Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-05-10 / 1728. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. május 10. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ ÉLETET SZEBBÉ ÉS JOBBA TENNI. A Horthy-rendszer nyomorpolitikájának egyik jellemző velejárója volt az értelmiségi dolgozók tömeges munkanélkülisége. Az orvosok nyomorát még az akkori sajtó sem tudta letagadni. Az “Új Budapest” cimü lap 1933. január 7-iki számában a következő levelet közölte: “Az orvosnyomor és az orvosok álláshalmozása a fővárosnál. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Méltóztassák megengedni, hogy nagybecsű lapjában néhány szót emeljek a nyomorgó orvosokról. Különös aktualitást ad soraimnak a polgármester által nemrégiben kinevezett tiz szellemi szükségmunkás orvos ügye, akiket tudvalevőleg 800 jelentkező közül választottak ki, hogy egy esztendőn át havi 200 pengőért gyógyítsák Budapest betegeit. Ugyanakkor azonban mélyen tisztelt Szerkesztő Ur, amikor az orvosi lapok tele vannak az orvosi nyomor egyrfe tűrhetetlenebbé váló képeivel, úgy látjuk, hogy az álláshalmozások kérdése megakad az orvosi karnál. Tisztelettel kérem: mennyi az iskolaorvosok között az OTI orvos, hányán vannak a szakorvosok között, akik egyébként egy kórház békés nyugalmában kapnak ellátást és kosztot, menynyi az iskolaorvos házaspárok száma, ahol a férj és feleség együtt a legnagyobb álláshalmozó. Távol all tőlem, hogy a kollégáktól kolléganőktől a nagyobb falat kenyeret irigyeljem, de amikor Budapesten ezer orvosnak arra sem telik, hogy napjában egyszer tisztességesen egyék, az orvos-házaspárok közül legalább az egyik mondjon le az állásáról egy éhező kolléga javára. Én nem kaptam, mélyen tisztelt Szerkesztő Ur sem egyszeres, sem dupla karácsonyi segélyt, nekem nincs telefonom, a cipőm lyukas, s ha meleget akartam a hónaposszobámban, az látust megostromolják a telefonon.” Ezekhez hasonló jelentések, siralmazások jönnek az amerikai lapok európai tudósitójaitól. Persze azoknak nagyobb részét nem közlik, a fentieket a National Guardian lap nyomán idéztem. Valamint ott is található volt egy kis hir Japánból, mely szerint Ikua Oyama tanár és a parlamentnek tagja azt mondta, hogy “Legjobb válasz amit Japán adhat azon fegyverkezési versenyre, melyet rákényszeri- tettek, hogy a mi elhatározásunk az, hogy soha nem fogjuk azt az utat venni, hogy ázsiai népeket öljünk.” Szakadoznak a láncszemek. Kevesebb a háborús veszély, még talán ki is kerülhető, ha igy folytatódik a világ folyása. A Wall Street tervezhet, de a hideg tények, gazdasági és emberi érdekek végeznek, mert már még a legbutább munkástömeg- még a legbutább munkástömeg- lődésből, nagy adókból, esetleges rombolásokból, öldöklésekből. egyetlen tüzelőanyag, amivel be- füthettem: az orvosi diplomám volt. Soraim közléséért köszönetét mondva, vagyok a szerkesztő Urnák készséges hive: Egy,, a nyolcszáz szellemi szükségmunkára pályázó orvosok közül.” Az akkori sajtó egy másik közleménye rá világit arra, hogy azok a “kiválasztottak”, akik a munkások, parasztok és szellemi dolgozók nélkülözései árán sütkérezhettek a napos oldalon, hogyan szórakoztak. A “Társaság” cimü lap 1932. május 22-iki számából : “A Király-dij. A nagy verseny fénye és külsőségei nem koptak meg az esztendők alatt. A társadalmi keret talán mé|ú szebb, talán még fényesebb volt, mint az elmúlt esztendők alatt. Egy, ami meglepő, az urak talán még elegánsabbak, mint a hölgyek. Rengeteg zsákét és cilinder, hóditó egyenruhák. A hölgyek eleganciája kissé zártabb keretek között mozgott. A fehér és fekete különböző változatai vonultak végig a toaletteken. Nagypettyes tavaszi ruhakreációk, színes crepe de chine és maroca- m-költemények. És selyemcipők, feketék, fehérek —, és róka, igen sok róka.” A népi demokrácia örökre vé- getvetett a bankárok, tőzsdések, földbirtokosok és sallangjaik léha fényűzésének és emberhez méltó életet biztosított a dolgozók milliós tömegeinek. Ma nincsen munkanélküli orvos, bár sokkal kevesebb a beteg, mint annakidején volt. Az egyetem kapuján kilépő fiatal orvosokat az uj kórházak, rendelőintézetek, a tudományos kutatás korszerű laboratóriumai várják és nem a “szellemi szükségmunka”. Az orvosokat ma nem az foglalkoztatja, hogy miből fizetik ki a lakbért vagy a telefonszámlát, hanem az orvosi tudomány továbbfejlesztésének, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának problémái. UJ MAGYAR GYÓGYSZER A magyar orvosok és vegyészek kísérleteinek eredményeként, a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban megkezdték a májgyulladás elleni egyik legjobb gyógyszer, a Cholin-chlorid nagyüzemi gyártását. Ezt a szert már eddig is felhasználták más gyógyszer alapanyagaként, a kísérletek azonban bebizonyították, hogy a Cholin-clorid önmagában kiváló eszköz a máj- gyulladás visszafejlesztésére. Az uj gyártmányt hazai eredetű nyersanyagból készítik. SIKERES HARC A MALARIA ELLEN. A magyar egészségügyi minisztérium a napokban elrendelte a visszatérő malária elleni rendszeres kezelés bevezetését. Eszerint minden tavasszal gyógykezelést kapnak azok, akik a múlt évben maláriában szenvedtek. Ez az intézkedése a maláriamegbetegedések számának további csökkenését segiti majd elő. Hazánkban 1938-ban még 6374 malári-beteget tartottak nyilván. A népi demokrácia állama a szúnyog elleni permetezés és a korszerű maláriellenes kezelés bevezetésével harcot indított e betegség leküzdéséért. Ennek nyomán 1948-ban már csak 3655, 1949-ben 1664, 1950- ben pedig mindössze 394 malária-beteget tartottak nyilván. A magyar orvosok most folytatják a küzdelmet a maláriás be- tegedések teljes kiküszöböléséért. 744 UJ POSTASZERV Három hónap alatt 744 uj postaszerv működése indult meg. A mintegy 40 ezer négyzetkilométeres nagyalföldi tanya világban, ahol a lakosság több mint 40 százaléka tanyákon, majorokon él, kibővítik a külterületi helyek postaszolgálatát. Ilymó- don a falu mindinkább közelebb jut a városhoz. Épül az ország A Miskolci rendezőpályaudvar átépítése során szükségessé vált a bővítést akadályozó lakóházak eltávolítása. A házakat nem bontják le, hanem szovjet módszer szerint továbbszállitják. Az első házat már el is tolták eredeti helyéről. A két-lakásos — kétszer kétszoba-konyhás épületet, az eredeti, helyétől 46 méterre szállították, előre elkészített alapokra. A 18 méter hosz- szuságu lakóház alá 8 pár kettős pályasint építették. Az épület továbbszállítását 8 darab 10 tonnás fogasrudas emelővel végezték. Az emelőket a ház alatti sínpályához rögzítették. A ház elmozdítása, illetve uj helyre tolása két nap alatt történt. Az áthelyett ház már teljes épségben uj helyen áll. A Tiszasülyi állami gazdaságban nagyarányú talajmunka folyik : mintegy 1200 holdon uj rizstermő területet létesítenek. Traktorvontatásu sáncolóekék építik az uj rizsföldek gátjait és csatornáit. A munka befejezéséhez közeledik, már a rizs öntözéséhez szükséges szivattyú- motorok egy része is megérkezett. A gazdaság dolgozói az uj rizsfölddel együtt az idén több mint négyezer hold területen termelnek rizst. Tervükben azt irányozták elő, hogy ősszel már 800 vagon rizst adnak az országnak. A felszabadulás előtt Magyar- országon csak kísérleteztek a rizs termesztésével. Az úri rendszer “szakemberei” lehetetlennek tartották ennek a fontos növénynek a meghonosítását. A Szovjetunió baráti segítsége nyomán ma már országszerte sokezer holdon folytatnak a gazdaságok rizstermelést. Az állami gazdaságok egész sorában bővítik a tiszasülyiekhez hasonlóan a rizstermő területet. A gencsháti állami gazdaság 527 holdon, a sárgahegyesi 400 holdon, az ujszalontai 300 holdon, a bodonháti és besenyszögi állami gazdaság pedig több mint 200 holdon létesít uj rizsföldeket. A Hajduházi erdőgazdaság szovjet gyártmányú traktorvontatásu csemeteültető gépet kapott. A gazdaság dolgozói 186 hold területen uj erdőt létesítenek, ebben segiti munkájukat ez a gép. Kezeléséhez mindössze két emberre van szükség s már az első napon öt hold beültetését végezte el. A régi módszerrel ez 60 ember egynapi munkája. A gépkezelők napi teljesítménye azóta hat holdra emelkedett. Eddig összesen 80 hold területet ültettek be facsemetékkel. Debrecen határában ünnepélyes keretek között helyezték el a tiszántúli táwezetékepitő vállalat dolgozói a 110 ezer voltos távvezeték első tartóoszlopát. A Győri fiatal irók a múlt év őszén irodalmi kört alakítottak, hogy munkájukkal támogassák Győr dolgozóinak kulturális igényeit. Eredményes működésűk nyomán most megalakulhatott a Magyar írók Szövetségének győri csoportja, amely a pécsivel együttműködve “Dunántúl” címen irodalmi folyóiratot is kiad. Az első szám májusban jelenik meg. Salgótartjánban 15.000 kötetes járási könyvtárat avattak a felszabadulás 7. évfordulóján — április 4-én. Bátya község dolgozói érték el az első helyet az ország fásítási versenyében. Másfélmillió facsemete elültetésével elnyerték a földművelésügyi minisztérium vándorzászlaját. DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTÁK A BÉRMUNKÁS FENTARTASÄHOZ május 3-ig: L. Hevesi, Cleveland ..... 6.00 P. Szlaukó, Phoenix ........ 1.00 J. Horváth, Cleveland ..... 1.00 M. Kánya, San Diego ..... 1.00 Mrs. J. Weidinger, Easton 20.00 J. Halász, Cleveland ......... 1.00 M. Bakos, Cleveland ....... 2.00 L. Kocsis, Roebling ............ 1.00 F. Salay, East Chicago__ 1.00 A. Buda, Cleveland ............ 1.00 Wm. Berkovits, Cleveland 1.00 Helén Smith, L. Angeles .. 2.00 S. Király, Los Angeles 2.00 St. Detky, Phila.................. 4.00 N. N., Cleveland .............. 5.00 M. Rappaport, Cleveland .... 2.00 Májusi gyűlésen, Cleveland 61.70 MI AZ A MASZLAG? (Folytatás a 3-ik oldlaról) letett a szabadság Magyarországon. És ez fáj a mi lelkész urainknak, hogy egyenlőség van Magyarországon. A mi lelkipásztoraink mindent megtesznek csak vegyük be a a maszlagot, amit ők kínálnak nekünk a tulvilági menyországért. Sajnos nem sokan vesszük észre azt, hogy ők nem cselekszik azt, amit tőlünk követelnek. Például a biblia ezt mondja: Mert vagyunk heréit emberek, kik az ő anyjuk méhéből úgy születtek: és vagyunk heréit emberek kik emberektől herél- tettek meg és vagyunk heréit emberek kik magok herélték meg magukat a mennyeknek országáért. — Máté evangéliuma 19R 12 Vers. Vájjon hány tisztelendő ur tette ezt meg csak azért, hogy a mennyeknek országába bejusson? b.o.
