Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-10-25 / 1752. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 25. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Déryné PARASZTOK A MÚLTRÓL ÉS A JÖVŐRŐL “Olvassa az egész ország” címmel érdekes könyv jelent meg. Nem irók és költők, hanem toliforgatáshoz nem igen szokott nehézkezü dolgozó parasztok írták. Legtöbbje a múlttal kezdi, de a múlt feneketlen nyomorúságát már az uj élet magaslatáról nézik, azzal a szilárd elhatározással, hogy a régi világ soha nem térhet vissza. “Szüleim kisparasztok voltak — Írja Bartl Andrásné nyugatmagyarországi parasztasszony — s nagy nélkülözések közt neveltek. 12 éves koromban már a földeken dolgoztam. Szállásunk egy kiürített lóistálló volt, alig tenyérnyi kis ablakos helyiség, az is közvetlenül a disznó- akol mellett.” E néhány sor és a többi irás eleje mind-mind arra emlékeztet, milyen szörnyű mélységből, embertelen sorsból indult el a magyar dolgozó parasztság a felszabadulás napján. Az egyik részének cselédsor, nincstelen- ség jutott, a másik részének örökös félelem az árveréstől, a nyomortól. Nincsen egyetlen faluja az országnak, amelyben valami uj ne épült volna az ötéves terv eddigi éveiben. Uj utak, villany, mezőgazdasági gépek, kulturházak, szülőotthonok jelzik a nagyira- mu fejlődés útját. Az ötéves tervben 11 milliárd forintot fordít a Magyar Népköztársaság kormánya a mezőgazdaság, a falvak fejlesztésére. 110 ezer uj lakás épül a falvakban és 360 orvosi rendelőintézet. Minden falu villanyt kap az ötéves tervben. “A szegényparasztok — Írja Fokás Ferencné a nyugatmagyarországi Nyúl községből, — nálunk a hegybe húzódtak, sokan laktak a földbevájt pinceszobákban. így volt régen és most a régi pinceoduk lakói lejöttek a telepekre, szép, egészséges házakban laknak valamennyien. A falu egészen városias lett. Van már orvos, patika, mozi, áruház, számtalan utat megjavítottak, a hegyekbe viz- fogó gátakat csináltak. Tóth Ferencné tardi parasztasszony büszkén számol be a faluja fejlődéséről: “Vigasztalan, éhes, keserű nyomor volt a múlt. Mennyire más a mostani életünk. Közepes munkával 22 mázsa búzát, 40 mázsa kukoricát, 6 mázsa árpát, 150 kg. cukrot, 44 liter étolajat és 2000 forint készpénzt kapott egy ember az évi osztásnál. A csoport tagjai szobabútort, kerékpárt, varrógépet vásároltak. Én is olyan szobabútort vettem, amilyent a múltban csak az intézőéknél láttam, amikor cseléd voltam náluk.” Gonda János igy ir: “Legközelebbi terveink között szerepel, hogy erdősávokat ültetünk, 60 anyakocának ólat, tehén- és lóistállót építünk és uj telepet 1500 baromfi részére.” Terveznek az egyénileg dolgozó parasztok, szövetkezeti tagok, öregek és fiatalok. És terveik megvalósulnak az állam támogatásával, a szocializmust építő szabad Magyarországon. Nyolcvan esztendővel ezelőtt — 1872. szeptember 29-én — halt meg a magyar nemzeti színjátszás nagy úttörője — Déryné. Alakja elválaszthatatlanul öszefonódott a magyar színészet hőskorával. Ez a törékeny, gyö- nyörühangu nő, akinek tehetségét egy nemzet csodálta, ekhós szekéren járta a vidéki városokat, hirdetve a magyar szó erejét a hirtelenjében összetákolt színpadokon. Egyre-másra kapta a külföldi szerződéseket, de ő nem világhírre vágyott, hanem a magyar nemzeti kultúra megteremtéséért küzdött. Egyaránt játszott tragédiát és vígjátékot, énekelt operettet, népdalt és operaáriát, nyönyörü hangjával magávalragadva a közönséget. Egyéni tehetségével és személyes varázsával bebizonyította, hogy a magyar szó alkalmas a színjátszásra s a népellenes, ha- zafiatlan uralkodó körök gyalázata az, hogy az előkelő német színház mellett egyetlen állandó magyar színház sem működhetett hazánk fővárosában. A ván- dorszinészélet vállalása forradalmi magatartás volt abban a korban, hiszen lényegében a nemzet önállóságáért vívott harc egyik formáját jelentette. Déryné; aki egész életét a színpadnak szentelte, tudatában volt ennek. Könnyű szívvel vállalta az áldozatot, a nélkülözéseket, hiszen a közönség szeretete mindenért kárpótolta. Magánélete nem volt, férjétől elvált s nem vette észre a nagy drámairó, Katona József szerelmét. Csak egy valamit szeretett szive egész melegével: a színpadot. És 1837-ben beteljesült élete nagy álma, az ország önálló nemzeti színházat kapott. Furcsa iróniája a sorsnak, hogy Déryné soha nem lehetett tagjai annak a színháznak, amelyért egész életében harcolt. Hangja megfakult a deszkapajták huzatos színpadán és Pesten már az uj játékstüusa uralkodott. Déryné néhányszor sikert aratott a Nemzeti Színház színpadán, gyökeretverni azonban nem tudott. Újra és utoljára nekiindult a vidéknek. Egyre súlyosabban nehezedett rá az akkori idők színész sorsa: a nyomor és nélkülözés ; sokszor még betevő falatja sem volt. Szinésztársai kö- nyöradományából élt. Élete utolsó éveiben irta meg hires naplóját, amely egyik legbecsesebb kultúrtörténeti emléke korának. Déryné naplója most jelent meg uj kiadásban. Emlékét hálás szeretettel őrzi a felszabadult, uj hazáját építő és uj kultúráját teremtő magyar nép. Ha a lapot csomagoló papiroson a neve mellett azt látja, hogy 1952 AUG., vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizetve, ne várjon külön felszólítást, hanem küldje be az előfizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen segítségünkre ezzel munkánkban. Épül az ország A Pankaszi téglagyárat Vasmegye legkorszerűbb téglagyárává fejlesztették. A nemrég beállított uj horizontális tégla prés és más gépi berendezések segítségével az üzem kapacitása jelentősen megnőtt: 11 ezer téglával többet gyártanak naponta, mint azelőtt. Meggyorsult a szállítás is, az uj Keller-kocsikra az eddigi szállítmányok kél szeresét rakhatják fel. Fokozódott a munkakedv, lendületesebbé vált a verseny a korszerűsített üzemben. A Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozóinak gyermekei a múltban a lakóhelyüktől mintegy két kilométerre fekvő iskolába jártak. Az iskola zsúfoltsága is megnehezítette a gyermekek tanulását — egy-egy osztály létszáma megközelítette a hatvanat. Az ötéves terv keretében Diósgyőrött korszerű, tiztanter- mes iskolát építettek, központi fűtéssel. Az iskolát könyvtárral és korszerű szertárakkal is felszerelték. Békés megyében két évvel ezelőtt 405 ezer méter gyapjúszövetet vásároltak a dolgozók, mig ebben az esztendőben csupán augusztus végéig 375 ezer méter gyapjúszövet fogyott el a megyében. Nagymennyiségű kötöttárut is vásároltak a dolgozók: ez elmúlt évben több mint 25 millió forint, ez év agusztus végéig pedig már közel 34 millió forint értéküt. Jelentősen megnagyobbodott a konfeckcióipar forgalma is. Két évvel ezelőtt 30 millió forint értékű konfekcióáru került forgalomba Békés megyében, az elmúlt évben ez a szám már 57 millió 265 ezer forintra emelkedett, míg ez év augusztus végén a forgalom összértéke már közel járt a 65 millió forinthoz. A Szerencsi Csokoládégyár naponta 14 mázsa cukorkával többet gyárt az üzem korszerűsítése és gépesítése óta. Ebben az évben tiz újfajta édességet készítettek. A közkedvelt kávé- nugatból másfél hónap alatt 1 mülió darab került forgalomba. Debrecenben megnyílt az Ötéves terv-kiállitás, amely Hajdu- Bihar megye fejlődését, a megye dolgozóinak megváltozott életét mutatja be. A debreceni dolgozók uj, korszerű gépeket, uj lakóházakat kaptak. Az uj tüdősebészet, a szülőotthonok pedig a dolgozók egészségét védik, jólétét emelik. Ezekről tanúskodnak a kiállításon látható modellek. Nagykanizsán is megnyílt az Ásványolajkutató és Mélyfúró Vállalat nagytermében az Ötéves Terv-kiállitás. Zala megye újabb beráházása- it — az épülő zalaegerszegi vaj- gyárat, az Autójavító Vállalat uj épületét, az uj aszfaltburkolatgyárat mutatják be a kiállítás képe, fényképei. Tolna megye hét községében kezdték meg az elmúlt hetekben kultúrotthon építését, amelyek közül hármat november 7-én, további négyet pedig december 21-én avatnak fel. I A NAGY SZERELEM (Vi.) Frankfurt, Németországban a tábori rendőrség letartóztatott sok 10-20 év közötti német leányt, akik olyan ké-. jeket ígérnek az amerikai katonáknak, hogy soha nem fogják elfeledni. De olyan helyre viszik a katonákat, ahol kirabolják, sokszor összeverik őket a markos német fiuk. Két ilyen lányt elfogtak. A tábori rendőrség azt jelenti, hogy éj elenként vagy harminc amerikai katona esik ezen nagy szerelemnek áldozatul, csak a frankfurti állomás környékén. New York — Paul E. Fitzpatrick, a demokraták New York állanii elnöke azt állítja, hogy a republikánusok felbéreltek gyerekeket, hogy csapjanak zajt és inzultáló megjegyzéseket kiabáljanak President Truman felé, amikor az kortes kőrútjában beszédeket tartott. Fitzpatrick szerint a korteskodásnak ez a legszömyübb módja. Indianapolis —-. You Chang Yang, délkoreai nagykövet azt hangoztatja, hogy ha az Egyesült Államok elegendő pénzt és fegyvert adna nekik, akkor oly nagy délkoreai sereget szerveznének, hogy azzal kivernék nem csak az északkoreaiakat, de a kínaiakat is a koreai félszigetről. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ALBERT munkástárs, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bérmunkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátralékosoknak szabályszerű nyugtát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy mimkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala ÉPITŐGÁRDA 1952-53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Buzay János, Cleveland .... 2.00 Bikó Teréz, Cleveland........12.00 Bischof Józsefné, Cleveland 2.00 Farkas Imre, Akron........... 1.00 Fishbein L., New York__ 5.00 Fodor János, Cuy. Falls .... 5.00 Gajdos István, New York .. 5.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland ....12.00 Hering Susan, Buffalo .... 1.00 Képes János, Munhall ____ 3.00 Kollár József, Cleveland .... 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 1.00 Lelkó András, Pittsburgh .. 2.00 Kucher András, Pittsburgh 2.00 Mogor József, Cleveland .... 3.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark.....................12.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 2.00 Szabó Ferenc, Cleveland .... 2.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 Visi István, Lincoln Park .. 2.00 I Vizi József, Akron............. 2.00
