Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-08 / 1722. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 8. A forradalmi eszmék és Magyarország A Martinovics összeesküvés (1792-95) A TÖRTÉNELEM NYOMÁN ISMERTETI BISCHOF JÓZSEF rázta a vitenami nép győzelme a francia imperializmuson. FIGYELMEZTETÉS! A háború után, az amerikai bevándorolt polgárok — amint erre meg volt a lehetőség — a legnagyobb áldozatkészséggel siettek a háború pusztította Európában levő hozzátartozóik segítségére. Sok millió dollár, sok millió csomag megtöltve élelmiszerek­kel, enyhítette azt a nyomort, amelyet a háború zúdított Euró­pa népeire. Természetszerűleg ebből a se­gítő akcióból az amerikai ma­gyarok is kivették a részüket. El kell ismerni, hogy ez a segít­ség nem csak a rokonoknak, de magának az országoknak is ja­vára vált, mert megkönnyítette a mindenből kifosztott népek el­látását. Idők folyamán ezt a segítsé­get szabályozni kellett, mert a nagyon elszaporodott visszaélé­sek káros hatással voltak az il­lető ország gazdasági életére. Meghatározták tehát, hogy mit és milyen mennyiségben lehet küldeni, mi a vámmentes, miu­tán kell vámot fizetni. Kétségtelen, hogy sok rokon fejőstehénnek nézte az amerikai rokont vagy barátot. Nem volt ritkaság a szőrmekabátot, két- három uj ruhát kérő levelek, amelyet úgy teljek hatásosab­bá, hogy a legképtelenebb ha­zugságokat írták a saját és az ország helyzetéről. Ezek és sok más személy a kapott holmit a fekete piacon értékesítették. Az ország gazdasági helyze­te és a visszaélések, sok olyan szabályzat hozatalára késztet­ték a kormányokat, amelyek előttünk nem indokoltak, való- az okokat, amelyek azokat ki- szinü azért, mert nem ismerjük váltották. Minden kormánynak elismert joga, hogy a bevitelt szabályoz­za és polgárainak, de különösen a külföldieknek ezt be kell tar­tania, ha nem akarja magát ki­tenni súlyos pénzbüntetésnek. Azok az országok, ahonnan az amerikai magyarok származ­nak, szintén hoztak ilyen sza­bályokat s nekünk akár tetszik, akár nem, be kell tartani ezeket a szabályokat. Ezt abból az alkalomból Ír­juk meg, mert egyik olvasónk nem tartotta be ezeket a szabá­lyokat, mikor Magyarországra két használt férfiruhát küldött, megfizette az illetékes vámot, megírta a bevallási ivet, de és itt van a baj, még betett egy férfi ruhára való szövetet is, amelyről se vámot nem fizetett, se a bevallási ívbe nem irta be­le. Ezzel akaratlanul is csem­pészést követett el és mint min­denütt, ott is legalább a szövet értékének tízszeresét szabták ki büntetésül, amelyet a címzett persze, hogy nem tudott megfi­zetni és igy a csomagot a szö­vettel és a két öltönnyel együtt visszairányitották. Hát ezt nem szabad megtenni és ha mégis megteszi valaki, úgy ha rájönnek, viselnie kell a következményeket, amely ebben az esetben a hiába megfizetett vám és postaköltség, ha még ráadásul a csomag tartalma nem fog hiányosan visszaérkez­ni. A KIHALLGATÁS — Miféle levél ez? — szólt s egy levelet tartott a kezében. — Szentmarj ayhoz irt leve­lem — válaszolt Kazinczy. — Ezenkívül több levelet nem ír­tam hozzá, tudom, hogy abban Klopstok munkáját kérem tőle köcsön. Bay nevű biró ekkor közbe­szólt : — Édes öcsémuram! mi osz­tályos atyafiak vagyunk. Tudja, hogy én gyermeksége óta na­gyon szerettem. Erre a szere- tetre és atyafiságunkra kérem, valljon meg mindent. Berzeviczy biró pedig még hatásosabban szólt: — Jézus öt sebére kérem, ne rontsa meg magát. Ne tegye magát méltatlanná a legjobb fejedelem kegyelmére. Kazinczy egyre hangoztatta: — Nem válhatok semmit, nem vétettem semmit! Harmadszori kihallgatása al­kalmával aztán az ügyész felol­vasta Szulykoszky vallomásának reá vonatkozó részét. Most már nyomban megszólalt Kazinczy. — Nem szükséges, hogy nagyságod folytassa. Már az el­ső kihallgatás alkalmával elmon­dottam volna mindent, de Szuly- kovszky gyermekeire hivatkoz­va arra kért, hogy hallgassak. Ilyenformán történtek a val­lomások. Mindenki azon iparko­dott, hogy lehetőleg minél je­lentéktelenebbnek tüntesse fel a maga részvételét és az egész szövetkezést pedig amolyan ide­ális, inkább tudományos jellegű törekvésnek mutassa be. Las­sanként azonban, mikor belát­ták, hogy a titkolózással nem mennek semmire, egyik is, má­sik is vallott. Martinovics meg­nevezte a titkos társaságok igazgatóit, közben a bécsi és bu­dai rendőrség is folytatta a nyo­mozást és az elfogottak vallo­másaiból apránként kiderült az egész összeesküvés keletkezése. Február végén a kihallgatá­sok véget értek. Most már csak a végtárgyalás volt hátra. A foglyokat a tábla elé vezették, ahol az elnök felszólítása foly­tán védőügyvédet választottak. Martinovics, Szentmarj ay, Szo- larcsik és Verseghy bejelentet­ték, hogy személyesen fogják védelmüket előterjeszteni. Németh János az ügyész ér­demessé akarta magát tenni Fe- rencz császár előtt, azért való­ságos hóhéri passzióval iparko­dott az összeesküvőket gyötörni. Durva, korlátolt elméjű, min­denre kapható és mindenre kész Ezért jóakaratulag figyelmez­tetünk minden olvasónkat, hogy csomag küldésénél tartsák be a szabályokat, ne kísérletezzenek csempészésssel, mert az legtöbb esetbén nem sikerül és nem csak maguknak csinálnak felesleges kiadásokat, de megszomoritják a címzetteket is, akik igy nem kapják meg a beígért ajándéko­kat. • hivatalnok léttére, valóságos kéjjel vetett kelepcét az össze­esküvők elé, hogy annál bizto­sabban elbukjanak. Vádlevelé­ben felségsértés, árulás és hűt­lenség címén kéri Martinovics és társai ellen a bűnösség meg­állapítását és ennek megtörtén­te után jószágaik elkobzását és fővesztésre való itéltetésüket. Az ügyész vádlevelével szem­ben a védők annak kimutatásá­ra törekedtek, hogy a titkos társaság nem tekinthető össze­esküvésnek és hogy nem irá­nyult a király és az ország ellen. Mellesleg hangoztatták, hogy mindenkinek joga van az alkot­mány átalakítására és a nem­zet összességének javára vonat­kozó eszméket terjeszteni. Ez még nem felségsértés. Az ügyész 46 vádlottnak a halálra itéltetését indítványozta, a bíróság azonban csak 14 vád­lottra mondta ki a halálos íté­letet. Ezek között voltak: Mar­tinovics, Laczkovics, Szentmar­jay. Verseghy, Sigrai, Kazinczy, Őz Pál, Szolarcsik, Sulykovszky, Szén, Szlávy, Vrhovszky és Szentjobi Szabó László. A töb­bieket súlyos fogházbüntetésre Ítélték, kettő kivételével, akik öngyilkosság által menekültek az ítélet elől. A királyi- táblától a hétsze­mélyes táblához, vagyis a Kúri­ához került az ítélet, mely Mar­tinovics, Hajnóczy, Sigray, Ka­zinczy, Laczkovics Szentmarjay, Verseghy és Vrhovszkyra vo­natkozó döntést helybenhagyta, a többiekre a büntetést részben súlyosbította, részben enyhítet­te. Az ítélet most a periratokkal egyetemben felküldetett a ki­rályhoz, miközben az elitéltek kegyelemért folyamodtak, Fe- rencz császár azonban elretten­tő példát akart statuálni és a halálos ítéleteket helybenhagy­ta. Németh János ügyigazgató­nak, a nagy pör aljaslelkü köz- vádlójának jellemzésére hadd álljon itt egy-két adat. Szirmay Antalnál a következőket olvas­suk róla: “Németh János vádo­lásra született rosszlelkü és ki­véve Verbőczyt, kiből egy né­met felületesen tanult volna, semmi tudománnyal nem biró ember. A jakobinusok vádolásá­ból ő nagy kincseket szerez ma­gának. A vádlottaktól nagyérté- kü ajándékokat nem csak elvett, hanem kicsikart. Eleinte nyájas arccal, hízelgő szavakkal szóli- tá fel őket, büntetlenség Ígérete, enyhébb fogság reménye, utóbb ijesztések által igyekezett őket rávenni, hogy mennél több bűn­társat jelentsenek fel. A király­nak leghívebb alattvalóit, a leg­jobb hazafiakat, vagy akik gaz­dagok valának, csak azért is em­líti vala, hogy neveik a becste- lenitő pör ben előforduljanak. A felségsértési bűnbe fél Magyar- országot belekeverni és azáltal magának adózójává tenni kíván­ta. Az ilyenféle spanyol inkivizi- ciótól visszaborzadtak az or­szág jobbjai s a tény méltatlan­ságát a főherceg-nádornak föl­fedték, aki azt a királynak is tudtára adta. íme egy ilyen elvetemedett, jellemtelen és kapzsi emberre volt bízva a közvád egy olyan korszakos jelentőségű politikai pörben, aminő a Martinovics-fé- le összeesküvés volt. Borzalmas hatása lett a Fe- rencz császár szigorú Ítéletének. Az egyetlen Németh Jánoson kí­vül az egész főváros és az egész ország az elrendelt kivégzések hatása alatt állott. Az elitélteket május 17-én fel­vezették a szent-ferencz-rendi- ek budai zárdájába és kihirdet­ték előttük a királyi leiratot. Mindannyian lábuknál és kezük­nél béklyóba voltak verve és lánccal összekötve. Martinovics elég nyugodtan hallgatta végig halálos Ítéletét, csak biráit halmozta el szemre­hányó megjegyzésekkel. Laczko­vics dühösen, amúgy huszáro­sán összeteremtézte a bírákat, fütyörészet és káromkodott az egész utón, mig börtönébe visz- szavezették. — ördög teremtet­te ! —- kiáltotta vad dühében. — Egyszer hittem papnak (Marti­novicsot értette alatta) az is halálba vitt. A következő perc­ben úrrá lett rajta a dac és bát­ran odakiáltotta: Nem bánom, akár sütnek, akár főznek. Amit vetettem, ki fog kelni. Elvesz­nek a kopók, de megmaradnak a vadászok. Szentmarjay az Ítélet kihirde­tésekor, vadállati kéjjel, hiéna módjára az élvező ügyészre tá­madt: — Uraságod rászédett. Azt ígérte, hogy megmenti éle­temet, ha őszintén vallók min­dent. Én meghalok, de elvárom uraságodat annak itélőszéke előtt, aki bosszút áll az eskü­szegőn. Elsápadt arccal és re­megő ajakkal hallgatta az ügyész Szentmarjay kifakadá- sát, de nem mert válaszolni. (Folytatjuk) DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ S AHOZ március 1-ig: Emery Gáli, Mantua ....... 3.00 P. Berkes, Hamilton .......... .50 J. Barabás, Wadsworth .... 1.00 Olga Berkovits, Cleveland 1.00 W. Sachar, Miami ______ 1.00 A. Kandray, Joffre _____ 1.00 J. Hatos, Akron __ 11.00 J. E. Pika, Turtle Creek .. 1.00 J. Csapó, Hamilton .... .50 L. Varga, Martins Ferry .. 1.00 J. Lengyel, St. Louis ........ 1.00 J. Zára, Chicago .....,........ 6.00 J. Toronyi, Newark, N. J. .. 1.00 P. Trucz, Newark, O. ___ 2.00 J. Schinagel, Berwyn ........ 1.00 M. Bakos, Cleveland ____ 2.00 B. Farkas, Vernon .................50 J. Hudik, Cleveland_____ 1.00 J. Schubert, Elsinore ___ 2.00 J. Éliás, So. Bend ______ 1.00 S. Leleszi, Flemington ..... 1.00 J. Nemes, Carbon ____ 1.00 J. Schmutzer, Toledo ........ 2.00 J. Szabó, Trenton ___ 1.00 A. Sipos, Madison ______ 5.00 J. Hosszú, E. Chicago....... 1.00 Ch. Pallos, F. Lauderdale 1.00 J. Schneider, Detroit ___ 1.00 J. Bodnár, Bridgeport___ 4.00 A. Balázsi, Cleveland ___ 5.00 A. Saytos, Detroit _____ 1.00 N. N. Philadelphia _____ 6.00 E. M. Kohn, Dunedin ___ 1.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom