Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-03 / 1727. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. május 3. Hirdetők versenye HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Az amerikai fogyasztó közönség örömmel vette tudomásul a kormány azon bejelentését, hogy április 22-én kezdődőleg meg- szüneti a gumitermékekre vonatkozó csaknem összes eddigi kor­látozásokat. Tekintettel arra, hogy itt csaknem minden második családnak van automobilja, a gumiárszabályozás beszüntetésétől mindenki azt várja, hogy a számos nagy tire-készitő gyárak kö­zött megindul a verseny s az automobil gumikat sokkal ol­csóbban lehet majd vásárolni. Jogossá tette ezt a hiedelmet a National Production Author­ity (NPA) árszabályozást be­szüntető bejelentése, amennyi­ben abban szó van a versenyről. Az is igaz ugyan, hogy akik a bejelentés fejeimén kívül a szö­veget is elolvasták látták, hogy az NPA nem á gyárosok verse­nyéről beszélt, hanem arról, hogy most, miután a mestersé­ges gumi készítést már igen ki" fejlesztették, az versenyképes a természetes gumival. Megtud­juk a bejelentésből, hogy amig a háború alatt egy font mester­séges gumi elkészítése 80 centbe került, ma már 38 centért tud­ják előállítani és igy, fel veheti a versenyt a Délamerikából vagy a Távol-Keletről szállított ter­mészetes nyers gumival. De megtudjuk ezen bejelentés­ből azt is, hogy a kormány sok millió dollárt költött a mügumi gyárakra és az azokban folyó kísérletezésekre. így tehát a mü­gumi gyártás titkait közpénzek­ből, az adófizetők pénzéből ol­dották meg és most “használat­ra” magánvállalatoknak adták úgy, hogy most minden nagy gumigyár egyformán használ úgy természetes, mint mügumit. MEGSZŰNT AZ IGAZI VERSENY Az NPA tehát nem úgy gon­dolta, hogy a gyárosok majd egymással versenyeznek, mint tették valaha, hanem csak a mü- és a természetes gumi kelnek versenyre. A gyárosok versenye, — az a verseny, amely állítólag a tőkés termelő rendszernek az éltető vére, fejlesztője, ma már megszűnt. Az árszabályozás be­szüntetése után is a körülbelül azonos minőségű tire-gumik azo­nos árak mellett kerülnek piac­ra, bármelyik gyár készíti is azokat. De azonkívül a gumite­lepeken a munkások bérei és munkaviszonyai is többé-kevés- bé azonosak maradnak. A gumigyárak közötti nagy versenyt ma már csak a hirde­téseikben találjuk meg. A hir­detést ma már nagy művészet­té fejlesztették és a hirdetési ügynökök képesek a legjelenték­telenebb tulajdonságot is any- nyira felmagasztalni, mintha az volna az áru legfontosabb érde­me s ezzel az árak egyformasá­gát igyekszenek palástolni. És igy van ez természetesen nem csak a gumi iparban, ha­nem minden más fontosabb ipar­ban, amely tömegprodukcióra dolgozik. A gyárosok minden esetben nagy szövetségeket al­kotnak, amelyek meghatározzák a termékek árait, a munkások béreit és a munkaviszonyokat, gyakran még a területeket is, amelyeken áruikat forgalomba hozzák. A “free enterprise” rendszer­ben ma már csak a hirdetések­ben foglalt nagyítások marad­tak meg “szabadnak”, a hajdan annyira dicsért verseny teljesen eltűnt. Éppen azért, amikor az NPA a mü- és a természetes gu­mi versenyét a magánvállalko­zás dicsőítésére említi, úgy hangzik, mint a “Hattyú” véd­jegyű szappan rádióhirdetőjé­nek ez a dicsekvő kijelentése: “És ne feledd, hogy ha ezt a szappant felébe vágod, akkor két darab szappanod lesz!” A fogyasztó közönségnek is csak ennyit jelent a kétféle gu­mi versenye, ha maguk a gumi­gyárosok nem versenyeznek, ha­nem megegyeznek a magas pro­fitot fentartó azonos árakban. te el a Sigmund Freund orvostól származó “psychoanalysis” (lel­kiállapotot vizsgáló) gyakorla­tot, mert abban a betegeket az orvos valóságos gyónás szerűen hallgatja ki, amennyiben kikér­dezi a beteg legmélyebben rej­tett titkait is. Noha ezen titkok leginkább csak a beteg nemi életére vonat­koznak és utat mutathatnak a betegség gyógyítására, ez a bi­zottság mégis úgy találta, hogy halálos bűnt követ el az, aki nem felszentelt papnak ilyen gyónást tesz. Ezen felfogás sze­rint ha a beteg a psychoanaly-. sis utján meg is szabadulhat a betegségtől, nem ér vele sem­mit, mert halálos bűnt követett el a gyónással és igy a lelke mégis csak a pokolba kerül. New York — Miután jelenleg a krumpli ára itt magasra szö­kött, profitéhes kereskedők Spa­nyolországból szállítottak ide 72 ezer zsák krumplit, amelyet nagy haszonnal adtak el dacára a szállítási költségeknek és da­cára annak, hogy Spanyolor­szágban még mindig nagy az élelmiszerhiány. New York — A United Nati­ons irodájának számítása sze­rint a világ népességének száma 1980-ra eléri a 3636 milliót; a népesség számát jelenleg 2,500 millióra becsülik. Washington >■— Brannan föld­művelésügyi miniszter állítása szerint az Egyesült Államok la­kóinak száma évenként 2 milli­óval szaporodik és igy 1980-ra eléri a 200 milliót. A földműve­lést tehát úgy kell állandóan ki­bővíteni, hogy ezen növekvő né­pességet bőven elláthassa élel­miszerekkel, — mondja Bran­nan. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse regébe? MÁRIÁBÓL ORVOS LESZ Még tizenöt éves sem volt a vékony kis Gréczi Marika, ami­kor mesterséget kellett tanulnia. Pedig hogy szeretett volna to­vább iskolába járni, megtanul­ni mindazt, ami a vastag köny­vek titka. Különösen szerette a verseket, az irodalmat. Hajnal­ban, titokban, amikor hazajött a könyvkötőmühelyből, vaskos Petőfi-kötetet vett elő a párná­ja alól, azt olvasgatta, ízlelget­te. Kellett a kenyér, hajszolta a mindennapira való megszerzé­sének gondja, lassanként lemon­dott erről is. Csak a robot ma­radt, öröm nélkül. Gréczi Mária most a Szikra­nyomda munkaátvevője. Tiszt­viselő lett a kis könyvkötőlány­ból — és most orvos akar lenni. Mert a demokrácia mindent megad ahhoz, hogy aki tanulni akar, az tanulhasson. Erről be­szél most Marika. Szőke haján táncol a napfény, kék szeme de­rűsen, vidáman mosolyog. Mert a budapesti Szikra nyomda fia­taljai szép számmal tanulnak, élnek azzal a lehetőséggel, amit a demokrácia nyújt számukra. Marika is azok között van, akik szakérettségire készülnek: Pele- szák Gizivel együtt szakérett­ségi-előkészítőre jár. Erről be­szél munka közben. — A nyomda vezetősége és Koós József tanulmányi felelős mindent megtesznek, hogy minél többen tanuljanak, képezzék magunkat. A nehéz életet, a gye­rekkori nyomort biztonságos, szép, nyugodt élet váltotta fel. Most megvan mindenünk, tanul­hatunk. Takács Gyula, Csordás Elemér, Wéber Ferenc nyom­dász szaktársak már ebben az évben nyomdamérnökök lesznek az esti egyetemen. Rajtuk kívül a nyomdából még nyolcán jár­nak főiskolára; Kertay Mária például az esti közgazdasági fő­iskola hallgatója. Milyen lehe­tőségek, milyen távlatok állnak a mai fiatalok előtt, mielőttünk! És belőlem orvos lehet . . . Ez a legszebb .... Egyre többen élnek minden üzemben, minden szakmában a tanulási lehetőségekkel, egyre többen ismerik fel, hogy milyen nagy ajándéka ez a demokráciá­nak . . . HETVENHOLDAS PONTYIK- RA-KELTETŐ TÓ LÉTESÜL Balatonszárszón, a Balaton partjától néhányszáz méternyi­re nagy munka folyik: 70 hold területen hatalmas pontyikra- keltető tó medrét készítik. A földmunka már befejezése felé tart, s a mesterséges tó medrét rövidesen elfoglalhatja a viz. Májusban, amikor a halak ivá- sa megkezdődik és tömegesen a part közelébe húzódnak, a Bala­tonból kifogott anyapontyok az uj tó partján létesülő mestersé­ges megtermékenyítő állomás­ra kerülnek. Az itt megterméke­nyített halikrákat védőkosarak­ban a mesterséges tó vizébe he­lyezik, amely védelmet nyújt számukra a balatoni viharokkal és a különböző ragadozókkal szemben. A Balaton halállományának szaporodását eddig nagy mér­tékben akadályozta az, hogy a természetesen megtermékenyí­tett ikrák tulnyomórésze elpusz­tult. A most készülő tó évente 50 millió ikra befogadására lesz alkalmas. Amikor a kis halak már megerősödtek, egy össze­kötő csatornán át visszaengedik őket a Balatonba. MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ TROLIBUSZOK Az Ikarus Jármű- és Karosz- szériaigyár dolgozói az első ma­gyar trolibusz sikeres elkészíté­se után már hozzáláttak újabb öt trolibusz gyártásához. Ezek a jármüvek előreláthatólag ju- nius-júliusra készülnek el. UJ ERDŐK A magyar erdőgazdaságok dolgozói a tavaszi erdősítés so­rán országszerte a facsemeték ezreit ültetik el. A bácskiskun- megyei erdőgazdaságok összesen mintegy 2000, a fejérmegyei­ek mintegy 1500 hold területen létesítenek uj erdőt. A szolnoki erdőgazdaság több mint 400, a szegedi több mint 300 hold er­dőt létesít. Nagy munka folyik a nyírbátori erdőgazdaságban is: itt 300 holdon ültetnek facse­metéket. Debrecen és vidékének erdőterületeit az idén tavasszal összesen 780 hold beültetésével terjesztik ki. A debrecenkörnyé- ki Meszes-tanyánál a futóhomok megkötésére 160 holdon létesül uj erdő, ebből 120 holdon már el is ültették a csemetéket. Épül az ország A Komlói uj üzem fürdő épí­téséhez a közelmúltban kezdtek hozzá az altáró közelében. Több mint nyolcezer köbméter földet termeltek ki, hogy a 120 méter hosszú hatalmas épület alapja­it lerakhassák. Most a földszin­ti födémgerendákat helyezik el. Az éplitők igyekeznek, hogy gyorsfalazási módszerrel, előre­gyártott elemek alkalmazásával augusztus 20-ra átadhassák he­lyüket a szerelőknek. A 4800 személyes hatalmas, korszerű bányászfürdő épületé­hez négy vágányon szállítják majd a villamosmozdonyok a műszakra menő és a munkából jövő bányászokat. Fákkal szegé­lyezett árnyas betonutat készí­tenek a lakótelepek és a vasút­állomás felé. Zalaegerszeg városnak eddig mindössze egyetlen mozija volt, amely már nem tudta kielégíte­ni a szórakozni és tanulnivágyó dolgozók igényeit. Most uj mozit kap Zalaegerszeg. Áprilisban kezdik mozivá átalakítani a Pe- tőfi-utcai kulturotthont. Az uj mozinak erkélye is lesz és két­szer annyi nézőt fogad majd be, mint az eddigi mozi. A Villányi kísérleti telepen már bimbóznak a citrom, na­rancs és mandarin oltványok. A Csongrádmegyei kutasi-uti állami gazdaságban hatvanezer fajbaromfit nevelnek az idén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom