Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-29 / 1725. szám

1952. március 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal NÉGY ÁSZ (Vi.) Bármilyen kártyajáték­ban a négy ász nagyon kedvező helyzetet jelent. A hasonlatos­ságot alkalmazhatjuk azon “po- ker”’ játékra is, melyet az ame­rikai urak és a Szovjetek az úgynevezett hideg háború — propaganda — játszmában hasz­nálnak. Rendesen azok nyernek, akinél az ászok vannak. Ugyanis a propaganda hábo­rúban az a legfontosabb, hogy a népek támogatását megnyer­jék, ezért folyik a harc. De amig Beaty Morgan szerint is (hires rádió rikkancs) az amerikaiak ecettel akarnak legyeket fogni, a Szovjetek cukorral csinálják és sokkal sikeresebben, mint az amerikaiak. Persze, úgy Morgan, mint sok más józanabb belátásu amerikai szerint, leginkább arra hivatkoz­nak, hogy úgy a németeknél, mint a ázsiai népeknél, sőt még Amerika szövetségeseinél is, az oroszok propagandája sokkal si­keresebb, több követőre talál, mint az amerikai. Ez nagyban áll a békekövetelésekre,, a le- fegyverezés, szabad kereskede­lem megindítása és azon fontos kérdésre, hogy mit is csinálja­nak a felszabadulásra törekvő, azért harcba szállt ázsiai né­pekkel. SZABAD KERESKEDELEM Ez a követelés legjobban ron­gálja, rombolja az amerikaiak uralmát az egész világon. Az amerikaiak a szabad kereske­delem nevében eltiltották a csat­lós államaiknak, hogy a szoci­alista tervgazdaságra tért or­szágokkal kereskedjenek, azál­tal akarták gazdasági uralmu­kat megerősíteni és a csatlós államokat láncon tartani. Az eredmény az lett, hogy minden­féle gazdasági válságok egy­mást követik. Francia, Angol, Német, Japán és más nagy ipari országokban, egyrészben a mun­kanélküliség, másrészben az anyag és élelem hiány. Ezek kö­vetkeztében nagy a drágaság és az azt követő infláció, mivel a rendes kereskedelmet, árucserét az amerikaiak megtiltották.. Most Moszkvában egy nagy kereskedelmi konferenciát hív­tak egybe a szovjetek, erre 200 amerikait is meghívtak, de min­den akadály gördítéssel, lebe­széléssel azon vannak az ame­rikaiak, hogy nem csak ezek, hanem más országok népei, üz­letemberei, gazdasági tudósai, ne menjenek oda. Ezzel azt is bizonyítják, hogy nincs “vas­függöny,“ hanem az amerikai­ak nem merik még saját üzlet­embereiket, gazdasági tudósai­kat sem oda engedni, hogy meg­lássák az igazságot. De már az angol, francia, né­met és más ország üzletembe­reit nem tudják elijeszteni, le­tiltani, azoknak életkérdés a szabadkereskedelem megindítá­sa, a szükséges áru, anyag és élelem csere, még pedig az ame­rikai dollár nélkül, ami kiveszi az amerikaiak kezeiből a hatal­mat. Ezen moszkvai gazdasági konferencia, melyet április 3* ikára hívtak egybe és 50 nem­zet üzletemberei, gazdasági tu­dósai vannak meghijva, még ta­lán Amerikából is fognak el­menni minden tilalom dacára is. Hogy az amerikai “vasfüggöny” hazuságot még jobban lerom­bolják, begiérték a szovjetek, hogy a béke építkezéseket is megmutogatják, leginkább a Volga viziutakat, mely az észa­ki tengert összeköti a Fekete tengerrel, sok villanyfejlesztő telepek és a csodálatosan felé­pült területeket, melyek még 6 évvel ezelőtt romokban hever­tek. Az amerikaiak mindent megtesznek, nehogy ezen elbo- londitott üzletemberek, gazda­sági tudósok meglássák, hogy milyen cudarul hazudtak nekik az amerikai propagandisták. A szovjetek védik a szabad keres­kedelmet, melyet Amerikának kellene védeni. A NÉMET BÉKE ÉS EGYSÉG Most legjobban idegesíti az amerikaiakat a Szovjet hivata­los ajánlata, hogy a négy nagy­hatalom üljön össze és kösse- neke békét az egyesített Német­országgal. Vonják ki az összes megszálló csapatokat. Ez a leg­hőbb vágya a németek többsé­gének is. Most hozzák a lapok, hogy a német szocialista párt és a német szakszervezetek, egysé­gesen követelik, hogy ezen orosz ajánlatot mentői hamarább tár­gyalják és hajtsák végre. Elte­kintve attól, hogy minden nem­zet meggyülöli a megszálló csa­patokat, valamint azon ténytől, hogy Nyugat-Németország ipa­ra, póléte, azáltal a népnek is a helyzete nagyban attól függ, hogy a szabad kereskedelmet folytathassák, nem csak egymás között, illetve a keleti ország­részekkel, hanem a keleti álla­mokkal is, melyektől úgy nyers­anyagot, mint élelmet, bősége­sen kaphatnak, ipari cikkeik ellenében. A hét évi megszállást már na­gyon soknak találják a németek. Még ezen orosz ajánlat nélkül is, nem is látták a végét annak. így minden német, még a nem szoci­alista érzelmüek is, örömmel kapnak azon orosz ajánlaton, hogy végre békét köthessenek, megszabaduljanak a megszálló csapatoktól. Ezzel szemben Amerika minden áron elakarja azt odázni és semmi körülmé­nyek között nem akarja az ame­rikai csapatokat kivonni, me­lyen keresztül úgy a gazdasági, mint a hadi kontrolt elvesztené. Már úgy látszik, mentői job­ban kapálódzik ezen ajánlat el­len Amerika, annál több néme­tet kerget az oroszok táborába. AZ ÁZSIAI NÉPEK • FORRADALMA A koreai’ polgárháború, az ázsiai népek gazdasági és társa­dalmi forradalmának csak egy kis része volt. Az amerikai be­avatkozás még jobban elősegí­tette, hogy más országokban is tisztán meglássák, hogy ezen gazdasági-társadalmi forradal­mat az amerikaiak ellenére kell A BÉRMUNKÁS OLVASÓI ÉVKÖZI ÉRTEKEZLETÜKET Clevelandon, MÁRCIUS 30-án, vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel a Bérmunkás 8618 Buckeye Road-i iroda helyiségében tartják meg. A Bérmunkás olvasóit ezúttal meghívjuk erre a kon­ferenciára. Minden indítvány, panasz vagy a lap terjesztésére vo­natkozó ajánlatot kérünk posta fordultával beküldeni azok­tól, akik személyesen nem tudnak jelen lenni. Tisztelettel, a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. nekik megvívni. Mert saját zsar­nokaikkal könnyen eltudtak vol­na bánni, ha Amerika nem áll az ellenforradalom mellé. így veszítették el, nem csak Koreát, hanem Indiát, Burmát, Idonéziát is és arra a szomorú besimerése kényszeritette még az amerikaiak kontrolja alatt álló Fülöp szigetek kormányát is, hogy panaszkodva jelentsék, hogy egész Ázsiában egyedül maradtak, vagyis a többi orszá­gok már nem hajlandók velük együtt amerikai lobogó alatt a forradalom ellen harcolni. Már tudják, sőt beismerik, hogy nem képesek megnyerni. Ez más országokat is ellenállás­ra serkent. Most még a barbá­roknak, a hátramaradott ázsiai népeknek is megmutatták a ko­reaiak és a kínaiak, hogy nem kell nekik félni ezen beképzelt, elbizakodott amerikai hadse­regtől. A koreai beavatkozás éppen ellenkezőleg hatott, nem hogy megakadályozta volna a gazdasági-társadalmi forradal­makat Ázsiában, hanem még se­gíti azt. Olyan erőket nyertek meg, amelyek eddig félve búj­tak el az amerikaiak védőszár­nyai alá. LEFEGYVERZÉSI KÖVETELÉSEK Ámbár hivatalosan a Szovje­tek követelték a lefegyverezést, de minden békeszerető egyén, köztük nagyon sok különböző vallások papjai is, csatlakoztak részben a stockholmi békeköve­telésekhez, részben tagyis an­nak kiegészítésére, biztosításá­ra, mindenfelé követelik a le­fegyverezést. Ezekkel szemben Amerika a felfegyverezést sürgeti, erő­szakolja, minden vele szövetsé­ges országra.. Ez viszont még nagyobb nyomort, gazdasági válságot, áremelkedéseket, in­flációt okoz minden olyan or­szágban, melyet képesek ezen őrült fegyverkezési versenybe bevonni. Ezen fegyverkezés erő­szakolása, mondta Bevan az angol munkáspárt balszárnyi vezére, hogy Amerika több kárt okozott Európában, mint Stalin az összes kommunistákkal ké­pes lett volna. A tény az, hogy a békemoz­galom hatalmas hullámai úgy Achesont, mint Trumant arra kényszeritete, hogy béke húro­kat pengessenek a nagyközön­ség felé, de ugyan akkor a há­borús készülődést, fegyverke­zést szorgalmazták minden ere­jükkel. így tettek szolgálatot azoknak, akik kimutatják, hogy csakis Amerika az, amely hábo­rút. fegyverkezési versenyt akar. Akik figyeljük az amerikai lapokat, folyóiratokat, láthat­juk, hogy mindenfelé vereséget szenvedtek, ezt sírva beismerik az amerikaiak. Úgy a koreai beavatkozás, mint a németek széjjelszakitása, gazdasági boj- kot, korlátozás, melyet az egész világra ráakartak kényszeríteni. A fegyverkezési verseny, a har­madik világháborúra való ké­szülődés még nagyobb tömege­ket ijeszt el az amerikai vezér- ségtől, támogatástól. A propa­ganda háborúban a szovjetek tartják a négy ászt, ezt minden gondolkozó ember belátja, sőt még sok amerikai újságíró, poli­tikus is beismeri. Ha sikerül a németek egységestése, a szabad kereskedelem visszaállítása az öreg »Európában és Ázsiában, akkor a béke reménye még ma­gasabban repkedhet, de annál lejebb konyul az amerikaiak, a nemzetközi bankárok orra. AZ INGÉT IS ODAADTA WASHINGTON — Congress­man Werdell (R. Cal.) elküldte az adófizetők ingét a képviselő­ház “Ways and Means” bizott­ságának, amelynek hatásköré­be tartozik az adótörvény. Wer­dell azt mondotta, hogy az adók most olyan magasak, hogy az adófizetés után már csak az in­ge marad meg az adófizetőknek és miután azzal már úgy sem tud mit kezdeni, hát azt is oda­adják az adóbizottságnak. Kü­lönben is, — mondotta ez a kép­viselő, —* a jövő évben már úgy­is olyan magas adót kell fizetni, hogy, az adófizetőknek úgy sem marad meg még az ingük sem. McCARRAN VÉDI A KOR­RUPCIÓT WASHINGTON — A kommu­nisták üldözésében túlzó tevé­kenységet kifejtő szenátor Pat McCarran (D. Név.) keresztül­vitte. hogy az elnöklete alatt működő “Senate udiciary” bi­zottság ne adja meg a kormány­hivatalnokok korrupcióját vizs­gáló Newbold Morris speciális ügyésznek azt a jogot, hogy ta­nukat kihallgatásra idézzen. így Morris csak azokat hallgathat­ja ki, akik önként eleget tesz­nek a meghívásának. Kétségte­len, hogy ezzel az intézkedéssel a gemblirozást pártoló és törvé­nyesíteni akaró szenátor nagy­ban akadályozza a korrupció ki­vizsgálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom