Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-02-23 / 1720. szám

1952. február 23.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Együgyü diplomaták

(Vi.) Sok amerikai ujságiró, akik ismerik a diplomácia finomságokat és követelményeket, gúnyosan "műkedvelő” diplomatáknak nevezik ezen nagy bankárokból, korporációs ügyvédekből és hadigépezet vezetőiből kikerült úgynevezett diplomatákat. De talán még jellemzőbb ezen jó magyar elnevezés, “együgyüek”, már csak azért is, mert minden esetben csak egy ügyet védenek, a nemzetközi bankárok ügyét. Másrészt meg a hülye, azaz együgyü elnevezés azért is megfelel, mert olyan durva nyíltsággal működnek, hogy lerombolják még azt a keveset is, amiket mint diplomaták, politikusok építettek, vagy akartak építeni.

ITT VAN A HIRES

JOHN FOSTER DULLES

Harriman után Dullest tartják legfontosabb diplomatának, aki nem is tárgyal, alkudozik, mint diplomaták szoktak, hanem sikeresen diktál békét, szerződéseket, sőt szövetségeket, amint már egy olyan hires ügyvéd szokott a titkárnőjének.

Hogy milyen eredmény lesz az ilyen diktálásokból, azt mi már előre látjuk, de hogy milyen észjárás kell ahoz, hogy ilyenekre bízzák azon nagyon fontos ázsiai földrész jövőjét, legjobban megvilágítják azon elszólások, melyeket mint valami szentirást — bölcsességet — idézik a nagy lapokban. Ezek között van, melyet legújabban Formosára vonatkozólag mondott, melyben beismeri, hogy nem normális állapot, hogy az amerikai hadihajóraj és repülőraj Chiang és a vörösök között állt harcvonalba. De, hogy milyen bölcsességgel rendelkezik ez a Mr. Dulles, a következőket mondja:

"Úgy gondolnám, hogy meg kell fontolni, a normális viszonyokra visszatérni. Rendes körülmények között mi nem használjuk a hajórajunkat kommunista területeket megvédeni.”

Hát tessék kérem szépen ez a nagy bölcsesség. Persze kevesen hiszik, csak a hasonló együgyüek, hogy az amerikai haróraj, repülőraj csak azért van a kínai vizeken, hogy ott a kommunista területeket megvédjék a hatalmas Chiang-Kai-sehk győzelmes csapataitól. Ha nem Mr. Dulles — a keleti ügyek szakértője — amint ezen cikkben az irók be is harangozzák, mondta volna, nem hinné senki, de igy muszáj elhinni, mert Mr. Dulles úgy mondta, diktálta. Csak a kinai burmai, indokinai, na meg sok sok miliő ázsiai benszülött nem bírja elhinni, de hát azok nem olyan müveitek, mint az amerikai nép és nem látják Televíziókban ezen rémséges okos bankár diplomatákat. Nem tudják, hogy milyen gyorsan megtudtak gazdagodni, ami itten a gazdagodás hazájában legnagyobb erény és bölcsesség.

VAGY VEGYÜK

ADMIRÁLIS KIRKET

Allen G. Kirk admirális ur, aki egyszersmint Amerika nagykövete is volt Oroszországban, szintén ilyen diplomata. Most azzal tüntették ki, hogy kinevezték az orosz ellenforradalmárok elnökének. Ugyanis ez a társaság Münchenben, amerikai pénzzel, segítséggel és most ilyen kitűnő diplomata admirális kormányzása alatt, készíti élő a szovjetek megdöntését.

Hogy hogyan került az amerikai admirális az orosz ellenforradalmárok kormányzásához, azt valószínűleg még akkor érdemelte ki, amikor azt hittük, hogy Amerikát képviseli az oroszok fővárosában. De ezen nagy kitüntetés csak bizonyíték arra, hogy már akkor is két urat szolgált, illetve két mesterséget, de talán leghűségesebben az orosz ellenforradalmat. így mint szakértőt azon szakmában, választották meg a főkormányzójuknak.

De hát mi nem félünk, hogy

(Vi.) Minden országban leg- szomorubb dolog és már azt hittük, hogy csak a múlt sötét korszakokból maradt fel, a könyvégetés. De sajnos, itten a legszabadabbnak behirdetett, sőt a legdemokratikusabbnak vélt országban jelentik, hogy Sapulpa, Oki. városban a középiskolákban átvizsgálták a könyveket és minden olyan könyvet, amely a szocializmusról említést tett, — mi úgy hisszük, hogy amely az igazat irta a szocializmusról — azt mind elégették. 1

Mostan minden városban azt mint követendő példát akarják ismételni, melyre a Chambers of Commerce, (kereskedelmi kamara) lázit mindenfelé. A lá- zitás a tanítók, újságírók, más olyan egyének ellen, akik nem kimondottan ellenséges hangon mernek imi vagy beszélni a szocialista társadalmi rendszerről. Hogy ezek, a nácik által felfrissített barbár könyvégetések mind nagyobb teret fognak hódítani ezen szabad országban is, azt elvárhatjuk, sőt azt is, hogy a nácikhoz hasonlólag mindenkit össze, némelyeket pedig agyonvernek, akik más véleményen mernek lenni, mint a Chambers of Commerse, vagy más kisebb városokat uraló intézmények.

Itten még gyorsabban fog ez a szomorú és barbár helyzet kialakulni, mint Németországban, ahol legalább a nép egységes nyelven beszélt, egy fajtának volt tekintve.

Régi megállapítás az, hogy amikor a tőkés rendszer vesztét érzi, akkor a nyílt terrorhoz — melyet fegyveres államhatalomnak, a magántőkések megvédésére használnak fel, — fog fordulni. Amig ma leginkább csak burkolt fenyegetések, munkavesztések, vád alá helyezésekaz ilyen együgyü szakértők fogják akár a Szovjeteket, akár a népi demokráciák más országait megdönteni, vagy megtorpedózni. De, hogy egymáshoz méltóak ezen amerikai diplomaták és az orosz ellenforradalmárok azt elhisszük. És éppen olyan hivatott lesz Kirk admirális Oroszország kormányzás ára, amint a lovastengerész Horthy volt Magyarországon és valószínű egyforma sikerrel.

Dehát Kirk ilyen bölcseséggel szolgálja az ellenforradalmat. Azt mondta, hogy Moszkvában való tartózkodása meggyőzte hogy “Az orosz nép végeredményben a legjobb szövetségese lesz a szabad országoknak a kommunizmus elleni harcban.”

Hát persze, ilyen bölcs kormányzó kormányzása alatt még talán ez is lehetséges, hogy az orosz nép egyszerűen megengedi, hogy még a koreai nép felszabadításához arányitva sokkal borzasztóbb bombázások öldöklések, felperzset falvak, városok romjain tárt karokkal fogadják Kirk admirális urat és egy fehér lovat biztosítanak neki, amelyen Moszkvába belovagolhat.

kel vezetik be a nagy és nyílt fasiszta uralmat, melyeket az ily könyv és eretnekek elégetésével, tömeges letartóztatásokkal fognak fűszerezni.

De sajnos, akik nem akarják eldugni fejüket a homokba,

(Vi.) A Bérmunkás olvasói és barátai között, még a régi férje utáni nevéről, mint Szilvágyiné volt ismeretes, valamint a három fiú, akiket az IWW szellemében neveltek fel, maguk között mindég csak a régi, illetve a fiuk után neveztük. Azonban már néhány éve férjhez ment, Kadinszky Istvánhoz, akinek hűséges segítőtársa lett, de a fiukat is mindenben segítette, valamint a régi ismerősökkel szoros baráti viszonyt tartott fenn továbbra is.

Leánykori nevén, Kovács Etel, Egyházas Keszőn született Vas megyében, ahol még édesapja 92 éves korában túlélte leányát. Még egy nővére van ott, valamint fivére, másik fivére Budapesten és egy nővére Chicagóban, aki szintén súlyos beteg lévén, nem bírta az utat megtenni a temetésre, de elküldte a fiát és annak nejét a Schi- nagel családot képviselni.

A fiuk: József, Ferenc, István és kilenc unoka sokat veszített, mert egy szerető anyát, nagyanyát nem tudnak pótolni. Még jellemző az élet folyamatára, hogy Ferencéknek egy pár órával előbb született egy fia, mielőtt anyjuk elhalt. Szilvágyi munkástársnő még azt is

mint a strucc madár, azoknak látni kell, hogy a lejtőn nem lehet megállni, mindég nagyobb terror, üldözés, szabadságjogok megvonása az az ut, melyen még a tőkés rendszert védeni remélik — egy ideig.

HA JÖN AZ ATOMBOMBA . .

WASHINGTON — A Federal Civil Defense Administration számítása szerint 7 millió ember maradna hajlék nélkül, ha az Egyesült Államokat atombomba támadás érné. De azonkívül ennyi ember veszítené el az életét, hogy egy ilyen támadás “could break the spirit of the people,” — ami alatt valószínűleg azt értik, hogy elvenné a nép kedvét a háborútól. Nehogy ilyesmi megtörténjen, a Civil Defense 21 millió dollárt kér a kongresszustól olyan szervezet kiépítésére, amely megmagyarázná, hogy mit kell tenni atombomba támadás esetén.

New York — Alan G. Kirk nyugalmazott admirális, aki most lemondott az orosz nagyköveti tisztségéről is, elfogadta a “Liberation of the People of Russia, Inc.” organizáció elnöki tisztségét. Ez a szervezet, mint a neve is mutatja, az orosz nép fellázitásán dolgozik. Kirk admirális tehát mint nagykövet nem a két ország barátságos viszonyának a megerősitésén, hanem mint uj tisztsége mutatja, annak éppen ellenkezőjén fáradozott, másképpen nem fogadták volna ezzel a hivatallal.

tudomásul vette, mert az utolsó percekig öntudatnál volt.

Ámbár nem szülőanyjuk volt a fiuknak, de édesanya sem lehetett volna jobb hozzájuk, amit a fiuk megháláltak hűséges ragaszkodásukkal anyjuk iránt. Ugyanis a fiuk szülőanyja fiatalon. Clevelandban elhalt és a kis árvákat vette gondozásba, nevelte, védte őket, mindenki által elismert módon végezte el az anyák legnehezebb munkáját, a gyermeknevelést.

Mindig szépet akart csinálni. Kertészetben is dijakat nyert virágaival. A kézimunkákkal is sok sikert aratott és ha kiállításon lett volna, dijakat nyert volna vele, de ugyan ezt mondhatjuk a gyermeknevelésre is.

Clevelandból az unokatestvérek Kovács István, Károly és Ferencék voltak a temetésen, valamint nagynénjük Rácné és sok jóbarát voltak a temetésen és adták meg a végtisztességet, amit egy minta munkásanya, öntudatos asszony kiérdemelt.

A halottas háznál Visi munkástárs búcsúztatta el. Messze, egy szép “Memorial Park” temetőbe helyezték sírba, ahol vi- ráerok. fák között nyugossza örök álmát, a nemrég elhunyt kis unokája mellett.

Könyvégetés

I KADINSZKYNÉ a volt SZI1VÁGYINÉ |