az aszódi járásban több mint 300 dolgozó paraszt kötött bé­kevédelmi szerződést. A Pest megyei békebizottság a járást “a legjobb békeharcos járás” feliratú zászlóval jutalmazta. Az egri járás békeharcosai is szorgalmas munkával sok szép emléktárgyat készítenek a béke­kongresszusra. Az egercsehi bá­nyászok a békekongresszus tisz­teletére vállalták, hogy szemé­lyenként napi két csille szénnel többet adnak a hazának. Vas megye dolgozóitól is tö­megesen érkeznek a szebbnél szebb emléktárgyak a megyei békebizottsághoz. A kőszegi ágyteritőgyár. dolgozói falvédőt készítettek, amelyre ezt a felira­tot hímezték: “Az első magyar békeharcosnak, Rákosi elvtárs­nak.” A szombathelyi cipőgyá­riak miniatűr cipőt küldtek, a szombathelyi Takarógyár dolgo­zói egy takarót, amelynek kö­zepén a béke jelképe látható: fehér galamb az olajággal Tatabányán a város két kü­lönböző, igen forgalmas pont­ján a Városi Könyvtár a tanács közreműködésével állandó jelle­gű kiállítást rendeez. Az üszögi cigány tánccsoport és a mohácsi járási kultúrott­hon romáij tánccsoportja ősrégi cigány, illetőleg román táncokat az ibafai németajkú táncosok pedig helyi népi táncokat mu­tatnak majd be a versenyen. A Diósgyőri Kohászati Üze­mekben épül az ország legna­gyobb salakporlasztó üzeme. A három őrlőmalom közül az első már elkészült és megkezdte munkáját. Az uj üzem naponta sok száz tonna salakot dolgoz fel, ami a cementnek egyik fon­tos anyaga. Nyíregyházán november 22-én ünnepélyesen megnyitották a tízezer kötet könyvvel rendelke­ző megyei könyvtárat. A könyv­tárban különböző szakkönyvek mellett szépirodalmi müvek, a magyar és külföldi klasszikusok remekei is a dolgozók rendelke­zésére állnak. Heves megye területén 1950. szeptemberétől 129 népkönyvtár létesült. December 21-én, Sztá­lin születésnapján ismét emel­kedik a Heves megyei könyv­tárak száma: Uilőrincfalva, Vi- sonta, Sücsi, Fedémes, Szajla és Váraszó dolgozó népe jut uj népkönyvtárhoz. Üdvözlik a 40 esztendős Bérmunkást A SAJÓSZENTPÉTERI ÜVEG­GYÁRBAN Nagy üvegolvasztó kemencék sorakoznak a Sajószentpéteri Üveggyár hatalmas munkacsar­nokában. Fel-felvillan a kemen­cék tüzes torka — bent 1500 fokos hőben olvad, folyékony- nyá válik az üveg. Az üveggyártás évezredes múltja és legkorszerűbb techni­kája együtt található itt a ha­talmas csarnokban. A terem egyik részében, a régi kemencék körüli emelvényeken 8-10 mun­kás dolgozik. Meritővassal vagy üvegfúvó pipával merítenek a fehéren izzó, folyékony évegből, lengetik, forgatják a levegőben az izzó gömböket, majd formá­ba zárják és különböző alakúra fújják. A kemencéből kiáradó hőségben -dolgozó emberek ar­cán csorog a verejték, mig a fo­lyékony, izzó üvegből lámpa­üveg, palack lesz. Ilyen nehéz, fáradságos munkával készül itt az üveg 1896. óta, mióta a gyár megépült — igy készítették a föníciai üvegesek is kétezeröt­száz évvel ezelőtt. Kissé távo­labb másfajta módszerekkel dolgoznak: néhány a meritővas- ról gépekbe csorgatja az izzó üveget. Itt már az emberi tüdő helyett a gépek préselik sűrített levegővel a befőttes üvegeket, palackokat. De ez az eljárás is a régi módszerekhez tartozik — hiszen maguk a gépek is félév- szadosak már az üzemben. Az üvegfúvó pipák és a régi gépek mellett azonban mindin­kább teret hódítanak a legkor­szerűbb technikai eljárások és munkamódszerek. A munkacsar­nok végében uj kemence áll, mellette a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett üveg­gyártó automata. Alig látni kö­rülötte embereket. Mindössze egy gépész és egy gépkezelő irá­nyítja a bonyolult szerkezetet. Az uj kemencéből kis gép ada­golja az üvegcseppeket, amelyek csatornán csúsznak az automa­tagép présébe. Mire a prések körbefordulnak, kész az üveg. A gép leszedőszerkezet szaporán adogatja ki az elkészült üvege­ket, amelyeket aztán az edző­kemencébe visznek. A gép, mely percenként 30-40 darab 0.3-1.5 literes öblös üveget készít, egy nap alatt száz dolgozó munká­ját végzi el. Az uj géphez rövi­desen felszerelik a szállítószala­got is, s ez viszi majd az üvege­ket az edző-kemencébe. Az üveggyártás legújabb módszereinek azonban még csak előhírnöke az uj kemence, s az uj automatagép. A jövő év vé­gére már átalakul az egész gyár és gépesítik az üveg nyersanya­gainak keverését és adagolását, s az üveggyártás nagy részt au­tomatagépek végzik majd. Az ötéves terv során hatalmasat fejlődik a gyár — meghárom­szorozza termelését. A hatalmas csarnokban már épül hazánk legnagyobb üvegol­vasztó kemencéje. Az épitőmun- kások egy része a gázvezeték csatornáit, mások a kádkövek­ből készülő kemencét építik, amely három automata gépet lát majd el olvasztott üveggel. Az uj gépek uj követelménye­ket állítanak az üzem minden ré­sze elé. Nemrégen készült el az uj fémöntőde, ahol az üveggyá­ri gépeknél használt formákat gyártják s a közeljövőben áté­pítik és tökéletesítik a gázfej­lesztőt is. Az épülő uj országnak igen sok üvegre van szüksége. Az ezerszámra épülő lakásokba, az uj gyárak hatalmas csarnokai­ba az üvegen át jut be a vilá­gosság, a napfény. A kutatóin­tézetek, laboratóriumok ( külön­leges, kemény, a vegyi- és hő­hatásoknak jól ellenálló üvege­ket igényelnek. Az elektromos iparban üvegselymet és szövetet használnak a kábelek, motorte­kercselések, transzformátorok, különböző elektromos berende­zések szigetelésére. A gépkocsi­ipar számára mind több kemé­nyített biztonsági üvegre van szükség, az építőiparban válasz­falakat, lépcsőházfalakat, felül­világítókat építenek üvegtéglá­ból. FELAVATTÁK A PETŐFI- HIDAT Uj hid kapcsolja össze Buda­pesten a Duna partjait. Novem­ber 22-én felavatták a Boráros- téri hidat, amely Petőfi Sándor, a nagy magyar költő nevét vi­seli. Ez volt a hetedik hidavatás a felszabadulás óta Budapesten. Megjelentek a hidavatáson Gerő Ernő és Hidas István, a minisz­tertanács elnökhelyettesei, Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke s a kormány több tagjai. Ott voltak a baráti államok bu­dapesti diplomáciai képviselői is. Az ünneplők sorában álltak a Petőfi-hid kiváló építői, mérnö­kök, szerelők, betonozok, he­gesztők, ácsok, hidászok és Bu­dapest dolgozóinak sok-sokezer küldötte. Az ünnepséget Lébényi Lász­ló főmérnök, az építés vezetője nyitotta meg. “Nem véletlen, hogy a Petőfi-hidat éppen a magyar békekongresszus nap­ján adjuk át —- mondotta ő töb­bi között. A Petőfi-hid a béke alkotása, az építő béke harcosa­inak kezemunkája!” Ezután Nagy László, kétszeres sztaha­novista szerelő beszélt a munká­sok nevében. Elmondotta, hogy ma már ugyanannya hid van Budapesten, mint a fasiszta du- lás előtt és ezek a hidak erőseb­bek, hatalmasabbak, időtállób- bak, mint a lerombolt hidak vol­tak. “Jobb »hidakat építettünk, a réginél sokkal rövidebb idő alatt, mert tudjuk, hogy drága hazánkat, önmagunkat gazda­gítjuk vele” — mondta nagy taps közepette. Ezután Bebrits Lajos közleke­désügyi miniszter mondott be­szédet. A kormány nevében kö­szönetét mondott a hid építői­nek, akik a tervezettnél négy héttel korábban felépítették az uj, nagy békealkotást. — Az uj hid rendkívül jelen­tős Budapest közlekedésében — mondotta Bebrits Lajos. — Ed­dig a főváros legforgalmasabb útvonala, a Nagykörűt, mintegy zsákutcába torkollott a Duná­nál. Most, hogy folytatódik az Csatlakozni kívánok az IWW- isták és lapolvasó munkás tár­saimhoz, akik szivükből jövő üdvözletüket nyújtják annak a Bérmunkás lapnak, amely lap megalkuvás nélkül s forradalmi- ságáért, a gonosz reakció meg­fojtással fenyegetett, ami idáig nem sikerült. Lapunk 40 éves évfordulója, dupla örömet szerzett az osz­tálytudatos munkásságnak. Elő­ször is örülhetünk annak még akkor is, ha megöregedtünk, hogy ilyen hosszú idő leforgásá­val lapunkat föntudtuk tartani. Másodszor pedig örülhetünk an­nak, hogy ez a kis harcos la­punk, egy hatalmas furkós bot­nak bizonyult a forradalmi mun­kások kezében. Ez a furkós hozzájárult ahoz, hogy a világ kapitalizmusán egy hatalmas rést ütött, amely rést csak si­ettetnünk kell a végpusztulásuk felé, hogy örömmel mondhassuk a költővel, hogy: Bukik a régi s változik a kor, És uj élet fakad a romokból! J. Feczko, New York örömteljes karácsonyt és bol­dog újévet kívánok mindannyi- uknak, kik a Bérmunkás bár­milyen néven nevezendő mun­kát végeznek. Üdvözlöm a Bérmunkást 40 éves évfordulója alkalmából, aki 40 éves fennálása óta mindig a munkások érdekeiért harolt és igy kiérdemelte azt a nevet, amit a fejeim alakjában úgy ol­vasunk, hogy Bérmunkás. így hát kérem nem lehet 40 eszten­dő mellett csak úgy elsiklani, hogy észre ne vegyük és meg ne elmékezzünk róla. Ezzel szemben csak azt bizonyítjuk, hogy nem vagyunk háládatlanok azzal a lappal szemben, amely 40 évig harcolt azért az osztályért, ami­nek én is tagja vagyok, amit úgy hívnak, hogy munkásosz­tály. Mindenből a legjobbat kíván önöknek Odor Antal, So. Bend Üdvözlöm a 40 esztendős Bér­munkást és kellemes ünnepeket kívánok a Bérmunkás minden dolgozójának. Mrs. E. Maar, Chicago Üdvözlöm a Bérmunkást 40- ik évfordulóján és kívánom, hogy még negyven évig harcol­jon az igazságért, mert jönni kell és jönni fog egy szebb jö­vő, mert amint egy nagy költő mondta, változnak az idők, vál­toznak az emberek. Kívánom, hogy még sok évet éljenek az irógárdistáink, hogy az igazságot továbbra is hir­dessék. Egy lodi lapolvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom