Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-09-29 / 1699. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. szeptember 29. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL 200 HOLDAS GYÓGYNÖVÉNY TELEP TIHANYBAN Köröskörül amerre a szem el­lát, kékes-lilás fényű, óriási vi­rág-szőnyeg terül el alattunk és olyan finom illatfelhő árad fe­lénk. melyet méltán irigyelhetne meg akármelyik fővárosi illet- szeriizlet. A tihanyi csúcshegy lábánál vagyunk, Magyarország egyetlen levendula telepén, ahol közel 200 hold nagyságú terüle­ten aratják a legkülönbözőbb illat- és gyógynövényeket. Ez a terület valamikor kopár, sziklás vidék volt, ahol a kórón kívül egyéb nem termett, most pedig fontos nyersanyagtermelő helye a magyar gyógyászati és piperecikk iparnak. A gyógynö­vények tihanyi meghonosítása nagyszerűen sikerült. A Fran­ciaországból behozott levendula például a meszes talaj, a szélvé- dett déli fekvés és a közel 3000 Celsius fok összhőmennyiséget biztositó merőleges napsugárzás következtében itt tökéletesebb lett, mint hazáj ában. Pontos mé­rések alapján megállapították, hogy a magyar levendula 49 százalék észtort tartalmaz, mig a világpiacon eddig még nem volt levendula, amelynek észtor- tartalma a 42 százalékot meg­haladta volna. Igen fontos a digitalis növény (gyűszűvirág) termelése is, mely az idén már teljes mérték­ben fedezi az ország szívbetege­inek gyógyszerszükségletét, sőt jövőre, a vetésterület 200 száza­lékos növelése révén még kivi­telre is jut. Egy másik táblán az Angelica nevű növény diszlik, mely kitűnő illóolajat ad, mel­lette pedig az igénytelen macs­kagyökér várja a sarlót. Ennek a növénynek a rostjai adják a szivnyugtató Valeriana cseppe­ket. Néhány tábláwal odébb a halványlila muskotály-zsályát, majd a fogkrémből közismert illatú borsmentát találjuk. Mind­kettő értékes gyógyszer-alap­anyag. Az ismeretlen gyógynövények társaságában számos közismert növényt is találunk, mint példá­ul a pohánkát, amelyből a Chi- noin-gyár Vitaplex P. néven is­mert hajszálértágitó gyógysze­rét készíti. A legfontosabb ter­mészetesen a levendula, amely­nek messziről érezhető illata biz­tosabban a lepárló helyre vezeti a látogatót, mint bármily pon­tos utjelzés. Az összegyűjtött növénykötegek, a “levendula-ké- vék” itt kerülnek mázsaszám az óriási lepárlókba, ahonnan ma­gas hőfokon történő főzés és desztilláció után bádogedények­be csepeg ki a levendula-olaj. A csepegést szószerint kell érteni. Egy mázsa növényből mindösz- sze 700 gram olaj lesz. Egy kg. viszont 4000 forintba kerül, úgy hogy a többi gyógynövények árát is hozzászámítva, ez a 200 holdnyi mezőgazdasági művelés­re teljesen alkalmatlan terület évente körülbelül 6 millió forin­tot jövedelmez a magyar nép­gazdaságnak. A MAGYAR FALU A FELE­MELKEDÉS UTJÁN A múltban évszázadok alatt sem történt olyan döntő ée sok­rétű változás a magyar faluban, a dolgozó parasztság életében, mint az uttóbbi hat és fél év alatt. Ez azonban még csak a kezdet. Az ötéves terv során tel­jesen megváltozik a magyar fa­lu képe. A felemelt ötéves terv az ere­detileg előirányzott 8 milliárd helyett lt milliárd forintot for­dít a mezőgazdaság fejlesztését közvetlenül szolgáló beruházá­sokra. Ez nagyobb összeg, mint a hároméves terv összes beruhá­zásai voltak. Emellett növekszik a mezőgazdaság részesedése azokban a beruházásokban is, amelyek közvetve szintén a dol­gozó parasztság érdekeit szol­gálják. Az ötéves terv utolsó évében már 26-28 ezer traktor dolgozik majd a szántóföldeken, ami azt jelenti, ho0"" mig az idén a mélyszántást 45.5 százalékban végezhették csak gépi erővel, addig 1954-ben az összes mély­szántás 91.2 százalékát gépi erő­vel teljesitik. 83 százalékban gé­pesítik a tarlóhántást, a burgo­nya szedését 50 százalékban, a cukorrépáét 43 százalékban gép végzi el 1954-ben. Az aratásra kerülő gabona mintegy 50 szá­zalékát kombájnnal aratják, megszabadítva a dolgozó pa­rasztság jelentős részét a legne­hezebb, legfárasztóbb munká­tól. 2600 magyar gyártmányú arató-cséplőgép több mint 180 ezer arató és cséplőmunkás munkáját végzi el az ötéves terv utolsó évében. Már az idén száz állami gaz­daságban és termelőszövetkezet­ben bevezették a füves vetés­forgó rendszerét, az ötéves terv végére pedis: 500 termelőszövet­kezeti község alkalmazza a ta­lajerő növelésének, a termés fo­kozásának e fontots módszerét. A jövő évben legalább félmillió holdon, később még nagyobb te­rületen. valósítja meg a dolgozó parasztság a kukorica négyze­tes vetését és pótbeporzását, amelynek segítségével mintegy 30 százalékos terméstöbbletett tudnak elérni. Az idén elsőizben széleskörűen alkalmazott másod- növénytelmesztés,, a burgonya­vetőgumó jarovizálása mind, a takarmány és ipari növények mázsáinak százezreivel, sőt mil­lióival növeli a magyar mezőgaz­daság terméshozamát és a dol­gozó parasztság jövedelmét. Mig 1939-ben a grófi nagy­birtok országában hat kilo mű­trágya jutott egy katasztrális hold területre, idén már csak­nem 30 kilogram jut, 1954-ben pedig már 73.3 kilogramm a ma­gyar szántóföldek minden hold­jára. ^ V A magyar mezőgazdaságban teljes sikerrel járt a gyapot ter­mesztése. Ebben az évben már 50.000 holdon szedik le a gya­pottermést, az ötéves terv vé­gére pedig 100.000 holdon szü­retelnek magyar gyapotot. Ez azt jelenti, hogy 1954-ben már 900.000 mázsára emelkedik a magyar gyapottermelés. Mig a Horthy-világ földesu­rai 1941-ben csupán 1200 hol­don termeltek rizst, a népi de­mokrácia felszabadult dolgozó parasztjai már az ország egész rizsszükségletét megtermelik, az ötéves terv végére pedig továb­bi 35.000 holddal növelik a rizs­vetést, s ebből kivitelre is jut. Emellett meghonosítanak és el­erjesztenek olyan uj növényeket mint a genáf és a hamvas gumi­pitypang. A dolgozó parasztság életvi­szonyainak fejlődését ezernyi szám tükrözi. 110.000 uj falusi lakás, 2600 kilométer hosszú uj úthálózat, a gazdasági vasutak hálózatának kiszélesítése, 360 uj falusi orvosi rendelőintézet, a dolgozó parasztság százezrei­nek bevonása társadalombizto­sításba: mindez a terv megannyi vívmánya a falu jobb, egészsé­gesebb életének biztosításáért. A falu kulturális életének meg­újulását nem kisebb célok jelzik mint hogy 1954-re minden falu­ba bevezetik a villanyt, felépitik a kulturházat. AZ ELSŐ TANKONYHA Az első üzemélelmezése tan­konyha építését kezdték el a közelmúltban Kőbányán, a Mag- lódi-uton. Az uj tankonyhán egyszerre 100 szakács tanu­lót és ötven könyhavezetőt ké­pezhetnek majd. A vezetők ré­szére öthónapos, a szakácstanu­lók részére kétéves tanfolyamot indítanak. Az uj tankonyhán egyszerre kilencezer adag ételt, a cukrá­szati üzemben egyszerre kilenc­ezer cukrászsüteményt tudnak majd készíteni. Központi ételelőkészitő üzemet is létesítenek, ahol 50.000 adag ebédhez tudják majd előkészíte­ni a nyersanyagot. Innen szál­lítják majd az üzemélelmezési vállalatok többi fővárosi kony­háira is a tisztított zöldségfélét. A konyha építését már szep­tember végére befejezik és októ­berben megindulhat az első tan­folyam. Az épület többi részét jövő év elejére építik fel. Épül az ország A Pécsi Pannónia Sörgyár 20 millió pohár sört készített eddig az idén, szemben a multévi 14 millió pohárral. A Pannónia Sör­gyárat az ötéves terv során Ba­ranya-megye egyik legkorsze­rűbb üzemévé fejlesztik. Polgár község mellett ez év­ben kezdték meg Magyarország egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb sertéshizlaldájának építé­sét. A sertéshizlalda 40 hold te­rületen épül. A 30 sertésszállás­ban 30.000 sertést lehet felhiz­lalni, Hétemeletes gazdasági épületben silótól kezdve a dara­verőig a legkorszerűbb takar- mányelőkészitő gépek és szer­kezetek lesznek. A gazdasági épület alapja már elkészült. A Dunapentelei uj egyemele­tes, husztantermes modem is­kolát ünnepélyes keretek között nyitották meg az idei tané'\ első napján. Az általános iskola nyolc osz­tályába eddig 200 fiú és leány iratkozptt be. A tanárok fiatal pedagógusok, akik nemrég fe­jezték be az egyetemet. A gyer­mekek szülei a város és a gyár építésében vesznek részt. Inotán megnyitották az épít­kezés első korszerűen felszerelt büfféjét, amely mellett éttermet is létesítettek kerthelyiséggel. A kerttel együtt az éterem 200 sze­mély befogadására alkalmas. A Budapesti Büffé Vállalat az ino- taihoz hasonló büffét és étter­met nyit Sajóbábonyban és Ka­zincbarcikán is. Szabolcs-Szatmár megyében újabb 428 családdal erősödtek a termelőszövetkezetek és csopor­tok. Olcsván és Sényőn I-es, Nagykállón III-as tipusu terme­lőcsoport alakult. A Kisvárdán megalakult uj előkészitőbizott- sággal a megyében működő elő- készitóbizotttságok száma 89-re emelkedett. A legszebb ered­ményt a begyűjtésben is élen­járó vásárosnaményi járás érte el, ahol egy hét alatt 107 család választotta a nagyüzemi gazdál­kodást és lépett termelőcsoport­tokba. A Dunai Vasmű hatalmas la­kóvárosa szinte napról napra uj épületekkel, az ottlakó dolgozók kényelmét szolgáló üzemekkel bővül. Nemrég készült el a ke­nyérgyár és ma már készül az eddigiek mellett egy újabb étel­gyár, vágóhíd és gőzmosoda. Az ételgyár korszerű, gépesített lesz. Az üzem egvik oldalán szál­lítják a nyers élelmiszereket, a másik oldalon, a kiadóban már a finom kész ételeket rakják gép­kocsira és innen szállítják el a munkahelyekre. Az ételgyár na­ponta 6000 dolgozó ellátását biz­tosítja. Nem messze tőle épül a gőzmosoda, amely már az idén elkészül és egyetlen nap alatt ezer kiló ruhát moshat ki. A munkafolyamatot itt is teljesen gépesítik. A vágóhidak közvet­lenül a vasút mellett épülnek, or­vosi vizsgálat bitositja, hogy a hús teljesen friss állapotban ke­rüljön a főzőbe, illetve füstölő­be. A vágóhíd naponta több mint 200 állat vágásával biztosítja a lakók húsellátását. A Miskolci “Hermán Ottó”- muzeumban a legújabb ásatások­ból a közeljövőben külön gyűj­teményes kiállítás nyílik meg. Az idei leletek közül nevezete­sebbek: a Lillafüred közelében lévő Kőlyukbarlangból előkerült kőkorszakbeli, mintegy hétezer­éves leletek, az Ongán végzett ásatások során talált kb. 5000 éves ház maradványai és a Szir- mabesenyőn lelt hun lovassir. A Győri textilipari technikum hallgatói nagyszerű aj ándékot kaptak a tanévnyitóra. Több mint két és fél millió forintnyi beruházással elkészült a korsze­rűen felszerelt, emeletes tanmű­hely, a szövő, a fonó és a elő­készítő üzemrészekkel. Az isko­la diákjai ezenkívül anyag vizs­gálati termet is kaptak, ahol majd a szakkörök dolgozhatnak. A tanulók létszáma is emelke­dik, a tavalyi 7 osztállyal szem­ben most 10 lesz. Karcag szövetkezeti városban uj kórházat építenek és éjjel nappal szolgálatot teljesítő köz­ponti rendelőintézetet létesíte­nek. Uj gépállomás, uj városi fürdő épül. A karcagi fiatalokra is gondja van a nép államának: ősszel húsz fiatalt küldenek szak-érettségi tanfolyamra. No­ha Karcag mezőgazdasági jelle­gű város, ipara is fejlődik: vas­öntöde és kenderfeldolgozó ipar­telep is épül. / A Dobai kastélyt tüdőbeteg gyógyintézetté alakította át az egészségügyi minisztérium. A 40 holdas parkkal rendelkeő uj egészségügyi intézményben ta­lálnak majd gyógyulást Zala és Veszprém megye tüdőbetegei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom