Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-10-11 / 1750. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 11. “Egy bolond százat csinál” BÉRMUNKÁS NAPTÁRA (Vi.) Ezen kifejezést szokták használni azon esetben, amikor egy ügyefogyott, másokat tud elbolonditani. Ugyan ez történt az egész amerikai kormánygépe­zettel nem is oly régen. Ugyanis egyszerre minden indokolás nél­kül az összes kiindulási állomá­sokra, hajókikötőkbe megtávi­ratozták, hogy Owen Latimore- nak ne engedjék elhagyni az or­szágot. Ez a Latimore nem hogy nem kommunista vezér, hanem még csak nem is rózsapiros szó-« cialista. Csak olyan jrofesz- szor, aki egész életét az ázsiai viszonyok, országok és népek tanulmányozásával töltötte, va­lamint azok között élt, mint pro­fesszor. A bűne csak az volt, hogy nem egyezett meg Know- land, McCarty, Jenner, meg a többi háborús uszitókkal Kínát illetőleg. Most, hogy a szégyent elta­karja a kormány, amely hiszté­rikus lett, ezen ügyben vizsgála­tot indított, mivel Latimore ki­jelentette, hogy szándékában sem volt elhagyni az országot és hiábavaló volt a hisztéria. Most jelentik, hogy a besúgó, Harry A. Jarvinen, beismerte a törvényszéken, hogy be volt rúgva, amikor csak úgy vicből, vagy meggondolatlanságból azt mondta az FBI-nak, hogy ő tud­ja, hogy Lattimore meg akar szökni az országból. “A Central Intelligence Agen­cy”, röviden a hires CIA, mely­nek nagyon sok D.P. is tagja és számtalan ügynökei vannak mindenfelé, az egy seattlei tag­ja házánál voltak összehijva egy partyra, de a legmagasabb lé­lekemelő dolgok, italok voltak, így Jarvinen jól beszopogatott, ugygondolta, hogy valamivel csináló tábornokok ellenzik Vandenberg tervét, amely lehe­tővé tenné a “prosperitás” a ha­di profit fentartását is, hisz Amerika szállítaná a hadianya­got, repülőgépekkel továbbra is résztvenne. Hivatalosan is több mint 20 ezer amerikai ifjú pusztult el ez- ideig a sérülése folytán. A sebe­sülés, betegség és baleset foly­tán elhaltak száma meghaladja a 250 ezret és az eredmény az, hogy ma a hadi helyzet olyan, vagy még roszabb, mint két év előtt. Ezért van a tehetetlen düh a hadvezetőség részéről, ezért történnek az esztelen, barbár bombázások, ezért sortüzelik le az éneklő hadifoglyok százait. Hivatalos Amerika az össze­ülő UN-től a háború kiterjesz­tését, a többi nemzetek erősebb részvételét követelik, nagyon valószínűtlen, hogy ez megtör­ténjen és ha Amerika népe nem “apatikusan” venné az amerikai ifjúság és vagyon további pusz­tulását, hanem hangot is adna a békeakaratának, úgy a békekö­tés meg is történne és a kato­naság, a hadifoglyok visszajön­nének abból a pokolból, amely­be a halálkereskedő profitolók vitték be ok nélkül Amerika né­pét és nem kellene 10-35 évi fegyházra Ítélni amerikai kato­nákat, mert megunták a célnél­küli harcot Koreában. meg kell szolgálni az ingyen ita­lokat, meg azt a nagy barátsá­got, melyben ilyen hires CIA vezetők részesítik, igy feltálalta ezt a csemegét, melyen nagyon kaptak a kopók. Hogy mennyi ilyen bolond, ré­szeg disznók tesznek jelentése­ket, melynek az alapján ártat­lanok szenvednek, azt nem tud­hatjuk meg, mert csak a nagy, nemzetközileg ismert szakértők­kel kapcsolatban, mint Lattimo­re, jön az ilyen “Egy bolond szá-' zat csinál” vizsgálat. NEM FÉL A DEPRESSZIÓTÓL WASHINGTON — Arra a hírre, hogy az amerikai “védel­mi ipar” 1953 közepére eléri a csuspontot és attól kezdve ha- nyatlani fog, Truman elnök gaz­dasági tanácsának legújabb tag­ja, Robert C. Turner, aki eddig Indiana Egyetemnek volt a pro­fesszora, . kijelentette, hogy ő nem fél a depressziótól. A hábo­rús iparok csökkenése után nem lesz olyan depresszió, mint 1929- 32-ben volt, — mondotta a pro­fesszor, — a következő okoknál fogva: 1. Amerika népe most már rá­jött, hogy a kormánynak köte­lessége a gazdaság egyensúlyo­zása s a depresszió megakadá­lyozása. 2. Az utóbbi 20 évben az ame­rikai gazdasági rendszerbe szin­te “beleépítették” azon intézke­déseket, amik automatikusan hatnak a depresszió ellen. Ilye­nek a munkanélküli segélyek, a social security biztosítások, a nyugdijak kiterjesztése, stb. 3. A kormány megtartja a mai nagy költekezés rátáját még beláthatatlan időkig tekin­tet nélkül a politikai viszonyok­ra. 4. Az üzletemberek is többet tudnak már az ipari pangásról mint hajdan és azért a kritikus időkben nem korlátozzák majd a befektetéseket. Mindezek nagyon szépen hangzanak mindaddig, amig a pangás nem jelentkezik, de ho­gyan válnak be a háborús ipa­rok befejezte esetén, azt csak a jövő mutatja meg. Párisban az idegen légió reg- rutáló főnöke, Charles Jacquot ezredes tagadta, hogy a légió tagjait a “shanghai” (erőszakos rabló) módszerrel gyűjtik. Ehe­lyett gyávasággal vádolja a szö­kevényeket, akik nem akarnak véráldozatot adni a francia di- sőségért, noha jól tudták, hogy mit csinálnak, amikor szorult helyzetükben a légióhoz folya­modtak. A NAGY SÉRTÉS WASHINGTON — A Nation­al Farmers Union két évvel eze­lőtt százezer dolláros kártérítési port indított a Utah Farm Bu­reau Federation ellen azért, mert ezt a farmers uniont “kom­munisták által uralt” szervezet­nek nevezte. Az első bírósági tárgyalásnál kitűnt, hogy ezt a bíróság is nagy sértésnek vette. Ezért a gazdag farmerek érdekeit szol­Midőn a Bérmunkás olvasói­nak Cleveland városban tartott évi konvenciója után Lefkovits munkástársunk értesített, hogy a konvenció elhatározta a nap­tár kiadását a következő évre is és hogy a szerkesztéssel újból engembiztak meg, fokozott erő­vel láttam hozzá a naptárkészi- tés munkájához. “Fokozott erővel” azért, mert az előzőleg tartott kerületi ér­tekezlet határozatából és az ed­digi levelek alapján “gyanítot­tam”, hogy megint kiadjuk a naptárt minden nehézségek da­cára is. így történt aztán, hogy ezen sorok Írása idején már nem csak jelentékeny mennyiségű kézirat készült el, hanem annak egy része már kiszedve, — sőt oldalakba betördelve áll. A naptár tartalmáról még lesz alkalmam részletesebb ismerte­tést adni. Itt csak azt említem meg, hogy annak legfontosabb cikke az amerikai munkásmoz­galom története; nem csak úgy emlékezetből összekalapált váz­lat, hanem pontos adatokka te­litett terjedelmes kritikai és méltató értekezés, amelyből az olvasó az amerikai munkásmoz­galom fejlődésének hü képét is­meri meg. Nem túlzók, midőn azt mondom, hogy a munkás- mozgalom iránt érdeklődő olva­sónak csupán ez az egy cikk bu­sás ellenértéket szolgáltat a naptár áráért. Természetesen sok más cikk, vers és elbeszélést is kap,az ol­vasó ebben a naptárban is ép­pen úgy, mint az előzőkben. Ezeknek értékelését az olvasók­ra bízom. Csak azt teszem még hozzá, hogy most megkísérel­jük, hogy a naptárt karácsony­ra kézhez juttassuk. Akkor sincs semmi baj! — gondolják önök ugyebár? De van. És ez az, hogy az általános drágaság haladásával a nyom­gáló Farm Bureau Federation jónak látta az egyezkedést és mint most a United Press jelen­ti, kiegyezett a sértett féllel 27,800 dollárban. A kommunis­ta mumust tehát már annyira felépítették, hogy a kommuniz­mussal való szimpátiát már be- sületsértésnek veszik még a bí­róságokon is. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK október 4-ig: J. Németh, Cleveland _____ 1 M. Krieger, New York........... 1 B. Gellen, Highland Park __ 1 F. Magyar, Flint _________ 1 S. Farkas, Chicago ....... 1 G. Barcza, Bridgeport _____ 1 Jos. Takách, Cleveland ____ 1 N. Gáspár, Hot Springs ___ 2 G. Bakos, Los Angeles ____ 2 A. Erdődi, Abbotsford_____ 1 J. Walter, Akron _________ 1 A. Desits, Chicago ________ 1 A. Köhler, Chicago ............... 1 L. Fishbein, New York __ 1 M. Huszka, Detroit ........... 1 J. Schubert, Elsinore ......... 1 L. Máté, Chicago ____ 1 G. Soos, Union ...... 1 R. Klinkó, Cleveland ............. 2 L. Bauer, Newark.................. 1 F. L. Menyhárt, San Diego ... 1 St. Visi, Detroit ..................... 1 tatás, a papír és egyéb szükség­leti dolgok is egyre drágultak. A Bérmunkás nem zaklatta ol­vasóit, — az idén még csak drá­gasági pótlékot sem kértünk, így a naptár előállítási költsé­geire gondoltam, midőn fentebb írtam, hogy “minden akadá­lyok dacára is”. A Bérmunkás elérkezett 40 éves évfordulójához, 1912 no­vember havában adtuk ki elő­ször. Erről természetesen beszá­molunk a naptárban is. így ez az 1953-as naptár jubileumi év­könyv lesz. A munkásmozga­lomban szokásos, hogy ily ritka alkalmaknál üdvözletét külde­nek lapjaiknak, szervezeteiknek. Nálunk ezt csakis a naptárban leadott üdvözletekkel tehetj ük meg. A Bérmunkás olvasói kö­zül eddig is igen sokan járulták hozzá a naptár előállításának költségeihez, most arra kérjük őket, hogy tegyék ezt meg üd- vözb-tek alakjában s küió.ck be azokat még október hó folya­mán,« hogy a naptárban elhe- lyezhesük. Nem panasz képpen mondom, . mert már közismert dolog, hogy a naptárkészités munkái túlsá­gosan rám hárultak. Mondják a munkástársak, hogy ez azért van, mert tulmagasra szabom a mérő lécet, túl sokat kívánok az íróktól. Lehet, hogy igazuk van, a mentségem csak az, hogy iga­zán jó naptárt akarok a Bér­munkás olvasóinak adni. De le­gyen bármi is az ok, én elvég­zem a munkát, valamint Lefko­vits munkástárs is a tördelést és a többi munkástársak a cso­magolást. Jogos és egyáltalán nem túlzott tehát az a kérésünk, hogy ezen jubileumi számban ol­vasóink is nagy számmal adják le üdvözletüket. Minden erre szánt összeget a naptárban nkugtázunk. Geréb József AUSZTRIA ISKOLAI WIEN (BÉCS) — Az osztrák középiskolákba és a főiskolákba megakadtak a beiratkozások, jobban mondva a tanulók nem jelentkeztek a beiratkozásokra. Ennek oka az, hogy az iskolaha­tóságok a tandijakat több mint 200 százalékkal felemelték, mi­re a diákok szervezetei a beirat­kozási sztrájkkal feleltek. Különös, hogy amig a semmi támogatást nem kapó népi köz­társaságokban leszállították a tandijakat, avagy csaknem in­gyenessé tették a tanulást úgy a közép mint a főiskolákban, Ausztriában, amely az Egyesült Nemzetek vezetése alatt áll, csak a magas tandijakat megfi­zetni tudó gazdagok részére tartják fenn a tudomány csar­nokait. Singapore — A francia ide­gen légió (Foreign Légion) ka­tonái közül 45-en megszöktek úgy, hogy a hajóról, amelyen szállították őket, a tengerbe ug­rottak és a cápákkal telitett vi­zen át úsztak Malaya területre. A megszökött katonák azt mondják, hogy erőszakkal so­rozták be s akarták őket Indo- Kinába vinni a háborús frontra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom