Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-01-05 / 1713. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. január 5. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A RÁKOSI BESZÉD NYOMÁN lentőségü a görögkatolikus pa­poknál, akik általában népes családdal rendelkeznek s a múlt­ban semmiféle betegbiztosítás­ban nem részesültek. Rákosi Mátyás november 30- iki beszédében bejelentette a jegyrendszer megszüntetését és az árak, valamint a bérek uj szabályozását. Az azóta eltelt rövid idő alatt is megmutatko­zott már, hogy ezek a rendelke­zések helyesek és a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Az uj ár- és bérrendszer ered­ményei sokkal jobban érzékel­hetők, ha megnézzük milyen változást idéztek elő a dolgo­zók mindennapi életében, egy­egy család bevételeinek és kia­dásainak alakulásában. Márki József vasszerkezeti la­katos és felesége mosolyogva fogadnak. A kérdésekre köny- nyü a válasz, mert Márklné, mint gondos háziasszony már a határozat megjelenése után el­készítette a kis család “költség- vetését”. Két kis gyermekük van Márkléknak. Mindketten a gyár napközi otthonába járnak. Az anya is dolgozik, mint át- képzős szakmát tanul. A szám­vetés igy alakult: Márki József novemberi fizetése ................................. 1.203 Ft. Márki József né novemberi fizetése ............................... 546 Ft. családi pótlék a két gyermek után ............................. 40 Ft. Ha ebből levonjuk a négyta­gú család akkor még jegyre kapható áruinak kiváltási össze­gét, 248 forintot, marad egyéb kiadásokra 1.541 forint. Összesen 1.789 Ft. Decemberben — a fizetés és árrendezés után, ha csak azo­nos termelési eredményt ve­szünk alapul Márki József fizetése .............................................. 1.421.45 Ft. Márki Józsefné fizetése ............................................ 661.00 Ft. felemelt családi pótlék ........................................... 75.00 Ft. Ha ebből levonjuk mindazon cikkeknek a szabadpiaci árát, melyeket a múlt hónapban még jegyre vásároltak, tehát 447.36 forintot, marad egyéb kiadásra a családnak 1,710.18 Ft. Ebből az egyszerű számvetés­ből világosan látszik, hogy a család reálbére nem csökkent, sőt emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy olyan állandó jel­legű kiadások mint a lakbér, gáz, villany, közlekedés, zöld­ség, gyümölcs, dohány, újság, mozi, színház, könyv, rádiódij, stb. árai változatlanok marad-' Összesen 2.157.54 Ft. tak, nem kétséges, hogy a fenti kiszámításban különbözetként mutatkozó 169.26 nemcsak fen- áll, de még ezen túlmenő több­let is mutatkozik. Hasonló a helyzet Bánki Ist­ván általános műszaki tisztvise­lő családjánál is. Itt is két ke­nyérkereső van, a feleség ad­minisztratív tisztviselő, a há­rom gyermeket napközben a ta­nács napközijében gondozzák. Ők is alaposan meghányták-ve- tették már a dolgokat s meg­elégedetten mutatják a számve­tés eredménvét: Bánki István fizetése ____________ 1.084.00 Ft. 1.279.12 Ft. Bánki Istvánná fizetése __________ 735.00 Ft. 889.35 Ft. családi pótlék .............................. 66.00 Ft. 135.00 Ft. Összesen 1.885.00 Ft. 2.303.47 Ft. November hónapban a jegyes áruk kiváltása 310.10 Ft.-t igé­nyelt, ugyanez a mennyiség sza­badd árakat veve alapul 559.20 Ft.-ba került. Ha ezt levonjuk külön-külön a havi fizetésből, úgy látható, hogy a különbözet itt is december hó javára áll 169.37 összegben. Szervesen hozzátartozik az igy kialakult képhez az is, hogy az uj árrendszer bevezetése óta a szabadpiaci árakban igen nagy mértékű a lemorzsolódás. Egy­részt lényegesen emelkedett a felhozatal, másrészt az állami üzletekben olyan nagy az áru­bőség, hogy ez egészségesen szabályozza a szabadpiacon ki­alakuló árakat. Ma már számos cikket a hivatalosan megállapí­tott áraknál olcsóbban vásárol­hatnak a dolgozók a szabadpi­acon. A sertészsír ára két hó­nappal ezelőttinek körülbelül a felére csökkent. Nagy az árle­morzsolódás a hízott baromfi­aknál is, kb. 25 százalék. A vaj átlagban 35 százalékkal olcsóbb mint októberben volt és a pia­cokon jóval alacsonyabb áron kínálják, mint az állami üzletek részére megszabott ár. Nagy az árlemorzsolódás a füstölt sza­lonnánál, kolbászáruknál, tejfel­nél és még számos más cikknél. A szabadpiaci árak csökkenésé­nek ez a folyamata kétségkívül folytatódik, hiszen az uj rend­szer másik előnyös következmé­nye, hogy mind többen vihetik feleslegeiket a piaci elárusitóhe- lyekre. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A PAPOKNAK A magyar egyházak papjai is részesülnek már a társada- dalombiztositás szolgáltatásai­ban, tehát betegség esetén in­gyenes orvosi kezelést, minden szükséges gyógyszert és gyó­gyászati cikket, kórházi vagy szanatóriumi ápolást kapnak. Ezzel az intézkedéssel a magyar népi demokrácia ismét közmeg­elégedésre oldotta meg a lel- készkedő papság egyik égető problémáját. Sok olyan pap ke­resi fel nap nap után a Szak- szervezeti Társadalombiztosítá­si Központ (SZTK) orvosait, rendelőintézeteit, akik a múlt­ban anyagi okok miatt beteg­ségüket elhanyagolták. Külö­nösen a családtagok betegbiz­tosítása váltott ki nagy megelé­gedést. Ez kiterjed a pap ház­tartásában élő idős szülőkre, testvérekre is. A családtagok biztosítása különösen nagy je­A KAPOSVÁRI FONODÁBAN Alig nyolc hónappal ezelőtt, május derekán még zöldelő bu- zavetések hullámzottak azon a helyen, ahol most Közép-Euró- pa legmodernebb textilüzeme, a szovjet gépekkel dolgozó Ka­posvári Fonoda épül. Nyolc hó­nap nem nagy idő egy város életében, de az a nyolc hónap, amely alatt a Papsárának neve­zett dombháton megindult az építkezés, Kaposvár történeté­nek legragyagóbb fejezete. Szinte' egyik napról a másik­ra gombamódra nőttek itt az épületek s ma alig kétszáz nap­ra az első mérőcövek leverése után, már a termelés is megin­dul. A hatalmas csarnok egyik végén még nedves a fal a fris­sen ooda vetett mai tértől, de a felső szárny már az almazöldre festett szovjet gyürüsfonógé- pek zakatolásától hangos. Pe­regnek az orsók a somogyi fo­nólányok fürge ujjai alatt s a hófehér gyapotbálák egymás­után tűnnek el a gyorsan forgó orsók labirintusában. December 21-re, Sztálin születésnapjára a több mint 15.000 orso perdül a Kaposvári Fonodában, miu­tán az építkezés ütemterve a munkaversenyek következtében több mint két hónappal megrö­vidült. MÓRICZ ZSIGMOND A SZ A­BAD FÖLD TÉLI ESTÉN Boldog lennék — mondotta most tiz éve Móricz Zsigmond —-, ha tudnám, hogy tiz eszten­dő múlva legalább ezer paraszt olvassa müveimet. Tiz esztendő múltán, ma Mó­ricz Zsigmond müveit nem ezer, de tosk tízezer paraszt olvassa. A magyar dolgozók felszabadu­lásával Móricz Zsigmond Írásai is eljutottak a falvak népéhez. Az egyre szaporodó népkönyv­tárak legkeresettebb müvei kö­zé tartoznak a “Boldog ember”, “Légy jó mindhalálig” és a “Ró­zsa Sándor” regények. A falusi népkönyvtárakban Móricz Zsig­mond huszonnégy könyve mint­egy tízezer példányban olvas­ható. Ez azt jelenti, hogy átlag minden egyes falura három Mó- ricz-kötet jut. Az idei Szabad Föld Téli Esték keretében pe­dig egyegy külön előadás is is­merteti Petőfi, Arany és Mik­száth mellett Móricz Zsigmond irói jelentőségét. VIDÁM KARÁCSONYI VÁSÁR Fényes kirakatok, ragyogó­an kivilágított üzletek, hatal­mas árubőség és soha nem lá­tott vásárlókedv — ezek jellem­zik az idei karácsonyi vásárt Budapesten. Az áruházak polca­in hivogatóan sorakoznak egy­más mellett a kitűnő minőségű gyapjúszövetek, a színes sely­mek, mintás flanell, damaszt és vászon, bútorszövet és függöny­anyagok. Mindenütt rengetek a vevő s a megfigyelő könnyen megállapíthatja, hogy nem épen a legolcsóbb cikkeket vá­sárolják a legtöbben. Ellenke­zőleg! A vásárlóközönség igé­nyes. Minőségi árut keres. Ezt tapasztaljuk akár a méteráru­nál, akár a kész ruhák, kabá­tok osztályain, de legfőképpen a gyermekruházati cikkeknél, meg a játékoknál. A szép alvó­babák, mackók, gyerekkocsik, babaágyak egymásután talál­nak gazdát. Rádiót, gramafont, lemezeket, kerékpárt, fényképe­zőgépeket is sokan vásárolnak ajándékba családtagjaiknak. A nagy állami áruházak az esti órákban is nyitva vannak, sok közülük vasárnap is. A leg­több családi bevásárlásra ilyen­kor kerül a sor és igy vasárna­ponként valóban impozáns tö­meg hullámzik ezeken a helye­ken. S aki elfáradt a sok néze­lődésben, válogatásban, vásár­lásban megpihenhet az áruház büfféjében, espressiójában, ahol Ízletes szenvicsek, sütemények, illatos feketekávé, málnaszörp és még sok minden kapható, ami “szem szájnák ingere”. Épül az ország A Bucsai “Petőfi” termelőszö­vetkezet tagjainak csak a gya­potból mintegy negyedmillió fo­rint jövedelmük volt. A Szegedi “Táncsis” termelő­csoport ötholdas gyapottáblájá­ról 32 mázsa termést adott át a gyapottermeltető vállalatnak. A gyapot utánszedése még fo­lyik. A Gumipitypangot is sikerült meghonosítani Magyarországon. Az uj ipari növény nagyüzemi termesztését az állami gazdasá­gok megkezdték. A győrmegyei kistölgyfamajori állami gazda­ság, valamint a kéneséi állami gazdaság már az idén is kitűnő eredményeket ért el a gumipity­pang termesztésével. Egy-egy hold terméshozamának értéke többszörösét éri el az eddig ter­mesztett gabonafélék értéké­nek. A Pestimrei “Szabadság” ter­melőcsoport 1949. őszén ala­kult. Tagjai valamennyien uj- gazdák voltak, akiknek 1945. előtt soha nem volt saját föld­jük. A kezdeti 164 hold helyett ma már 624 holdon dolgoznak a csoport tagjai. Az alakuláskor állatállományuk nem volt, most 30 tehenük, 17 lovuk, 85 serté­sük van. A Baranyamegyei Testneve- velési és Sportbizottság a társa­dalmi szövetségek bevonásával asztaliteniszben, kézilabdában, kosárlabdában és labdarúgás­ban edzői, játékvezetői tanfo­lyamokat rendezett, amelyeken több mint 100 sportaktivát ké­peztek ki. Most újabb tanfolya­mokat indítanak a megyében, 11 sportágban 260 edzőt és játék­vezetőt képeznek ki. Szombathelyen Ratkó Anna egészségügyi miniszter ünnepé­lyes keretek között adta át a megyei kórháznak a kerületi onkológiai intézetet. Beszámolt arról, hogy 1949-50-ben 150.000 rákszürő vizsgálatot szerveztek az ország területén és megkezd­ték az onkológiai intézmények hálózatának kiépítését. Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműjének dolgozói uj szovjet munkamódszerek al­kalmazásával bevezették a leg­újabb gyorshengerlést. A ter­melés már az első napon 123 tonnával múlta felül az eddigi legmagasabb eredményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom