Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-28 / 1735. szám
1952. junius 28. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az amerikai bankárok és barátaik Helyeselte az elnök mindazt, ami már a legtöbb szervezett és szervezetlen iparokban évek óta érvényben van, sokkal jobb feltételek mellett. Tehát nem a munkások, hanem a kizsákmányolok mellett foglalt állást és mégis az acéltruszt félrelöki ut- jából, mert ők nem a kormányon keresztül, hanem annak ellenére, továbbra is a végtelen kizsákmányolásba kivánják tartani az acéltelepek és minden más ipartelepek munkásait. “E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép f elépitett szervezettel lehet melynek minden az egy iparban, vagy ha kell valamennyi iparban dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályába, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. “E maradi jelsző helyett: ‘Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: LE A BÉRRENDSZERREL!” A mi eszeveszett kormányunk s csaholó politikusaink, valamint a tervgazdasághoz nem értő nemzetgazdászaink azt mondották, amikor az acélipari mágnások követelését nyilvánosságra hozták, hogy annak teljesítése Amerika minden egyes családjára évente 100 dolláron felüli kiadást zúdítana, inflációt okozna, stb. Még nem adták meg az acélmágnások követeléseit és máris újabb kiadásokat róttak a nyakunkra. Az árszabályozó bizottság megengedte az élelem árának emelését, a honatyáink eltörölték a mezőgazdasági termékek árainak szabályozását és ezt nyomon követte az árak hallatlan emelkedése. Az elmúlt csütörtökön, amikor eltörölték az árak szabályozását, a krumpli ára 8 centről 16 centre emelkedett. Californiában íretek óta visz- szatartották a krumpli piacra szállítását és abban az órában, amelyben az árak szabályozását megszüntették, ezer vasúti kocsi krumplit indítottak útnak a szélrózsa minden irányában s újabb és újabb ezer és ezer vasúti kocsi szállítja a már félig elfonnyadt krumplit az éhező publikumnak. Hetek óta krumpli hiány van az egész országban és Californiában május havában kiásták a krumplit, visszatartották azt és erről a mi kormányunknak tudomása volt, de még csak a hajuk szála sem görbült meg ezeknek a hiénáknak, hogy lefoglalják és Rendeltetési helyére szállítsák, hogy Amerika népe csillapíthassa éhségét és hogy megakadályozzák az uzsoráskodást. Sőt ellenkezőleg elősegítették azt, mert akkor oldották fel a mezőgazdasági termékeket, közöttük a krumplit is, amikor abban nagy hiány volt. Mi okozta ezt a nagy hiányt, talán a nép túlsók krumplit evett hús hiányában, dehogy is. A munkásbarát kormányunk 1943 óta több mint fél billió búshel krumplit vásárolt össze, amelyért több mint félbillió dollárt fizetett az adófizetők pénzéből és ezt a rengeteg krumplit a szó legszorosabb értelmében meg(Vi.) “Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni” — mondja a régi jó magyar közmondás. Mi ezt gyakran említjük és használjuk, hogy embereket, csoportokat lemérjünk. Nemzetközi viszonylatban is ez nagyon jó mérőeszköz. Amidőn az amerikai bankárok, akik bírják és uralják Amerikát, szoros baráti szövetségben álltak Chi- angal, Rheevel, valamint az an- •gol, francia, holland bankárokkal, hogy gyarmataikon megvédjék a befektetéseiket, mi rámutattunk, hogy egyformák és célszerűen egy közös megnevezéssel “Nemzetközi Bankárok”- nak kell őket nevezni. A koreai polgárháborúba való beavatkozás mind ezen említett országok, csoportok által szinte természetes következménye volt a köztük oly szoros gazdasági —baráti — köteléknek. Most, hogy legújabban Syg- man Rhee makacskodik és nem hajlandó hatalmát feladni, melyet ezen nemzetközi bankárok tettek le a kezeibe, nem valami kellemes esemény. Valamint még arra is emlékezhetünk, hogy a Fülöp-szigetek korrupt kormánya is visszavágott, amikor az amerikai bankárok — kormány — fehérkönyvben ismertették, hogy milyen nagymérvűén kirabolják azt az országot, sőt ami legjobban fájt, még az amerikai bankároktól is raboltak. Ezt tették Chiangal is, amikor még többet akartak és csináltak a véres üzleteken, mint az amerikai bankárok. A Fülöp-szigetek kormánya egyszerűen visszavágott, hogy ők csak centekkel csinálják azt a nagy csalást, amit az amerikai bankár barátaik dollárokban csinálnak. Ugyan ezt mondta Rhee és Chiang is. Ugyancsak ezen okból nem le- foják ítélni az amerikaiakat, hét várni, hogy az angolok ,el- hogy napalm bombákat, vagy baktéria bombákat használnak, amint állítják róluk, hiszen ők semmisítették, a publikum fogyasztására hasznavehetetlenné tették. 1946- ban száz millió bushel krumplival több termett, mint számították. A kormány összevásárolta a krumpli óriási halmazát, hogy az árakat fentart- sa és a vásárolt krumplit, amelyért 100 fontonként 2.20 centet fizetett, eladta vissza a földbirtokosoknak 35 centért és később leszállították 5 centre és mivel még akkor is rengeteg maradt amit eladtak zsákonként 1-2 centért. A földbirtokosok viszont eladták az üres zsákokat, amely a krumplit tartalmazta darabját 5 centért. 1947- ben a kormány az összevásárolt krumplik halmazából 20 millió bushelt megsemmisített, vagyis trágyaként használtatta fel a földbirtokosokkal. 1950-ben ugyancsak 23 millió bushel krumplit pusztítottak el, amelyért a kormány csekély 26 millió dollárt fizetett. Tizenegy is, no meg a franciák is ugyancsak minden legpiszkosab eszközökkel irtják a benszülötteket, mindenfelé ahol azok lázadni mernek ellenük. Legfeljebb annyi külömbség lehet, hogy az angolok, franciák más csoportot, ületve vezetőket akarnak felültetni a trónra, mint amilyeneket Dulles, Har- riman, MacArthur akarnak. De ugyan azon csoportból, a nemzetközi bankárok érdekeit védőkből igyekeznek felállítani nekik megbízható kormányokat mindenfelé, nem csak a gyarmati, hanem a függetlennek nevezett országokban is. Ezt tudja Rhee, Boa Dai, Chiang, Hirohito és azért mernek visszabeszélni néha, ha már a nemzetközi bankárok vezérei sokalják a rablást, terrort, amely előbb-utóbb elpusztítja az egész bandát. Azt is tudják ezen gang- szterek, hogy a nemzetközi bankárokkal egy hajóban utaznak, nem igen engedhetik meg az amerikaiak, angolok, franciák, hogy Chiang, Rhee, Bao Dai vagy maga Franco is elsülyedjenek, mert velük együtt sülyed az egész nemzetközi bankárok hajója is. Qe nagy szégyen és veszedelem az amerikai bankárokra is, hogy ilyen társaik vannak, nem csak a gyarmati országokban, hanem még a imperialista országokban is, akik a legnagyobb terrort folytatják mindenfelé, hogy hatalmukat fentarthassák. Ezáltal még jobban ellene ingerük a benszülötteket, a munkásokat a némzetközi bankárok s azok csatlósai ellen. Két részre oszlott világban, minden nap fényesebben meglátható, hogy hol a népnek, a munkásságnak a helye. Minden semlegesség, vagy a nemzetközi bankárok ellen harcolók kritizá- lása, mert ‘nem éppen úgy csinálják a harot, amint valamilyen elmélkedő előírta, vagy elgondolja nem helyes ma, amikor az esetleges tévedéseikért is ezen millió 500 ezer bushel krumplit a piacra tettek, de csak a földművesek részére adtak el két centért fontját. Az 1951-es termés 325 millió bushel volt, ami korántsem elegendő Amerika népének élelmezésére, ennélfogva kénytelenek voltak ezer s ezer tonna krumplit Spanyolországból hozatni. Ez a mi hontayáink kedves csemegéje, mert minél többet forog a kezük között a krumpli és minden más élelmiszer, annál többet panamázhat- nak. “A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a BÉRRENDSZERT. A termelő hadsereget nem csak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a BÉRRENDSZER már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.” Köhler NEW YORK ÉS KÖRNYÉKI MUNKÄSTÄRSAK FIGYELMÉBE! A múlt vasárnapi eső miatt MOST VASÁRNAP, junius 29-iki TARSAS KIRÁNDULÁSON találkozunk. .Mondanunk sem kell, hogy az ilyen kirándulások anyagi bevételének minden centje a Bérmunkás javára megy, de ez csak a mellékes cél, a főcél az, hogy a régi és uj munkástársaink egy kis testv éri találkozóra jönnek össze. Az egész napi szórakozás közben itt cserélik ki véleményeiket azokról a társadalmi eseményekről, melyek a világ munkásságára döntő kihatással vannak. Ennivalót mindenki hozzon magával, a többi dolgokról a rendezőség gondoskodik. Útirány: A Lexington Ave. “White Plains Rd.” feliratú subway a 180-ik utcáig és ott átszállói a Dyre Ave. magas vasútra a végállomásig. Innét egy rövid séta be az erdőbe. harcban álló népek, borzasztó árat fizetnek vérben és életben. Ez a végső harcnak a kezdete, amely minden nap jobban osztályharc jelleget vesz fel, Hogy előbb-utóbb esetleg ezen bankárok is összevesznek, arra csak úgy számíthatunk, remél- kedhetünk, hogy majd a hajó sülyedni fog és a patkányok menekülnek, vagy dobálják egymást a tengerbe, amint mostan Rhee-vel szeretnék megtenni. Ez a folyamat kikerülhetetlen, mentői jobban meglátják, hogy sü- lyednek Koreában, Kínában, Ma- láyban, Afrikában, annál biztosabban áldozatokat fognak dobni a nemzetközi bankár bálványoknak. Mert ők nem ismerhetik be, hogy a rendszerük és nem egyének az okai a pusztulásnak. FURCSA ÉLVEZET BURLINGTON, COL. — A 76 éves Jim Gerhartnak nagy élvezetet nyújt saját temetésének a végignézése. A múlt évben rendkívül költséges temetést rendezett magának, amit a gyászolókkal együtt nézett végig. Most újból megismételte a temetést, csak valamivel szerényebb keretekben, mert mindössze 100 gyászolót hivott meg, amig tavaly 1300 barátja könnyezett a 4000 dollárba került érckoporsó felett, amely természetesen üres volt. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ANTAL munkástárs, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bérmunkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munbástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátralékosoknak szabályszerű nyugtát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala
