Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-05-31 / 1731. szám
1952. május 31. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI VEVŐ KERESTETIK Megnehezültek az idők járása, mind nehezebb vevőt találni, az eladandó portékára. Különösen, ha az eladó nem éppen megbízható, ha nagy a konkurencia és főleg ha az áru szállítása nem egészen bizonyos-. A szóbanforgó árut már ismételten eladták, de szállítani még egyik sem tudta és igy nem nagyon valószínű, hogy a most kiküldött ajánlatok sikerrel fognak járni és sikerül a nagyon kiéhezett, olcsó Jánosoknak üzletet csinálni. Az áru-a magyar nép, amelyet már a történelem folyamán a magyar urak annyiszor eladtak. Eladták a törököknek, olaszoknak, a pápának, a németeknek, végül az osztrákoknak, elárulva Bethlen, Bocskay, Rákóczi, Kossuth szabadság harcát. Ezen történelmi tanulságok alapján a Magyarországról kiebr u d a 11 mágnások, politikusok, szoc. dérnek és egyéb hazaárulók, kínálták fel fünek-fának a magyar nép bőrét, függetlenségét. Az első vevő, aki horogra akadt Uncle Sam volt. Egy csomó lecsúszott politikus közkereseti társaságot alakítva, sikeresen operált itt Amerikában, ellenforradalmat, háború esetén ötödik hadosztályt Ígérve, sikerült az amerikai payroll-ra kerülniük, továbbra is parazita életet élniük. Jaj de kevés a fóka és dögével van éhes eszkimó. Az az még az amerikai payroll is korlátolt, nem tudja kiterjeszteni áldásait a rengeteg éhes, fninden aljasságra kapható hazaárulókra és igy egymás nyakát akarják átharapni. Beárulják a húsos fazék körül ülőket, hogy azok csak szájaskodnak, Ígérgetnek, de a magyar földön a kutya se hallgat az ugatásukra. Mindegyik Ígérgeti, hogy ő és bandája az igazi hazaáruló, ők tudják olcsóért szállítani a magyar népet, csak Amerika indítson háborút, verje le, atombombázza agyon a Magyar Nép- köztársaságot és azután a hullákon és a romokon majd ők lesznek az urak és olyan engedelmes gyarmatot csinálnak Magyarországból, hogy külömbről még a Wall Street sem álmodik. Most a kintrekedtek közül a “középutasok” alakítottak egy végkiárusitó társaságot és szét- küldték az árajánlatukat vagy két tucat ország külügyminiszterének, felajánlva szállításra a magyar népet. Cigány kupec módjára esküdöznek, hogy csak egyedül ők, a szoc. demek, kisgazdák, a szegény parasztok és a középosztály által megbízott ügynökök és mint jól fésült demokraták, készek és képesek az “áru” szállítására, amely ellenében csak azt kérik, hogy indítsák meg a harmadik világháborút és addig is, miután krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, helyezzék őket is payroll-ra. Nekik mindegy, hogy a fizetést, a judás pénzt dollárba, fontba, frankba, vagy lírába kapják, csak a fő, hogy minél előbb kapják, mert a hazulról “kimentett” pénzecske fogytán van. Az élen a budapesti munkások hitvány árulója Szélig Imre áll, ki elég b.uta ahoz, hogy el- higyje, hogy ma a tőkés kormányoknál jó árucikk a “demokrácia”. Ezek a “liberálisok” még nem látják, hogy az imperialisták saját hazájukban is felszámolják a demokráciát, nekik, mint a tények mutatják, jól képzett, tarkó lövésben járatos gyilkosok kellenek és nem tehetetlen, kivénhedt áruló politikusok, amely fajtából már ezideig is túlsók van a fizetési listákon évek óta anélkül, hogy valami eredményt is elértek volna. A külügyminiszterek jól tudják ma már, hogy az árulók csak ígérgetik a népeik szállítását, de megtenni nem tudják és igy a Széligék ajánlata a papírkosárba fog kerülni, az ajánlatot nem veszik figyelembe, mert a hazaáruló cég hitelét vesztette úgy itt, mint főleg odahaza. ÉL ÉS VIRUL (Folytatás) Eleinte nagyon gyakran hallatszott az a vád az uj rendszer ellen, hogy a dolgozókat rákényszeríti a tanulásra. “Szegény, fáradt munkásoknak, a napi robot után, még iskolákba kell jármok, tanfolyamokra, előadásokra kell menniük. Kényszerítik őket újságok, könyvek olvasására.” Ez a “vád” bizonyos fokig fenn állt. Ez a “kényszer” nem azt jelentette, hogy becsuktak, megbüntettek valakit, ha nem tanult, korántsem, csak annyit, ha párttag, szakszervezeti vezető, közigazgatási vagy üzemi vezető akarsz lenni, annak az előfeltétele, hogy először megtanuld az uj rendszer lényegét. Tudnod kell a jelen és a jövő problémáit, meg kell tanulnod a közigazgatás, a termelés irányítását, vagyis társadalom, közgazdaság, közigazgatás tudományának alapját. Erőltetett gyorsasággal kellett magtanul- niok a dolgozóknak, mert az uj rendszernek életbevágóan fontos volt, hogy a megbízhatatlan, szabotáló, ellenséges burzsoáziát, megbízható, tanult dolgozókkal váltsák fel. Hogy ezt elvégezhessék “kényszeríteni” kellett őket, hogy a vállalt munkát megtanulják. így lettek a dolgozó munkásokból, parasztokból, az uj állam vezetői, hivatalnokai, gyárak s bányák igazgatói, külor- szági diplomaták, stb., stb. Ezek még ma is tanulnak, csak már nem “kényszerből”, hanem önkéntesen, mert megszerették a tanulást, mert az tudást ad, mert elősegíti a szocialista társadalom felépítését. így lesznek ipari munkásokból szakképzett technikusok, mérnökök és a tegnapi urasági béresből agronó- mus, több ezer holddal biró szövetkezetek irányitói. Az ifjúság a főiskolákban nem pofozási, nyershal és féreg evési, hanem tanulási versenyeket rendez, hogy ki lesz jobb és jobb értelmiség dolgozója az országnak. Nem kényszeritették, de erősen befolyásolták a dolgozókat, hogy újságokat, könyveket olvasson, tanuljon és olyen sikerrel, hogy ma már a dolgozók milliói megszerették a betűt, értékelik a tudást, ma már nehézségekbe ütközik az ilyen igények kielégítése. Ma sokszorosan több könyv jelenik meg Magyarországon, mint bármikor a múltban. Hetenként 20-25 uj könyv hagyja el a nyomdákat és nem csak szak- és pártirodalom, de sok szépirodalmi könyv is. Mig a múltban a legfelkapottabb iró könyve is csak 2-3 ezer példányban jelent meg, ma nem ritka a 100 ezres példányszám. Ady, Petőfi, József Attila versei, Móric, Mikszáth, Jókai, Gárdonyi, Móra, stb. régi Írók regényei az elmúlt hét évben több példányban jelentek meg, mint évtizedeken keresztül. Ma már nem csak a városokban, de a falvakban is közkönyvtárak van-, nak és az ötéves terv végén, minden falunak, minden nagyobb gyárnak, meg lesz a saját könyvtára. Hogy a múlt értékeit menynyire megbecsülik, arra csak a következőket írhatjuk. Megjelent egy verskötet, amely 300 év re visszamenőleg gyűjtötte ösz- sze a magyar verseket. Ebben az évben ezideig uj kiadásban megjelent Csokonai, Kölcsey, Tolnai, Vörösmarthy, Arany János, Eötvös müvei, most van nyomás alatt Zrínyi Miklós összegyűjtött müvei. Hogy az irodalom iránt felkeltsék az érdeklődést, a »legnagyobb irók tartanak ismertető előadásokat a dolgozóknak. Ez év januárjában Budapesten 160, vidéken 450 irodalmat ismertető előadást tartottak. Bizony, hogy nem halt meg, hanem él és virul a magyar irodalom, amelynek ma az egész magyar nép az olvasója. A falusi paraszt, télen nem a “kalendáriumot” hanem Móricz Zsig- mond vagy Illés Béla regényeit olvassa. SZÍNMŰVÉSZET Itt sincs ok a sírásra, él a magyar kultúra, nincs itt sem el- oroszositva. Budapesten 13 állandó színház van, amely minden este játszik és telt házak előtt. Azonkívül két hangverseny teremben vannak rendszeres hangversenyek. Mig állandó cirkusz szórakoztatja a dolgozókat. Tessék egyetlen amerikai várost megnevezni, ahol ennyi színház áll a lakosság rendelkezésére. Mig azelőtt az Opera csak az előkelőség szórakozó helye volt, addig ma a dolgozók annyira megszerették a magasabbrendü művészetet, hogy a Városi Színház is állandó opera és balett előadásokat rendez. Minden nagyobb vagy két kisebb városnak is van állandó színtársulata. Jól megszervezett mozgókép színházak a községeket, falvakat járják, nem “komédiások”, hanem igazi művészek viszik el a kultúrát a legkisebb faluba is. A műsor: Állandó műsoron vannak a világ és a magyar klasszikusok, angol, francia, német, cseh és természetesen az orosz irók is. Például május második hetében a következő műsora volt a budapesti színházaknak: Operaház: “Figaro házassága”, Nemzeti Színház: Hamlet”, Városi Színház: Balett, Katona József Színház: “Ványa bácsi”, Néphadsereg Színháza: “II. Rákóczi Ferenc fogsága”, Fővárosi Operett: “Orfeus”. Tehát hat színházban játszottak klasszikusokat, a többiben két orosz és 4 magyar színmű ment. A Zeneakadémián az állami Szinfónikys Zenekar hangversenyezett, mig a Bartók hangverseny teremben Bernádi Lajos Beethoven szonáta estéje volt. Mutassanak ezek a hivatásos siratok egyetlen nagy várost, ahol ennél művészibb műsor van a színház és hangverseny termekben. A FILM Itt több az orosz kép, amit indokolté tesz az orosz film művészet magas fejlettsége és az, hogy ma Magyarországon nincs talaja a cowboy- és gangszter filmeknek, igy amerikai filmeket nem játszanak. De játszanak francia és olasz képeket, cseh, lengyel; kínai, indiai filmeket és főleg uj magyar filmeket, amelyek kiállításban, tartalomban messze felülmúlják a régi magyar filmeket. Ez természetes is, mert a múltban a profit volt az irányadó és a filmeket néző városi réteg kicsi volt ahoz hogy nagyobb szabású filmeket haszonnal gyárthassanak. Ma nem csak minden faluba eljut a film, de hatalmas külföldi piaca van a magyar filmnek a Szovjetekben, a Népi Demokráciákban, sőt Kínában is ismertek a magyar filmek. így legutóbb a Szovjetekben a “Különös házasság”, a Déryné cimü filmeket egész Oroszországban bemutatták. Heteken keresztül 40-40 filmszínházban játszották oroszra szinkronizálva. Mert szerte Oroszországba ismerik Tolnay Klári nevét. Ezekhez kell venni, mint a Ez az újság már ötödször nyeri el ezt a dijat s általában véve azon kevés napilapok közé tartozik, amelyek valóban az olvasóikat igyekszenek szolgálni. A vezércikkek első diját szintén egy st. lo- uisi újság, a “Globe-Democrat” kapta a West Point diákok vizsga-csalásaira és a Kefauver bűnügyi vizsgálataira vonatkozó cikkeiért. A sport irók első diját egy new yorki szerkesztő kapta a basketball és más játékok terén elkövetett csalások ismertetéséért. Szóval az összes fontosabb dijakat a korrupciók, a bűnözések és az általános közerkölcsi lezülés ismertetésére és ostorozására adták ki, ami mutatja, hogy a háború utáni években általános erkölcsi leromlás következik be, ami az évekig tartó pusztításra és emberölésre való tanítás eredményének tudható be.