Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-15 / 1697. szám
1951, szeptember 15, BÉRMUNKÁS 3 oldal AZ UJ MAGYAR IRODALOM VITA At IRÓ-SZöVÉTSÉG KONGRESSZUSÁN vn. LUKÁCS GYÖRGY FELSZÓLALÁSA Rendkívül nagy s terhes örökség maradt reánk a kapitalizmusból. Ez nem egyes emberek akaratának és hajlamának a terméke, hanem az irodalom és a kapitalista társadalom viszonyából szükségszerűen nőtt ki. Felnőtt emberek vagyunk, ne meséljük tehát egymásnak s főleg önmagunknak, hogy azzal a puszta elhatározással, hogy mássá akarunk lenni, valameny- nyien egy csapásra levetettük a múlt összes maradványait. Ez nem igaz s ezt is a szovjet irodalomtól kell megtanulni. Mert ha pusztáán csak deklarative vetjük el a múlt maradványait, akkor azok helyébe üres. semmitmondó sémákat teszünk. Ellenben írói magatartásunk, Írói látásunk és érdeklődésünk olyanná válik, hogy mindenki önmagában is szakadatlan harcot viv a múlt leküzdéséért, akkor ennek a harcnak tapasztalatai segítenek bennünket abban, hogy népünk életében folyton erősebben felnövő pozitív vonásokat mindig világosabban, konkrétebben, az élet világos dialektikájának megfe- • lelően ismerjük eL (Szóval a változás harcát megvívta író “ta pozitív vonásokat ... az élet valóságos dialektikájának megfelelően ismeri fel”. Az irányt szabó Lukács György feltételezi, hogy az ilyesmit meg is lehet érteni. — Szerk.) Hasznos lesz a hanyatló kapitalizmus irodalmára vetni egy pillantást. A hanyatló kapitalizmus éppen megfordítva látta az ember belső szerkezetét és lelki mozgató erőit. Az ösztönök uralmát hirdette a tudat felett. A dekadens irodalom azt mutatta, hogy kizárólag az ösztön mozgatja az embert, hogy az ösztön az ember igazi lényege, ez teremti meg igazi személyiségét. A szocializmus tudatos embere ezzel szöges ellentétbe a tudatosan és tudatossági fokának megfelelően hatályosan cselekvő ember. A TUDATOS ÍRÓ Az írónak a tudatosságot nem elszigetelten kell nézni, hanem számára iróilag éppen az az érdekes, hogyan válik valaki tudatossá, mi tudatosságának a.z ember tartalma és formája, mit és hogyan cselekszik az ilyen ember, miben állnak nehézségei, hogyan segíti tudatosságának fejlődése a nehézségek leküzdéséiben ? Az ellentét nagyon világos, amikor ezt a dekadencia ösztö- nösségével állítjuk szembe. A dekadencia leromlás volt a régi polgári irodalomhoz és kultúrához képest, amelyben a tudatosságnak volt némi szerepe, amely azonban csak egyes kiváló irók világszemléletében jelentkezett. A mi tudatosságunk ellenben nem csak általános, hanem minőségében is külömbözik a klasszikus polgári hagyományok tudatosságától éppen abban, hogy nem rezignált tudat, hanem győzelmes, hóditó, világot átalakító tudat. A dekadens polgári irodalom azt mondja, hogy a kommunista tudat nem áll másból, mint hogy az alakok bizonyos elvont szólamokat unos-untalan ismételnek s ha az iró ezekhez még hozzáteszi, hogy ezen szólamoknak csodatevő hatásuk van, hogy úgyszólván ráolvasással megoldanak minden társadalmi és emberi problémát, akkor mi is szöges ellentétbe kerültünk a valósággal.. A tudatosság ekkor sematikus ábrázolás lesz, amelyben a kommunista iró elszürkiti, elvont sémává torzítja alakjait. A sematikus ábrázolás ugyanoda érkezik, ahová a dekadens: gyakorlatilag tagadja a tudatosság jelentőségét az ember egyéniségének fejlődésében. Nekünk, Íróknak látnunk kell, hogy a szocialista ember fejlődésében, a világ felett uralkodó ember fejlődésében, aki azért tud a világ felett uralkodni, mert önmagán is uralkodik, aki azért tudja a világot átalakítani, mert önmagát is átalakítja, a tudatnak aktiv, pozitív és egyénitő szerepe van. SÁNDOR ANDRÁS FELSZÓLALÁSA Én is a témaválasztás kérdésében kívánók hozzászólni s elnézést kérek, hogy azt néhány mondatban magamról beszélve teszem. (Sándor felszólalásában az “urbánus” (városias) és a “kozmopolita” kifejezések magyarázata a figyelemreméltó, amit kiemelünk hosszabb előadásából. — Szerk.) Hogyan születik a téma? Miért választunk mi paraszt témát? Megmondom őszintén, én nem választottam paraszt témát. Azért írtam a parasztságról szóló könyveket, mert részint a múltam és az érdeklődésem ez volt, részint pedig egészen mostanáig falusi munkaterületen dolgoztam. Azért mondom ezt el, mert Írónak nem lehet adminisztratív eszközökkel előírni, megüzenni, hogy: most munkás- i témát, vagy paraszti témát válassz, mert az iró rendesen abban az irányban dolgozik, amelyben él. Ez a környezete s nyilván arról fog imi. A múltban “népies” voltam, sokat jártam falura. A felszabadulás után, amikor kommunista lettem, falusi területen dolgoztam. Bizonyos, hogy Szent István óta, amikor a nomádságról áttért a földművelésre a magyar nép, üyen átalakuláson még nem ment át, mint amilyenen átment az utóbbi években. A dolgozó paraszt állásfoglalása az 1946- 47 években döntő kérdés volt a magyar népi demokráciában. Abban az időben a burzsoázia mindent elkövetett, hogy a dolgozó parasztot visszatartsa a proletáriátussal való szövetségtől. Ez a politikai törekvés tükröződött vissza az irodalomban. Két oldalról is hatott a befolyás; a falusi és a városi burzsoázia oldaláról. Hogy múltbeli definíciókat alkalmazzak: a népies, vagy úgynevezett “narodnyik” i oldalról és az urbánus, —én ki merem mondani, — kozmopolita oldalról. Éles elvi viták, egy sor politikai esemény, az osztály harc ele sedése a falun, Kovács Imre árulása és szökése, stb. visszaszorították a narodnyik törekvést. Ekkor indult meg a másik oldalon a támadás, akik marxista nak látszó páncélzattal álcázták magukat. A irodalomban bizonyos városiassák került túlsúlyba, de méginkább az irodalmi kritikában. De ez nem a gyár városok hangja volt, hanem a burzsoá városiassage. Ebben az időben narodnyik jelzőt kapott minden, ami paraszti, ami falusi. Ez volt a kozmopolitizmus, amely, — mint Darvas említette, —' a magyar irodalmat ege- j sz'ében a fasizmus körébe utalta. A NEMZETI JELLEG A magyar paraszt ábrázolá sával együtt jár bizonyos nemzeti jelleg, — félreértés ne lesvén a munkásábrázolással is. Akik nem ismerték a magyar népét, akik nem ismertek a magyar parasztot, igyekeztek mindenféle nemzeti jelleget tavol- tartani az irodalomtol. Az ilyen irodalomban a munkásosztály' nemzetközisége burzsoa kozmo Dolitizmussá lett. .. j Ebben az irodalmi légkörben; a parasztábrázolás útja kissé i elakadt s talaja lett az akkor csírázó és azóta alaposan meg-1 nőt sematizmusnak. Az elvtelen-1 sepr is igen elburjánzott ebben a légkörben, amikor a kritikától sem kaptunk segítséget. Ha esetleg megjelent egy kritika, egy két nap múlva megjelent az önkritika is, de teljesen elvtelenül, érezni lehetett, hogy az önkritika nem volt őszinte s az illető nem változtatta meg veleme^Ez a kritikai légkör mást is hozott magával. Az irók egy részé ugyanis félve a narodnyik jelzőtől, hozzákezdett a “szempont” parasztok megalkotásához. Ezek paraszt alakjait pontosan a marxizmus-leninizmus elméleti definíciónak megfelelo- leg teremtették meg. Ez