Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-03-08 / 1722. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 8. A forradalmi eszmék és Magyarország A Martinovics összeesküvés (1792-95) A TÖRTÉNELEM NYOMÁN ISMERTETI BISCHOF JÓZSEF rázta a vitenami nép győzelme a francia imperializmuson. FIGYELMEZTETÉS! A háború után, az amerikai bevándorolt polgárok — amint erre meg volt a lehetőség — a legnagyobb áldozatkészséggel siettek a háború pusztította Európában levő hozzátartozóik segítségére. Sok millió dollár, sok millió csomag megtöltve élelmiszerekkel, enyhítette azt a nyomort, amelyet a háború zúdított Európa népeire. Természetszerűleg ebből a segítő akcióból az amerikai magyarok is kivették a részüket. El kell ismerni, hogy ez a segítség nem csak a rokonoknak, de magának az országoknak is javára vált, mert megkönnyítette a mindenből kifosztott népek ellátását. Idők folyamán ezt a segítséget szabályozni kellett, mert a nagyon elszaporodott visszaélések káros hatással voltak az illető ország gazdasági életére. Meghatározták tehát, hogy mit és milyen mennyiségben lehet küldeni, mi a vámmentes, miután kell vámot fizetni. Kétségtelen, hogy sok rokon fejőstehénnek nézte az amerikai rokont vagy barátot. Nem volt ritkaság a szőrmekabátot, két- három uj ruhát kérő levelek, amelyet úgy teljek hatásosabbá, hogy a legképtelenebb hazugságokat írták a saját és az ország helyzetéről. Ezek és sok más személy a kapott holmit a fekete piacon értékesítették. Az ország gazdasági helyzete és a visszaélések, sok olyan szabályzat hozatalára késztették a kormányokat, amelyek előttünk nem indokoltak, való- az okokat, amelyek azokat ki- szinü azért, mert nem ismerjük váltották. Minden kormánynak elismert joga, hogy a bevitelt szabályozza és polgárainak, de különösen a külföldieknek ezt be kell tartania, ha nem akarja magát kitenni súlyos pénzbüntetésnek. Azok az országok, ahonnan az amerikai magyarok származnak, szintén hoztak ilyen szabályokat s nekünk akár tetszik, akár nem, be kell tartani ezeket a szabályokat. Ezt abból az alkalomból Írjuk meg, mert egyik olvasónk nem tartotta be ezeket a szabályokat, mikor Magyarországra két használt férfiruhát küldött, megfizette az illetékes vámot, megírta a bevallási ivet, de és itt van a baj, még betett egy férfi ruhára való szövetet is, amelyről se vámot nem fizetett, se a bevallási ívbe nem irta bele. Ezzel akaratlanul is csempészést követett el és mint mindenütt, ott is legalább a szövet értékének tízszeresét szabták ki büntetésül, amelyet a címzett persze, hogy nem tudott megfizetni és igy a csomagot a szövettel és a két öltönnyel együtt visszairányitották. Hát ezt nem szabad megtenni és ha mégis megteszi valaki, úgy ha rájönnek, viselnie kell a következményeket, amely ebben az esetben a hiába megfizetett vám és postaköltség, ha még ráadásul a csomag tartalma nem fog hiányosan visszaérkezni. A KIHALLGATÁS — Miféle levél ez? — szólt s egy levelet tartott a kezében. — Szentmarj ayhoz irt levelem — válaszolt Kazinczy. — Ezenkívül több levelet nem írtam hozzá, tudom, hogy abban Klopstok munkáját kérem tőle köcsön. Bay nevű biró ekkor közbeszólt : — Édes öcsémuram! mi osztályos atyafiak vagyunk. Tudja, hogy én gyermeksége óta nagyon szerettem. Erre a szere- tetre és atyafiságunkra kérem, valljon meg mindent. Berzeviczy biró pedig még hatásosabban szólt: — Jézus öt sebére kérem, ne rontsa meg magát. Ne tegye magát méltatlanná a legjobb fejedelem kegyelmére. Kazinczy egyre hangoztatta: — Nem válhatok semmit, nem vétettem semmit! Harmadszori kihallgatása alkalmával aztán az ügyész felolvasta Szulykoszky vallomásának reá vonatkozó részét. Most már nyomban megszólalt Kazinczy. — Nem szükséges, hogy nagyságod folytassa. Már az első kihallgatás alkalmával elmondottam volna mindent, de Szuly- kovszky gyermekeire hivatkozva arra kért, hogy hallgassak. Ilyenformán történtek a vallomások. Mindenki azon iparkodott, hogy lehetőleg minél jelentéktelenebbnek tüntesse fel a maga részvételét és az egész szövetkezést pedig amolyan ideális, inkább tudományos jellegű törekvésnek mutassa be. Lassanként azonban, mikor belátták, hogy a titkolózással nem mennek semmire, egyik is, másik is vallott. Martinovics megnevezte a titkos társaságok igazgatóit, közben a bécsi és budai rendőrség is folytatta a nyomozást és az elfogottak vallomásaiból apránként kiderült az egész összeesküvés keletkezése. Február végén a kihallgatások véget értek. Most már csak a végtárgyalás volt hátra. A foglyokat a tábla elé vezették, ahol az elnök felszólítása folytán védőügyvédet választottak. Martinovics, Szentmarj ay, Szo- larcsik és Verseghy bejelentették, hogy személyesen fogják védelmüket előterjeszteni. Németh János az ügyész érdemessé akarta magát tenni Fe- rencz császár előtt, azért valóságos hóhéri passzióval iparkodott az összeesküvőket gyötörni. Durva, korlátolt elméjű, mindenre kapható és mindenre kész Ezért jóakaratulag figyelmeztetünk minden olvasónkat, hogy csomag küldésénél tartsák be a szabályokat, ne kísérletezzenek csempészésssel, mert az legtöbb esetbén nem sikerül és nem csak maguknak csinálnak felesleges kiadásokat, de megszomoritják a címzetteket is, akik igy nem kapják meg a beígért ajándékokat. • hivatalnok léttére, valóságos kéjjel vetett kelepcét az összeesküvők elé, hogy annál biztosabban elbukjanak. Vádlevelében felségsértés, árulás és hűtlenség címén kéri Martinovics és társai ellen a bűnösség megállapítását és ennek megtörténte után jószágaik elkobzását és fővesztésre való itéltetésüket. Az ügyész vádlevelével szemben a védők annak kimutatására törekedtek, hogy a titkos társaság nem tekinthető összeesküvésnek és hogy nem irányult a király és az ország ellen. Mellesleg hangoztatták, hogy mindenkinek joga van az alkotmány átalakítására és a nemzet összességének javára vonatkozó eszméket terjeszteni. Ez még nem felségsértés. Az ügyész 46 vádlottnak a halálra itéltetését indítványozta, a bíróság azonban csak 14 vádlottra mondta ki a halálos ítéletet. Ezek között voltak: Martinovics, Laczkovics, Szentmarjay. Verseghy, Sigrai, Kazinczy, Őz Pál, Szolarcsik, Sulykovszky, Szén, Szlávy, Vrhovszky és Szentjobi Szabó László. A többieket súlyos fogházbüntetésre Ítélték, kettő kivételével, akik öngyilkosság által menekültek az ítélet elől. A királyi- táblától a hétszemélyes táblához, vagyis a Kúriához került az ítélet, mely Martinovics, Hajnóczy, Sigray, Kazinczy, Laczkovics Szentmarjay, Verseghy és Vrhovszkyra vonatkozó döntést helybenhagyta, a többiekre a büntetést részben súlyosbította, részben enyhítette. Az ítélet most a periratokkal egyetemben felküldetett a királyhoz, miközben az elitéltek kegyelemért folyamodtak, Fe- rencz császár azonban elrettentő példát akart statuálni és a halálos ítéleteket helybenhagyta. Németh János ügyigazgatónak, a nagy pör aljaslelkü köz- vádlójának jellemzésére hadd álljon itt egy-két adat. Szirmay Antalnál a következőket olvassuk róla: “Németh János vádolásra született rosszlelkü és kivéve Verbőczyt, kiből egy német felületesen tanult volna, semmi tudománnyal nem biró ember. A jakobinusok vádolásából ő nagy kincseket szerez magának. A vádlottaktól nagyérté- kü ajándékokat nem csak elvett, hanem kicsikart. Eleinte nyájas arccal, hízelgő szavakkal szóli- tá fel őket, büntetlenség Ígérete, enyhébb fogság reménye, utóbb ijesztések által igyekezett őket rávenni, hogy mennél több bűntársat jelentsenek fel. A királynak leghívebb alattvalóit, a legjobb hazafiakat, vagy akik gazdagok valának, csak azért is említi vala, hogy neveik a becste- lenitő pör ben előforduljanak. A felségsértési bűnbe fél Magyar- országot belekeverni és azáltal magának adózójává tenni kívánta. Az ilyenféle spanyol inkivizi- ciótól visszaborzadtak az ország jobbjai s a tény méltatlanságát a főherceg-nádornak fölfedték, aki azt a királynak is tudtára adta. íme egy ilyen elvetemedett, jellemtelen és kapzsi emberre volt bízva a közvád egy olyan korszakos jelentőségű politikai pörben, aminő a Martinovics-fé- le összeesküvés volt. Borzalmas hatása lett a Fe- rencz császár szigorú Ítéletének. Az egyetlen Németh Jánoson kívül az egész főváros és az egész ország az elrendelt kivégzések hatása alatt állott. Az elitélteket május 17-én felvezették a szent-ferencz-rendi- ek budai zárdájába és kihirdették előttük a királyi leiratot. Mindannyian lábuknál és kezüknél béklyóba voltak verve és lánccal összekötve. Martinovics elég nyugodtan hallgatta végig halálos Ítéletét, csak biráit halmozta el szemrehányó megjegyzésekkel. Laczkovics dühösen, amúgy huszárosán összeteremtézte a bírákat, fütyörészet és káromkodott az egész utón, mig börtönébe visz- szavezették. — ördög teremtette ! —- kiáltotta vad dühében. — Egyszer hittem papnak (Martinovicsot értette alatta) az is halálba vitt. A következő percben úrrá lett rajta a dac és bátran odakiáltotta: Nem bánom, akár sütnek, akár főznek. Amit vetettem, ki fog kelni. Elvesznek a kopók, de megmaradnak a vadászok. Szentmarjay az Ítélet kihirdetésekor, vadállati kéjjel, hiéna módjára az élvező ügyészre támadt: — Uraságod rászédett. Azt ígérte, hogy megmenti életemet, ha őszintén vallók mindent. Én meghalok, de elvárom uraságodat annak itélőszéke előtt, aki bosszút áll az esküszegőn. Elsápadt arccal és remegő ajakkal hallgatta az ügyész Szentmarjay kifakadá- sát, de nem mert válaszolni. (Folytatjuk) DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ S AHOZ március 1-ig: Emery Gáli, Mantua ....... 3.00 P. Berkes, Hamilton .......... .50 J. Barabás, Wadsworth .... 1.00 Olga Berkovits, Cleveland 1.00 W. Sachar, Miami ______ 1.00 A. Kandray, Joffre _____ 1.00 J. Hatos, Akron __ 11.00 J. E. Pika, Turtle Creek .. 1.00 J. Csapó, Hamilton .... .50 L. Varga, Martins Ferry .. 1.00 J. Lengyel, St. Louis ........ 1.00 J. Zára, Chicago .....,........ 6.00 J. Toronyi, Newark, N. J. .. 1.00 P. Trucz, Newark, O. ___ 2.00 J. Schinagel, Berwyn ........ 1.00 M. Bakos, Cleveland ____ 2.00 B. Farkas, Vernon .................50 J. Hudik, Cleveland_____ 1.00 J. Schubert, Elsinore ___ 2.00 J. Éliás, So. Bend ______ 1.00 S. Leleszi, Flemington ..... 1.00 J. Nemes, Carbon ____ 1.00 J. Schmutzer, Toledo ........ 2.00 J. Szabó, Trenton ___ 1.00 A. Sipos, Madison ______ 5.00 J. Hosszú, E. Chicago....... 1.00 Ch. Pallos, F. Lauderdale 1.00 J. Schneider, Detroit ___ 1.00 J. Bodnár, Bridgeport___ 4.00 A. Balázsi, Cleveland ___ 5.00 A. Saytos, Detroit _____ 1.00 N. N. Philadelphia _____ 6.00 E. M. Kohn, Dunedin ___ 1.00