Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-04-12 / 1727. szám
1952. április 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI AKRON FIGYELMEZTET Lapunk multheti számában ismertettük az akroni gumigyári munkások nagyszerű szolidaritási megmozdulását, egyrészt tiltakozásul a bírói önkény ellen amellyel megakarták törni az irodai munkások sztrájkját, másrészt pedig szolidaritásukat jelezték a sztrájkoló irodistákkal. Ez a megmozdulás nem fejlődhetett ki teljes egészében, mert a unió központi elnöke, törvénytelennek jelentette ki a sztrájkot a kollektiv szerződés megsértését hangsúlyozta. Azt igyekezett bizonyítani, hogy a szimpátia sztrájk ‘‘beteges gondolat, ami csak arra jó, hogy a munkások elveszítsék a bérüket és a gyár viszont elesik a megérdemelt profittól”, tehát mind a két fél csak vészit egy általános sztrájkból kifolyólag. Ez tipikus szakszervezeti bürokrata gondolkodás, amely nem annyira a munkás munkabér veszteségét sajnálja, hanem a gyár “megérdemelt” profitját. Nagy kár, hogy a munkásoknak nem volt módjuk a kérdést megvitatni s a fölött szavazni, mert a főelnök egyszerűen lefújta a sztrájkot, mielőtt az kifejlődhetett volna az egész városra. De ez a megmozdulás nem múlt el nyomtalanul, mert a munkások vitatják annak a jogosságát és a hatása megmutatkozott abban is, hogy . a gumigyárakban ezzel kapcsolatban egy csomó részleges sztrájk tört ki a' régebbi sérelmek orvoslására és nagyban megerősítette az irodai munkások harci elszántságát úgy, hogy ma még elzárták a gyárat a picket vonallal a külvilágtól úgy, hogy nyersanyag nem megy be és nagyon rövidesén eredményt fognak elérni, dacára, hogy az ezren felüli irodisták közül csak 400-an sztrájkolnak. De ennek a sztrájknak vannak más tanulságai is, amelyet az IWW szervezetének kellene levonni és pedig az, hogy a gumigyári munkások harcos elemei megelégelték nem csak az AFL taktikáját, de a CIO “ipari” unonizmusát is, amely csak gyenge, félrevezető utánzata annak, amit az IWW közel fél évszázada hirdet, amelynek a hatása alatt sikerült a CIO-nak milliókat megszervezni. Az akroni munkások közül még sokan emlékszenek az IWW akroni harcaira. Nem felejtették el annak harci taktikáját és abból az időből maradt meg, a szolidaritás, az általános sztrájk mint harcieszköz eszméje, nem csak a tőkésekkel,' hanem a hatóságokkal szemben is, ha azok a munkások sztrájk és pi- ketelési jogát veszélyeztetik. Ez a harci taktika kedvező fogadtatásra talál a dolgozók között mint azt a múlt heti sztrájk igazolja és nagyon ajánlatos volna most, hogy IWW szervezőket küldenének Akron- ba, akik megismertetnék az igazi Ipari Unionizmust, annak harci taktikáját s azt, hogy ott minősen főelnök, hanem a tagság dönt a sztrájk fölött, amely szervezet nem siránkozna azon, hogy a gyár elveszti a “jól megérdemelt profitját”. Akron nem különálló valami, hanem szerves részt az amerikai ipari dolgozóknak, igy kétségtelen, hogy mindenütt alkalmas az idő arra, hogy megismerjék az IWW szervezetét, mint egyet- lén forradalmi Ipari Uniót Amerikában. MOLNÁR FERENC Hetvennégy - éves korában New York városában meghalt a legsikeresebb magyar iró Molnár Ferenc. Kétségtelen, hogy nem volt más magyar iró, aki világviszonylatban oly nagy sikereket érjen el, mint Molnár Ferenc. De a sikerének a titka nem csak a nagy irói képessége volt, hanem az, hogy tudfa azt, hogy mit kell írnia, a világot uraló burzsoáziának. Ő volt a legalkal- mazkodóbb iró, aki cinikusan gúnyolta a burzsoázia félszeg- ségeit, de óvatosan kerülte azt, hogy ezt olyan formába tegye, amely annak az érdekeit sértse. Ha valamikor úgy indult is el, hogy meglátta a munkásosztály feltörekvő irányzatát, ha meg is irta a ‘‘Széntolvajok” című nagyszerű novelláját, ha 1918-19-ben újra vissza is kanyarodott a munkásosztály felé, de ez a harciassága rövid életű volt és ismét az uralomra került tőkések szórakoztatója lett. Ha a Horthy uralommal ki is tudott egyezni, ha még a gúnyolódásról le is szokott annak a kedvéért, de a hitleri éra őt is távozásra kényszeritette. El kellett hagynia írásainak legjobb piacát, Európát is, Amerikába tette át a székhelyét. Ha kozmopolita is volt, azonban a gyökere a budapesti talajba volt eresztve. Uj Írásai, amelyek itt jelentek meg, már kevésbé sikeresek voltak, csak a régi müvei a Liliom és társai, voltak állandóan visszatérő műsorai az amerkai színpadoknak. Nagyon elszomorító jelenség volt az, hogy kitűnt a hitleri dühöngések idején az, hogy az anyagi érdekeit messze föléje helyezte az emberiség, sőt a li- berálizmus érdekei fölé is. Soha egyetlen elitélő szava nem volt a náci-fasiszta rémuralom ellen, akkor sem, amikor millió számra gyilkolták halomra a fajtáját, amikor minden neves iró, tudós, művész, harcolt a förtelem ellen. Amikor a nálánál világméretekben is nagyobb Thomas Mann, az egész erejével harcbaszállt a fasiszta őrület ellen, Molnár Ferenc egyetlen szót le nem irt, egyetlen szót nem mondott, amely elitélte volna a Horthy-Hitler gazságokat. Ő volt talán az egyetlen a nagy Írók között, aki hallgatni tudott ebben az időben, amikor senki sem volt semleges. Toldi, Arany, Petőfi, József Atilla, Jókai, Gárdonyi, Mikszáth Kálmán, stb. kik nem voltak párt írók, mégis soha annyian nem olvasták mint éppen ma, mert írásaiknak eszmei tartalma volt, mert a hazaszeretetük egy volt a népük szere- tetével, a nép harcaival, szabadság törekvéseivel, ezért az alkotásaik örökéletüek. Molnár Ferenc egy haldokló társadalmi osztálynak volt az egyik legkiválóbb szórakoztatója és ezért a müvei egykét kivétellel, vele együtt, sőt még életében elmúltak hatástalanul, mert a burzsoázia nem hálás a kiszolgálóinak, megfizeti őket, de maradandó emléket nem állít nekik. Ha már nem szolgálja az érdekeiket elfelejti őket. A most leirt nekrológok, az utolsó megemlékezések a burzsoázia nagy szórakoztatójárói, .Molnár Ferencről. FENYEGETÉS? A hét szenzációja az volt, hogy Truman elnök bejelentette, hogy nem jelölteti magát a következő elnökválasztásra, nem óhajt még egy terminust elnök lenni. Kétségtelen, hogy ha óhajtott volna is, a még Amerikában is megdöbbentő korrupció mindent elöntő hullámain keresztül, nem tudott volna beúszni mégegyszer a Fehér Házba. Hogy kik lesznek a novemberi elnökválasztáson azok, akik között a nép választhat, ma még bizonytalan, legfeljebb a Wall Street urai tudják, de egy bizonyos, hogy Amerika dolgozóinak nem sok öröme lesz, mert a most felszínen levő jelöltek két dologban megegyeznek, és pedig, hogy véget kell vetni a Ro- osevelt-Truman féle “szocializmusnak”, mert szerintük ami az utolsó 20 évben történt az szocializmus, sőt MacArthur szerint kommunizmus. A másik pedig, hogy a legerélyesebben folytatni kell Amerika és az egész tőkés világ felfegyverzését. Mind a két program a Wall Street programja és igy nem nagy külömbség lesz, hogy a párt korifeusok kiket tesznek a balotra 1952 novemberében. Truman elnök az újságíróknak kijelentette, hogy a terminusa lejárta után, visszamegy a falujába és tovább fog dolgozni a világbékéért. Szegény világbéke, amelyen Truman elnök fog tovább dolgozni, akinek az adaminsztráci- ója tett Amerika történetében legtöbbet, hogy a világ ne élhessen békében, hogy az emberiségre szakadjon az elképzelhetetlenül borzalmas harmadik világháború. Truman elnök rendelte el az alombomba használatát, amely két atombomba ledobása 100 ezer japán civil életébe került. Az ő adminisztrációja halmozza fel az atombombákat, ez az administráció támogat minden fegyveres harcot a feltörekvő elnyomott népek ellen Görögországon kezdve, Koreán, Indokinán, Malayon keresztül. Az ő kezük ott van Iránba, Egyiptomba, Tunisba, Marokkóba és mindenütt, ahol az elnyomókat kell ellátni pénzel, fegyverrel. Az ő adminisztrációja fegyverzi fel újra a nácikat, Francot, a japán imperialistákat, Chiangot, Titot, mindazokat, kk hajlandók harcolni a pusztuló, magát túlélt kapitalista termelési rendszerért. Ezért a “világbékéért” akar tovább harcolni Truman elnök akkor is, ha majd egyszerű polgár lesz újra és az az egész uralkodó osztály egy nagy fenyegetés Amerika és az egész világ népének a biztonsága ellen. Ez az ígéret arra kell, hogy ösztönözze a világ népeit, hogy fokozzák a békéért való harcukat még nagyobb összefogással haroljanak azért, hogy a közel jövőben ne Truman, ne a Wall Street, hanem a népek világbékéje uralja az emberiséget. Fokozottabb harcot a Truman- féle ígéret ellen, amely a legnagyobb veszélye a békének. TISZTOGATÓK, KITISZTÍTVA Kezdetben jöttek az apróbb panamák, amelyekben mindenki részesült, aki közel került a washingtoni nagy husosfazék- hoz. A kövér hadirendelésekből kinek 5 percent, kinek deep freezer, kinek mink bundácska jutott. Ezen voltak akik felháborodtak, voltak akik nevettek, minden esetre az ellenpárt igyekezett megsütni mellette a maga kis pecsenyéjét, mindaddig, amig ki nem sült, hogy a panamákba a másik fél is kivette a maga részét. Azután jöttek a vastag panamisták, végül már nem volt senki Washingtonban, ákit ha megvakartak, ki ne tűnt volna, hogy valamilyen formában, szintén evett a tiltott gyümölcsből. A lárma olyan nagy volt és a választások oly közeliek, hogy az elnök kénytelen volt elrendelni a nagy tisztogatást. A nagy seprő, a hírhedt vö- rásfaló, igazságügyminisz tér Mr. McGrath, nem foghatott hozzá a tisztogatáshoz, mert közbe kitűnt, hogy legelőször is őt magát és a departmentjét kell megvizsgálni, mert a panama fő fészke ott van, az az a fejétől bűzlik a hal. Pár heti csend után, egy new yorki ügyvéd-politikus, Morris kapta a kezébe a seprőt, akiről hamarosan kitűnt, hogy szintén zenész. Hogy ő sem megy a szomszédba egy kis panama kedvéért. Mikorra átesett a vizsgálaton, bizony rá is ráfért egy kis dry cleaning. Hogy beigazolja a rátermettségét, azzal kedzte, hogy a legfőbb állami hivatalnokokhoz, — minisztereket is beleértve, kérdő-iveket küldött ki, amelyben arra kötelezte a tisztelt címzettet, hogy pontos kimutatást közöljön a vagyoni állapotáról és pár évre visszamenőleg a jövedelméről. Mintha méhkasba nyúlt volna, olyan felzúdulás támadt. A miniszterek kijelentették, hogy nem hajlandók ilyen kimutatást készíteni, ami érthető is, mert nagyon furcsa históriák kerekedtek volna ebből. Miután Mr .Morris ragaszkodott ehez a kimutatáshoz, hát Mr. McGrath egyszerűen elcsapta, viszont őt meg Truman elnök hajította ki és nevezett ki egy uj igazságügyminisztert, kinek állítólag nagy gyakorlata van a
