Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-24 / 1730. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. május 24. HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL Egyre több munkaerőre van szüksége a magyar iparnak Rákosi Mátyás a Magyar Dol­gozók Pártja II. Kongresszusán mondott beszámolójában rámu­tatott arra, az ötéves terv 51 milliárdnyi beruházási előirány­zata alatta maradt a magyar népgazdaság lehetőség ei n e k. Mutatja ezt az, hogy a magyar ipar 1950 évi termelése 35 szá­zalékkal volt nagyobb mint az 1949 évi. Ezzel egy esztendő alatt a magyar ipar többet fej­lődött, mint a Horthy rendszer 20 éve alatt. Az uj, felemelt terv 80-85 milliárd beruházást irányoz, elő 1954 végéig, az öt­éves terv befejezéséig. A most kidolgozott uj terv szerint a gyáripari termelés hoz­závetőlegesen 1954-re az 1949 évi termelésnek háromszorosá­ra nő meg, ezen belül a nehéz­ipar csaknem megnégyszerező­dik. A mezőgazdaság beruházá­sát az uj terv 40 százalékkal emeli, az eredeti ötéves tervben tervezett 22.800 traktor helyett 26-28.000-t kap a magyar mező- gazdaság az ötéves terv végére. A felemelt terv arányainak megfelelően az eddiginél sokkal több munkásra, mérnökre, tu­dósra van szükség. Az eredeti ötéves terv végrehajtásához 480,000 munkás és alkalmazott volna szükséges, a megemelt terv végrehajtásához 600-650.- 000 uj munkás és alkalmazott beállitása vált szükségessé. Ilyen körülmények között vált szükségessé, hogy a magyar ipar 1951-es évi munkaerőszükségle­téről gondoskodás történjék. A minisztertanács határozatot ho­zott, melynek értelmében az 1951 évi munkaerőszükséglet je­lentős részét szervezett munka­erőtoborzással fedezik. Szükségessé tette a szervezett munkaerőtoborzást az a tény, hogy Magyarországon a munka- nélküliség megszűnt. így a ka­pitalista világban szokásos rend­szer, a gyárkapunál jelenkezők felvétele nem fedezhette többé az üzemek munkaerő szükségle­tét. A kapitalista Magyarorszá­gon a tőkések és földesurak igá­ja alatt nyögő népet persze nem hivták az iparba. Hiszen a fal­vak és tanyák nincstelenjei ma­guktól is özönlöttek a városba munkaalkalmat remélve. Ma ezen a téren is gyökeresen más a helyzet, Magyarországon. A dolgozó parasztok jólétben él­nek otthonukban, s a szocialista fejlődés útja további felemelke­dést biztosit számukra. így a magyar parasztot nem hajtja többé a földnélküliség, a nyomor a városba munkát keresni. Gyakran azok sem jönnek ma­guktól felvilágositó, hivó szó nélkül az iparba, akiknek mun­káját már felszabadítja, pótol­ja a gyárakból a falura érkező mezőgazdasági gépek tömege. A jelentkezés teljesen önkén­tes. A vállalatok szerződést köt­nek az ipari munkára jelentke­zőkkel, amelyben kötelezik ma­gukat, hogy a dolgozót munká­ba állítják, biztosítják a rende­letileg előirt munkabért és a szükséghez képest szállásról is gondoskodnak. Ezenkívül a munkábaállók a bányászatban 400 forint, az építőiparban pedig 200 forint jutalmat is kapnak. Magyarországon az ipari munkás előtt száz és száz alka­lom nyílik szakmai tanulásra, kulturális fejlődésre. 1950-ben 4390 munkás és dolgozó paraszt végezte el rövid idő alatt a kö­zépiskolát. Az ipari tanulók szá­ma 1951-ben 57.000-re emelke­dik, ebből 22.000 fiatalt tanuló- műhelyekben 20.000 pedig tanu­lóotthonokban helyeznek el. Az ipari munka életszinvonalemel- kedést, több bért, nagyobb jö­vedelmet jelent. Ilyen körülmények között ha­tározta el a Magyar Miniszter- tanács, hogy 1951-es népgazda­sági terv teljesítéséhez szüksé­ges mintegy 160.000 uj munkás közül 62.100 főt a mezőgazda­ságból felszabaduló dolgozók, a nők és az ifjúság köréből fog­nak toborozni. Ez a munkaerőtoborzás a fej­lődés nagyszerű lehetőségeit nyitja meg az eddig a háztartá­sokban dolgozó nők előtt is. A népi demokrácia "kormánya min­dent megtesz, hogy minél inkább könnyítsen a dolgozó nők hely­zetén. Gyors ütemben építette ki és fejlesztette tovább a nap­köziotthonok, ovodák széleskörű hálózatát, ezzel számos gondot vett le az asszonyok válláról. A munkaerő toborzás a magyar ifjúság lelkes csapatai előtt is még szélesebbre tárja a gyárak kapuit. A magyar fiatalság most jól felszerelt tanműhe­lyekben, tanulóotthonokban a legkedvezőbb feltételek mellett kapcsolódik be az ipar munká­jába. A Minisztertanács határozatá­nak végrehajtása során uj tíz­ezrek lépnek a magyar munkás- osztály soraiba, hogy harcolja­nak a bányákban, az építkezése­ken, a nehézipari üzemekben, az ipar minden területén, a szocia­lizmus építéséért, a béke védel­méért. Épül az ország Öreglak község villanyt, kul- turházat, iskolát, sportpályát kapott eddig az ötéves terv so­rán. A villany bevezetéséhez a tanács 400 ezer forinttal járult hozzá. Badacsonyban uj turistaház nyílt meg. Az uj “Vörös csillag” turistaház 25 kiránduló számá­ra nyújt kényelmes elhelyezést. A szobák ablakából szép kilátás, nyílik a Balatonra. A Tatabányai bányász sport­kör tenisz-szakosztályának 70 fiatal versenyzője társadalmi munkával három teniszpályát épített. Az avató ünnepséget má­jus elsején tartották meg, majd utána megkezdődött a pályákon a sportkör házi bajnoksága. Ki a bolond? (Vi.) Nagy meglepetéssel sok amerikai lap közölte a detroiti Free Press vezércikkben közli, hogy egy idecsalt orosz polgár megőrült, mert azt kérte, hogy engedjék hazamenni, mert sze­rinte semmi jót nem lát itt Ame­rikában. De hát beszéljen ez a hires vezércikk iró, meg azon keresztül a biró: Egy orosz születésű DP meg­jelent az egyik brooklyni bíró­ságnál és kérte, hogy őt szál­lítsák haza, a szülőföldjére. — Biztos vagy te ebben — kérdezte a biró. — Igen, egészen biztos vagyok — mondta a DP, én semmi iót nem látok az Egyesült Államok­ban. — Mit szólsz Oroszországról — kérdezte a biró. — Én nem mondhatok semmi kritizáló dolgot Oroszországról — volt a válasz. Több kérdés után a biró meg­győződött arról, hogy ez a DP, aki három éve volt itt, nagyon is vágyik haza, vágyik a koncen­trációs táborba és' a biró azt mondotta — Te bolond vagy, úgy gondolom, hogy elküldelek egy megfigyelőbe az eszedet megvizsgálni. Itt van egy biró, aki betölti a salamoni bölcseséget. Bárki is aki elmenekült a Kommunista Oroszországból és mégis vissza akar menni, meg kell a fejét vizsgálni. Ezen vezércikkről a salamoni bölcsességről eszembe jut az a történet, amikor az őrültek há­zába látogató, sokáig beszélge­tett az egyik bolodnak nyilvání­tott emberrel, megállapította, hogy — ön nem is bolond, hát miért van ide becsukva ? — Mert az igazi bolondok vannak több­ségben — volt az észszerű vá­lasz. Mi is megmondhatjuk, hogy az a biró, meg a vezércikkező, aki nem tudja, hogy ez az orosz mit hagyott ott, milyen jövője van hazájában, mégis őt mond­ják bolondnak, mert nem hiszi el mindazt a hazugságot, melyet Oroszország ellen szórnak az ilyen bírók és vezércikkezők. AZ UK JÁMBOR SZOLGÁJA TOPEKA, KAN. — A 23 éves A1 Johnson elhatározta, hogy ezentúl az ur jámbor szolgája, vagyis pap lesz. Azért a temp­lomba hívta a rádió és televízió riportereket és azok segélyével a mikrofonba mondotta be, hogy 1948 május 17-én két társával együtt kirabolt egy bankot Hoyt, Kan. városban. A rablás­ból csak 315 dollárt kapott, amit most visszafizetett a bank­nak. Johnson azt mondja, hogy most “rátalált az istenre” s az­ért elhatározta, hogy pap lesz, amihez a bankrablás bevallását tartotta a legmegfelelőbb első lépésnek. VOGELER, A NAGY HŐS LOS ANGELES — Robert A. Vogeler, akit Magyarorszá­gon kémkedésért börtönre Ítél­tek, akit azonban a magyar kor­mány bizonyos gazdasági enged­mények ellenében szabadon en­gedett, most “felolvasó” körú­ton van. A “felolvasás” célja va­lójában a most megjelent “I was Stalin’s Prisoner” (Stalin foglya voltam) cimü könyvének az áru­lása, amelyet sajátkezű aláírá­sával díszítve kínál hallgatói­nak. Vogeler is követi a többi ké­meknek azt a módszerét, hogy úgynevezett “ghost” Írókkal könyvet Íratott kalandjairól, amit most értékesíteni akar. No­ha Vogeler mint az International Telephone and Telegraph Com­pany egyik főtisztviselője sze­repelt Magyarországon, itt még mindig nem dolgozik annak a társaságnak, ami bizonyítani látszik, hogy azt az állást csak fedezékül használta a kémszol­gálatainál. Vogeler itt azt mondotta, hogy ha annak idején tudta vol­na, hogy “váltságdíjat” fizetnek a szabadonbocsájtásáért, akkor nem fogadta volna el. — Most egyszerre ilyen nagy hős lett belőle. De azért a könyvét még se nagyon kapkodják. Sok van már piacon az ilyen fércmun­kákból. TITO FENYEGETŐDZIK BELGRAD — Marshall Tito már megint fenyeget. Ezúttal azonban nem a Szovjet Uniont és nem a népi köztársaságokat fenyegeti, hanem a barátait az Egyesült Nemzetekben, akik most Triest hovátartozásának kérdésében Olaszország mellé álltak. Tito előbb Belgrádban, majd Zrenjanin városban mon­dott beszédeiben azt hangoztat­ta, hogy Jugoszlávia minden ere­jével védelmezni fogja azt a da­rab földet, “ami jogos tulajdo­nát képezi”. — Az angol-ame­rikai zónát az olaszok közigaz­gatása alá helyezték, azért ha- ragsezik Tito olyan nagyon. VIRÁGZÓ FEKETE PIAC SEOUL, KOREA —-. A United Press riportere szerint itt sok­kal nagyobb az áruforgalom a fekete piacon, mint az üzletek­ben, amelyek csaknem üresek. A fékét piacokon leginkább az amerikai katonai raktárokból ellopott dolgokat árulják, még­hozzá sokkal olcsóbban a tény­leges értéküknél. Egy pár gyapjú nadrágot, aminőt Amerikában 12-13 dol­lárért árulnak, itt feketén meg lehet venni 40,000 won-ért, ami körülbelül négy és fél amerikai dollárnak felel meg. Az ameri­kai 8 dolláros gyapjú ing ára itt csak 3 és fél dollár; egy jó szvetert, amiért Amerikában le­galább 10 dollárt kellene fizetni, itt meg lehet venni 5 és fél dol­lárért. A nagy olcsóság magyarázata az, hogy a katonai raktárakból igen sok áru “misztikus” módon eltűnik és ugyancsak ily “misz­tikus” módon a fekete piacra kerül. — A “misztikus” mód alatt a katonai személyzet lopá­sait értik. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutat verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom