Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-09-15 / 1697. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act sf March 3, 1879 VOL, XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 SEPT. 15 NO. 1697 SZÄM Háborús uszítás béke­kötés cégére alatt A ll r *T T I I 1^ C I amiket érdemes ILI I I I K L I tudomásul venni A SAN-FKÁNCISCOl “BÉKE-GYŰLÉST” HÁBORÚS USZÍTÁS SÄ VÁLTOZTATTAK. — A SZOVJET UNION KIFOGÁSAI A BÉKESZERZŐDÉS ELLEN. Azt a gyűlést, amelyet az Egyesült Államok azért hivott egy­be, hogy a második világháborúban résztvevő hatalmak aláírják azt a békeszerződést, amit az amerikai kormány megbízásából John Foster Dulles készített, hihetetlen méretű háborús uszítás­ra használták fel. A kommunikáció modern eszközeinek, — a rá­dió, a televízió, a teletype és a telefotón segélyével az egész világ­ra kiterjedő háborús uszítássá lett ez az állítólagos békegyülés. Az amerikai kormány tagjai, sőt maga Truman elnök is több­ször ki jelentették már a gyűlést megelőző napokban, hogy a John Foster Dulles által szer­kesztett békeszerződésen változ­tatni nem hagynak, de azért meghívták a gyűlésre azon ha­talmakat is, amelyekről tudták, hogy nincsenek megelégedve ve­le. Viszont kihagyyták a Kínai Népköztársaságot, — azt a több mint 400 millió embert, akik legtöbbet szenvedtek a militaris­ta Japán aggressziöja következ­tében. Heteken át tartó propagan­dával hirdették, hó*™ a japán békeszerződés is csak a Szovjet Union és a vele szövetséges or­szágok körülzárását célozza, igy I természetes, hogy ezen országok nem a béke megszilárdítását, hanem az újabb nagy háború előkészítését látták ebben a bé­keszerződésben. De amikor ezt meg is mondották, úgy támad­tak rájuk, mintha azok akarnák az újabb világháborút. Mint az orosz delegáció veze­tője Andrey Gromyko bejelen­tette, hogy*a Szovjet Union és szövetséges országainak az alábbi kifogásai voltak a Dulles békeszerződés ellen. Először is nem kérték ki a Kínai Népköz- társaság véleményét, noha ezt a 400 millió embert érinti legna­gyobb mértékben a békeszerző­dés. Nem tartalmaz megállapo­dást arra, hogy az idegen kato­naságot visszavonják Japánból, sőt ellenkezőleg, Japánt az ame­rikai hadsereg katonai bázisává teszi. De azonkívül lehetővé teszi, hogy Japán újból a militaristák hatalma alá kerüljön, mert nem szabja meg, hogy milyen hade­rőt állíthat fel az ellenségből egyszerre “szövetségessé” elő­léptetett Japán. A szerződésben nincs szó arról, hogy Japánban a demokratikus fejlődésnek nyitnak utat a szólás, a sajtó és a vallásszabadság biztosításával. A szerződés nem nyújt garan­ciát arra, hogy az újra erőre ka­pó Japán akár egyedül, akár más hatalmakkal szövetkezve újból ki ne terjessze hatalmát a közelébe eső ázsiai területekre. Ezért ez a békeszerződés való­ban csak előkészítője az újabb világháborúnak. KIÉ LESZ A HOLD? MEGALAKULT A HOLDRA IGÉNYT TARTÓ TÁRSASÁG. — ÉGITESTEK KÖZÖTTI JÁRMŰ KÉSZÍTÉSÉN TÖRIK A FE­JÜKET. — TIZENEGY NEMZET SZÖVETKEZETE AKARJA MEGLŐZNI AZ OROSZOKAT. LONDON — A holdért folyó harc hivatalosan kezdetét vet­te. Szeptember első hetében 11 ország tudósainak képviselőiből ál­ló társulat alakult kimondottan azzal a céllal, hogy megépítik az égitestek között közlekedő első jármüvet. Akármilyen fantasztikusan hangzik is ez a jelentés, nem me­se, hanem valóság. Azon angol és amerikai tudósok, akik a rocket lövegeken dolgoznak, attól tar-' tanak, hogy az oroszok már jó­val előbbre vannak ebben a tu­dományban és egy napon a világ csak arra ébred, hogy felmennek az első világtestek között járó rocketgépeken a Holdra és el­foglalják azt a Szovjet Union részére. Ez természetesen a “szabad világra” rendkívül nagy csapást jelentene, azért a “Bri­tish Interplanetary Society”, amelynek Arthur C. Clark az el­nöke, tanácskozásra hívta Ame­rika, Argentina, Nyugat-Német- ország, Francia-, Olasz-, Spa­nyol-, Svédország, tovább Dá­nia, Norvégia és Ausztria hason­ló szervezeteinek küldötteit és SAN FRANCISCO — Japán részére Amerika által megszer­kesztett békét Japánon kívül minden ellenkezés nélkül aláír­ták a jelenvolt delegátusok. Akik a béke pontokkal nem egyeztek meg, látva észrevételeiknek hi­ábavalóságát, a szavazásra nem jelentek meg. A világ népei által óhajtott béke a japánok esetében külö­nösen fanyar izt jelent Japán közvetlen szomszédjainál, a 400 milliós Kínánál, Indiában és Ázsia többi népeinél, akik telje­sen távol tartották magukat a nélkülük megszerkesztett béke­tárgyalástól. London — A “London Obser­ver” cikke szerint Tito jugoszláv kormánya a török és a görög kormányokkal szeretne katonai szövetséget kötni. Ha ez sikerül akkor Jugoszlávia ezen két or­szág révén közvetve részesévé lenne az Atlanti Szövetségnek anélkül, hogy abba ténylegesen belépne. Washington — Millard Cald­well, “Federal Civil Defense Ad­ministrator”, rádió beszédében azzal ijesztgette amerikai hall­gatóit, hogy a Szovjet Union le­galább 20 évvel előbbre van a polgári védelem terén az Egye­sült Államoknál. Caldwell állítá­sa szerint a Szovjet Unionban egalább 20 millió embert képez­tek ki a polgári védelemire, — ami alatt leginkább az atom­megalakitották az “Internatio­nal Astronautical Foundation” nevű egyesületet. Ezen egyesület azonnali célja, hogy a rocket-tudósok kicserél­jék egymással idevágó ismerete­iket. Szóbakerült az is, hogy mennyiben lehetséges megépíte­ni a világűrben lebegő, vagy úszó “állomást”, amit már Hit­ler tudósai terveztek s amin ál­lítólag a szovjet tudósok is dol­goznak. Az ilyen viláeközi áll­vány rendkívül előnyös katonai bázist adna a birtokosának. Ez­ért ez a társaság katonai támo­gatást is fog kapni. Az amerikai delegációban az American Rocket Society, a Pa­cific Rocket Society, a Reaction Research Society és a Detroit Rocket Society tudósai vettek részt. Ezen tudósok azt mond­ják, hogy a világtestek közötti utazás problémája megoldásra kerül még “a mi időnkben”. De hogy ez valóban hány évet je­lent, nem mondották meg. bomba elleni védekezést értik, — igy a szovjet vezérek “jót rö­högnek” azon, hogy Amerika el­hanyagolja ezt az igen fontos dolgot. Caldwell rá akar ijeszte­ni az amerikai törvényhozókra, hogy az eddigi 65 millió dollár helyett 535 milliót bocsássanak rendelkezésére, ami jóval növel­né költekező képességét és igy a tekintélyét is. Alexandria — Az “Arab Li­gát” alkotó hét arab állam prok- lamációban csatlakozott Egyip­tom azon követeléséhez, hogv a Suez csatorna angol fönhatósá- gának véget vessenek. Ezt a nyilatkozatot az Egyesült Nem­zetek Béke Tanácsához intézték, amely elrendelte az egyiptomi blokád-zárlat beszüntetését. Az Arab Liga egyben elhatá­rozta azt is, hogy erősbiteni fogja az Izráel állam gazdasági blokádját és ebbe igyekszik be­vonni az összes arab területeket. Cairo — Az a.nglia ellen irá­nyuló ellenszenv egyre széle­sebb körűvé lesz. Az angol elle­nes mozgalom azonnali célja, hogy a kormány vessen véget az 1936-ban kötött angol-egyipto­mi békeszerződésnek. A mozga­lom hívei közül 15 egyén éhség sztrájkot kezdett és két férfi meg egy 25 éves leány már any- nyira legyengültek, hogy mes­terséges etetést kellett alkal­mazni. A mozgalmat irányitó “Kotla” pártot támogatják az ipari munkások valamint a szál- litó munkások szakszervezetei is. Washington — A képviselő­ház katonai költségvetést elő­irányzó bizottságának jelentése szerint az amerikai kormány a jövő év julius első napjáig lega­lább egy billió dollárt fog költe­ni az irányított lövegek fejlesz­tésére. Az ilyen irányított löve- geknek atom-fejük lesz, — mon­dotta Mahon (D. Tex.) cong­ressman. Tel Aviv, Izrael — Moshe Sha- rett, Izráel külügyminisztere új­ból megismételte azt a vádat, hogy azon támadásban, amelyet a sziriaiak intéztek a Huleh mo­csarak lecsapolásán dolgozó iz­raeli munkások ellen, a sziriai hadsereg rendes katonái vitték a főszerepet. Sharett ezt a vá­dat az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsának jelenlegi el­nökéhez, Warren R. Austinhoz intézett levelében ismétli meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom