Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-10-25 / 1752. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 25. A háborúk élvemaradt halottai A koreai háború, illetve a hadifoglyok ellen viselt külön háború, megrendítő emlékeket varázsolt agyamba a foglyok sorsáról. Minden lelkierőmet kell igénybe venni, amikor ezt a kérdést tárgyalom. Én magam, nem voltam hadifogoly, de mint fölmentett ’’vasutas” az elsőszámú világháborúban, igy a munkabeosztásom lehetővé tette, hogy igen sok felejthetetlen emlék birtokába jussak. A békebeli “Vezérkarok” igen fontos terveket dolgoztak ki az esetleges háborúk mozzanatairól. Jellemző a 1908-09-es időkben, a kardjaikat is átvizsgálták hogy mennyire felel meg el- hasitani az “ellenség” fejét. 1914-ben tört ki a háború, de már készültek a háborús páncélkocsik a MÁV főműhelyében. A háború első napjai bizonyságot szolgáltattak, hogy a hadifoglyokról “megfeledkeztek” vagy rosszul intézkedtek. Legfeljebb a hadi térképen pontokként szerepeltek, úgy mint bármely magaslati pont. Bármelyik hadműveleti oldal legfőbb intenciója a legtöbb hadifogoly ejtés, eltekintve egyéb “keresztényi” cselekedettől. Mig a halottakat (katona nyelven dögök) ásó-kapával gyorsan elintézhetek, addig a hadifoglyok a fogságba esés pillanatában, a leggvülöltebb egyedei a háborúnak. Legtöbben az egyébb sérelmeiket rajtuk iparkodnak megbosszulni. Jobb ruhától, ékszertől megfosztani. Ezek az éhes, rongyos, sokszor ruhátlan demoralizált, csordává aljasutt embereket etetni, szörnyen ellenszenvesek. Ezért bízták őrzésüket kirimnálisokr, kik hajlandók minden gazságra. Serceg a papír Genfben, a “hadifogoly” egyezmény aláírásakor, hogy az első alkalomkor megszegjék. Legendák, irodalom nőtt a hadifoglyok sorsáról. A hazug polgári irók színes, pénztkereső leírásokat izzadtak ki, de a háborúk okairól, a háborút csináló gonosztevőkről hallgatnak. A hadifogoly, olcsó munkaerő. A fogságba esett katonákat minden területen a hadvezetőség legtöbbször a fogságba esés pillanatában lövészárok ásásra, halottak eltemetésére fogta. Vagy a kétkerekű kordákat huzni a lopott jószággal és azt vagonokba rakni. Ha a művelet lassú volt, úgy a fegyvertusa megtette hatását. Genfi “egyezmény ’’gyakorlatban”: Megszámlálhatatlan fogoly került a hadviselők kezébe. Ez jó alkalom volt sok megoldatlan munka elvégzésére. meg az itt megjelenő ponyvairodalom mételyezésétől. Geréb munkástárs Ígéretet tett arra, hogy karácsony előtt kint lesz a Naptár, ez meg fogja könnyíteni uj Naptár olvasó szerzését. A “Brigád” munka, a szerkesztő, az irók és az olvasók közös kollektiv munkája megteremti a minden eddiginél jobb, tartalmasabb Naptárt, az 1953- as jubileumi évre. A cári Oroszország a hadifoglyok tízezreit állította a Mur- manszk vasút megépítésére és a Ladoga-Onyega tavak mocsarainak lecsapolására. Ezeken a maláriás vidékeken a rosszul táplált foglyok ezrei pusztultak el. A világ figyelme is odairányult. Végre a Vöröskereszt folytatott vizsgálatot. Voltak ígérgetések, megállapítások és természetesen ilyenkor a vádlott rámutat a vádló hasonló üzelmeire, igy hát minden marad a régiben. Hiszen koldusso- ru páriákról volt szó. Magyarországban, első időben brutális jelenetek játszódtak le a hadifoglyokkal szemben. Az elvakott emberek gúnyolódva, támadóan léptek föl a rémült foglyok iránt. A mindenre kész kísérők, börtön fogolyként kezelték a hadifoglyokat, lelakatolt tehervagonokban szállították a foglyokat éhesen, szomjasan, a szükségleteik elvégzése nélkül. A leírhatatlan jelenetek közül lássunk egy párat. Egy hadifogoly szállítmány beérkezett egy vasárnap délután a kiskőrösi vasútállomásra. Kísérők a lezárt vagonokat, melyeket valószínűen hosszabb ideje lezárva tartottak, most fölnyitották kiabálva a foglyoknak. Ebben a pillanatban, mint egy robbanás ugrott a földre az ezerre tehető fogoly és ott az állomással szemben ezrek jelenlétében — nőkkel vegyesen — végezték el szükségletüket, bizonyságot téve a “keresztény” morál voltáról. A háború szerbiai kudarca,, súlyosan megtépázta a ferenc- jóskás hadvezetőséget. Putnik vajda, úgynevezett “Timot Divíziója”. Ezek a “komitácsi” ne- veltségü, fanatikus harcosok, sok presztízs rontói voltak a I magyar-osztrák hadvezetőség- i nek. Végre elfogtak közülök egy i bizonyos csapatrészt. Ezeket vitték az “esztergomi“ fogolytáborba. Azt a brutális szigort, ahogy ezeket kezelték, könnyű elképzelni. A tábor egyéb hiányosságai mellett az árnyékszék hiányzott. A foglyok által ásott mély, széles gödrökre rakott gerendák, deszkák összevisszaságán végezték el a foglyok szükségleteiket. A megérkezett “Timot Divízió foglyait órákig körben sétáltatták, erőt vett rajtuk a szükségleti kényszer, rárohanva az árnyékszéknek használ gödör gerendáira, a súlyt nem bírván, a teher alatt beszakadt. Az “isten teremette” ember, amelyet az egyházak olyan fennen hirdetnek, többszázan, ott a gödörben, az emberi váladékban fejezte be életét. Erős volt a gyanú, hogy ez a katasztrófa tendeció- zusan volt előkészítve. Végtelen a sora az ilyen gazságoknak. Lássunk egy másik esetet a hadifoglyok munkaterületén. A zsirosparaszt, az uradalmak dolgozó foglyait a nép, a szegénység istápolták, megmenteni az éhhaláltól. Hozzánk, az államvasutak főműhelyébe legalább 500 hadifogoly dolgozott, orosz és olasz felerészben. Szigorú csendőr felügyelet ilatt voltak a foglyok. A nyomorult élelmezésüket a magunk szegénységéből segítettük. Az emberi szolidaritásunkból indítva védelmünkbe vettük őket, a kakastollas gonosztevőkkel szemben. Tudni kell, hogy az olasz hadifoglyok több esetben élelmiszer támogatást kaptak hazulról, u.m. szárított bab, sajt lekvár és makarónit. A foglyok több esetben panaszkodtak, hogy a csendőrök meglopják őket és ha szólnak, brutálisan bánnak velük. Egy bizonyos reggelen, a foglyok sokkal feldúltabb állapotban jöttek dolgozni > mint máskor. Kérdésünkre elmondották, hogy az újonnan érkezett élelmiszer küldeményt a csendőrök alaposan megdézsmálták és amikor tiltakoztak, megverték őket. Ezzel betelve láttuk a poharat. A bizalmi testület azonnal elment a, gyárban levő katonai parancsnokhoz s szigorú vizsgálatot és a csendőr banda kicserélését követelte. A banda feje a bizalmiak azonnali lezárását rendelte el amiért az ellenséggel barátkoztak, hadiérdekek és egyéb “keresztényi” érdekekre hivatkozott. A panaszkodás akkor szűnt meg, amikor legalább kétezer embert látott az iroda előtt. Meglett vele értetve, hogy ha kell, az egész forgalom leáll az országban. Végre az aranygalléros naplopó beadta a derekát és megszűnt a fogolykinzás. Az elsőszámú háborúban árnyékszékekbe fojtották a hadi- | foglyokat, a másodikban Hitler és társai kemencébe, vagy ha a művelet lassan ment, az “egyszerűség” kedvéért fölgyujtot- ták az egész tábort. Azt hit ük ennél szörnyűbbet tenni nem lehet, de csalódtunk. Eddig csak a harctér színteréről kaptuk a harcokról a jelentéseket, ma már rendszeressé vált a hadifogoly táborok színteréről is jelentést tenni az elesettekről. Kanibálok, gaz vérszivók kormányozták a világot a történelmen át, de végre utján van az emberiség sorsa. A kanibálok, farizeusi szemforgatással taposnak a “Ne ölj” tövényeire. Osztozzunk a szenvedők sorsában. Vass Károly NEM SZABOTÁLNAK CLEVELAND — Azzal a kü- lönvonattal, amely Eisenhower generálist kortes kőrútjára vitte, számos kis “baleset” történt. Egyszer például nagyon hirtelen megállt, mire az éppen ágyba dűlő generális fejjel ment neki a falnak de úgy, hogy mint mondotta másnap, egész nap “részegnek” érezte magát. Más kor viszont a vonat túl messzire állt meg az elnökjelöltre várakozó küldöttségtől; ismét máskor tulhamar állt meg és sok idő elveszett, amig a hallgatóság az utolsó kocsi mögé ért Eisenhower meghallgatására. Miután ezen dolgok többször megismétlődtek, már akadtak olyanok, akik “szabotálást” emlegették. Ezért James P. Shield, a Railroad Brotherhood elnöke vizsgálatot folytatott, majd bocsánatkérő levelet irt Eisenhow- erhez, biztosítván őt, hogy az apró kellemetlenségeket a merő véletlen okozta és a Rairoad Brotherhood tagjai nem szabotáltak dacára annak, hogy szimpátiájuk a másik párt jelöltje felé irányul. GERÉB JÓZSEF munkástárs irói tevékenységének második negyven évi tartamára, csatlakozzon az Elsinore- Los Angeles Bérmunkás olvasók kezdeményezéséhez — erős anyagi alapot létesíteni a Bérmunkásnak. Újabb csatlakozó: J. Koszta, Bridgeport, Conn. $5.00. A nép békét akar A VILÁG NÉPEI NEM AKARNAK HÁBORÚT, — MONDOTTA SZTÁLIN. — A BÉKE HnVEINEK SEGÍTENI KELL EGYMÁST. — A SZOVJET UNION A BÉKEMOZGALOM ÉLÉN. MOSZKVA — A kommunista párt 19. kongresszusának záróbeszédében Sztálin miniszterelnök számos igen fontos kijelentést tett. A nagy hírszolgáltató vállalatok szerint a kongresszus hosszan tartó ovációval fogadta a 72 éves miniszterelnöknek azon kijelentéseit, amelyek a béke utáni vágynak adtak kifejezést. “A pártunk, valamint az országunk is méltányolja azt a támogatást, amit a velünk rokonszenvező külföldiektől kapunk s erre a segítségre mindig szükségünk lesz. így például 1918- 19-ben, amikor a brit burzsoázia fegyverrel támadta a Szovjet Uniont, sokat segített a béke ügyén, de a Szovjet Union is az angol nép azon szervezett mozgalma, amelyet a Hands off Russia jelszó alatt folytatott.” “A józan gondolkozás módja, hogy pártunk nem maradhat adósa ezen rokonszenvező csoportnak, hanem válaszul meg kell adnunk nekik mindazt a támogatást, amely elősegíti őket a béke fentartásában és népeik felszabadításában. ’ ’ “Amikor Thorez elvtárs a francia kommunisták vezére), vagy Togliatti elvtárs (az olasz kommunisták vezetője) azt mondják, hogy népeik nem fognak harcolni a Szovjet Union ellen, akkor első sorban is segítik Franciaország és Olaszország parasztjainak és munkásainak küzdelmét a békéért, de ugyanakkor támogatják a Szovjet béketörekvéseit is.” Sztálin, valamint a többi szovjet vezetők beszédeiből arra lehet következtetni, hogy a kommunista pártok tovább fogják folytatni, sőt még az eddiginél is intenzivebben a pár évvel ezelőtt megindított békemozgalmát a tőkés országokban egyre emelkedő háborús uszítás ellensúlyozására.
