Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-22 / 1698. szám
1951, szeptember 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal Miért kell US-nek Észak Korea is? pót és mindenütt úgy ünnepelték és ünnepük még ma is, mint a munkásjogokért, a munkások felszabadításáért folyó küzdelmek szimbólumát. Ezért a tőkés termelő országokban nyílt erőszakkal igyekeztek eltütani ezt az ünnepet. Az amerikai uralkodó osztály nem használt nyílt erőszakot, hanem ellenpropaganda gyanánt kinevezték szeptember első hétfőjét MUNKA NAP-nak. Nem a munkásokat, hanem a munkát ünnepelték. Dicsérték, hogy milyen szép, milyen magasztos a munka, — különösen ha mások végzik az őszámukra. Sokáig a munkások ignorálták ezt a napot, a felvilágosult munkások ma sem törődnek vele. A tőke és a munka “testvériségét” hirdető szakszervezeti vezérek azonban az utóbbi időkben csatlakoztak a munkáltatókhoz, meg az őket híven szolgáló politikusokhoz és együttesen próbálják félrevezetni az osztálytudatot nem ismerő munkásokat. J. V. Zeigler, Hl. — Az a levél, amit az eltűnt s valószínűleg öngyilkossá lett 80 éves M. F. Osten irt a helyi lapnak s amit ön szives volt hozzánk küldeni, nagyon tanulságos módon mutatja a munkás helyzetét a tőkés .termelő rendszerben. Mihelyt lehet, közölni fogjuk. Köszönet érte. NEM AKARNAK VEREKEDNI (Vi.) Mi tudtuk, meg is irtuk, hogy nem a demokráciát védik az amerikai fiuk Koreában, hanem valami sokkal fontosabb dolgot. Most Drew Pearson megírja, ámbár szépíteni akarja ezt a dolgot is, amint a kizsákmányoló rendszert, de a fontos az, hogy éppen az ilyen tökésrendszer fővédnöke mondja meg néha az igazat. Mi csak összeadjuk a másik igazsággal, hogy megállapíthassuk a teljes igazságot. Pearson a következőket írja és ő tudja, hogy ez igy van: “Egy pie alakú terület, melyet Ridgway kezeiben tart a 38- as vonaltól északra. Ez a terület gazdag, kihaszn á 1 a 11 a n tungsten lerakódást tartalmaz. Ez az ok, amiért Ridgway utasítva lett, hogy ezen területet ne adja fel. Még tovább menve, a szabad vüágnak legnagyobb tungsten bányája, a 38-as vonalon alul, kevesebb mint hatvan milera van, melynek a védelmére most föltétien szükségesnek tartják, hogy a mai állásokban maradjanak, olyan messze tartsák a kommunistákat Sangdon- tól (ezen bányáktól) amennyire csak bírják.” ÜZEN A SZERKESZTŐ: J. B. Premier, B.C. Canada, — Első kérdése: Mi határozza meg a pénz értékét? Miért van az, hogy például egy dollárért 11 magyar forintot adnak, amig 145 vagy 150 román leit is lehet venni érte, holott Romániának több termőföldje, bányája, stb. van, mint Magyarországnak? Midőn valamely állam uj pénzt bocsájt ki, megszabja, hogy mennyi aranyat garantál azon pénz-egységért. (Régebben ezüstöt is használtak, de most már minden ország arany valutát használ). Ebből következik, hogy X ország és Y ország pénzeinek értéke már a pénz kibo- csájtásának pillanatától kezdve külömbözik ha különböző meny- nyiségü aranyat garantálnak érte. Ez az egyik oka a forint és a lei közötti érték-külömbözet- nek is. De azonkívül, még ha egyforma értékkel indulnának is X és Y ország pénzei, a kérdés, hogyan tudják ezt az értéket fen- tartani. Ezt az értéket a nagyobb és gazdagabb országok pénzeihez viszonyítva fejezik ki. Sokáig az angol font volt a mértékmutató, jelenleg azonban az amerikai dollár foglalta el a helyét. Tegyük fel, hogy X országban sok használati dolgot termelnek, sok természeti kincset hoznak felszinre, a pénzért tehát sok mindent lehet vásárolni bőven van áru a boltokban. Ebben az setben a pénz értéke megmarad, sőt még emelkedik is. Y országban ezzel szemben kevés használati dolgot termelnek, a boltokban kevés az áru, amikért versengés folyik a vevők között, akik tehát több és több pénzt adnak ugyanazon áruért, vagyis a pénz értéke esik. A pénz értékének ily változá“A tungsten hiány olyan rémitő, hogy mi bányagépekkel siettünk Koreába, hogy a bányá- szást fokozzuk a sandoni bányáknál, valamint, hogy kinyissanak bányákat a 38-as vonalon felül is.” Ez eddig szól, de jobb bizonyítványt a kapitalizmus rothadásáról mi sem tudnánk kiállítani. Azért kell sok ezer amerikai fiúnak meghalni, hogy ne pénzért, hanem ingyen szerezhessék be a nekik fontos nyersanyagokat. Mert azt is tudja minden gondolkodó ember, hogy árucserében eddig az oroszoktól szerezte be az amerikai tőkés- osztály a tungstent. De mivel azoknak mostan nem akarnak amerikai árukat adni, igy Koreában kell az amerikai fiuknak meghalni, vérrel fizetni a tungs- tenért. Ugyan ezen lapszámban van egy kis eldugott hirecske. Szenátor Aiken, egy farmer szövetségnek tartott beszédében kijelentette: “A koreai háború határozottan elodázta a súlyos gazdasági válságot az Egyesült Államokban.” Ezért kellett a háború, ezért kellett Koreát teljesen megsemmisíteni. sát a külföld azonnal megtudja és a börzén úgy változik a pénz értéke a méreteket mutató dollár, vagy másféle pénzhez viszonyítva. De ejti a pénz értékét az is, ha az állam egyre-másra nyomatja a pénzt anélkül, hogy arra fedezete lenne. Ily esetben olyan infláció keletkezik, hogy a pénzegység nem éri meg azt a tenyérnyi nagyságú üres papirt, amire nyomatják. (Ez történt a német márkával, a magyar pengővel, a kínai dollárral, stb.) A pénz értékének esését nap- ról-napra szemlélhetjük most az Egyesült Államokban, ahol a dollár értéke állandóan csökken, noha olyan irammal dolgoznak a gyárak, mint soha még azelőtt. Igen ám, de nem használati árukat termelnek, amit a nép vásárolhatna, hanem csak hadihajókat, bombázó gépeket, tankokat, atombombákat és mindenféle “fantasztikus” fegyvereket. Ezeknek gyártására kiutalják a sok papírpénzt, amelynek értéke hanyatlik dacára annak, hogy a világ arany- készletének nagy része itt van elraktározva. Másszóval az értéktermelő munka minél nagyobb részét használják fel tömegfogyasztásra szánt áruk gyártására, annál nagyobb a pénz értéke, ellenkező esetben pedig esik a pénz vásárló ereje. Második kérdés: Miért van az Egyesült Államokban két munkásünnep is: Május elseje, meg Labor Day? A MUNKÁSOKNAK az Egyesült Államokban is csak egy ünnepnapjuk van s ez a MÁJUS ELSEJE. Ezt a napot választották ki az amerikai munkások munkás-ünnep gyanát még 1989 évben a nyolcórás munkanapért folyó küzdelmekkel kapcsolatban. Rövidesen az egész világ OSZTÁLYTUDATOS munkássága elfogadta ezt az ünnepnaOSLO, NORVÉGIA — A honvédelmi hivatal nyilatkozatot adott ki, melyben elismeri, hogy a 16-os Norvég Gyalogezred katonáinak egy csoportja kérvényezte a minisztériumot, hogy az ezredet ne vigyék el Koreába. Az (AP) távirat szerint a norvég kormány tagjai között vita folyik arról, hogy küldj enek*e még katonákat a koreai harctérre. KÉPVISELŐK BEBÖRTÖNÖ- ZÉSE Amig itten Amerikában még akkor sem szabad a képviselőket bebörtönözni, ha azokat csaláson, hamis rágalmazáson fognak, Jakarta, Indonéziából jelentik, hogy ott 16 balszárnyi képviselőt bebörtönöztek, több zer balszárnyi union és politikai vezetőkkel. Azt is jelentik, hogy semmi okot nem adnak hivatalosan ennek a tömeges elfogatásoknak megindokolására. Pedig azt is mondják, hogy még ott a kommunista párt is törvényes volt. De azt is sejtetik, hogy ezen be- börtönzöttek nem is éppen kommunisták voltak mind, csak balszárnyiak. Valószínű csakis igy voltak képesek keresztülhajszolni a parlamentben, hogy Indonézia is résztvegyen a san franciscoi cécón. Burmában és Indiában, ahol nem merték bebörtönözni a balszárnyiakat, ott nem sikerült képviselőket küldeni. Ha ez a szocialista tervgazdaságra tért országokban történt volna, hogy az ellenzéki képviselőket bebör- tönzik, akkor milyen nagy lárma lett volna itt Amerikában, a demokrácia védelmére. De hát ha más lábát soritja a cipő, akkor nem fáj Dulleséknak. Vi. BESZÁMOLÓ Hogy a Bérmunkás californiai olvasói az utóbbi időkben keveset szerepeltek a Bérmunkás fentartását segítők kimutatásában, annak oka az a körülmény, hogy az ilyen alkalmakra való helyiségek úgyszólván nincsen- nek a nagy magyarsággal rendelkező Los Angelesben a mi részünkre, kivéve a Munkás Otthont, amely egész évre előre van jegyezve az Otthont fentartó testületeknek. Több mint egy esztendeje vártunk egy üres vasárnapra, amely szeptember 9- ére végre sikerült. Szinte láttuk magunk előtt azt a nagy kérdőjelet, amelyet, hol Akron, hol Cleveland, Chicago, New York, Philadelphia és a Bérmunkás többi fentartói Los Angeles felé irányítanak. Ezért elsősorban mi örvendtünk, hogy élet- jelt adhatunk magunkról, hogy eleget tehettünk azon Ígéretünknek, hogy a Bérmunkásért való munkálkodásunkat magunkkal visszük a keletről az arany nyugatra. Hogy törekvésünket siker koronázta, nem csak a rendezőség munkájának az eredménye, de általában a Bérmunkás olvasóinak, akik San Franciscoból is, valamint Los Angeles távoli környékéről is eljöttek a cél érdekében: a Bérmunkás támogatására. Kitűnő volt a hangulat, az ízletes .ételek és hűsítők mellett az esti órákig elszórakozott a közönség a Harmosa Beachi Klub házban. A konyhán Helen Adams (volt Bercsáné) vezetésével Paula Papp, Katalin Deák, Mary Pecsők, a mi Bakos nénink és Mrs. Primixl működtek. A hűsítőket Csubirka, Calinc és Adams munkástársak kezelték. Török István munkástárs gondoskodott arról, hogy mindenki panasz nélkül megvegye a vásárláshoz szükséges jegyeit. A rendezőség felhívására süteményeket hoztak: Bakosnéni, Paula Papp, Mrs. Primixl, Mrs. Alakszay és Helen Adams. A sorsolási jegyeket értékesítették Mrs. Pál és Mrs. Németh. Felül- fizetéseket adtak: Margaret Gidaié $3, L. Blahm $3, Ch. Bus* tya $5, J. F. $5, Julius Simon $10, F. Pekárovich $5, J. Schubert $2, és Mrs. Spira $2. A Bérmunkás fentartására beküldünk két előfizetéssel $150-t. Minden segítségért, minden hozzájárulásért ezúton is köszönetét mond a rendező bizottság nevében Helen Adams. Californiában töltött egy hónapi vakációnkból visszatérve, köszönetét mondunk Lajos fiunk és családjának, sógorunk Kish Gyula és nejének, Bakos bácsiéknak, Helen Adamsnak és mindazoknak, akik ott tartózkodásunkat kellemessé tették. Birtalan Lajos és neje. A Fülpszállása Dózsa-terme- lőcsoport földi dió termesztésével kísérletezik. A magot a Szovjetunióból kapták, a termesztés módjára pedig a megyei tanács főagronómusa tanította meg a dolgozókat. Egy holdon előreláthatólag 7-8 má- ' zsás termésük lesz.
