Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-10-04 / 1749. szám
1952. octóber 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI ALJAS HANGOK Soha förtelmesebb, szégyenletesebb, hazugság tömegeket nem írtak még össze, megvásárolt tintakulik, mint amilyeneket a Magyar Népköztársasággal kapcsolatban az amerikai magyar lapok “szerkesztői” kiöklendez- nek magukból. Ezen a téren a magyar nép országának gyűlöletén, nincs válaszfal, teljes az egység. A kis rothadt fasiszta hetilapok, a “liberális” napilapok, sőt a szoc, dem és “forradalmi” szocialista lapok között, egyformán habzó szájjal csaholnak meg mindent, ami Magyar- országon történik. Még elvétve se írnak le egy igaz szót, nem ismertetnének meg egyetlen eredményét sem a magyar nép nagy építő munkájának. Ha valamit nem lehet letagadni, mint az olympiai győzelmet, úgy a legpimaszabb rágalmakat tálalják fel, annak elhomályosi- tására, meghamisítására. Nem írnák meg egy világért sem, hogy például dacára a tavaszi fagyoknak, a szárazságnak, éppen a tervgazdálkodás következtében, mégis sikeres termés volt. Szeptember 10-én, már az állami raktárakban volt az egész évi kenyér gabona és ma már az egész országban szabadon árulhatják, őrőltethetik a parasztok a felesleges terményeiket. Ezzel a joggal élnek is a falusi népek és a piacokon bőségesen jelennek meg a falusi árusok az árujaikkal. Nem írják meg, hogy a bányatelepeken ezrével költöztetik be ebbén az évben a bányászokat a két-három szobás, modern fürdőszobás, központi füté- ses lakásokba. De ha nem lehet letagadni az olympiai dicsőséget, nyakon kell önteni valami bűzös hazugsággal. Ilyen volt az a lapokban megjelent hir, hogy az olympiai bajnokok egy része megszökött. Egy svéd újságíró röpítette szét ezt a hazugságot, amelyet sietve cáfolt meg a svéd lap és kirúgta a hazugságot kitaláló újságírót. Persze a magyar lapok nem hozták a cáfolatot, sőt odáig mennek a pimaszkodásban, hogy most felmelegitik a hazugságot és megtetézik oly szemtelenül, amilyenre csak ilyen központilag pénzelt kulik képesek, mint a magyar lapok szerkesztői. Az uj “szenzáció” a new brunswicki Magyar Hirnök-ben jelent meg, amely szerint a győztes footbal csapat akart megszökni, kiket ott Helsinkiben a magyar kormány detek- tivei revolverral kényszeritettek repülőgépekbe és vitték Budapestre, ahol már rendőrautók várták őket és vitték az And- rássy ut 60 alá, ahol kínzásokkal kényszeritették őket vallomásra. A vezetőt halálra Ítélték és fel is akasztották, a többieket pedig kényszermunkára vitték. Ez a hazugság lényege, melynek minden sora kitalálás. Először nem repülőgépen, de külön- vonaton mentek haza az olym- pikonok. A határtól Budapestig diadal menetbe, ahol napokig ünnepelték őket. Erről és a gyárakba történt fogadtatásokról a fényképek százai tanúskodnak és azokon mindenütt ott vannak a footbalisták is. De ha nem hisz valaki a magyarországi lapoknak, úgy nézze meg az amerikai nagy sport lapokat, abból megláthatják, hogy szeptember 20-án az olympiad footbal csapat, teljes felállításban a svájci válogatott csapattal mérkőzött Bernben. Tehát nem akasztották fel, még csak kényszermunkán sincsenek, hanem külföldre taztak újra és ott uj dicsőséget szereznek a magyar népnek. A bridgeporti szemétben az a hir jelent meg, hogy Magyarországon csak egy férfiruhát csinálnak és azt is csak két méretben, a legnagyobb és a legkisebb számban, akik ezek között vannak, azok levágják a nekik hosz- szu ruhákat. Ugye milyen buta lóditás ez. Ugylátszik több nem jött ki a ’’kiváló liberális” kulikból, pedig az képviselő is volt Horthy idején. Ez a két szemtelenül buta hazugság is azt igazolja, hogy milyen fontos hivatást tölt be' lapunk, a munkás sajtó, mikor ezekkel a hazaáruló, a “Project X”-től pénzelt bitangokkal szemben megírja az igazságot. Ezért kell minden öntudatos magyar munkásnak terjeszteni a becsületes munkás sajtót, hogy tiszta képet kapjanak arról a nagy építő munkáról, mely Magyarországon és a többi kapitalista termeléstől és az azt kiszolgáló tintakuliktól megszabadult országok népe folytat és amelyet ezek a hitvány, hazug fráterek háborúval, atombombával akarnak romokká változtatni. Nem törődnek azzal, hogy elpusztulna a magyar nép nagy része is, csak ők és gazdáik újra ráülhessenek a magyar nép nyakára, visszakerüljenek a hatalomra, a gyárakat, földeket újra tulajdonukba vehessék. KÁBÍTÓSZEREK Nap-nap után olvashatjuk a napilapokban, hogy a rendőrség, az FBI-al karöltve, elfogott egy nagy kábítószereket árusító bandát. Elkoboztak 10, 50, 100 ezer dollár értékű kábítószert, sőt az elmúlt héten egy millió dollár értékű anyagot foglaltak le egy csempésznél. A lapok, folyóiratok kétségbe esve tárgyalják, hogy a 14-15 éves diákok között éppen úgy, mint a katonaság között ijesztő módon terjed a kábító szerek használata, hogy a középiskolák és a katonai táborok környékét ellepték a csempészek. Ezek a hírek keltették fel egy nagyon aktiv kanadai olvasónk érdeklődését a kábító sze- | rek mibenléte és főleg, hogy mi az oka annak, hogy Amerikában a kábítószerek használata oly veszedelmes méreteket öltött, mig a Népi Demokráciákban ez a probléma majdnem teljesen ismeretlen. Az első kérdésre a titkár munkástárs levelében adta meg a választ, viszont a második része annyira közérdekű, hogy itt próbáljuk megadni a helyes magyarázatot. Ez a kérdés nem oly egyszerű, hisz a polgári “szakemberek” is próbálják megoldani, de miután csak az okozatot látják anélkül, hogy az azt előidéző okok után kutatnának, az egész kérdést végül is egyszerű rendőrségi üggyé sulyesztik és igy természetesen a kérdés megoldatlan és mindig rosszabbá válik. Megoldhatatlan, mert mint minden ebben a rendszerben, a kábítószer kereskedés is, végeredményben a nagytőke kezében van, kiknek olyan magas összeköttetésük van, hogy ahoz a rendőrség nem nyúlhat, még ha akarna is, de nem is nagyon akar, mert mint minden racket- ből, ebből is megkapják a rend őrei a maguk sápját. Ki hiszi el, hogy az az alak, akit elfogtak egy millió dollár értékű áruval, a sajátja volt, egyáltalán nem, ő csak egyszerű futár, jól megfizetett szállító volt, mert ahogy csak kis kaka- rucsok azok a pedlerek is, kiket időközönként elfog a rendőrség, úgy ezek is. Mi a következmény? Az elfogott árusítót, vagy szállítót megbüntetik 50-100 dollár pénzbírságra, esetleg pár heti fogházra. A pénzbüntetést kifizeti és a börtönbüntetésért kárpótlást ad a nagy bősz, aki a háttérben van és csak a profitot zsebeli be. MIÉRT TERJED? A kábítószerek ilyen mértéktelen fogyasztása, amely nagy mértékben járul hozzá a bün- hullám folytonos emelkedéséhez, nem egy különálló probléma, hanem csak egy jelensége, kelevé- nye az egész társadalmi rendszer betegségének, amelyet nem lehet megoldani azzal, hogy a fölfakadt kelevényt egy tapasz- szal leragasszuk, mert az más helyen még nagyobb mértékben fakad fel. Ezért eredménytelen a társadalmi reformerek, erkölcs-csőszök próbálkozásai a mai rendszer förtelmes kelevé- nyeinek a prostitúció, a bünhul- lám, az iszákosság és a kábítószerek használatának a gyógyításai. Csak az egész társadalmi rendszernek a gyökeres megváltoztatásával oldható meg. A mai társadalmi rendszer fonákságai, sehol sem kirívóbbak, mint éppen ebben a mérhetetlenül nagy, technikailag hatalmasan kifejlett országban, ahol a vagyon mind kevesebb kézben összpontosul. Ahol az emberek élete, a holnapja mindég bizonytalanabbá válik. Amig a gazdag fiatalság őrült módon dőzsöl mindenben, a munkásság, tehát a lakosság nagy többsége csak a mindennapi megélhetését keresi meg nehéz munkával és az sem biztos, hogy holnap is meg lesz-e? A háborús őrület a fiatalok millióit szóllitotta a militarizmus jármába, amivel az élete vált bizonytalanná. Vegyük ehez az amerikai nevelést, amelynek csak az az irányelve, hogy semmivel sem törődő, igavonókat neveljen a nagytőke számára. Ezek az okai annak, hogy az amerikai fiatalság ahelyett, hogy ezt a társadalmi igazságtalanságot próbálná megoldani összefogással, úgy igyekszik megszerezni a szórakozását, ahogy tudja, vagy mértéktelenül iszik, vagy a kábítószerek rabja lesz. Ha az ehez szükséges pénzt nem tudja megszerezni, a bűn útjára lép, lop, rabol és ha megszorítják, hát öl is. A háborús őrület értéktelennek mutatja az életet, azért száguldanak őrült módra az autókon a halálba a fiatalok. Azért kerül elő nagyon könnyen a revolver. Az amerikai “irodalom és művészet”, amelyeket 10-15 centért vásárolhat meg, a mozik filmjei, nem különben a televíziók leadásai, valósággal ránevelik a fiatalságot az ivásra, kábítószerekre és a bűnre. REKORDOK HAZÁJA Amerika a rekordok hazája. Itt vannak a legnagyobb vagyonok összehalmozva egy kis réteg kezében. Itt van legtöbb mü- liomos, itt van a dolgozó nép legjobban eladósodva, itt rekord magasságú a termelés és a velejáró agyonhaj szólása az embereknek. Itt van a zászlórudon ülők, pie-evők világrekordjai. Itt van a legtöbb autó, de itt van a legtöbb halálos baleset is. Itt pusztul el aránylag legtöbb ember ipari balesetekben, tűzben, vízben. Itt legmagasabb az alkohol, kábítószer fogyasztás. Itt van legtöbb vallás, templom és pap. Itt van a legtöbb gyilkosság és más bűn. Itt van a legtöbb válás, a legnagyobb ko- rupció a magas hivatalokban, legszorosabb kapcsolat az alvilág és a politikusok között. így lehetne folytatni a végtelenségig. Egy magát túlélt társadalom, mindent elrothasztó jelenségek felsorakoztatását, holott ez a nagyszerű, gazdag, technikailag fejlett ország volna hivatva, hogy útmutató legyen a haladás, az emberi boldogság utján. A túlsó oldalon, amely ellen fegyverezzük fel az egész világot, másként festenek a rekordok. Ott megszűnt a gazdagok uralma, megszűnt az embernek, ember általi kizsákmányolása. Ott egy fejlődő, magasabb emberi célokért küzdő társadalom van kialakulóban. Ott békés termelésre nevelik a fiatalokat, akik előtt nyitva áll az ut minden lehetőség felé. Ott a jelszó, tanulj többet, tanulj jobban. Ott az ifjúság biztosnak érzi maga alatt a talajt, tudja, hogy nem fenyegeti a munkanélküliség réme, rendelkezésére áll a tiszta, nemes szórakozások minden faj- > tája, sport, irodalom, művészet a maga magasabb erkölcseivel. Ezért csökken az alkohol fogyasztás a fiatalok között és ezért ismeretlen a bóditószerek használata. Annyi tiszta örömet és szépséget nyújt az élet, hogy