meg könnyítette azoknak a dolgát is, akik egyáltalán nem ismertek a magyar parasztot s meg farad ságot sem kellett venniök arra, hogy megismerjék De az eleven ember nem ket- lábon járó szemináriumi füzet. A szegénv parasztnak ugyanazok az osztályismertető jegyei Oroszországban, mint Magyar országon, vagy Romániában, de azért külömböznek is egymástól s éppen abban külömböznek, hogy az egyik orosz paraszt, a másik magyar paraszt, a harmadik meg román paraszt. A lenini maghatározás mindegyikre egyformán vonatkozik, de az egyikre orosz körülmények között, a másikra meg magyar és a harmadikra roman körülmények között. Sztálin tömör magyarázata szerint “Szocialista tartalom nemzeti formában . A magyar paraszt ismerete nélkül tehát nem lehet magyar alakot formálni. AZ ÁTALAKULÁS FOLYAMATA Meg kell tehát állapítanunk, hogy ez a két irányzat, — a neAKRON ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! Az IWW akroni tagjai és a Bérmunkás olvasói KOSARAS KIRÁNDULÁST tartanak szeptember 16-án, a Farkas munkástársék szép kerthelyiségében. Jó hűsítők és szórakotató játékokról gondoskodunk. * Útirány: Clevelandból a Rout 8 amelyen beérnek Ak- ronba. A S. Main Street-re, ott balra térni az E. Exchan- ge-ra majd South Arlington- ra, itt jobbra fordulni egészen a Krumroy Roadig, ott balra térni és egy fél mile a Farkas ház. Ott már jelzőtábla is van. Legyen ott minden Bérmunkás olvasó. Clevelandiak délelőtt 10 órakor találkoznak a Buckeye Rd. és 112-ik utcánál. pies és a városias is, — akadályt jelentettek parasztábrázo- lásünk fejlődésében. A mögöttük ható erőknek egyaránt az volt a céljuk, hogy a munkás- osztálytól elválasszák a legtermészetesebb, legfontosabb testvéri szövetségesét, a dolgozó parasztságot. A szocialista fejlődés rendkívül gyorsasága égető szükségességként vetette fel a MAI magyar paraszt ábrázolásának kérdését. A faluban sok minden a régi maradt, de még több minden átalakult, megváltozott. Nálunk még nem alakult ki az uj parasztság, de annyi szent, hogy a mai parasztság már más, mint a- régi volt. A mi feladatunk tehát az átalakulás, • a változás közben mutatni a falut. Ilyen szép és izgalmas feladat még nem jutott magyar írónak. A faluval együtt a paraszt is napról-napra változik. Aki nem kiséri figyelemmel ezt a változást, elmarad s idővel nem tud hozzászólni a falu mai dolgozójához. Vannak, akik tudják, hogy mi a paraszt jövője, látták a Szovjet unionban, vagy olvastak róla, de ha nem ismerik a múltját, akkor alakjaik olyanok lesznek, mint a levegőben lógó harmadik emelet. Vannak, akik ismerik a mát és felületesen ismerik a holnapot is. Ezek adják az úgynevezett “funkcionáriusi” szemléletet. Teljes egészében ismernünk kell a parasztot, úgy, ahogy jön a tegnapból, éli a mát és megyen a holnapba. (Folytatjuk) ELŐFIZETÉST KÜLDTEK augusztus 25-ig: Ida Bata, Cleveland ...... 1 L. Bauer, Newark .................. 1 P. Pika, Chicago ......... 2 A. Kucher, Pittsburgh........... 2 L. Odor, Newark .................... 1 J. Schneider, Detroit ........... 1 J. Fodor, Cuy. Falls ............. 3 J. Feczkó, New York ............. 5 J. Szalai, So. Bend................. 1 St. Török, Los Angeles ....... 1 A. Köhler, Chicago .......... 2 A. Gross, Trenton ................. 1 J. Vizi, Akron ......................... 1 A. Németh, New York........... 1 “Testvériség“ New York __ 1 B. Pasty, Perris .... 1 Anna Szedlacsek, L. Island .. 2 J. Bene, Premier ................... 1 J. Kovács, Cleveland ............. 1
